Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

V 62. évfolyam 77. szám 1972. narcius 31., péntek Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S Z O C I ALI S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA Az orvostudományi egyetem beruházásai Késik az úi kiinikák építése Húsz év alatt alig több mint 50 százalékkal nőtt a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyításra, okta­tásra stb. hasznosítható te­rülete, ugyanakkor a hallga­tóknak 98, a dolgozóknak 154 százalékkal nőtt a száma.. A harmadik ötéves tervben a pécsi testvéregyetem majd 198 millió forint értékben gyarapodott a negyedik öt­éves tervben a debreceni fog hasonló mértékben építkez­ni, míg a szegedi orvos­egyetem mindkét ötéves tervben 30 milliós beruházá­si összeggel rendelkezik csak. Még szomorúbb képet mutat — így magában — a statisztika, ha ezeket a szá­mokat összevetjük az okta­tói, dolgozói, hallgatói, s be­teglétszámmal. Például Deb­recenben 1133, Pécsett 1260, Szegeden 1700 hallgató van. s ugyanebben a sorrendben az oktatók létszáma: 466. 395, illetve 516. Valószínű, hogy mást mu­tatnának az előbb idézett összegek, ha az egyetemet legérzékenyebben érintő be­ruházásnak, az ideg-elme­gyógyászati és IX. számú se­bészeti klinika épülettömb­jének ügye nem futott vol­na zátonyra. A bonyolult ügy szálai 1962-re vezetnek vissza: az egyetem az Egész­ségügyi Minisztérum közre­működésével országos terv­pályázatot írt ki erre a be­ruházásra. A pályázatot a budapesti LAKÖTERV nyer­te, amely 1966-ban 86 mil­liós keretösszeggel kapott felszólítást a beruházási program elkészítésére. 1968­ban készült el a program, 96 millió forintos kalkulációval. A minisztérium így is haj­landó lett volna finai szíroz­Svmogyl KSrolyné felvétele A Somogyi Béla utcai biológiai intézetet a DÉLÉP több­szörösen módosított batáridő után szeptemberre fejezi be. A beruházásra mintegy 11 és fél millió forintot irányzott elő az egyetem men. Az úgynevezett ..kis elméleti tömb" — melyben három elméleti kutatással foglalkozó intézet kap he­lyet — építése, melynek adatlapját 10 millió forinttal hagyta jóivá a minisztérium 1969-ben — ma már 25 millióba kerülne, s végül is az egyetemnek fél kellett bontania szerződését a Sze­gedi Tervező Vállalattal. A vérellátó alközpontra 15 millió állna rendelkezésére az egyetemnek, de ebből csak alacsony, nagyobb ré­szében földszintes típusépü­letre futná, amit viszont a városi tanács nem enged a ni az építkezést, min ahogy körúton beiül most már fel­a bizonyos okok miatt újra­tervezett és már 181 millió forintra emelt keretösszeget is jóváhagyta 1969-ben. Ek­kor azonban — érthetetle­nül—a LAKÖTERV visz­szautasította a kiviteli terv­dokumentáció elkészítését. Ilyképpen vissza kellett ka­nyarodnia Szegedre, ahol a Szegedi Tervező Vállalat 1970-ben kikalkulálta, hogy a létesítmény megvalósításá­hoz legalább 294 millió fo­rint szükséges. Újabb felül­vizsgálat bizonyította, hogy az akkori építőipari árak mellett 292 millió forintra kell számítani. Az ügyet megfelelő előkészítés után 1973-ban fogják a Gazdasá­gi Bizottság elé terjeszteni, kérdéses, hogy milyen ered­ménnyel, hiszen egy-egy kórházi ágy a tervezett kli­nikán 1 millió forintba ke­rülne, nem is szólva arról, hogy a tervek rendkívül gyorsan avulnak mostaná­ban. Ez a meg nem valósult beruházás szinte jelképe mindannak, ami a többit is jellemezte a szegedi egyete­építeni. Kútba esett a fedett tornacsarnok terve, s a mű­vese kezelésre alkalmas osz­tályé is csak késve valósul majd meg. Ilyen gondok közepette ha­tározta el az egyetem párt­bizottsága, hogy kibővített ülésén tárgyalja meg az építkezések helyzetét, távla­tait. Határozatai. szerint to­vábbra is első helyen kell szorgalmazni az ideg- és el­megyógyászati, valamint a II. számú sebészeti klinika épülettömbjének felépítését, s azzal együtt halaszthatat­lanul sürgős a központi ka­zánház és mosoda létrehozá­sa, a következő ötéves terv­ben pedig annak az épü­letnek beruházását részesí­tik előnyben, amelyben a régóta csak ideiglenesen el­helyezett, elméleti kutatáso­kat folytató intézetek lel­nek otthonra. A jelen1 egi építkezések kö­zül a DÉLÉP — igazgatójá­nak közlése szerint — a bio­lógiai intézet befejezése után (1972. szeptember) meg­kezdi a harmadik negyed­évben a belgyógyászati kii­Küldöttségünk Helsinkiben A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívásara csütörtökön Helsinkibe utazott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége, Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésevei. A küldöttség tagja Sándor József, a KB tagja. A Finn Kommunista Párt XVI. kongresszusán résztvevő küldöttséget Né­meth Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára búcsúztatta a Ferihegyi re­pülőtéren. nikák közötti intenzív osz­tály építését és a sebészeti klinikai emeletráépítést. A Szegedi Magas- és Mélyépí­tő Vállalat a tanévkezdésre fejezi be az Eötvös utcai gyógyszerészkari épület fel­újjítását, amely már három éve folyik. A DÉLÉP az orvosegyetem részére erre az ötéves tervre 55—60 millió forintos kapacitást biztosít, a Szegedi Magas- és Mély­építő Vállalat évente 4—6 milliós felújítási munkát ké­pes vállalni. Igaz, ez utób­bit csak olyan épületben, ahol nem folyik oktató-gyó­gyító-kutatómunka. Az egyetem 1968-ban Sze­ged várossal egyeztetve el­készítette távlati fejlesztési tervét az általa birtokolt 100 hektárnyi területre. Nem alakította ki viszont e te­rületen a fejlesztési tervé­ben megjelölt létesítmények telepítéséhez szükséges mélyépítési hálózati tervét. A csatorna-, víz-, gáz-, elektromos és úthálózat ren­dezése is nélkülözhetetlen, amihez nem állt rendelke­zésére az egyetemnek terve­zési költség. Ezt a feladatot is meg kell oldani, mert ez az alapja a létesítmények előre és szakszerűen koor­dinált mélyépítési hálózati rendjének. V. 1W. Hárommillió tonna vasérc, több mint 600 ezer tonna koksz a Szovjetunióból Biztosított a kohászat idei alapanyagét látása Több mint 3 millió tonna vasérc idei importjára kö­tött szerződést a Metallim­pex szovjet partnerekkel. szorulunk. Idén 1,1 millió tonna szovjet, lengyel és csehszlovák kohókokszot vá­sárolt a Lignimpex, nagyob­bik felét a Szovjetunióból. Mivel a kohászat kapacitása Ez a mennyiség bőségesen évek óta változatlan, ez a tavalyihoz hasonló mennyi­ség megfelelően fedezi a nagyolvasztók szükségletét. Az acélgyártáshoz szüksé­ges oxigéndús „frissítőér­cet" Indiából szerzi be a Metallimpex. Idén 100 000 tonnányit vásárolnak, ebből körülbelül 26—28 000 tonna már meg is érkezett. Az acélgyártáshoz szükséges ferroötvözetekből sfem lesz hiány, ezek jó részét ugyan­csak a Szovjetunióból im­portáljuk. A 700—800 köbméteres vaskohók „etetéséhez" szük­séges másik alapanyagból, a kokszból szintén importra elegendő a zavartalan meléshez. (MTI) ter­SflLI-ülés Csütörtökön délelőtt, ma­gyar idő szerint 10.00 óra­kor összeült a stratégiai fegyverrendszerek korláto­zásáról folyó SALT-tárgya­lások hetedik fordulójának második plenáris ülése. A szovjet küldöttséget Vlagyi­mir Szemjonov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. az amerikai delegációt Gerard Smith nagykövet vezette. Az ülés két órát tartott. A soron következő plenáris ülést a szovjet nagykövetsé­gen tartják a jövő héten kedden. Mozgalom a ratifikálásért A Német Szakszervezeti Szövetség, a DGB észak­hesseni szervezete elhatá­rozta, hogy aláírási mozgal­mat indít a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kö­tött. szerződések ratifikálá­Az NSZK nagyvarosai­ban csütörtökön is folyta­tódott a szerződések ratifi­kálásáért indított tavaszi mozgalom. Saarbrückenben, Münchenben, Bentheimben, Frankfurtban és más váro­sáért. Az aláírási akció sokban tömeggyűléseket eredményéről május elsején rendeztek. Ezek résztvevői a kasseli tanácsháza előtt szembehelyezkedtek a reak­rendezendő tömeggyűlésen ciós támadásokkal, és erre számolnak be, és az alá- szólították az ország vala­írásokat továbbítják a Bun- mennyi becsületes állampol­destag elé. gárát. Folytatja munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa Csongrád megyei küldött felszólalása Az Országház kongresszu­si termében tegnap, csütör­tökön reggel folytatta mun­káját a mezőgazdasági szö­vetkezetek második kong­akkor, amikor a szövetkeze­tek gondjairól és problé­máiról esik szó. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a fejlődés eredményei resszusa. Az elnökségben he- mellett az élelmiszer-gazda­lyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Re­zső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, továbbá a kormány több tagja is. A csütörtöki munkaérte­kezlet első felszólalója dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Részletesen beszélt a mezőgazdaság eredményei­ről, majd a problémákról. Kifejtette, nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a nagyarányú gazdasági és életszínvonalbeli fejlődést ságban kétségkívül adódtak olyan feszültségek, amelyek rontják a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. A to­vábbiakban jogosnak tar­totta a szövetkezeteknek azt a kérését, ,hogy a szabályo­zók egyes elemeit és mér­tékét a tervek időszakában lehetőleg ne változtassák, illetve, ha mégis ilyen dön­tésekre kerül sor, akkor idejében tegyék közzé a rendelkezéseket. Az ebédszünet után az elnöklő Bertus Pál, a fá­biánsebestyéni Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke fel­olvasta a küldötteknek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének a kongresz­szushoz intézett üdvözlő­A Temes megyei román küldöttség látogatásai A Csongrád megyében tartózkodó Temes megyei román pártdelegáció tegnap délelőtt felkereste a megyei pártbizottságot. Ilié Moro­dan elvtársat, a Román Kommunista Párt Temes megyei bizottságának gazda­sági titkárát, a küldöttség vezetőjét, Ceriolan Pop elv­társat, az RKP Temes me­gyei bizottságának osztály­vezetőjét, valamint George Munteanu elvtársat, az RKP Öbéba községi bizottságá­nak titkárát a megyei párt­bizottság és a megyei tanács, valamint a szegedi partbi­zottság és szegedi tanács vezetői, s a megyei pártbi­zottság osztályvezetői fogad­ták. Román vendégeinket el­sőként Győrt Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a negyei pártbizottság eliá) titkára köszöntötte. Bemutatta a magyar vendéglátókat, majd tájékoztatta román elvtár­sainkat azokról a munkák­ról, amelyek — az MSZMP X. kongresszusa határozatá­nak megfelelően — előttünk állnak Csongrád megyében. Ezután Ilié Morodan elv­társ tolmácsolta Csongrád megye kommunistáinak, egész lakosságának a test­véri Temes megye kommu­nistáinak, népének üdvözle­tét, majd saját feladataik­ról, problémáikról tájékoz­tatta a vendéglátókat. A román delegáció ezután ellátogatott o szegedi szalá­migyárba, délután pedig a szegedi Üj Élet Tsz gazdál­kodásával, tagjainak életé­vel ismerkedett. táviratát. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter szó­lalt fel és — egyebek kö­zött — megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetke­zetek nélkülözhetetlen éa mind szilárdabb pillérét al­kotják az egész népgazdaság fejlődésének. A szabályozó­rendszer fejlesztésével kap­csolatban elmondotta: a sza­bályozók fejlesztésénél meg kell érteni, hogy nem lehet elképzelni olyan szabályo­zást, amely senkinek sem okoz semmiféle nehézséget és „mindörökre" jó. Ezért a szabályozás feltételeiben az állandóság és a változó kö­rülményekhez való alkal­mazkodás összhangját kell majd napról napra megol­dani, az időszerű gyakorlati kérdések és a gyakorlati ésszerűség alapján. Az élénk vitában fölszó­lalt Molnár Lajos, a szen­tesi Május 1. Termelőszö­vetkezet elnöke is. Szólt a Csongrád megyei közös gaz­daságok fejlődéséről. A to­vábbiakban beszélt arról, hogy a beruházások meg­valósításában meglehetősen | sok gonddal küszködtek, hi­szen még nem volt tapasz­talatuk jelentős építmények létesítésében, s ennél fogva nehézségekbe ütközött a rö­vid lejáratú hitel visszafize­tése. A kongresszust előké­szítő közgyűléseken a me­gyében sok felszólaló rámu­tatott arra, hogy nemcsak kívülről kell várni a segít­séget, hanem a saját tarta­lékok feltárásával kell meg­gyorsítani a haladást. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetekben is nagy jövője van a munka­verseny-mozgalomnak. A legjobb versenymódszereket az ipari üzemektől veszik át. A kongresszus ma foly­tatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom