Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
KEDD, 1972. ÁP&1L1S 18. 3 Kiváló Vállalat a KSZV A Könnyűipari Minisztériumban a textilipari vállalatok igazgatói értekezletén bejelentették, hogy a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat elnyerte a Kiváló Vállalat címet. A vállalat kedvezőtlen körülmények, létszám- és esetenkénti anyaghiány ellenére, sikeresen teljesítette 1971-es gazdasági tervét, Javult a hatékonyság, 76 millió forint helyett összesen 78,2 millió forint nyereséget ért el. Mind bel-, mind pedig külföldi áruszállítási kötelezettségének is eleget tett, minőségi reklamáció nem volt. A nagyvállalat keretébe tartozó négy gyáregység kitűnő termelési és gazdasági eredményeivel egyaránt kiérdemelte az Élüzem címet. Méltók az elnyert kitüntető címekhez a vállalat és a gyárak első negyedévi eredményei is. a gazdálkodás jobb az előző évinél. Hormonhatású anyagok a mezőgazdaságban Egyre inkább betörnek a mezőgazdaságba a hormonhatású szerek, azok az anyagok, amelyek a természetes hormon szerkezetét és hatását másolták le. A hormonhatású szerek legújabb alkalmazási területének ígérkezik a rovarirtás. A szakemberek véleménye szerint a jövőben ezzel az ártalmatlan anyaggal helyettesíthetik majd a gyorsan, illetve lassan ható mérgeket, amelyeket jelenleg alkalmaznak. A kutatások először 15 évvel ezelőtt keresték meg a rovaroknak azon speciális hormonjait, amelyek minden más élőlényben találhatótól különböznek. A vedlési hormont Svájcban, a juvenil hormont pedig az Amerikai Egyesült Államokban és Csehszlovákiában szintetizálták először a kutatók. A juvenir hormonnal a Növényvédelmi Kutató Intézet már néhány éve megtette a kísérleteket, mint tapasztalták ez az anyag — ha túladagolják — megakadályozza a lárvák bábozódását, és ettől a ritmuszavartól elpusztul az állat. Legújabban a vedlési hormonnal kezdtek nagyszabású kutatásokat a Növényvédelmi Kutató Intézetnél. Olyan vegyületet keresnek, amelyek meggátolják a hormontermelést. A szakemberek megállapították, ezek hasonlítanak azokhoz a szteroid vegyületekhez, amelyekkel a kolesztelin lerakódása csökkenthető az érfalra. Ez a megállapítás új utat nyitott a növényvédelmi kutatások előtt. Első lépésként megvizsgálják tíz-tizenkét állatfajon a jelenleg forgalomban levő érszűkületgyógyszereket, és amennyiben azt tapasztalják, hogy ez az anyag megakadályozza a hormontermelést rovarokban, úgy a gyógyszerekből növényvédő szert készíthetnek majd. Őrködés a vizek tisztaságára Ügy is kérdezhetjük: miért nem vigyázunk jobban egyik legnagyobb kincsünk, a víz tisztaságára? Gondoljunk arra, hogy ma már mennyi artalmas vegyianyaggal szennyeződnek a folyók. Jogos tehát az aggodalom a vizek féltése iránt. Szerencsére hazánkban korán felismerték a vízügyi szakemberek, hogy a folyók tisztaságát, nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is védenünk kell. Nálunk kormányrendelet is őrködik azon, hogy vizeink védettek maradjanak a különféle káros ipari szenynyeződésektől. Világjelenség, hogy a vízkészletek fogynak. Sok helyen nem találnak máiolyan rétegeket, amelyek bősegesen adnának vizet. Szamos, vízben szegény országban ma már arra kényszerülnek, hogy a folyókra épített vízművekkel elégítsék ki a lakosság vízszükségletét. Másrészt a mind belterjesebbé váló mezőgazdaság vízellátását is a folyókból biztosítják csatornarendszerek kiépítésével. Hazánkban a hatalmas beruházással épülő kiskörei vízlépcső ezt a célt is szolgálja majd. Három megyére szóló területén az Alsótiszavidéki Vízügyi igazgatóság nagy apparátussal dolgozó vízminőségi felügyelete éberen őrködik a Körösök, a Maros és a Tisza tisztasága felett. Széles körű társadalmi bázisra épült ez a figyelő szolgálat. Szeged előtt a Tisza és a Maros körzetében az olajbányászatból eredően — a kétségek ellenére — egyáltalán nem kerül semmiféle szenynyeződés a folyókba. Az olajmezőkön erről időben és eredményesen gondoskodtak olyan berendezések építésével, amelyek meggátolják az olaj, vagy más szennyező anyagok kijutását a természetes vizekbe. Szennyvízbírságot, mégpedig progreszszivitás alapján azok az üzemek, intézmények, téeszek vagy állami gazdaságok fizetnek, amelyek a szigorú rendelet ellenére is szabadon, tisztítás, derítés nélkül bocsátanak ki szennyezett vizet csatornákba, árkokba. Azokból ugyanis közvetve a folyókba juthat a szennyeződés. Dr. Lábdi Jenő, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy területükön tavaly 76 üzemet, gazdaságot bírságoltak meg, amiért a folyókhoz vezető csatornákba, befogadókba szennyezett vizet eresztettek. A kiszabott bírság összege 8 millió 200 ezer forint. Felelőtlenség Annak csak örülni lehet, hogy a tarjáni lakásépítkezéssel egyidőben rendbehozzák az idevezető utakat, hisz a forgalom napról napra nő. A város rendezési tervéből tudjuk, hogy a Tarjánba közlekedő buszok számára a Retek utcát is igénybe veszik, ezért lógtak építkezéshez is. A tervnek és az útépítésnek valóban csak örülni lehet — kisebb lesz a Tápéi soron a balesetveszély, jobban férnek egymástól a járművek. Annál szomorúbb, hogy a Retek utcát — mielőtt építése, betonozása, aszfaltozása elkészülhetne — újjászületése előtt tönkre teszik a jármüvek. Hiába zárják le iiz utca elejét-végét szabályosan, hiába cserélik ki átlag két-három naponta a behajtási tilalmat jelző léckerítést — az autók, motorok vezetői mit sem törődnek vele. Félrelökik a léceket és senkitől sem zavartatva hajtanak végig a félig kész úttesten: tönkreteszik a friss betonozást, a csatornatartozékokat. S ebben nincs kivétel a VOLÁN teherautói vagy a magánkocsik között. Jellemző, hogy az utcában lakó, vagy parkoló autósok, motorosok sem kímélik saját útjukat. (Hogy menynyire felelőtlenek a Retek utcával a gépkocsivezetők, jól mutatja a múlt heti példa: a sódert szállító teherkocsi — mint ahogy erről lapunkban is beszámoltunk — eltörte a víz fővezetéket.) Az útépítés több százezer forintjába kerül a városnak, a gépkocsivezetők „türelmetlensége" pedig sok kárt okoz. Jó lenne végre érvényt szerezni a tilalmat hirdető jelzésnek. Nemcsak az ésszerűség, hanem a KRESZ alapján is. Matkó István A szennyezett vizeket kibocsátó üzemeknek, gazdaságoknak egyáltalán nem kellemes ilyesmiért bírságot fizetni. Első esetben csak az úgynevezett alapbírságot szabják ki rájuk. A továbbiakban azonban, ha szabálytalanság ismétlődik, a progresszivitást alkalmazzák, amely már igen tetemes öszszegre rúghat. A bírságolás összege érzékenyen érinti az illető üzem, vagy gazdaság termelési eredményeit. Az így kifizetett összeg ugyanis nem számolható el termelési költségnek. Következésképpen a bírságolás érinti a nyereséget, a termelési eredménymutatót stb. Sajnos, országosan súlyos milliók gyűlnek össze évente a kiszabott szennyvízbírságokból az úgynevezett vízügyi alapra, amelyet kizárólag az Országos Vízügyi Hivatal kezel. A hatalmas ösz6zegeket azonban nem tartja meg magának. Abból úgy gazdálkodik, hogy azoknak az üzemeknek juttat belőle jelentős összeget, amelyek úgy döntenek, hogy saját beruházásból is víztisztító berendezéseket építtetnek. Ezzel megkímélik magukat a további progresszív bírságtól, a felesleges „kiadástól". Szeged nyugati iparkörzetében 11 milliós saját fedezet mellé 3 milliót kértek a vízügyi alapból szennyvíztisztító, szennyvízderítő műre. Kiskundorozsmán is éltek ezzel a lehetőséggel: szennyvíztisztításra és csatornázásra 3 és fél millió forintot fordítanak, ugyanakkor 3 millió forintot kértek az Országos Vízügyi Hivatal vízügyi alapjából, hogy a kivitelezés teljes költségét biztosítani tudják. Íme, a gondoskodás jó példái. A vízügyi alappal élhet minden olyan üzem, amely meg akar szabadulni szennyvizei kibocsátása mellett a mind nagyobb összegekre rúgó bírságtól, amit eddig kiszabtak rá. Lődi Ferenc A hétéves kisfiút az árokparton találták meg. „Epilepsziás roham" — mondta valaki. Mentőt hívtak. A mentősök azonnal megérezték az alkoholszagot... Másnapra tért magához a fiúcska. — Nem volt otthon apuka és anyuka. Megtaláltuk a barátommal a pálinkásüveget. Fogadtunk, melyikőnk tud többet inni. A jó barát — mikor ő rosszul lett — otthagyta, hazaszaladt. Másnapra kialudta magát, nem esett baja. Az újszegedi gyermekkórházban az elmúlt három év alatt több mint 70 mérgezéses kis beteget vettek fel. Nemcsak alkoholt kaparintottak meg a gyerekek, de volt, aki mosószert evett, néhány növényvédő szertől kapott mérgezést, másokat a színes gyógyszertabletták csábítottak „cukorevésre". Jóskát, Jutkát, Katit meg még hány gyereket — megmenteitek. — Csak azt vettem észre, hogy délután már öt órakor aludni akart. Mire feleltem volna, hogy korai az még, fogta a kispárnáját és feküdt is. De szólni is alig tudott. Sokat szaladgált, elfáradt talán. Azért csak megkérdeztem: fáj valamid, kisfiam? A homloka nem volt forró. „Nem. Csak sok cukrot ettem" — azt válaszolta. Cukrot? Nem szoktam cukrot adni. Nem tud még fogat mosni, nem curozunk. úgyis olyan romlékonyak a kis fogai. Hol vett cukrot? De ő már aludt. Aztán észrevettem a nyitott fiókot. „Gyógyszer! De melyikből ehetett?!" Felkaptam. Kiszaladtam vele az utcára, egy ismerős autós hozott el bennünket. Az anyuka még most is sírva meséli, pedig a kis Andris már túl van az életveszélyen. A gyors segítség megmentette. De milyen sok apró vételenen (vagy nem is véletlenen?) múlik, hogy csak a gyors beavatkozás segít! — Egyszer csokival bevont gyógyszert szedett a kislányom. Azóta nem győzöm előle a gyógyszert zárni. Csak az maradt meg benne, hogy a s'zép piros, meg kék vagy zöld drazsék biztosan jóízűek. Hiszen gyógyszerek. A gyerek — gyerekek. Nem ismeri fel a veszélyeket, tettének következményeit. Nekünk kell óvni őket! S ha mégsem sikerült... ? Évekkel ezelőtt volt, de még minÉGÖ INGECSKE dig emlegetik a gyermekklinikán azt az ötéves gyermeket, akinek a kis inge beleakadt a kályhaajtóba. Ráncigálta. A tüzes ajtó kinyílt. Szinte ráégett a kicsire az inge. Gondolom, az olvasó elborzad e történettől, mint magunk is, mikor mesélték. Nem ijesztgetni, bántani akarunk senkit. Csak figyelmeztetni: akad gondatlan szülő, akinek egyedül hagyott gyermeke magára gyújtja a lakást, de amikor ott vagyunk velük, akkor is lehet baj. Nem elég ott lenni — mindig figyelni kell gyerekeinket. Minden „szezonnak" megvannak a balesetei. Disznóöléskor a benzines perzselők, a forró hurkaié, lakodalmak idején az elcsent pálinkáspoharak. Télen a forró kályhák. Sokan azt se tudják, mihez kapjanak, ha a gyermek megég. Azonnal le az égett, vagy forrázott bőrről minden ruhát, és vasalt törülközőbe vagy lepedőbe borítani a gyereket. Semmiféle csodakenőcs vagy hintőpor ne kerüljön rá, azonnal a kórházba vele! A kenguru erszényében viszi kicsinyét. De jó 16 ott neki! Néhány embergyereknek be kell érnie a csupasz kerékpárvázzal vagy csomagtartóval. Fáj a kis feneke, elzsibbad a lába, izeg-mozog — és kész a baj. Láttunk már apukát, aki még egy pofont is lekevert hamarjában a leesett gyereknek, s csak aztán nézte meg, mi történt a küllők közé került kicsi lábbal. Izomszakadás — hetek a kórházban, klinikán. „Elbámészkodott a kis buta!" De a kis buta apukája vehetett volna gyermekülést lábtartó vassal és küllővédő hálót a kerékpárra. És milyen sok kerékpáron nincs! Nekünk kell ügyelni rájuk, kicsinyekre, és sokkal jobban! A gyermek ismerkedik a .világgal, mindenre kíváncsi, mindent kipróbál és megkóstol. A gyógyszer, a tisztítószer, a benzin, a rovarölő és a növényvédő szerek, az alkohol, de még a kozmetikai cikkek és cigaretták is, meg a gyufa is zárt fiókba valók. A kulcsot pedig tegyük biztos helyre! Ha már megtörtént a baj — ne kísérletezzünk! A hánytatás ősi módszer — de ha mosóport, evett, az az erőlködéstől habzani kezd, megfulladhat a kicsi. Ugyanaz vonatkozik a benzinre, a petróleumra, amely mérgező gőzt fejleszt. A tej? Bizonyos rovarirtókat, vagy ólmot tartalmazó anyagokat old a gyomorban. így a méreg gyorsabban felszívódik. Orvoshoz, gyorsan orvoshoz a baleset után. Az alapvető bajon viszont csak mi segíthetünk. Ne hagyjuk őket egyedül, figyeljünk rájuk, tegyünk el előlük minden veszedelmes szert. Ne legyünk felelőtlenek! A legdrágább kincsünk a gyermekünk — úgy is vigyázzunk rá. Szőke Mária Augusztus 11-töl 20-ig: Őszibarack-, bor- és virágkiállítás Az 20-ig idén augusztus 11-től rendezik meg a hagyományos szegedi őszibarack-. bor- és virágkiállítást, még pedig új helyen, a Marx Szamarak helyett traktorok A Szegedi Rostkikészítő Vállalat 15 kendergyárában korábban csaknem félezer igavonó állat látta el a sok százezer mázsa kender helyi szállítását. A kendergyárak legjellegzetesebb anyagmozgatói a szamarak voltak, a nagyobb üzemekben egész csordát tartottak, nagy számú hajcsárral. Az utóbbi években a gépesítés folyamatosan kiszorította a „füleseket". Az idén már egyetlen szamarat sem „alkalmaznak", a hajcsárok jó részét pedig traktorvezetőnek képezték ki. Az üzemekben az állati erővel vontatott járműveket apró, bényamozdonyos szerelvények, s traktorok váltották fel. téren abban a pavilonban, amely előzőleg az ipari vásár céljait szolgálja. A nemzetközi jellegű seregszemle abban is különbözik az eddigiektől, hogy most tíz napon keresztül tekinthetik meg a látogatók a „Korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 1972" címet kapott összevont bemutatót. A korábbiaknál lényegesen nagyobb, 1 ezer 140 négyzetméter alapterület áll majd a kiállítók rendelkezésére az új előregyártott elemekből készülő pavilonban. A szatymazi, a mecsekalji, <3 budai dombvidéki, a Balaton környéki nagyüzemi őszibarackosok válogatott termésén kívül jugoszláv és román gazdaságok illatos gyümölcseit is megtekinthetik az érdeklődők. A virágparádéra pedig magyar, jugoszláv és román vállalatokon kívül a pozsonyi kertészeti vállalat ugyancsak elhozza legszebb dísznövényeit. Egyidejűleg a hazai pincegazdaságok és állami gazdaságok palackozott márkás boraikkal szerepelnek. Három bíráló bizottság — amelyekben külföldi szakemberek is helyet kapnak — dönt majd az értékes díjak, oklevelek odaítéléséről.