Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-10 / 59. szám

PÉNTEK, 1972. MÁRCIUS 19. 3 Több mint JOO ezer ilonna édesség Putics József, a Magyar Édesipar vezérigazgatója csülörtökön a MÉM Váci utcai bemutatótermében elmondotta az újságíróknak, hogy az édesipari vállalatok idén ; z elmúlt évinél négyezer tonnával több, összesen 102 ezer tonnányi terméket adnak. Tavaly 52 új termékkel elentek meg a piacon. Díszdobozaik közül különösen a í 1 dekás konyakmeggy, valamint a Budapest és a Balaton dobozok nyerték meg a vásárlók tetszését. A húsvéti ünnepeltre teles választékot kínálnak a v evőknek. Egyebek között 520 tonnányi húsvéti cukorf-s csokoládéfigurát hoznak forgalomba, és az ünnep jeliegének megfelelő csomagolásban adják át a kereskedelemnek a díszdobozok egy részét (MTI) Nőnapi ünnepség a népfront városi bizottságán Tegnap délután a Hazafias Népfront városi nőbizottsága nőnapi ünnepséget rendezett a népfront városi bizottságának klubjában. A kellemes hangulatú, kedves meg, azután Hojgesang Péter, a népfront városi bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket a nemzetközi nőnap alkalmából, ö adta át az aktivistáknak és ünnepségre sok asszony és a veteránoknak a városi nőleány — nőaktivisták, vete- bizottság ajándékait, és a ránok, családanyák — ka- sokgyermekes anyáknak a kepott meghívást. A résztve- rületi tanácsi hivatalok ajánvőket úttörők és kisdobosok dékát. A kedves ünnepség műsorral köszöntötték. A után a városi nőbizottság Gutenberg utcai általános is- megvendégelte a meghívott kola kamarakórusa Bitó lányokat és asszonyokat. Sándorné tanárnő vezetésével dalokat adott elő, a második osztályos kisdobosok — Jármai Andrásné tanítónő tanítványai — verssel és virággal köszöntötték a vendégeket. Az ünnepséget dr. Ábrahám Antalné, a városi nőbizottság elnöke n. B. Garázs- és víkendházpaneiek kenderpozdorjábói A Szegedi Rostkikészítő kes bútorlapok, illetve építőVállalat kendergyáraiban .panelek gyártására, másfél évtizeddel ezelőtt még gondot okozott a feldolgozás BHBaMHMHMaBBI közben keletkezett hulladék, a körülbelül gyufa nagyságú pozdorjaszálak tárolása. Amióta rájöttek, hogy ebből — megfelelő kötőanyaggal összepréselve — kitűnő, szilárd bútorlap készíthető, egymás után létesítették a kendergyárak mellett a pozdorjalemez üzemeket. Jelenleg már hat ilyen üzemben tóbb mint 50 ezer köbméter xizdorj alapot készítenek évente. A vállalat szakemberei a piackutatás sorén rájöttek, hogy a bútoripar mellett más területeken, így például garázsok, víkendházak, s nem utolsósorban pedig raktárak tervezői, építői körében is nag> igények, lehetőségek mutatkoznak az ilyen lemezek felhasználósára. Kísérletkébpen maguk terveztek nagyüzemi módszerrel^ sorozatban gyártható falpaneleket, térelválasztó falakat A ió hőszigetelésre két párhuzamosan egymáshoz rögzített oozdorjalemez közé salakgyapotot helyeztek, A falelem külső felületét víz-, savós hőálló poliuretán lakkal vonták be. Az első ilyen — mintegy 300 négyzetméteres — épületet a Magyar Postának készítették, ahol jól bejéit csomagraktárként. Az első, építőelmeket ké>zítö .panelgyárat" a vállalat újszegedi üzemében alakítják ki, ahol még az idén elkészítik a különféle rendeltetésű pozdorjaházak első sorozatát. Ezzel az ország kendergyáraiban keletkező, egykori tűzre való kenderpozdorja utolsó szemeit is felhasználják a rendkívül értéKitüntetések A nőnap alkalmából kitüntetést adtak át több, a munkahelyén kiváló eredménnyel dolgozó lánynak, . asszonynak. A szegedi járásnyitotta ban 15„en vehették át a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést. Budapesten Szögi Imréné, a Szegedi Gyufagyár munkásnője a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. Németh Ferencnét, a mórahalmi szociális otthon főnővérét az Egészségügy Keváló Dolgozója címmel tüntették ki. A kitüntetést tegnap, csütörtökön adta át dr. Rózsa József megyei főorvos a kiváló ápolónőnek. w Uj rendelkezések A gépjárművezetői engedélyek kiadása és visszavonása A Magyar Közlönyben azt 1972. december M-ig ki megjelent a gépjárművezetői engedélyek kiadásáról és visszavonásáról szóló belügyminiszteri rendelet, amely a korábbi szabályozáshoz képest több új rendelkezést tartalmaz. Az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés érdekében a jövőben azoknak, akik gépjárművezetői engedélyt kívánnak szerezni, a rendőrségen egyszer sem kell megjelenniük. Aki a vizsgajelentkezési lapon levő kérdésekre — beleértve a közbiztonsági alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot is pontosan válaszol, csatol egy fényképet és egy 20 forintos illetékbélyeget, s orvosi és közbiztonsági szempontból a rendeletben foglaltak alapján kell cserélnie, ilyen új mintájú vezetői engedélyre. Csak az a gépjárművezetői igazolvány cserélhető ki, amelyik a csere időpontjában orvosilag érvényes A cserét a megyei rendőr-főkapitányságokon kell — az erre rendszeresített űrlapon — kérni. Csatolni kell egy 35X45 milliméter nagyságú, szembenéző fényképet és 20 forintos illetékbélyeget. A jelentkezési lap kitöltésénél kérjük az alábbiakat^is figyelembe venni: A szürke színű gépjárművezetői igazolvány tulajdonosai — akiknél a „hivatalos bejegyzések" rovatánál az a szöveg'szerepel, hogy „tehergépjárművezetői vizsgát tett. de állást nem vállalhat" — alkalmas, eredményes vizsga a lehergépjárművezetői vizsután postán megkapja vezetői engedélyét. Tartalmaz a rendelet olyan előírásokat is. amelyek a közvélemény által is igényelt indokolt szigort érvényesíteni. 1973. január 1-től csak a neipzetközi előírásoknak megfelelő (rózsaszínű) gépjárművezetői engedélyek érvényesek. Akinek tehát még régi (barna vagy szürke színű) vezetői igazolványa van, ga idejét, valamint a „vontatóvezetői" jogosultság dátumát is tüntessék fel. Ha az „időszakos orvosi vizsgálatok" bejegyzés c. olhivatottak dalon akar az elsőfokú egészségügyi hatóság, akár a döntőbizottság korlátozást jegyzett be, azt az orvosi vizsgára vonatkozó kérdésnél fel kell tüntetni. Az új vezetői engedély átvételére az érdekeltek idejében értesítést • kapnak. 99 Emberiigyfi"-szakértők Míg felnövünk, pedagógus van, hogy a gépeket üzemké- zetis ereje is. .Nem misztikus irányítja értelmünk nyilado- pesen tartsa — a legértéke- foglalkozás ma már ez az emberek ismerik a róluk alzását, egyéniségünk alakulá- sebbel, a semmiféle géppel sát. Ha beteg valaki, orvos- nem pótolható munkaerővel: hoz megy. Még pszichológus az emberrel ugyanolyan kotott véleményeket őrző is foglalkozhat bajainkkal, s szakértelemmel kell törődni, dossziékat, s tudják, hogy a az embereken kívül egy halom adminisztrációs feladattal is foglalkozik. De az kevésbé világos, milyen befolyása van egy üzem, egy hivatal, intézvan, akivel a büntető jogász is „törődik". Szakember foglalkozik velünk kritikus pillanatainkban. De ki tartja számon hétköznapjainkat, ki törődik adottságaikkal, képesséNEM SZAKMA - Honnét személyzetis a szakértelem? — Tizenkét éve itt dolgozom a személyzeti irodán. De a gyárgeinkkel, törekvéseinkkel, jó ban kezdtem munkásként. vagy kevésbé derék munkánkkal: munkáséletünkkel? Ismerem annak a munkának mény életében. Az egyik leg-. is minden nehézségét, tu- magasabb rangú vezető, de dom, hogy mit kell várni az Van-e ereje, hatalma dönté— Most emberektől a műhelyben, s sert végig vinni, elképzeléCSAK tessék azt is, mire képesek. A fel ODAFUTNAK elképzel- adatom egyszerűen megfő- sert megvalósítani. ni!Csak galmazható: gondoskodnom Érdemes erre idézni Csarámcsapja az ajtót! És go- kell arról, hogy a megfelelő nádi Balázsné megfogalmarombán beszél. Hát mi va- ember kerüljön a megfelelő ... gyok én ennél a vállalatnál? helyre. Egyszerűen hangzik, t, , , _ Hát süket vagyok én. hogy nem? De mennyivel nehe- — EraeKes, nogy sona nem kiabálni kell velem? zebb meg is csinálni! A próbáltam megmérni „haNem, persze, hogy nem munkám alapja a tapaszta- talmamat". Nálunk olyan lehet kiabálni senkivel, csak lat - képzettségünket tan- ^ kö alakult w hogy a ideges volt a művezető. Ezt folyamokon is, de főleg az ° m„ , ' „ mondta legalábbis, amikor „életiskolában" szerezzük szemelyzeti munka nem szúbehívta a személyzetis, hogy valamennyien, akik személy- kíthető te egyetlen személj' ott az irodán tárgyalják meg zetisek vagyunk, ha nem té- feladatára. És nem is hiszem a dolgot, együtt a panaszte- védek nem is ismerik el e, hog^ ^ nagy vállalatvóvel. Megbeszeltek, elsimí- „tanult. szakmanak. Azt ' _ tották. A művezető ne kia- mondjak ra, beosztás, vagy ndl ezt DarKl 1S ^^ báljon, a munkás meg ío- funkció, de legritkábban, na végezni. Lényegében egy gadja el a kevésbé mutatós hogy foglalkozás. összeforrott vezető kollektífeladatot is. • Egyik nagy intézményünk vában minden vezető szeEgy „strigula" jelzi a sze- személyzetise a munka olyan mélyzetis is, részint mert tömólyzctis naptárában az oldaláról szól, amit nehéz r6dik az embereivel, másusvet. Nemeivik napra lo— „ 20 strigula is kerül - pana- megfogalmazni, s o maga részt mert a tényleges irászok, "kérelmek, beadványok szeretne névtelenségben ma- nyító munkájával ellát sacelbírálása, ügyek intézése." radni. Az emberek megítélé— Sokszor a jó szó is elég. séről szólt. Ide futnak, ha a másik 20 _ sokan vannak, akikkéfillérei több órabért kap. pességeiknek nem megfelelő Nem a 20 fillérek miatt — a , ... , , , beosztasban dolgoznak. Nálunk — egészségügyi intézményről lévén szó — az a szorító gond, hogy a szakvizsgák, tudományos dolgozatok után jól minősített emberek nem tudnak „előrelépni", s ez feszültséget mélyzetis feladatokat is. Ha ez nem így lenne, előbbutóbb komoly hibák forrása lehetne. fizetés a megbecsülés jele is, úgyszólván rang. Ha pénzt nem is adhatok azonnal, jó szó, megnyugtatás kell, hogy legyen a kasszában. Hát ezért mondja Csanádi Balázsné, a konzervgyár személyzetise, hogy ebben a munkában a lényeg: tudni kell az emberekkel bánni. Érzi: szükségük van arra, hogy foglalkozzon velük. A karbantartó műhely azért MEGBECSÜLNI A MUNKASOKAT kora hévvel az igazi értékeket: az alsóvárosi templomot, a napsugaras házakat, mint a dómot vagy éppen a Hungáriát. Furcsa önzése ez a mának: legalább a mi életünkben maradjon meg töretlenül a megszokott eklektika és szecesszió. Az utódoknak meg omoljanak nyakukba a régi falak? Két lehetőség van: vagy mindig a jövőnek épített újjal egészítjük ki a ránkmaradt városképet, mígnem végül is a mos épülők lesznek a legrégibbek: vagy a nagy költséggel menthető régiekhez idomítunk magasságban, stílusban mindent. Ez utóbbit pedig azok az építészmúvészek sem engedhették meg maguknak, akik nem az omladozó, de még épen álló múlthoz méretezhették volna alkotásaikat. Ök is a jövőnek építettek, ahogy az árvíz utáni városkép felvázolói is már a mi korunknak jelölték ki a nagyvonalú terv legfontosabb pontjait.. Némi reminiszcenciát illik táplálni a múlt iránt, de nem annyit, hogy az maradiságnak mutatkozhasson. Fogadni merek, semmivel sem lesz kisebb a város felé igyekvők szemében Szeged, ha nemcsak egy-egy tornyot, magasházat látnak az Alföldre kuporodó házak felett emelkedni, hanem annyit, amennyit bármely más városban megtalálhatnak. Tudniillik a várost nemcsak a látképe teheti egyedivé, hanem szellemi kisugárzása is, lakosságának műveltségi szintje, amely életvitelben, munkafelfogásban csakúgy kifejeződhet, mint a külső rendben. Magyarán: úgy is lehet egy városban élni, hogy annak szívdobogásához igazítja a sajátját az ember, hajlamosabbá válik a. változásra, alkalmasabbá a gyorsabb reagálásra. A „régi", a „virágos", a „tiszta", a .csendes" Szeged utáni vágy nemcsak nosztalgia, hanem illúzió is. Hamis illúzió, amit napi ingerültségünk táplál az utóbbi években hirtelen fejlődő város kellemetlenségeivel szemben. Hihető azonban, hogy ezek a kellemetlenségek abból származnak, hogy egyrészt Szeged még most van azon az úton, hogy valódi, XX. századbeli várossá változzon, lakói pedig éppen az átmeneti állapot miatt nem „urbanizálódhattak" igazán. Életformánkban nem vagyunk igazán városiak. Sokan például nagyon lassúnak találják a közlekedést, elfeledkezve arról, hogy lassúdásat saját magunk okozzuk. Érdekes lenne egyszer méréseket végezni, hogy mennyi idő alatt telik meg egy-egy tömegközlekedési jármű itt és másutt, mennyi idő alatt ürül ki. Nem mondom, hogy a gyorsaság az egyetlen üdvözítő erény a világon, de mindenesetre leszoktat a kényelmeskedésről, arról például, amit szolgáltató vállalatok sokszor elsóhajtanak, hogy legszívesebben minden utcasarokra buszmegállót, benzinkutat, üzletet, propán-bután cseretelepet kívánnánk. Márpedig, ha a kényelem életvitelünket átjárja, akkor gondolkodásunkkal sem tesz másképp. i Már az ókori költők is szidták eleget a várost, annak tarka forgatagát, ostorozták erkölcseit, de elismerve, hogy azért lehet centruma minden magasabb szellemiségnek, mert fejlődése gyorsabb, mint az egyéné, sodorja magával az embert. A mai, minden eddiginél gyorsabb városfejlődési tempóhoz csak akkor tudunk hozzászokni, ha belátjuk, hogy a város mindig a jövőt jelenti, s nem a múltat. S a jelen tulajdonképpen az a percről percre változás, amelyet lassítani tudunk csak. mégváltoztatni nem. Veress Miklós A szegedi konzervgyárban most 1600 a munkáslétszám, dc a nyári nagy szezonban 3000 emberre van szükség. Nyilvánvaló az alapfeladat: a okoz. így aztán, ha más in- munkáslétszám megszerzése, tézmény hívja őket vezető biztosítása, az utánpótlás a beosztásba, mit is mondjak leglényegesebb. Nincs abban nekik? Nincs rá alapom, semmi cs(Xia, hogy rendszehogy visszatartsam őket. pe- rint ugyanazok jönnek viszdig nálunk is nagy szükség sza a szezonmunkára is. A lenne rájuk. törzsgárda is megvan: közel Nem beszél viszont — még 3o munkásuk dolgozik több így inkognitóban sem — a mint 25 éve a gyárban, de dolog visszájáról, amikor va- sok a „20 éven túli" dolgozó laki adottságait, tudását is Aki megszerezte a tízmeghaladó pozícióba jut, s éves munkaviszony utan júbár alkalmatlansága nyilván- r<3 törzsgárda tagságot, az való, valamiféle álhumánus havonta 100 forint pluszt taelvek alapján megvárják, lal a borítékban. Csekélyke hogy „kinyírja" magát, bele- kifejezője ez a megbecsülésbukjon a feladatba — ami nek> de még csak ennyire várható —, mintsem időben íutja> s ha többre telik majd. megakadályoznák a kudar- a jege^ lesz< hogy többet, is cot Hiszen a balsiker mara- adjanak. dandó nyomot okoz, az idő- Megszerezni a megfelelő, ben való áthelyezés viszont jól dolgozó embereket, és az egyénnek és a népgazda- megtartani őket, biztosítani a Ságnak is előnyös. Hát per- sokkor annyira szürke hétsze ebből adódik aztán az a köznapokon is a sikerélméhamis felfogás is, hogy min- nyeket — valóban nemcsak den áthelyezésben „bukás- egyetlen . ember munkáján szagot" éreznek az emberek. múlik. De igenis sok múlik Persze az ilyen elmozdítás a jó személyzeti munkán, aa népszerűtlen és nem is egy- „emberügyi"-szakértők ismeszerű, hiszen megméretnek vetein. az erőviszonyok. A személy-' Szőke Mária \