Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

PÉNTEK, 1972. MÁRCIUS 31. Április 4-e tiszteletére Felszabadulási ünnepség a szegedi járásban A szatymazi művelődési ránk a világ dolgozói is. Jó mi gimnázium énekkara és házban rendezték meg teg- úton járunk, biztató jele- kamarakórusa, a szatymazi­nap délután a szegedi járás nünk, jövőnk a szocializmus, ak irodalmi színpada és a felszabadulási ünnepségét. Az ünnepség második ré- tápéi úttörők néptánccso­Üttörők köszöntötték az el- szében színes kulturális mű- portja szórakoztatta kedves nökségben Molnár Mihály és sor következett. A mórahal- műsorával a résztvevőket. Balázs Pál munkásmozgalmi veteránt, s az ideiglenesen _ , „ r sfss.'sas ss A szegedi felszabadnlasi unnepseg hívott képviselőit. Részt vett ** • ** az ünnepségen többek között r > „ • ' I* # I pártbízottság1"képviseletében! 0ZililÜfffö • 14PI ti llfllul Tóth Szilveszterné és Jura­tovics Aladár országgyűlési A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bi­képviselő és Hantos Mihály, zottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Nép­a megyei tanács elnökhe- front Szeged városi bizottsága hazánk felszabadulása 27. lyettese is. évfordulójának tiszteletére ma, pénteken délután 3 óra­Ünnepi beszédében dr. kor ünnepséget rendez a Szabadság Filmszínházban. A Kovács József, a járási párt- szegedi felszabadulási ünnepség szónoka: Apró Antal, a bizottság első titkára emlé- Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának keztetett a letűnt történelmi tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési kép­korszak népelnyomó belpo- viselője, litikájára és a hazánkat ki­Kitüntetések, elüléptetéseb a néphadseregnél A katonai és a politikai A kitüntetéseket és azelő­kiképzés színvonalának eme- léptetéseket Czinege Lajos­vezérezredes, honvédelmi árusító szégyenletes külpoli tikájára, majd méltatta a felszabadulás korszakot for­dító történelmi jelentőségét. Hangoztatta: tisztelettel, há­lával emlékezünk a hazánk felszabadításáért életüket ál­dozó szovjet hősökre, a ve­lük együtt harcolt bolgár, román, jugoszláv és magyar ,. , , , , nép hős fiaira ^^ léseben, a néphadsereg harc­Huszonhét éves szabad készültségének fejlesztésé- miniszter csütörtökön nyúj­történelmünk mérföldkövei- ben- beosztásukban több totta át a magyar néphad­nél időzve megállapította az éven át végzett kiemelkedő sereg kozponti klubjanak előadó hogy felelősséggel munkájuk elismeréseként — nyári helyiségében rendezett lehetünk büszkék eredmé- hazánk felszabadulásának ünnepségen. Az ünnepi ese­ryeinkre. Nem mondhatjuk, ^ évfordulója alkalmából ményen jelen volt Borbán­hogy mindent mindenkor — 82 Elnöki Tanács a Vö- di János, az MSZMP Köz­teljesen hibátlanul végez- 1-08 Csillag Érdemrenddel ponti Bizottságának osz­tunk de nyugodt lelkiisme- tüntette ki néphadseregünk tályvezetője, részt vettek a rettei állíthatjuk, hogy sem- hét főtisztjét A Kiváló Honvédelmi Minisztérium miféle más társadalmi be- Szolgálatért Érdemrendet 33- katonai tanácsának tagjai, rendezkedéssel meg sem kö- kapták meg, a honvédéi- valamint a néphadsereg tá­zelíthettük volna világra mi miniszter 15 alezredest bornoki és parancsnoki ka­szóló eredményeinket. Ki- ezredessé léptetett elő. Ezen- ranak több tagja. Ugyancsak tartó, mindig céltudatos kívül számosan megkapták ^ volt I. V. Tutsrinov ve­munkánkért élvezi pártunk a Haza Szolgálatáért Érdem- zérezredes a Varsói Szerző­e náp bizalmát, de a szocia- érem arany, ezüst, illetve .. . {effvvere, er61 lista világközösség egyen- bnonz fokozatát, valamint nes egyesiteU regyveres er01 rangú és megbecsült tagja- többen a Honvédelmi ként elismeréssel tekintenek demérmet. parancsnokságának magyar­országi képviselője. Véradók elismerése Acs S. Sándor jelvétele Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Vöröskereszt városi szoros véradó Greguss Imre, hozzájuk fordulnak a szer­szervezete tegnap a vér- a Felszabadulás Tsz tagja, adásban és a véradás szer- Ezüstérmet 15, vagy annál vezésében kiemelkedő ered- több véradásért Ábrahám ményt elért aktivisták szá- Józsefnek, a ruhagyár, Koncz mára ünnepi ülést rendezett. Bálintnak, a Felszabadulás Az ünnepelteknek dr. Gál Tsz, Palócz Józsefnek. az György, á vérellátó állomás Építő Ktsz, Flender Mihály­vezetője tartott előadást a nak, Horváth Györgynek és szegedi véradómozgalom Révész Gézának, a textimű­húszéves történetéről, azután vek dolgozóinak adtak át. a vendégek a szegedi egész- Rajtuk kívül 42-en kaptak ségügyi intézmények vezető- bronzérmet, tíz vagy annál ivei beszélgettek. Az orvo- több véradásért, és 11-en sok jó néhány olyan eset- kapták meg a Kiváló Vér­ről számoltak be a véradók- adó Szervező kitüntetést Az nak, amikor a véren ember- ünnepelteket ezután Győri élet múlott, amikor talán Imréné, a Vöröskereszt me­éppen az ő általuk adott vér gyei titkára köszöntötte, mentett életet. tiszteletükre a Nemzeti Délben a résztvevők a vá- Színház művészei és a Ta­rosi lanacs dísztermébe men- nárképzö Főiskola I. számú lek at, ahol Papp Gyula, gyakorló általános iskolájá­Szeged megyei város taná- nak tanulói adtak műsort, csanak elnökhelyettese adta Különösen figyelemre mél­át a kitüntetéseket azoknak tó az a felhívás, amely az a véradóknak és szervezők- ünnepi gyűlésen hangzott el. nek, akik a legkiválóbb A felhívás értelmében kérik eredményeket érték el. Szeged minden egészséges Aranyérmet kapott a húsz- lakóját, hogy amennyiben vezők, évente egy alkalom­mal adjanak vért, siessenek a rászorultak segítségére. II gyulai példa Ha megkérdeznénk a Bel- részekben is nehezen épül­város valamelyik lakóját: nek az üzletek, mint Tarján, mire lenne szüksége?, mit Étteremről, presszóról már kívánna, ha tehetné? — fel- nem is beszélve. Márpedig tehetően olyasmit válaszol- az is nyilvánvaló, hogy a na, hogy: több pénzre. Mert városnak előbbrevaló húsz­autót szeretne venni, vagy ha ezer ember Termé­szetesen tovább is lépett a város. Tíz éve alakult meg a vízmútársulat. A lakók 51 WSS WeMS gondja-baja, százaléka mondott igent a az már van. akkor utazni mint egy-két ezeré. Amíg a tanács és a népfront javasla­szeretne, világot látni, job- húszezernek alig telik, ad- tara) hogy közösségi erőből ban öltözni, garázst szerezni dig az egy-két ezres telepek- építsék meg a város vízhá­az autónak... és így tovább nek nyilván még kevesebb lózatát. Erre is nagy szük­folytatódna a sor. Ám ha juthat a város zsebéből. gég Volt. Nemcsak a lalsá­valahol a külvárosban, Alsó- A város zsebéből nyilván sokban, hanem az ipar miatt városon, Móravárosban, még- csak kevés juthat tehát a te- ts. A 25 ezer lakosú Gyula inkább ha a telepeken, a lepieknek, a külső részek la- minden családja 2760 forin­körtöltésen kívül tenne fel kóinak. Am saját zsebükből, tot fizetett erre a célra. A valaki ilyen kérdést, arra és általában: a város lakói- pénzt az OTP adta, tízéves valószínűleg mindenekelőtt nak zsebéből talán több is hitelre. Ebből éh az. üzemek olyan választ kapna, hogy: kitelne, ha esetleg közvet- hozzájárulásából összejött útra, járdára, vízvezetékre, ve is. Talan erciemes né- vagy 10 millió forint. Hozzá gázra, csatornára lenne hány példát idézni. Es e még az állami támogatás és szükségük az ott lakóknak, példákért nem is kell túlsá- a város fejlesztési alapja Netán bölcsődére, óvodára, gosan messzire menni, csak T;z év telt el, és már az. esetleg üzletekre. És csak Gyulára, ezek után jönnének az úgy­nevezett egyéni kérések, kí­vánságok, tehát: a pénz, az autó. az utazás, a könnyebb­jobb élet vágya. Legalábbis KEZDŐDÖTT A FÜRDŐVEL utolsó simítások folynak a vízhálózaton. Minden egyes házba, telekre, sőt kijelölt er- házhelyre is bevezették már " "" a vizet. Szép eredmény, hiszen ezt Ha Gyu­kezik az ember, KINEK A ZSEBE? valószínűnek tetszik ez • a megbámulja a városka hím- Budapesten' sem sike­sorrend. Hiszen az egyéni gulatos utcáit, kedves há- rük elérni. Nem beszelve jobb-könnyebb élet mindé- zait. vízparti füzeseit, de arr5i) hogy a lakosság hoz­nekelőtt bizonyos közösségi közben már azt nézi, hogyan zájárulása és társadalmi feltételektől függ. Tehát is juthat el aleggyorsabban munkája révén jó néhány olyan alapvető dolgoktol, a fürdőbe. A varfurdobe, mUU6 szabadult fel a viz„ mint a víz, a csatorna, a amely legalabb annyira ked- mű és íürdö vállalat fej­járda és az úttest, az üzle- ves a csak nagy ritkán Gyu- lesztési alapján amit a tek és így tovább. Iára vetődő idegennek, mint fördö további fejlesztésére r^iáhh a tosgyokeres gyulai ember- lehetett költeni Legalabb- nek És ez a furdo, amely a Most sem ülnek babérjai. is így grófi kastély valamikori, kon a gyulaiak. Művelődési hiszi az szép kertjeben epult, nem- központot és ifjúsági házat ember, és csak a tnzet szerető ember akarnak építeni _ java„ így kell hinnie. Mert a ta- szamara érdekes, hanem an- részben szintén társadalmi nácstagi beszámolóktól kezd- nak is akit egy varos sorsa- hozzájárulásból. Minden ke­ve a népfront körzeti vá- nak alakulasa is erdekei. res6 fölajánlotta erre három lasztásáig, minden lehetseges Mert ahghanem a furdoepi- esztendeig évi egy-két napi fórumon szinte ugyanazt tessel kezdodott az a folya- fizetését Volt aki száz és kérték a külső városrészek mat, melynek eredménye- aki ötezer forintot adott! És lakói: vizet, utat, üzleteket keppen a kis mezovarosbol a gyárak vállalatok is ad­és így tovább. Kérni lehet... iparosodó üdülővároska lett tak; szá2^zertől a millióig. - játszadozhatna az ember Hosszasan lehetne írni er- & mindezt egy olyan kis. a szavakkal. Hiszen majd- ről a íordulatról, de hat nem valóban zet: kérni nem. Mert kevés a pénz> «us 11-én döntött a városi lnimó forint volt ^ ^ más gond-baj is akad bőse- tanacs ulese. Érdemes idez- esz költségvetés ^tegy gesen. ni a hatarozatbol. „A ta- 5q miluó Nem is kell hosszasan fej- "^A/fTn^^?6 ' Elgondolkodtató ez a ne­tegemi. miért nehéz a külső P""13 ,^ ' ,, -fre^ Mny tapasztalat is, melyet városrészek fejlesztése. Hi- ?rt» * gyógyfürdő rövid mvdóbeli 'látogatás ... . . létesítését... Mivel e nagy­szen a tanaos fejlesztesi szabású terv alapja a legfontosabbakra is ban elsősorban saját erőnk­városban sikerült megváló­an így áll a hely- csak néhány szóra futja. Ti- sftani< ahol a tená^ óves lehet, csak kapni zenot esztendeje 1957. mar- fejlesztési ^ tevaly 1T iranrZw - nte. te cius 11-en döntött. a városi i . ""rJ"^ Előadóülés ^ az árvizvédalemröl A Magyar Hidrológiai tartozó töltésszakaszok fel­Társaság szegedi csoportja tárásának újabb eredmé­és az Alsótiszavidéki Víz- nyeiről, Kardos Imre a ügyi Igazgatóság előadó- további vízügyi fejlesztési ülést rendezett tegnap, csü- programról tartott előadást törtökön délután az igaz- a nagy számban összegyűlt gatóság kultúrtermében. Az szakembereknek. Korreferá­elnöki megnyitó után Si- tumot mondott Litauszky mády Béla vízügyi igazga- István és Szvetnik Antal, tó tartott bevezető előadást, Az előadóülés résztvevői majd dr. Vágás István az befejezésül megtekintették a árvízvédelmi előrejelzések Vízügyi Dokumentációs Köz­feilesztésének módszereiről pont által készített filmet, dr. Szilvássy Zoltán a víz- amely az 1970. évi Tisza ügyi igazgatóság kezelésébe völgyi nagy árvízről szólt. ... árán szedhet össze az em­vegrehajtasa- ber Főkent ha ^^ Kar_ csak módjával futja. A leg- rö keU tamas^odni, ^ert fontosabbakra: tehát a város elhatározza hogy a varos kesek ezek a tapasztalatok életéhez nélkülözhetetlenül itt Szegeden is. l'gaz ugyan fontos utak, vagy a főcsa- folytat az anyagi és társa- Xbf lett torna építésére. És nemcsak d^mi lehetőségek feltárása felkesS, a vf™ a pénz kevés, kicsi az épí- leKeüe ' tét és a kezdeményezőkészsé­tési kapacitás is. A vállala- . ,Eddlg az idezet. • Néhány get _ ezeket már igen. Mert ... , , hónap multán a varos lakói alighanem Szegeden is mee­tok sem allnak túlságosán pénzéből 363 eZer forint f^n, , , g ,, ,T jól. Meglehetősen kevés a gyűlt össze, amely a fejlesz- találhatnánk azokat a lehe­íejlesztési alapjuk. Hiszen tési alap pénzével együtt tosegeket, melyeket a gyulai­lakott város- eg>™llióra kerekedett ki. A ak felfedeztek. Hiszen talán lelkesedés és az akarás lát- náluk is akadna olyan beru­tán nem késett soká az ál- , • • „ , , .... lami támogatás sem. Gvűltek hazas" amely a varo6 kolt~ a százezrek, milliók, és meg- segvetesét terheli, de minden kezdődhetett az építés. A szegedinek érdeke, hogy város lakói is ásót, lapátot megépüljön. És ha azt vál­togtak: másfél millió forint lalná a város közössége, a volt a társadalmi munka ér- felszabaduló pénzből talán téke. Aki nem tudott dol- előbb tellne a telepek, a vá­gozni, pénzzel járult hozzá ros peremének fejlesztésére az építkezésekhez. És évek is. során elkészült a fürdő. Szávay István olyan sűrűn Mezőgazdasági összeírás Tizennyolcezer kérdezobiz- amelyek a mezőgazdasági tos lát holnap, szombaton nagyüzemeken kí,vül nö­munkához, hogy a Központi vény termesztéssel vagy ál­Statisztikai Hivatal megbí- lattenyésztéssel foglalkoz­zásából már az ünnepek nak. A statisztikai hivatalok alatt felkeresse azoknak a családoknak egy részét, főkeppen pedagógusokat ké­szítettek fel az összeírásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom