Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

2 CSIVIÖIUÓK, W2. ÁPRILIS M. Tanácskozik az országgyűlés Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem. A szocializmus növekvö számú híveinek helytállása, pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság ma szilárdabb, mint volt. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. A szocialista tervgazdálkodás, a gazdasági építőmunka eredményeként az iparban csupán az utóbbi tíz év alatt megkétszereződött a termelőeszközök állománya; hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit termel, mint a kapitalista ipar termelt 1938-ban. A szocialista mezőgazdaság ma negyven százalékkal kevesebb munkaerővel 43 százalékkal többet termel, mint 1938-ban termelt a tőkés mezőgazdaság. Megoldott az ország kenyérellátása és a mezőgazdaság terméseredményeit a legdöntőbb terményeknél méltán állíthatjuk szembe a tőkés mezőgazdaság hozamaival. Népünket felvilágosult, müveit néppé tette a kulturális forradalom. Megnyitotta a tanulás, a művelődés lehetőségét a műveltségből addig mesterségesen kívül rekesztett dolgozó tömegek számára, kitárta előttük a könyv, a színház, a zene és a film embert nemesítő értékeit, serkentette a tudományok és a művészetek fejlődését, utat nyitott alkotóink, tudósaink bőven sugárzó tehetségének. Erősödött a szocialista közgondolkodás, az egyén és a közösség kapcsolata. Kulturális, művészeti életünkben vezető szerepet játszanak a szocialista tendenciák, s eredményesen segítik nagy társadalmi céljaink megvalósítását, a tartalmas emberi életet. A szocializmus előrehaladásával a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, életbiztonsága, jóléte. A tömegnyomor, az éhség, a „hárommillió koldus" Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden 100 háztartás közül 50-ben működik mosógép, 39-ben hűtőszekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadó képessége még elenyészően kevés volt, 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 600-nak — a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek nagyon szép. Eredményeink milliók érdeme A szocialista épftőmunka eredményei nemcsak egyszerűen az Ipar, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok,-a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan építő magyar munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát. tehetségét, áldozatkészségét, ügyünk és egész népünk Iránt érzett mély felelősségtudatát. Büszkén szólhatunk — és időnként szólnunk is kell — az eredményekről, mert azok a felszabadult, a maga jövőjét építő nép alkotóképességét, a dolgozó milliók helytállását bizonyítják és dicsérik. Egyben arról is biztosítanak, hogy legyenek az előttünk álló feladatok még oly nagyok, azokat is megoldjuk. A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem is tehetett meg. Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy Itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esztendőre tekintünk is vissza —, es hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel emberibb az élet nálunk ma. r Uton az iparilag fejlett országok sorába Mi ebben az értelemben gondoljuk el az ország gazdaságának korszerűsítését, modernizálását, magasabb színvonalra emelését. A társadalmi rendszerek versenyeben sokatmondó tény, hogy alig több mint negyedszázados szocialista fejlődés eredményeként a népre örökül szállt, az iparosodásban elmaradott, félfeudális Magyárország n gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába lépett. A párt X. kongresszusának fontos, jövőbe mutató megállapítása volt, hogy hazánk belátható időn belül a fejlett ipari országok sorába lep. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvannak a feltételei, a cél reális, és azt szocialista rendszerünk erejével el is fogjuk érni. Tisztelt országgyűlés! Hazánk két évtizedes szocialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden területén, az egész országban, minden közösségben. nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között elkerülhetetlen, törvényszerű volt, mert nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles osztályösszeütközések közepette ment végbe. Ennek során a kiváltságos földesúri és kapitalista osztályok megszűntek, a társadalmon belül tömegeket érintő átcsoportosulások mentek végbe, s jelentősen fejlődött és átalakult még maga az új rend kialakítója és alapja, a munkásosztály és a parasztság is. Az új Magyarországért folyó harcban a nagy távlatokban gondolkodni tudó munkásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját. Az osztályellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségesének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását. A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. Vannak, akik már a forradalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért szálltak síkra, és mindvégig kitartottak mellette. Vannak, akik a harc menetében szembefordultak vele, és elbuktak. Vannak, nagyon sokan vannak, akik ugyanebben a harcban, az igazságot felismerve, ellenfélből küzdőtársak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös céljainkért. A szocialista nemzeti egység — realitás teljes meggyőződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biztos útja a társadalmi felemelIcedésnek, a nemzeti felvirágzásnak. A szocializmus útjára lépett és azon haladó magyar nép a dolgozók jogai, az egészségügyi ellátás, a szociális biztonság, a kultúra tekintetében és sok más vonatkozásban már utolérte és túlszárnyalta a legfejlettebb kapitalista országok viszonyait is. Utol fogjuk érni, és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon területein, ahol még le vagyunk maradva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon kell, hogy történjék és történik ls. Mi nem elembertelenedett, az egyéniséget elszűrkitő, morális csődhöz vezető, sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narkotizálásában és a modern technikával felfegyverzett gengszterlzmus eltűrésében versengünk velük. Ml ilyen és hasonló vonatkozásban nem akarjuk és semmi szfn alatt nem is fogjuk őket, úgymond „utolérni". Mi a tudományt és a technikát — az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra, a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével — az ember javára akarjuk, ,s fogjuk fejleszteni, és így haladunk előre utunkon. A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek maradványait leküzdve, a nagy osztályösszeütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva a szocializmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és az értelmiségi; az ország javán közösen munkálkodik kommunista és pártonkívüli, hivő és nem hivő. Csak a munkáshatalom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializmus programja alapján, a lenini szövetségi politika érvényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjanak a haza polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a jövőben még tovább erősödjék. A szocialista nemzeti egység realitás. Ma a munkásosztály élcsapatába, a pártba, a tömegszervezetekbe és tömegmozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőtt lakosságúnak nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja; a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybeiktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soron levő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongreszszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. A történelem kereke nagyot fordult: Magyarország örökre megszűnt az élősdi urak, a kizsákmányolók országa lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejtik el, de népünk is tudja ezt. A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gyarapítanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, mert népünk békéjét, szocialista jelenét és jövendőjét biztosítja. Amikor mindezt összegezzük, joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt negyedszázad alatt részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Az alkotmányjogi vitáról Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván az országgyűléstől. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve a benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. Sorra veszem őket. — Pártunk Központi Bizottságának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni. de szükséges az alaptételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegének az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítása. — A benyújtott módosítások megfelelőek; utalnak az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett válszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. — Kórunkban a munkásosztály a társadalom legforradalmibb osztálya, amely saját felszabadítását és történelmi céljait csak úgy valósíthatja meg, hogy egyidejűleg minden más elnyomott osztályt és réteget felszabadít, s az egész társadalom előtt megnyitja az általános felemelkedés útját. Ez történt nálunk is. Hazánkban ma már csak egymással szövetségi, testvéri viszonyban álló dolgozó osztályok vannak. Az alkotmány a tényleges helyzetnek és a kérdés elvi, politikai jelentőségének megfelelően foglalkozik a dolgozó osztályok egymáshoz való viszonyával, és helyesen leszögezi, hogy a társadalom vezető osztálya a munkásosztály. — Hazánk munkásosztálya magára vállalta a felelősséget a nemzet sorsáért. A hatalmat történelmünk során első ízben birtokolja olyan osztály, amely a hatalmat nem arra használja, fel, hogy a maga számára kiváltságos helyzetet biztosítson, hanem a jogokkal arányos részt kér és vállal a felelősségből is. — Munkásosztályunk az elmúlt negyedszázadban történelmi jelentőségű feladatokat oldott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a kisajátítókat; megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette és a parasztoknak juttatta a földet, majd segítette őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében; megtörte a régi kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumát; elmélete, világnézete és erkölcse kihat az eges/ társadalomra; élen jár, példát mutat a szocializmus építésében. A párt a társadalom vezető' ereje tozásokra; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhassa. — Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Ügy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva abból, hogy az alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem programnyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét. A Magyar Népköztársaság neve dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. — Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rend— A köznyelvben gyakran — és helyesen — „a munkásosztály, a nép hatalma" kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat, mint a társadalom vezető osztálya a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmányunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalmazást nyer. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. — A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elöl, amelyen keresztül az osztály megoldja kormányzati feladatalt, és megvalósítja történelmi céljait Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait, és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmány-előkészítő bizottság javaslata, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. — Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak", hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz' hazafiak módjára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában. — Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség. Államunk, a Magyar Népköztársaság minden polgára számára egyenlő jogokat biztosít, és azonos kötelezettségeket ír elő, a politikai jogoktól kezdve a szociális biztonságig. Több mint negyedszázados politikai harcunk és építőmunkánk egyik legnagyobb eredményeként alkotmányunk egyrészt kibővíti a jogok körét, másrészt számos jogot már kiterjeszt a társadalom legszélesebb rétegeire. — Alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és a kötelességek elválaszthatatlanságát; a közügyekben való részvétel biztosítását. Kiterjeszti az egész társadalomra, állampolgári joggá teszi a szocialista társadalom érdekelt szolgáló egyesülési jogot; a pihenéshez, az élet, a testi épség és az egészség védelméhez, a társadalombiztosításhoz, a művelődéshez való jogot. Betartani és betartatni az alkotmányt — Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állampolgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek. Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozni szeretném: pártunk Központi Bizottsága úgy véli, hogy ha a módosítást előkészítő bizottság javaslatai elfogadásra kerülnek, az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Alkotmányunk ma, az országgyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép történelmi vívmányalt, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó, és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést követő perctől kezdve, társadalmunk minden szervezett erejének, minden magyar állampolgárnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatasa. Az alkolmany elveinek