Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-30 / 76. szám

a CSÜTÖRTÖK, 197S. MÁRCIUS 39. A kultúra forintjai Egy kis üzem „takarója" A Gyulaipari Vallulai szegedi telepe, a „gyula­gyár" nem tartozik a va­ros legnagyobb Üzemel kö­zé. Naponta csak mintegy 380 dolgozó áll a munka­gépek, munkaeszközök melle, 80 százalékuk fiatal nő. Meddig nyújtózkodhat egy aránylag kis tizem a kultúra forintjain vett ta­karója alatt? Mekkora ösz­szegeket költhet dolgozói­nak művelődésére, szóra­koztatására, szociális támo­gatáséra? Hogyan tudja „beosztani" a rendelkezésre álló lehetőségeket? ni, úgy érzem, nem lehet. Mert kultúrélet, mint olyan, nincs a gyufagyárban. Kul­túrtermük la bevételi for­rásként szerepel u elszá­molási rubrikákban — mint „terembér". A kultúrát Itt hangszórók közvetítik. Elég egy telefon bármely üzem­részből, s máris felcsendül a hangszórók torkából a kedvenc zeneszám. Jó mun­kához szép muzsikát?) Az a furcsa, hogy másra igény sincs. Igényt várni pedig mindig egyszerűbb dolog, mint igényt teremteni. Mert ez a kísérletezés Időt és dásnak pedig egyharmada. Ráadásul más üzemek nem támogatják anyagilag eze­ket a vállalkozásokat. Miért tartják mégis fenn őket?! Kell a bölcsődei, óvodai fé­rőhely. Nem felszámolni kellene, hanem kapcsolato­kat keresni más vállalatok­kal és együtt üzemeltetni. ül Magyarország töríénete Szántó Kovács azt ls, hogy ábrázolásával, újjászületés". „lesz magyar A sok „leg­A szegedi strandon gyári kabin áll a dolgozók ren­delkezésére, saját gondok­energiát igénylő, izzasztó és kai, játékokkal, sportíelsze­0 idegölő vállalkozás. Az üzemi kultúrélet húsz évvel ezelőtti hőskorát már csak porosodó eptlékek őr­zik. Az egyszervolt tánccso­portból csak a gondosan őrzött ruhák maradtak, az üzemi szlnjátszókörnek tá­lán már az emléke sem­Féltőn vigyáznak a megma­radt kellékekre, hátha egy­szar valamelyik fiatalban megmozdul a tenni akarói. Általános vélemény, töb­bektől hallottam, hogy ezek felett az üzemi „kultúrbuz­gólkodások" felett eljárt az idő, a televízió házhoz szál­lítja a mozit, színházat, sok­kal nívósabban, mint ahogy azt az üzem vállalkozóked­vű munkásszínjátszói sza­bad estéiken összeeszkábál­nák. Van ebben igazság, halad­ni kell a korral, alkalmaz­kodni a megváltozott körül­ményekhez — de lemonda­A gyufagyár néhány tíz­ezer forintját arra fordítja, hogy dolgozóinak nyugodt, relésekkel. Nyárias hétvége­ken népes a strand gyufa­gyári kabinjának környéke. A vállalati üdülő Balaton­szabadiban fogadja a gyufa­gyárlakat Arra persze ki­csi, hogy minden család fő­Idényben élvezhesse a ba­latoni nyár szépségeit, de a kényelmes munkakörüímé- szakszervezet okos és körül­nyeket és kellemes szóra- tekintő szétosztással igyok­kozásl lehetőségeket teremt- szik igazságos lenni, sen. A munkahelyi közér- Hagyomány már, hogy Rohanó korunkban köny- tünk meg nyitenünk kell az ismeretek mozgalma szerzesét Ez világos. Erre vagy néhány hódmezévé­szolgáló szokásos műfaj lett sarhelyi céh-emlékkel. A a képregény, vagy olyan dokumentumok között — munka, mely hiteles kep- hozzászámítva a szöveges kl­anyaggal mutatja be törté- gérő részt U — Szegedre nelmünket, s az egyes feje- vonatkozó csak alig tiz uj­zetek ólén álló szöveg csak junkra való akad. Nem len­érzékeltetl a képeknek az nének a különböző korsza­egykorú valósághoz való vl- kokhoz méltó reprezentáns ' szonyut Az elsőre példa- dokumentumaink? Igenis. fflJSS ^F^nfaSk kent a Népszava hasábjain vannak, de ezek kozzétetele némj vezet6 8zer , lt Móra Ferencnek muet meg- nemi arányos főváron Ruto- forradalmi mB8nyUvánulá­jelenő „Aranykoporsó' c. tóinknak azzal az ügykode- „Qkhan M uaVanakkor máso­változatát tudnám felhozni, sével, melyet varosunk tu- kat ínl jnhasJ Gvula)met Az elhunyt, szelíd lelkű dományos intézményeinél kat <pl Juha8/ Gyula) mtg szerző bizony-ra inegdüb- (múzeum, könyvtár, leveltár, benne, ha feltámadva, látná, egyetem stb.) évek óta ta­núképpen knockautoija fő- pusztaiunk, hőse, a rabszolgafiú, Ma első", az ország életét érin­tő helyi megmozdulásból, aka­rásból sem kapunk jóformán semmit Az irodalmi részből ho­gyan maradhatott ki Dugo­nics András, aki korának egyik legnépszerűbb írója említenek? S ezzel a felsorolással még nem ls lőttük el min­den puskaporunkat. Ha ezek közül egy-kettő kimarad, nem azólhatnánk semmit de a sok felsorolt, elhanya­golt tényező kissé feltűnő már. Keresve az okát, végül A mű összeállítóinak nagy Háiu^mnkTT^n* A » kötet gazdagsága dulkozhatunK ma ezen? A . „„u„,j.u.-,. krimi korában bunyó nél- * f^íff'J™ kül nehéz sikerrel vinni filmre, vagy televízióra ka- ^^ helvéí a^ indokolatfan landokat még akkor is. ha k«. ánis- * könyv utol»ó részében történetesen „klasszikus" Wbessádű.ég . Szer- ta,á,juk meg a magyaráza_ művekről ls van szó. S Itt ??kn*k "^LjKju frélriuT tot: • gazdag (köztük sok az ei«ő hidee zuhanv lehettek provinciális fájdul-— -M | az első hideg zunany... maiki mart könnyü „errel A második a „Magyaror- je tudtak mondani olyan szág története képekben" dokumentumokról, melyek sen. A munkahelyi kőiér- Hagyomány mór, hogy , an nmdatat ki ­zetet igyekszik javítani, elő- néhány száz forintos segély- <Bpest • »nnál segíteni, hogy 99,5 száza­lékos szervezettségük állan­dó maradjon­Üzemi étkezdét tart fenn a vállalat, ahol napi 4.50­ért ebédelhetnek a dolgo­zók. A több mint 300 ada­gos konyhát viszont csak körülbelül 130 gyufagyári veszi ígénvbe, a többiek WB más vállalatok, üzemek gyufagyér támogatja dolgozói. Ez a fureaa el- gyermekes dolgozóit, lentmondás még Inkább szembetűnő a gyári bölcső­de és ővoda esetébén. A 33 kis bölcsödéiből mindössze 3 „saját gyerek", a 40 óvo­Szállodák és szálláshelyek árainak rendezése A belkereskedelmi minisz- szobaárakat országosan tor — az Országos Anyag- lagosan 18 százalékkal és Árhivatal elnökével egyet­értésben — rendeletet udott ki a szállodák és a szállás­helyek árainak rendezéséről. Eszerint április 1-től új, ma­gasabb szállásdíjak lépnek életbe. Az elmúlt években hazánk idegenforgalma jelen­tősen fejlődött. Ezzel össze­függésben, a nemzetközi ár­színvonal, továbbá a keres­tet és a kínalat alakulása miatt vált szükségessé az árrendezés. át­fel­emelik. Ezen belül azonhan egyes kiemelt idegenforgal­mi területeken az átlagnál magasabb, másutt — első­sorban vidéken ennél ala­csonyabb ls lehet az áremel­kedés. Ugyancsak április 1-től a szálláshelyek színvonalának emelése érdekében megvál­tozik a turista szállások, a kempingek és a nyaralóhá­zak díja is Ezek a szolgál­tatások a szabad árformájú A rendelet ertelméhen a luxusosztály kivételével a lyel támogatjuk a házassá­got kötő fiatalokat, a szülő kismamákat, azokat, kiknek családjában haláleset tör­tént Ebből a segélykeret­ből sokszor jut betegeskedő dolgozóiknak is. Ősszel is­kolakezdés táján, mikor nagyokat kordul a szülők pénztárcájának gyomra; a sok­Mag­ünneplik a nőnapot la A virágszál mellé az idén két konyharuhát is kapott min­den nődolgozó. Ez a kis vállalat, mely naponta 70 millió szál gyu­fát készít, kicsit furcsán gondolkozik. Dolgozóinak szociális, szórakozási igé­nyelt Igyekszik elsősorban kielégíteni. Ogy érzem, kis­sé a művelődés, a kulturá­lódás rovására Szónokinak tűnik a kérdés, elég-e ez napjainkban? T. L. Ki­adó) c. munka lapozgatása szen a sok elpusztult között közben éri a gyanútlan sze- megmaradtak Szeged és gedi, vagy mondhatjuk bét- Csongrád megye „a népek ran, délvidéki olvasónkat S ez adja most kezünkbe a tollat ls, mert ez a zuhany hidegebb az elsőnél, hiszen az utóbbi időben — főleg a televíziót nézve — máshoz voltunk szoktatva. A Nép­szava egy helyén láttunk egy statisztikát 1971-ről, mely olyasmit is mond, hogy az elmúlt évben Szö­ged volt a legtöbbet emlege­tett város. (Itt alighanem jelenlegi szabad árformába tartozó luxus és 1. osztályú szállodákon kívül _ főleg szintén az idegenforgalom céljait szolgáló — úgyneve­zett A/2, és a „B" kategó­riájú szállodák szobaárai ugyancsak a szabad árfor­mába kerülnek. A „C" osz­tályba sorolt szállókban — amelyeket a belföldi lakos­ság is Igénybe vesz — to­vábbra is hatóságilag szabá­lyozzák az árakat, amelyek 4 jelenlegi maximált áraktól legfeljebb 15 százalékkal tér­hetnek eL A rendelet alap­ján megszigorítják az osz­tály basorolási feltételeket. Előírták azt is, hogy a szál­lodák besorolásét három­évenként felül kel! vizsgálni. A fenti intézkedések növe­lik a vállalatok érdekeltséget a szállodaháló/.at fejlesztésé­ben, s lehetőséget nyújtanak a szállodai szolgáltatások színvonalának emelésere. A szállodái férőhelyek hiá­nya, a korlátozott íejlesztesi lehetőségek tették szüksé­gessé az úgynevezett fizető vendéglátásban az ösztön­zőbb árak megállapítását, hogy a lakosság több szobát ajánljon fel a hazai és a külföldi turizmus szállásigé­nyelnek kielégítésére. Ezért a fizető vendéglátásban a maximált árformába toznak. (MTI) tar­Céhmúzeum Kézdivásárhelyen buka­resti híradás szerint a régi városháza műemlék épüle­tében megnyitották a céh­történeti múzeumot. Az új művelődési intézmény tíz egykori céh és Ipartársulat, a fazekas, a tímár, a szűcs, a kovács és lakatos, a mé­zeskalácsos, a mészáros, az asztalos, a kalapos és a szabócéhek munkamódsze­reit mutatja be. külföldi, de főleg fővárosi) forrásjegyzék felsorolásban (19 oldalon keresztül) Péce, Eger, Esztergom, Miskolc, Sárospatak, Pécel, Tata, Gesztes, Rákospalota, Cse­pel, Szolnok és Pannonhal­ma mellett szegedi Intéz­ménynek, gyűjteménynek nyomát sem leljük... S ezért vegyes az érzel­münk a munkával kapcso­latban. El kell ismernünk, hogy valóban sok újat hoz számunkra, vidékieknek la — de keveselnünk kell hiányai révén. Elvégre eh­hez hasonló művekből kell, hogy megismerje, különösen a mai fiatalság, hazánk ösz­orzzágútján viselt történei me" viharaiból Ásatásaink során talált, európai vi­szonylatban is egyedülálló leletek, pl. a csorval füstö­lő, a sok veduta, várképek (melyek között sok olyan van, ami külföldön készült), a kőbárány. középkori Má­tyás-okleveleink közül ­hogy csak néhányat említ­sek lehetett volna válo­gatni. Azt meg egyenesen Rózsa Sándorra, s a szöged! nem értjük, miért nem sze­nyelvjárásra kell gondol- repel akár képben, vagy nunk, s a televízió kapcsán szövegben is a „két puszta­ezideig még az egykori Lő- szeri honfoglalás", a XVIII. cse viszi a pálmát.). A Ta- századi boszorkányüldözés, nácsköztársaság évforduló- a szegedi nagy, 1879-es, Eu- azerügBÖ történeiméi ján, este, a Stromfeld-drá- rópát fölrázó árvíz esemé­mában is gyakran emleget- nye. A szabadságharcból ték városunkat Nekünk te- szerintünk a könyv leggyen­hát van olyan történelmünk gébb dokumentációs része) is, amelyet csak emlegetünk, ugyancsak kimaradnak a de nem mutatunk. Hangsú- helyi nevezetességek, a vö­lyozom; „is" — mert van rössipkások, Rózsa Sándor, más törtenelmünk is, méltó aki kétségtelenül történelmi hazánk történelme ösezefüg- alak volt, s mások. Nem találjuk nyomát még hivat­kozásban sem annak, hogy egyszer-kétszer, ha rövid ideig is, de ebből a város­ból ls irányították az or­szág sorsát Tovább menve — egy Ráday-korszak nem volt lényeges az ország történelmében? Annak sem szép látjuk nyomát, hogy Szege­között den francia megszállás ls Csongor Győzó gő egészéhez, de ezt ebben a szóbanforgó képes törté­netben sem nem emlegetik, sem nem mutatják... A munka 2027 képet, il­letve dokumentációt soroltat fel. Magában ls elismerés­re méltó óriási és mennyiség. Ezek azonban elenyészően keve- volt. Akárhogy vesszük is, a set találunk olyanokat me- fölszabadulás a déli végek­lyek Csongrád megyére, ről indult el (ma már a he­vagy a megye városaira vo- lye is meg van pontosan natkoznak. Nem elégedhe- határozva), s itt mondták ki Várépités Immár tizenharmadik éve épül-szépül a Lőverekben a Táród 1-vár. A győri Ri­chards Finomposztógyár soproni telepének dolgozója, Taródi István még 1959-ben kezdte meg családjával e különleges építmény eme­lését Az immár harmincnál ls több helyiségből és négy toronyból álló soproni vár Idegenforgalmi érdekesség: évről évre sok ezer látoga­tója, csodálója akad. A „várúr" most azt tervezi, hogy a vár alatti alagutat kivezeti a várudvarra, lán­cos hidat készít, és a vár körül vizesárkot ás. Szamos Rudolf t Káin szigete egycsapásra: kegyelmet kapok és szabad leszek, ezt ígérte a belügyminiszter. Másodszor: meg­büntetek egy embert, aki engem ls belevitt egy esztelen gyilkos bandaba. Harmadszor pedig örökölöm mindazt a hatalmat, amit Giuliano megteremtett... Pajtás, nálunk. Szicíliában, a vendetta szent és kegyetlen törvénye uralkodik. Most nincs fegyver a kezemben, hogy megbosz­szuljam a politikusok árulását, de birtokomban van Giuliano feljegyzéseinek egy példánya, s ha ajt én előadom, beleroppan néhány miniszteri t, bársonyszék. Ez lesz az én vendettám. — Miért nem adtad közre őket Viterbóban? — Nem egészen. Ml megsarcoltuk a gazda — Te ezt nem értheted. Itt nem vagyok hazám gokat és adtunk a szegényeknek- A mi titkos földjén, de ha Palermóban tárgyalni kezdik pe­társaságunk a szegények szövetsége volt. remet, és megkérdezik, miért öltem meg Giulia­— Es mégis, a szegényekre lőttetek Portella nőt, akkor indul majd meg a föld, mint ahogy della Ginestránál. Messinában rengett, minden ház, amikar az Et­— Azok vörösök voltak. Azok ellenünk voltak, na dühödt szelleme kitört.., Erted már. eim­— De hiszen a hercegekkel szövetkeztetek. bora? Megbosszulok mindent es mindenkit. — Azért szövetkeztünk a hercegekkel, hogy — Es aztan mit érsz vele' Néhány nagyfejű leszámoljunk az új földesurakkal. Azért ültünk belebukik, de a maffián egymagad nem győz­be le a kereszténydemokraták kosarába is .. Az- hetsz. A maffia utanad nyújtja kezét, és az éle­tan kiderült, hogy a hercegek is, a keresztény- tedet követeli... A történték után pedig a vö­demokratak is a maffia zsákjában vannak. A rösökhöz nem menekülhetsz. romai rendőrök, Verdíani es Scelba emberei, — Igaz. A maffia már eddig is alkudozott a mind a maffia akaratának engedelmeskedtek... bőrömre. En tudom ezt D« neked megmondha­Es én, ökör, bedőltem Scelba nak. Csúnyán el- tom. én sem állok eg'vedül.' Don Calö egész rot­bánt velem... En jártam nála Roméban. Sze- hadt bandáját bele fogom dögleszteni a Carca mélyesen ígért meg nekem mindent. Mindent, pokolbűzös szakadékaiba. A potrohos vén gaz­Erted ezt, pajtás? Ezután végeztem Giulianoval, mert azt hittem, hogy ő elárult minket... de­sz anyja, aki az én nagynéném, Giuliano fölött bosszút esküdött és elátkozott engem. Es látod, az átok fogott. Azért vagyok itt. Pedig azt hit­ember megtudja majd, ki is volt az a Gaspare, akit megszégyenített, akit eldobott, mint egy ki­facsart citromot. 9. . ,És ez így ment nap mint nap. Harmadik tem, ha megölöm Giulianót, három legyet ütök hete voltak már együtt, és egy fülledt augusz­tusi hajnalon Polacco arra ébredt, hogy Pisciotta bezárt tigrisként kereng ketrecében. — Mi történt veled, pajtás? — dugta fejét az átjáró rácsához Polacco. — Szabadságot ígértek... Szabadságot! És itt rothasztanak halálra. Már Palermóban kellene lennem. Beszélni akarok... Beszélni!.,. Én nem akarok addig meghalni..,. — Ne siesd el, pajtás — csillapította Pisciottát Polacco. — Mit ne siessek el? Az éjjel eljött hozzám Giuliano. Ide jött a cellába, és azt mondta: Gaspare. hiába öltél meg, a vérem visszahull rád ... Vggy megbosszulsz minket, vagy a pokol fepekéig rágja csontodat kiontott verem... — mondta Pisciotta, és a rácson átdugta kezét. A jobb keze fejért- bal mutatóujjával izgatottan rábökött. — ..Látod? Itt. Ezen u pontún csep­pent rám a vére. Látod a foltot? Fekete vérfolt, és ez nem jön le .,. » Polacco a feiét ingatta: — Semmit se látok. Nyugodj meg. Barna a bőröd, és az a folt, ott, egy anyajegy Nyugodj meg, Gaspare. Ami meg­történt. unnak meg kellett történnie ... Azt az isten akarta úgy. — Az isten? Azt mondod, az isten? Ha* mi­iven isten az eki nem ismeri nz ig-iz«á-,ot? Mi­lyen Isten a', nki testvért ö'->i eig-rí'' — Hat. rnitas . .. sze-inteni tol m-av faba vaa. tad a l?«v vélem. rai*Ha«v»1. nmu r-si­náltál. tatebeveredtál a nn'iHká^a és » ml'Mka h m-fiánéi t« kegyetlenebb . Fs te teafából azt *em tíjdoa mj is nt a politika. Te csak men­tél. És tanulatlan voltál. (Folutat)ukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom