Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

4 KEDD, 1972. MARCI lib 28. Többgyermekes anya pótszabadsága Szülők aktívája K. M.-né olvasónk arra kér választ; jár-e pótszabad*ág a termelőszövetkezetben aolgozó többgyermekes anyáknak, úgy mint az iparban dolgozóknak? A 13/1971. (XII. 30.) MÉM számú rendelet kimondja, hogy az egészsegre ártalmas munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a többgyermekes anyák, a 18. életévüket még be nem töltött fiatalok és a vakok pótszabadságának feltételeire és mértékére — folyamatos munkavégzés esetén — a munkajog szabályait kell alkalmazni. Termelőszövetkezetben folyamatoB munkavégzésről akkor van szó, ha a tag a termelőszövetkezetben az előző naptári évben 250 tízórás munkanapot teljesített. A munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos mértékű szabadság tehát az ilyen dolgozókat illeti meg. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1987. (X. 8.) Korm. számú rendelet 50. paragrafusának (2) bekezdése szerint a dolgozó anyának három gyermeke után évi két, minden további gyermeke után ugyancsak két-két, de évenkent legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. E pótszabadságra való jogosultság szempontjából az anya által gondozott 18. éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeket kell figyelembe venni. A fentlekből következik, hogy ez a rendelkezés akkor vonatkozik olvasónkra, ha teljesítette a múlt évben a 230 tízórás munkanapot és legalább három 18 éven aluli munkaviszonyban nem álló gyermeket gondoz. Ebben az esetben kerheti a pótszabadságot mint többgyermekes anya, az egyéb címen járó pótszabadságokon felül. Megjegyezni kívánjuk, hogy annak a tagnak, aki nem dolgozta le az előző évben a 250 tízórás munkanapot, de munkában töltött legalább 150 tízórás munkanapot (nők száz tízórás munkanapot) akkor szintén jár fizetett szabadság, de ennek mértékét azonban nem a rendelet szabályozza, hanem a termelőszövetkezet alapszabálya Dr. V. M. Arany Orfeusz — 1972 A VIII. nemzetközi Arany Orfeusz Fesztivált 1972. június 3. és 7. között rendezik meg a bulgáriai Naposparton. A programban szerepel a bolgár táncdalok versenye, az előadók nemzetközi versenye, továbbá ismert énekesek és együttesek adnak szólókoncerteket. A verseny első, előkészületi részére, amelynek keretében 60 dalt mutatnak be, márciusban kerül sor. A második fordulóra 24 dal marad. Ezek közül ötöt a közönség szavazással választ ki, a további győztes dalokat a zsűri jelöli ki. A dalok bolgár és külföldi énekesek előadásában kerülnek júniusban a közönség elé. L KERÜLET Házasság: Dr. Tímár Mátyás és Kódor Klára. Molnár Ferenc és Bozókl Mária, István Ferenc és Farkas Mária, Oláh András és Mlnkó Klára, Szécal Jrtzsef és Sári Mária, Ordögh JóZBCf és Bálint Hona, dr. Abáblo Nllm Sámuel és Babanyecz Gizella, Pintér László és Kazl Gizella. Kiss József és Tóth Mária, Czakó Miklós és Kovács Ágnes, Kolarovszkl András és Botbás Rozália, Kovács János és Fegyvernekl Eva, Rlmoczl Károly ás Csalla Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Vldáes Józsefnek és •törtei! Irénnek Márta, Nagy Antalnak és Beeskl Juliannának Tibor Antal. Balogh Mihálynak és Gulyás Maria Maraltnak Tünde, Lajos Ferenc Andrásnak és Kismarton Anna Taréziénak Annamária Rózsa, Kocsis Antalnak és Gulyás Katalinnak Tibor Attila, Nagy Sándornak és Tóth Máriának Mária, dr. Szabó György Lászlónak éa dr. Frólloh Katalin Ilonának Réka, Baranyl Istvánnak és Kerekes Irénnek Tünde Csl'la, ÜJvárl Ferencnek és Llppai Etelkának Gyöngyi Csilla. Fekete Ferencnek és Benkó Ilonának Ildikó, Czékus István Jánosnak és Gyuris Anna Magdolnának Ildikó, Veres Oézárink us Dufka LIdlanak András, Vcros Gézunuk és Dufka Lídiának Attila, Farkas Ferencnek és Kormányos Mária Magdolnának Attila Ferenc, Szűcs András Józsefnek ös Pásztor Katalinnak András. Szalma Imrének és Héczi Valériának Szilvia Marg

t. Masa Bélának és BUjdosó áriának Mónika Márta. Szombati Györgynek és Slgmond Editnek Edina, Pap István Józsefnek és Kis Évának Renata, Paragl Sándornak éa Hlaváthy Edit Mariának Dóra Edit, Tanács Lajosnak es Hull Mártának Violetta Klára, Nagy Tibornak és Dánlel Erzsébetnek Tibor, Takács Józsefnek és Dávid Katalin Honának Szilvia, Horesnyl Györgynek és Csordás Julianna Rozáliának Julianna Csilla. Tóth Sándornak és Ü|váry Honanak Sándor. Ábrahám János Györgynek éa Héaer Margit Annának Erika Mária. Szűcs Istvánnak és Börcsók Gizellának István József, Liliom Károly Lajosnak és Dénuel Zsuzsannának Péter József, Dóda Lászlónak éa Crandplerp Klára Emőkének Katalin, Vágfalvl Zoltán Józsefnek és Orosz Rozália Margitnak Zoltán Csaba, Erdélyi Istvánnak éa Racz Rózának Anita, Qyémánt Istvánnal! és Sehramm Magdolnának lírtsztlna, Bárdos Györgynek es Takács Erzsébetnek Anita, Kovács Jenőnek és Kasza Margit Viktóriának Krisztián Lajos, Csikós Mihálynak és Miko Edit Paulának Emese, Trnkóczi Jánosnak es HuUas Hona Ágnesnek Krisztina. Gyuris Nándornak és Marótl Ilonának Márta, dr. Tamas Józsefnek ea Páter Anna Mariának Enlkó Anr\a, Lengyel Imrének es Ördög Jolánnak Csaba Imre, Apjok Sándornak és Herke Juliannának Gyöngyi, Mészáros Ferencnek us Jenoval Edit Klárának Tamás Ferenc, Forgó Lászlónak ég Fábián Márta Honának Diána Napsugár. Csiszár Istvánnak es Csányl Mária Magdolnának Mária Magdolna, Nővé Lászlónak és Keller Agnas Ibolyának SZHbolcs, Halász Lajosnak éa Márta Rozáliának Gábor, Horváth Ferenc Gyulának és Koszó Rozáliának Rózsa, Llppert Oyulanak és Horváth Emmának (Aula. Takács Lajosnak éa Várhalml Margit Juliannának Oyönsyl Julianna, szűcs István Szilveszternek es Kalmár Eszternek Zsolt, Börcsók Zoltán Istvánnak és Borsos Ilonának Gábor Zoltán, Oondi Józsefnek es György Klárának Klára; Köles Istvánnak és Kővágó Etelkának Tünde, Szélpál István Antalnak es Király Máriának Zsuzsanna. Rónyal Károlynak és Bitó Gizella Etelkának Róbert. C.era Palnsk ea Szarva Terézia Ilonának Zsoit Pál, várh-ly! .lanos Lászlónak éa Rívó Mártanak Olivér, Nagy Jéasefwek anyakönyvi hírek és Jacsó Mária Magdolnának Emőke nevű gyermekük született. Halálozási Király Viktória, Jankó Ferencné Gubl Rozália, Kekezovlch Elemér, Munkácsi Andrásné Prohaszka Magdolna, Pavllk Hona. Stumpf Péter, Sa(ártk Imréné Nagy Rozália. Jójárt Imre. Olllcze tttvánné Csíki Erzsébet. Fodor Eva Zsuzsanna, Zaurkán János., Hááz Ernő, Hegyközi Ilona, Faragó Ferencné Sípos Anna, Kiss Ferenc, Balázs Erzsébet, Luczai Mláden, Lantos Ferencne Tandart Erzsébet, Kriklty Ferenc, Deák Sándor László, Sós 3ándorné Molnár Julianna, Pálfl Ilona, Török Antal. Csapó Lászlóné Schubkégel Mária meghalt. H. KERÜLET Házasság: Kótzó István és Kflhne Dagmar Annagret, Széli József és Elekes Magdolna liázassagot kötöttek. Halálozás: Piti Zsuzsanna. Papdt Józaet. Hraskó Ilona, Klspál Ferencné Drdák Mária, Sánta József. Csáki Istvánné Bakacsl Rozália meghalt. ni. KERÜLET Házasság: Drenkovtcs György és Kuczora Franciska, Horváth Sándor István éa szabó Anna Mária Végh Árpád László és Bors Magdolna házasságot kötöttek. S/.Uletéai Halkö Miklós Józsefnek és Koszó Gizellának Miklós Zoltán. Kaszapovlts Ernő Mátyásnak és Bakos Mária Annának Mariann. Meszlényl István Ferencnek ée Sállal Mária Erzsébetnek Maria. Patai Ferenc Istvánnak éa Juhai Piroskának Ferenc Csaba, HUrkecz György Lászlónak és Diós Katalinnak Hdlkó, Barna Jánosnak és Seres Veronikának János. Gyémánt József Lajosnak és Török Terézia Zsuzsannának Andrea Gabriella, Kovács Árpádnak és Kollényl Irmának Rita Zsuzsanna, Labádt Károlynak és Molnár Erzsébetnek Maripnn. Vágó Andrásnak és Zalka Máriának Mária, Gavallér Istvánnak és Böszörményi rrén Sárának Mónika, Muzstk Miklósnak és Koncz Máriának Nándor János. Pataki Pálnak és Periaki Piroskának Beáta. Szabó József Károlynak és SzabC Teréziának Csilla Teréz. Borbély Szilveszternek *s Németh Irénnék Csaba, Kabal Sándornak és Bakos Erzsébetnek Szilvia, Soós Bélának és Landler Anna Ágnesnek Béla Attila. Kerekes József Györgynek és Fehér Zsuzsannának Zsuzsanna Edina. Salamon Mihálynak és Nagy Juditnak József István, Gyuris István Lajosnak éa Dömsödl Évának Eva Krisztina, Varga Istvánnak és Hódi Mártinak Róbert, Zaurka Ferencnek és Lászlal Etelkának Ágnes Eva, Farkas Andrásnak éa Nagy Máriának András László, Farkas Mátyásnak és KISB Jáclnta Máriának Csilla, Szárics Józsefnek és Rózsa Jolánnak Tibor János nevű gyermekük született. Halálozás: Siflis András, Szolnoki Mlhályné Indlch Gizella. Csóré György, Bélteki Imre, Száva Péter Adámné Franrz Margit, Hegyi Imre, Pontylk Pál, Csonka Szilveszterné Balog Mária, dr. Ruzltska Lajos György, Madarász Györgyne Sándor Franciska, Erdélyi Mihály, Faragó Bernátné Ábrahám Etelka, Kovács Sámuelné Rakonczal Erzsébet, Nagy 11lésné Tart Mária, Puruczki Flórián meghalt. Szerte az országban soksok érdekes kísérlet folyik az iskolákban. Mindenütt akadnak lelkes tanároK, az új gondolatok iránt fogékony nevelőtestületek. Néhol az ifjúsággal való foglalkozás újszerű kereteinek a kiddlgozása van napirenden, másutt módszertani, vagy tartalmi kérdések kimunkálására fektetik a hangsúlyt. Szegeden, a Tisza-parti Gimnáziumban egy egészen más jellegű kezdeményezés vonja magára a figyelmet: a kommunista szülők aktívája. Az „Ötlet" az iskola pártszervezetétől és igazgatóságától származik: miként lehetne az iskola munkáját még demokratikusabbá tenni, s a szülők segítségével az ifjúságot még mélyebb szocialista tartalommal nevelni, az iskola kommunista nevelőmunkáját erősíteni? Ügy, ha a párttag szülők részére is fórumot teremtenek. így született meg azután a kommunista szülők aktívája megszervezésének a gondolata. 1969 decemberében meg is tartották az alakuló gyűlést, s azóta megszakítás nélkül dolgozik a kollektíva. Évenként kétszer hívja össze az iskola pártszervezete a kommunista szülők aktíváját, éspedig a nevelési tárgyú értekezletek előtt. Ezzel az a célja, hogy a tantestület elé kerülő témakörben meghallgassák a szülők véleményét, s hasznosítsák azt az értekezlet alkalmával. De felvetődnek Ilyenkor más problémák ls. Az eddigi értekezleteken sok szó esett például az iskolai demokratizmusról, az úttörőszervezezetből a KISZ-be való átlépés gondjairól, a középiskolai KISZ-szervezetek tartalmi munkájának a javításáról, a tanulók túlterhelésének a problémájáról. Teljes mértékben egyetértettek például a honvédelmi nevelés kiszélesítésével, a fegyelmezettebb munkát igénylő légkör megteremtésével. Nagyszerű segítséget nyújtottak a tantestületnek a tanulók pályaválasztásának az irányításához. A DEFAG-nál, a Vízügyi Igazgatóságnál és a különféle üzemekben dolgozó szülők jöttek el a tanulók közé előadást tartani, s megismertetni velük a pálya szépségéit. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, azok tanulmányi helyzete sem kerülte el a figyelmüket Jó ötleteket adtak az összetett iskolai verseny kidolgozásához, a Házirend és a Tanulói Szabályzat összeállításához. Felelősségteljesen szóltak hozzá az iskolai munkaterv pontjaihoz és jó tanácsadónak bizonyultak az iskola tovább fejlődésének kimunkálásában. Óriási vita folyt azonban a dohányzás engedelyezése targyaban. Tehát: igen széles körű a kommunista szülőK aktívájának a tevékenysége, s valóban sokoldalú információt nyújt az iskolának a munkájához. S ami még különösen dicséretes: kevés a hiányzók száma. Még a vidéki szülők is beutaznak, ha kézhez kapják a meghívót. Szép- dolog ez, mert ismét tanúságot tesz a párt tagjainak aktivitásáról, hogy sok más társadalmi elfoglaltságuk mellett még erre is szakítanak időt. Ügy vélem, olyan szempontból is értékesek ezek az összejövetelek, hogy a párttag szülők még közelebbről megismerkedhetnek az oktató-nevelő munkára vonatkozó párthatározatokkal, és az azokból adódó tennivalókkal. A találkozások lehetővé teszik, hogy a szülők az iskolával még jobb összhangban dolgozzanak, s tudatosabban vegezzék otthon is nevelői feladatukat. Meggyőződésem, hogy a kommunista szülőK aktívájának megszervezésével sokat nyert az iskola, mert nagyon sok dologban megerősíti a tanári kar munkáját, és szilárd bázist ad a pártszervezetnek és az iskolavezetésnek a döntések alkalmával, az új célkitűzések megfogalmazásában. — Három év óta folyik ez a kísérlet — mondta dr. Török László, az iskola igazgatója. Tapasztalatunk: érdemes Volt megszervezni. A jövőben pedig szeretnénk ezt a fórumot tovább erősíte";, munkáját az iskola szocialista szellemű nevelésének szolgálatába állítani. Ügy érezzük, jó dolog az, ha minél gyakrabban mondanak véleményt és adnak segítséget az iskolai munkához a kommunista szülők... Bánfalvi József Üjra felidézték a televízióban azt a vitát, amely annak idején a Nagyvilágban folydogált az irodalmi trágárságokról. Arról, hogy szabad-e színpadon elhangoznia olyan szavaknak, amelyeket egyébként írásban jó ideig pontokkal jeleztünk, hogyan beszéljenek a szereplők, úgy, ahogy azt megszoktuk a való életben, vagy finomabban? S a szerzők többsége — ellentétben a kritikusokkal — úgy találta, hogy igenis, vannak olyan helyzetek, amelyekben indokoltak a nyelvünk piszkosabb rétegébe tartozó szavak —, ha van valamilyen nélkülözhetetlen funkciójuk. Megvallom, azért éreztem némileg komikusnak a hirtelenjében provokált vitát, mert senki sem merte kimondani azokat a bizonyos szavakat, amelyek szóba jöhettek, s amelyeket legfiatalabb embertársaink zamatos kiejtésében mindennap újra s újra élvezhetünk. Mert nemcsak az információk záporoznak ránk útonútfélen, hanem a mocskos szavak is. Lassacskán aszerint kell megkülönböztetni a tinédzsereket, hogy minden második vagy csak harmadik szavuk-e a a stb. Ügy szórják el ezeket, mint a szemetet. A szemérmesebbre legfeljebb „Izét" is mond néha. Igenám, de a színpadi szerzőkkel ugyanaz a helyzet, mint a fiatalokkal. Valahonnan tanulják ezeket a kifejezéseket. Az élettől, illetve az idősebbektől. Mert azt senki sem állíthatja, hogy — különben csinosan öltözött, jól fésült és hamvas arcú — hajadonjaink már eleve azzal, a tőlük feltétlenül szokatlan szókincscsel születtek, amelyet — egyenjogúság lévén — ugyanúgy használnak, mint a fiúk. Valószínű, ha általában nem beszélnénk csúnyán, akkor a drámaíróknak eszébe se jutna, hogy csakazértis, és az utcákon kószáló gyerekek szókincse ls szebb szavakkal gazdagodna. Nem hinném, hogy már késő. Igaz, egyidőben a szókimondó embert összetévesztették az igazát durván védővel, s az is megtörtént, tudom, hogy egy-egy igazgatót azért tiszteltek, mert úgy káromkodott, hogy a leteremtett alkalmazott, ki egyébként maga sem volt akármilyen legény, szégyenletében elpirult. Ma mér — erre az iskolázottságot taglaló statisztikai adatok is feljogosítanák az embert — előbbre vagyunk. Ha úgy tetszik: társadalmi fejlődésünk egy olyan korszakában, amikor joggal tiltakozunk például az utca piszkossága ellen. De legalább ilyen joggal a nyelv mocskossága ellen. Veress Miklós Szamos Rudolf : Káin szigete Píscdottát az államügyész rendeletére a viterbói íegyhaz „nehéz, fiúknak" fenntartott szárnyában börtönözték be. Rabtarsaival ellentétben ő nem kapott, szomszédot. Hónapokig szinte hermetikusan zárták el a külvilágtóL Még a fegyőrök sem beszélhettek vele. Kérdései, amiket a többiektől elkülönített, magányos sétáin őreinek feltett süket fülekbe ütköztek. Kezdetben dühöngött, később búskomor magányba süppedt. így ment ez Giuliano meggyilkolásának első évfordulójáig. Ékkor váratlanul megnyílt a szomszédos cella ajtaja. Ezt a cellát csupán vaspélcák rácsa választotta el Pisciotta zárkájától. A cellába ötven év körüli sovány, aszott almához hasonló ráncokkal barázdált arcú embert penderítettek be az őrök. A jövevény a priccsre roskadt és arcát kezébe temetve mozdulatlanul ücsörgött órák hosszat. Pisciotta kezdetben közönyösen méregette a szótlanul gubbasztó foglyot. Elmúlt az első nap, el a második is, ám a jövevény semmi hajlandóságút nem mutatott a beszélgetésre. A harmadik napon Pisciotta nem állhatta tovább: — Hogy hívnak? — kérdezte. — Polacco, Gtovanni Polacco — szólalt meg közönyösen Pisciotta cellaszomszédja. — Én Gaspare vagyok. Gaspare Pisciotta... ha mond neked valamit ez a név. Hogy mondott-e? Pisciotta nem tudhatta, hogy a viterbói perben elhangzott nyilatkozatai milyen viharokat kavartak a római képviselőházban. A kereszténydemokrata párt szélsőségesen jobboldali vezérei egy börtönbe zárt banditától reszkettek. Az olasz baloldal egységes támadást intézett a kormánypárt ellen. Ez volt az oka, hogy az Ítélet elhangzása után Ivo Coccia ügyvéd, a kereszténydemokrata párti parlamenti képviselő, a kereszténydemokrata képviselők frakcióülésén tragikus szavakkal bizonygatta: milyen nagy tekintélyveszteséget jelentenek a pártnak Viterbóban elhangzott leleplezések. A belügyminiszter, Mario ÍScelba, Idegesen szakította félbe a képviselőt: „ön talán tudna valamiféle megoldást ajánlani?" Coccia bólintott, es határozott igennel valaSZOlL — Járuljon hozzá az igazságügyi miniszter Úr a jogtalanul elítelt Giovanni Polacco ügyeoen a perújrafelvételhez. — Mi köze ennek a Pisciotta altal a párt vezetőire szórt kompromittáló kijelentésekhez — kérdezte az igazságügyi miniszter. — Sok — felelte Coccia, és elmondotta, hogy 1944-ben bizonyos Ivo Folacco védelmét vállalta el, akit azzal vádoltak a viterbói törvényszék előtt, hogy az ellenállás idején jogtalanul megölt egy olasz tisztet. Polaccócól tudni kell, hogy már 1922-ben Mussolini feketeinges bandái agyba-főbe verték, mert a római Piuzza Colonnán védelmére kelt egy idős embernek, akit fasiszta suhancok bántalmaztak. Ettől kezdve Mussolini bukásáig hol börtönben, hol száműzetesben élt. Polacco 1943-ban partizáncsoportot szervezett, es rendkívüli hőstetteket vitt véghez Rómában. A Colosseum közelében a fegyverszünet kihirdetésének napján, egy egész szállodára való fasiszta vezetőt ejtett foglyul. Később 86 akcióban támadta a német SSalakulatokat. Még a király a vitézi érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Száztizennyolc szövetséges hadifoglyot szabadított ki a németek fogságából, és 32 zsidót mentett meg egy római lakásban. Polacco ötször sebesült, és maga is fogságba esett. Innen bámulatos ügyességgel és vakmerőséggel megszökött. Üjra átvette partizánosztaga vezetését, és a szövetséges csapatok megérkezéséig harcolt a német megszállók ellen... Sok, volt nácikkal együttműködő számára vált kellemetlenné Polacco. 1944-ben egy háborús bűnös elfogására irányuló akcióban tévedésből megöltek egy olasz katonatisztet is. A gyilkossággal Giovanrú Polaccót vádolták. A szövetséges katonai bíróság megszüntette ugyan ebben az ügyben az eljárást, de ket esztendő múltán, amikor az olasz polgári hatóságok újra hivatalba léptek, polaccót letartóztattak es bíróság elé állították. Az ítélet: tizenhárom évi börtön. Ez a Polacco jelenleg a sorianói börtönben raboskodik, immár hatodik éve. — ... Meggyőződésem, hogy ártatlanul sújtották e méltánytalan ítélettel — fejezte be felszólalását Ivo Coccia. — Na és? — tekintett kérdőn Cocciara az igazságügyi miniszter, Scelba pedig legyintett, mint aki bosszankodva sajnálja, hogy drága Idejét dajkamesékkel rabolták el. — Nincs na és... Ez a Polacco minden szempontból komoly és megfelelő ember lenne, amennyiben rehabilitációt kapna, hogy Pisciottát rávegye a pártot kompromittáló nyilatkozatok visszavonására. — Ha a fickó vállalkozik erre a szerepre, ügyvéd úr, a védence kegyelmet kap — mondta végül az igazságügyi miniszter. fFolytatjuk.) *