Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK* ^ p««ggyűlési Könyvtár a.icr.íí anyából töröíve 62. évfolyam. 78. szám 1972. április szombat Ára: 80 fillér Felszabadulási ünnepség Szegeden Befejeződött a mezőgazdasági lista brigád vezetője; Papp Mihályné. a szegedi textil­művek szocialista brigádve­zetője; Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára; Szögi Imréné, a gyufagyár munkásnője; Ta­kács Imréné szegedi ország­gyűlési képviselő, Tombácz Imre, a forradalmi munkás­mozgalom veteránja és dr. Tóth Károly, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem rek­tora. Ott voltak az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szov­jet katonai egységek képvi­selői, és az elnökségben fog­laltak helyet a Román Kom­munista Párt Temes megyei küldöttségének tagjai is. A magyar és a szovjet himnusz után Tolnai Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Váci Mihály: Mi­ránk hasonlíts, kommuniz­mus! című versét adta elő, majd Sípos Géza mondott megnyitót. Az ünnepség szónoka Apró Antal volt. A szegedi felszabadulási ünnep az Internacionáléval zárult. Apró Antal ünnepi beszéde Az ünnepség* szónoka be­vezetőben arra a nemzeti örömre emlékeztetett, amit a magyar föld teljes felszaba­dulása, a fasiszták végleges kiűzése jelentett, maid mi­után méltatta nemzeti ünne­pünk történelmi jelentőségét, és azokat az áldozatokat, melyet a testvéri szovjet nép hozott szabadságunkért, visz­szaemlékezett a fölszabadult országrészekben kialakult új helyzetre. — Az ország nagyobbik felében még tartott a há­ború, a német megszállás, amikor a Magyar Kommu­nista Párt az ország elé tár­ta programját, amelynek cél­ja országunk demokratikus átalakulása volt. Szegeden 1944. december 3-án bontott zászlót a Ma­gyar Nemzeti Függetlensé­gi Front, melynek prog­ramja kialakításában a kezdeményező erő ugyan­| csak a Magyar Kommu­nista Párt volt. Gondoljunk csak vissza a tragikus szavakra, melyek­kel a Szegeden fogalmazott programfelhívás végződött: „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére lesz ma­gyar újjászületés, össze kell fogni minden igazán nem­zeti erőt. Ha minden becsü­letes magyar összefog a Ma­gyar Függetlenségi Frontban, az új, életerős, demokra­tikus Magyarország felépí­tésére, ha a nép veszi ke­zébe az ország vezetését, ak­kor Magyarország nem volt, hanem lesz." — Igaza volt a felhívás­nak. A magyar nép összefo­gása, 27 éves harca, mun­kája eredményeképpen hazánk ma erős. virágzó szocialista ország. A nagy történelmi válto­zás kifejeződik az alkot­mánymódosítás tervezetében is, melyet a közeli napokban ismert meg országunk népe — mondotta az előadó, és idézte az alkotmánytervezet­nek azt a bekezdését, amely már Népköztársaságunk alap­törvényébe foglalja a Szov­jetunió szüntelen baráti tá­mogatásának elismerését is. Beszédében ismertette azo­kat a hatalmas gazdasági, kulturális és egészségügyi eredményeket, amelyeket né­pünk a szabad 27 esztendő­ben elért, majd a háború utáni örökséget hasonlította össze mai helyzetünkkel és gondjainkkal. — Mit örököltek a múltból a szegediek? Mintegy 12 ezer munkanélküli volt a város­ban, leszerelt üzemek, fel­robbantott hidak, tönkretett közműveli. Szenzációnak szá­mított, amikor elindult az első villamosjárat, vagy a Tisza két partját összekötő szükséghíd megépült És mi van most? A múlt rendszer legutolsó statisztikája szerint a vá­rosban 15 ezer volt az ipar­ban foglalkoztatottak szá­ma — ma pedig Szeged 80 ezer embernek ad tisztes­séges keresetet. A felszabadulás utáni első egyetemi évben hat profesz­szor vezetésével 162 hallgató látogatta az egyetemet Ma 8 ezernél is többen tanulnak Szeged felsőoktatási intéz­ményeinek különböző tago­zatain, a tudományos foko­zatú oktatókat pedig százá­val számlálhatjuk. Igaz, hogy a felszabadulás utáni első tíz évben lassan fejlődött a vá­ros, de később megindult az iparosodás. Pártunknak az Alföld ipa­rosításával kapcsolatos ha­tározata nyomán Szeged is, Csongrád megye is mind­iobban iparosodott. ÍOzzel együtt a megyében nagyarányú városiasodás bontakozott ki. A tudomány és a művelődés új központ­jai alakultak meg. Rövid évek alatt új. szocialista me­(Folytatás a 2. oldalon.) A Parlamentben pénteken délelőtt a mezőgazdasági szö­vetkezetek országos kong­resszusának záróülését Győ­ré Sándor, az abonyi Ság­vári Tsz elnöke nyitotta meg. Részt vett a tanácsko­záson és az elnökségben fog­lalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és a kormány több tagja. Bevezetőben több küldött szólt hozzá a beszámolóhoz és mondotta el az általa kép­viselt község, illetve tsz eredményeit, problémáit. Az elhangzott felszólalá­sokra ezután Szabó István, a TOT elnöke válaszolt. Rá­mutatott: a vitában senki se vonta kétségbe az elmúlt öt évben elért eredményeket, R valamennyi felszólaló hitet tett az űj gazdaságirányítás mellett. A felvetett gondok és problémák megoldását is az új gazdaságirányítás ke­retein belül, és annak szel­lemében látták a felszólalók. A kongresszuson száznál több javaslat hangzott el; ezeket az újonnan megvá­lasztandó Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa, s annak elnöksége dolgozza fel részleteiben, s az anyagot a kormány elé terjeszti. A vita alapján dolgozza ki a TOT és az elnökség azt az akció­programot is, amelynek alap­ján széleskörűen ismerteti majd a kongresszus állás­foglalását, határozatait, s elősegíti a megjelölt felada­tok végrehajtását. Kifejtette, hogy a mező­gazdaságban érvényesülő közgazdasági szabályozók összességükben jól szolgál­ták a gazdaságok fejlődését. Kifogásolta azonban, hogy esetenként évente többször is módosítják az érvényben levő rendelkezéseket, ami zavarja a gazdálkodás stabi­litását. A gazdaságok infor­mációs rendszeréről az volt a véleménye, hogy a terme­lők ma még kevés informá­cióval rendelkeznek, igen gyakran hiányos ismereteket kapnak lényeges gazdasági kérdésekről. A termelőszö­vetkezeti vezetők tájékozta­tását azért a jövőben rend­szeresebbé kell tenni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tagság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőesz­közökkel is javítani lehet a gazdálkodást, és hogy a le­hetőségekkel él is a termelő­szövetkezeti parasztság. Szab<i István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a beszámolót, a vi­tában elhangzott javaslato­kat, a választ és állásfogla­lást. Szintén egyhangúlag fo­gadta el a kiadott alapsza­bály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat. A kongresszuson ezután ismertették annak a 23 je­löltnek a névsorát, akikkel 125-re egészül ki a Termelő­szövetkezetek Tanácsa. A bi­zottság javaslatát a kong­resszus elfogadta, a jelöltek nevét felvették a szavazóla­pokra. Ezután Pesir István, a szavazatszedó bizottság elnö­ke, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette a szavazás rendjét, majd a kongresszuson résztvevők a Parlamentben kijelölt szava­zóhelyiségekben titkosan vá­lasztották meg a jelölteket. A szavazás eredményét ez­után a szavazatszedő bizott­ság elnöke ismertette, majd az újonnan megválasztod. Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa visszavonult, megtartotta első ülését és megválasztotta testületi szer­veit és tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnö­ke: Szabó István; elnökhe­lyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állan­dó bizottságai: az ellenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fej­lesztési, valamint a társadal­mi és önkormányzati bizott­ság. A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával ért véget. ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1971-ben egyetemet vég­zettek közül a következőket kitüntetéses doktorrá avas­sák: Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen: Korenchy Éva magyar—latin nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár, Mátai Mária, magyar —orosz nyelv- és irodalom­szakos középiskolai tanár, Sólyom Jenő fizikus, Szűcs Judit (Rényi Istvánné) fizi­kus. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen : Dévai György biológia—földrajz szakos középiskolai tanár. Kiss Sándor francia—latin szakos középiskolai tanár. A Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen: Mészá­ros Ildikó orvos, Széchenyi Béla fogorvos. A Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen: Szeveré­nyi Miklós orvos. Az Elnöki Tanács továbbá egyéb ügyeket tárgyalt. Hazánk felszabadulásának közelgő 27. évfordulója tisz­teletére ünnepséget rende­zett tegnap, pénteken dél­után a szegedi Szabadság Filmszínházban a Magyar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága, Sze­ged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A szegedi üze­mek, intézmények, hivata­lok, termelőszövetkezetek ünneplő dolgozói töltötték meg az alkalomhoz illőn de­korált mozitermet, és jelen volt a társadalom minden rétege — fiatalok éppúgy, mint a forradalmi munkás­mozgalom veteránjai. Pontosan 3 órakor-az el­nökség elfoglalta helyét az ünnepi dekoráció előtt, a színpadi asztalsornál. Az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elncke. Sze­ged országgyűlési képviselő­ié; Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első tit­kára; dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke; Sipos Géza, a Szeged városi pártbizottság első tit­kára: dr. Biczó György, Sze­ged megyei város tanácsá­nak elnöke, továbbá a társa­dalmi és tömegszervezetek, üzemek és intézmények kép­viselői: Baíó Ilona,"a KISZ városi bizottságának titkára; Herdál Valéria, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, Csáti Mária, a Szegedi Ru­hagyár szocialista brigádve­-etője: Hajas László, a Szak­szervezetek Megvei Tanácsá­nak titkára; Hnyilica Mi­hály, a szegedi munkásőr­ség parancsnokhelyettese; Kajdi Ferenc honvéd alezre­des. Kasza Rozália, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat KISZ-bizottságának tit­kára; dr. Kedvessy György •gvetemi tanár, a Hazafias Népfront városi bizc óságá­nak elnöke; Kenéz Antalné, a Vöröskereszt városi titká­ra; Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának ve­zetője; 'dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára; dr. Kovács Lajos, a járási­városi rendőrkapitányság vezetője: dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektora; Ocskó István, az Emergé gumigyár szocia­szövetkezetek kongresszusa Megválasztották a TOT tisztségviselőit *

Next

/
Oldalképek
Tartalom