Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-28 / 74. szám

Hz alkotmánytervezet hűen tükrözi fejlődésünket Beszélgetés dr. Antalffy György professzorral Lapunk vasárnapi számá­ban közöltük a módosított alkotmány tervezetének szö­vegét, amelyet az ország­gyűlés előkészítő bizottsága állított össze. A bizottság egyik tagja dr. Antalffy György szegedi egyetemi ta­nár, a Magvar Jogászszövet­ség elnöke. A tervezet meg­jelenése alkalmából Antalffy professzort felkereste ökrös László, a Délmagyarország rovatvezetője, és arra kérte, 'ájékoztassa olvasóin! at az előkészítő bizottság munká­járól, valamint az alkot­mánymódosítás jelentőségé­ről. — Hogyan dolgozott az előkészítő bizottság? — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszu­sának határozataiból kiin­dulva készült a tervezet, amelyet a bizottság meg­küldött a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának, a Magyar Tudományos Akadémia El­nökségének, az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, a Magyar Jogászszövetség El­nökségének, a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó hizottságainak. Megtárgyal­ta a tervezetet az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány is. A lezajlott vi­ták után a bizottság átdol­gozta a tervezetet. Mint a jogászszövetség elnöke is mondhatom, a bizottság pél­dául a szövetség javaslatai, inditvanyai közül igen sokat elfogadott. Az így elkészült iervet — mint ismeretes — az országgyűlés legközeleb­bi ülésén tárgyalja. — Miért volt szükség az alkotmány módosításara? — Az alkotmány közzété­tele, 1949 óta csaknem ne­gyedszázad telt el. Azóta a politikai, gazdasági és kul­turális életben gyökeres vál­tozások nientek végbe. Az 1949-es alkotmány például a tőkés elemek visszaszorí­tását csak programként fo­galmazta meg, s lényegében hasonló volt a helyzet a me­zőgazdaság szocialista átala­kításával kapcsolatban is, Azóta mindez megtörtént, s ezt az átalakulást, ezt a fej­lődést az alkotmányban is rögzíteni kellelt. — Kérjük, ismertessen néhány fontosabb válto­zást. — Az érvényben levő al­kotmány csak közvetetten beszél a pártról. Ez nem fejezi ki a párt tényleges vezető szerepét, munkáját az ország életében. A mó­dosításra ezért volt szükség. Ahogyan a tervezet megfo­galmazza: „A munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje." — Alkotmányi megfogal­mazást kapott továbbá, hogy „az állampolgárok munka­helyükön és lakóhelyü­kön közvetlenül is részt vesznek a közügyek inté­zésében". Ez azt jelenti, hogy a tervezet a képvisele­ti demokrácia mellett nagy jelentőséget tulajdonít o köz­vetlen demokráciának is. — A javaslatokban kü­lön szó esik a vállalatok­ról és szövetkezetekről. — A vállalatok és a szö­vetkezetek „bekerültek" az alkotmánytervezetbe. Az 1949-es alkotmány életbe lépése óta az üzemek, vál­lalatok és szövetkezetek szervezetileg és gazdasági­lag egyaránt megerősödtek, szerepük a szocializmus épí­tésében óriási jelentőségű. A tervezet többek között ki­mondja, hogy a vállalatok önállóan gazdálkodhatnak, de ez az önállóság a társa­dalom érdekeit nem sérthe­ti. A szövetkezeti mozgalom hatalmas fejlődésének és erejének elismerését jelentik az alkotmánytervezet rájuk vonatkozó mondatai. Már a szövetkezeti törvény megál­lapította, hogy a szövetkeze­tek szocialista társadalmi rendszerünk részei, ame­lyeknek az a feladata, hogy a társadalom céljaival össz­hangban szolgálják a tagság érdekeit. — Fontos változásokat rögzít a módosítás a bírói szervezet és az ügyészség működéséről is. — Az alkotmánytervezet fenntartja azt az elvet, hogy a bírók választással kerül­nek tisztségükbe. Régebben ez az elv nem valósult meg. Most a tervezetben ezt ol­vashatjuk: „A hivatásos bí­rákat a törvényben megha­tározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa választja." Lényeges garanciája ez a bírói függet­lenségnek és biztosítja, hogy a bírák a helyi szervektől függetlenül lássák el jog­szolgáltató tevékenységüket Ebből egyébként egy új bí­rói szervezeti törvény szük­ségessége is következik, sőt ügyészségi törvény is ké­szül. A javaslat az ügyész­ség fő feladatát a nyomo­zás törvényességi felügyele­tében és a vád képviseleté­ben fogalmazza meg. A tör­vényesség biztosításával kapcsolatban az ügyészség­nek közre kell működnie abban, hogy az állami, tár­sadalmi, szövetkezeti szer­vek, s maguk az állampol­gárok megtartsák, megtartas­sák a törvényeket. — Űj megfogalmazást adott a tervezet a védelem jogaival kapcsolatban. — Az 1949-es alkotmány csak a bírói eljárással kap­csolatban beszélt a védelem jogairól. A tervezet javas­lata arról szól, hogy az el­járás valamennyi szakaszá­ban — tehát már a nyomo­zás során is — megilleti az állampolgároltat a védelem joga. Egyébként ezt a jogot a tényleges gyakorlat már most is biztosítja, de igen jelentősnek kell tartanunk, hogy az alkotmánytervezet is félreérthetetlenül rögzíti. — Befejezésül azt emel­ném ki, amit a tervezet a tudományos munkáról mond. A 60. paragrafus leszögezi, hogy „A Magyar Népköz­társaság biztosítja a tudo­mányos és művészi alkotó­tevékenység szabadságát." Ebben a fogalmazásban is az tükröződik, ami az egész tervezeten alapvető törek­vésként húzódik végig: a szocialista demokrácia len­dületes fejlesztése és erősí­tése. Somogyi Káról yr.e íelveidet Sipos Gén, m MSZMP városi bizottságának első titkára ünnepi beszédét mondja Vasárnap, a KISZ meg­alakulásának 15. évforduló­ja tiszteletére az ifjúsági szövetség városi bizottsága fogadalomtételi ünnepséget rendezett a Szegedi Nemze­ti Színházban. Miután a munkásőrzenekar eljátszotta a Himnuszt, Baló Ilona, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte a részt­vevőket, köztük' Győri Im­rét, az MSZMP KB tagját, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkárát, Sipos Gézát, az MSZMP városi bizottságának első titkárát, dr. Biczó Györgyöt, Szeged megyei város tanácsának elnökét, dr. Hantos Mihályt, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettesét. Szögi Bé­lát, a KISZ KB tagját, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkárát, Hevér Lászlót, a KISZ KB osztályvezetőjét, valamint a társadalmi és tömegszerve­zetek, a fegyveres testületek megjelent képviselőit . és a fogadalmat tevő fiatalokat. Sipos Géza az MSZMP városi bizottsága nevében köszöntötte a megjelent fia­talokat, és azokat, akik már 15 esztendeje tagjai az ifjúsági szövetségnek. Ün­nepi beszédében méltatta az évforduló és a forradal­mi ifjúsági napok jelentő­ségét. A forradalmi évfor­dulók réges-régi, immár megvalósult álmokat jelké­peznek. Dolgozó népünket ünnepeljük, amely a párt vezetésével megteremtette a szabad és független, szocia­lizmust építő Magyarorszá­got. Megemlékezett a fel­szabadítókról, a szovjet nép hős fiairól, akik életüket áldozták Magyarország sza­badságáért, a magyar kom­munista mártírokról, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség országépf­tő, szorgos munkájáról. Mindezek a forradalmi-hala­dó hagyományok elválaszt­hatatlanok. az ifjúsági moz­galomtól. Hiszen a fiatalok részt vettek 1919. 1945 har­caiban. a demokratikus át­alakulásért folytatott küz­delmekben, helytálltak 1956 tragikus napjaiban. Mindig és mindenütt, ahol kemény munkára, helytállásra volt szükség. Az ifjúsági szővetsegre az . ellenforradalom után nagy feladatok vártak. A párt politikáját támogato, azt megvalósító ifjúsági szerve­zetre volt szükség az or­Az új KISZ-tagok fogadalomtétele szágepítő célok érdekében. Egy ilyen szervezet létreho­zása volt a cél, és ezért bontott zászlót ezelőtt 15 esztendővel a KISZ. Eredményes munkát vé­geztek a fiatalok az eltelt 15 év alatt. Elegendő, ha csalt az építőtáborokra, védnökségekre, gazdasági és politikai akciókra gondo­lunk. Ezek is bizonyítják, hogv a KISZ méltó örököse elődeinek, méltó a kommu­nista ifjúsági mozgalom fél évszázados múltjához. Végül önként vállalt fo­gadalmuk valóra váltásához sok sikert kívánt a fiata­loknak. A beszéd elhangzása után 400 új KISZ-tag mondta el ünnepélyesen a fogadalom szövegét Az ünepség az In­ternacionálé hangjaival ért véget. A íogadalomtétel után a KISZ Központi Művész­együttese és a Szegedi Ta­nárképző Főiskola kórusa adott műsort. A színházi ünnepséget követően a KISZ városi bi­zottsága a Tisza szálló kon­certtermében rendezett fo­gadást annak a 168 szegedi KISZ-tagnak a tiszteletére, aki 15 éve, tehát 1957 óta mindmáig tagjai az ifjúsági szövetségnek. A fogadás után, délután a népfront városi bizottságának termé­ben találkozott a KISZ je­lenlegi városi végrehajtó bi­zottsága a 15 évvel ezelőtti intéző bizottság tagjaival, a KISZ szegedi alapítóival. * Vasárnap délután ünnep­séget rendeztek o Szegedi Textilmúvekben. A gyárban — melyet joggal nevezhe­tünk a fiatalok gyárának is — ezúttal ünnepelték a KISZ megalakulásának 15 éves jubileumát, Nemes Il­dikó. a KISZ KB tagja, a textilművek dolgozója mon­dott ünnepi beszédet, majd Lénán Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának szerve­ző titkára kitüntetéseket adott át. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 62. évfolyam. 74. szám 1972. riárcius 28., kedd Ára: 80 fillér Fock Jenő vezetésével: 9 H Moszkvába Megkezdődtek a targyaiások Fogadalmat tettek az űj KISZ-tagok Megemlékezés az ifjúsági szövetség megalakulásáról A Szovjetunió Miniszter­tanácsának meghívására hét­főn magyar kormányküldött­«ég utazott Moszkvába. A delegáció vezetője Fóck Je­nő, a Minisztertanács elnö­ke, tagjai: Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter és Párái Imre, az Országos Tervhi­vatal elnöke. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter, Pé­ter János külügyminiszter, dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke. Jelen volt a búcsúzta­tásnál V. J. Pavlov, a Szov­jeteunió budapesti nagyköve­te is. Küldöttségünk megérkezett Moszkvába, ahol szovjet ve­zetők fogadták. Hétfőn délután, moszkvai idő szerint három óra után néhány perccel, a Kremlben, a szovjet Minisztertanács épületében magyar—szovjet kormányközi tárgyalások kezdődtek. A hivatalos meg­beszéléseken részt vevő ma­gyar delegációt Fock Jénő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, a szovjet küldöttséget Alekszej Ko­szigin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke vezeti. A tárgyalások megtartását, mint emlékeze­tes, Kádár Jánosnak. az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkáranak idén feb­ruárban lezajlott, nem hiva­talos szovjetunióbeli baráti (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom