Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

KEDD, 1972. MÁRCIUS 21­Felvásárlás, értékesítés Közgyűlés a városellátó szövetkezetben Köztudott, hogy egyre né­!>esebb városunk élelmiszer­szükségletének zömét Szeged us a környék mezőgazdasági nagyüzemei termelik. Egyik szövetkezeti közös vállalko­zás, a Csongrád megyei vá­rosellátó fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet ereden­dően azt a célt tűzte maga elé, hogy tagszövetkezetei révén segíti Szeged és a me­gye ellátását áruval, külön törekedve arra, hogy a köz­ponti árualapból a lehető legkevesebbet használja föl. Tegnap, hétfő délelőtt tar­totta mérlegzáró közgyűlé­sét a városellátó szövetkezet. A beszámolóban elhangzott számvetés szerint az elmúlt evet 1 millió 785 ezer fo­rint nyereséggel zárták. Te­vékenységük jellemzésére ki­emelünk néhány számot eredményeik listájáról: 1971-ben 100 vagon sertést vágtak és dolgoztak föl — 35 vagonnal többet, mint az előző esztendőben —, a kiskereskedelmi ágazat ár­bevétele meghaladta a 41 milliót, a vendéglátóiparé pe­dig 1 millió 776 ezer forin­tot tesz ki. A 100 vagon sertést teljes egészében három szövetkezet, a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj és a balástyai Móra Ferenc Termelőszövet­kezet szállította, de a kiske­reskedelmi és vendéglátó­ipari ágazat által forgalom­ba hozott cikkek nagy része is a tagszövetkezetektől és a háztáji gazdaságokból szár­mazik. Lényegesen lerövi­dült tehát az árunak a fo­gyasztóhoz vezető útja. Megállapította a küldöttek tegnapi közgyűlése, hogy szi­gorú alapelveinek betartá­sával a szolid árak híve a közös vállalkozás, de arra Is van példa, hogy néhány keres­kedelmi egységükben ezzel a törekvéssel ellenkező tendencia érvényesül. Az ellenőrzések szigorításá­val arra törekszik az igazga­tóság, hogy megszűnjön ez a visszás helyzet, és semmi­képpen ne fertőzze a vásár­lókkal kialakult egészséges kapcsolatot A legnagyobb fejlődés a felvásárló és az értékesítő tevékenységben tapasztal­ható. Itt 163 százalékra teljesítet­ték tervüket A hirtelen emelkedés magyarázata, hogy vágott virágokra, kerpett vi­rághagymákra és kelendő dísznövényekre is kiterjesz­tették tevékenységi körüket. Azért is érdemes ezt külön kiemelnünk — semmiképpen nem helyezzük ezzel az alaptevékenységek elé —, mert a Felszabadulás Tsz parkokat gondozó részlegé­nek is a városellátó szövet­kezet szerzi be a szükséges anyagokat Városunk szépí­tésében ez a törekvés tehát többszörösen is kamatozik. A küldöttgyűlés résztvevői egyetértettek a közös szö­vetkezet törekvéseivel, s észrevételeikkel, indítvá­nyaikkal a további eredmé­nyes munkát szolgálták. Európa sütkérezik Idöjurasunkban már egy hét óta nincs lényeges vál­tozás: Európa sütkérezik. Kontinensünk legnagyobb részét óriási méretű anticik­lon foglalja el. a leszálló légmozgás hatására csaknem az egész földrészen kevés a felhő, száraz az időjárás, s most már a hosszan tartó napsütés hatására magasan, helyenként 10—12 fokkal is erősebb a nappali felmele­gedés, mint az évszaknak megfelelő átlag. A hazánkban kialakult 14 —19 fokos maximumok is 3—7 fokkal magasabbak, mint ebben az időben szo­kott lenni. Felhősebb időt, szórványos csapadékot csak Európa óceáni és jeges-ten­geri partvidékeiről, vala­mint az Ural környékéről je­lentettek. Időjárásunk jelle­gében a következő 36 órában lényeges változás nem lesz. Továbbra is száraz, enyhe marad az idő. Költészet napja ­Könyvhét - Könyvév Ülést tartott a könyvbizottság Hazafias Népfront me- Entjre, Rákos Sándor, Ratkó gyei könyvbizottsága tegnap, Józsel, Bor Ambrus, Moldo­hétfőn délelőtt ülést tartott a megyei titkárság helyisé­gében. Kirschner Márton, a Csong­rád megyei könyvtár igaz­gatója a költészet napja és az ünnepi könyvhét idei rendezvényeinek előkészüle­teiről számolt be. A költészet napja alkal­mából Szegeden és a megye városaiban, községeiben szá­mos költő-olvasó találkozó lesz. A Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának olva­sói ebből az alkalomból „Szólj költemény" című műsor keretében Fodor And­rás költővel találkozhatnak. A Juhász Gyula Művelődési Központban rendezik meg a Fiatal költők a pódiumon cfmű estet április 11-én. Hódmezővásárhelyen József Attila vetélkedőt rendeznek. Deszken, Űjszentivánon nemzetiségi költő-olvasó ta­lálkozó lesz. Makón ugyan­csak április 11-én rendeznek irodalmi estet Az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitóját május 29­én Szentesen tartják meg. Többek között Illés Endre, Szabó Magda, Szobotka Ti­bor, Tóth Béla, Mocsár Gá­bor. Ladányi Mihály, Vész• va György, Fekete Gyula közreműködésére, szereplé­sére számíthat a közönség, ezekben a napokban. A könyvheti rendezvényeke' nagyban segíti, hogy ebber az időszakban a Magvető Könyvkiadó patronálja és szervezi is a megyei rendez­vényeket. A tervek, elképzelések még a következő hetekben formálódnak véglegessé. Az írókkal, költőkkel való talál­kozás minden formájárc gondol a könyvbizottság így az irodalmi esteken kí­vül a gyárakban éppúgy rendeznek, író-olvasó talál­kozókat, mint például a kö­zépiskolákban, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat által kezdeményezett „rend­hagyó irodalmi órák"-at. A tervek közt szerepel a 25 éves jubileumát ünneplő Tiszatáj megyei estjeinek szervezése is. A könyvbizottság tegnapi ülésén Hajdú Géza, a Csongrád megyei könyvtár igazgatóhelyettese adott tá­jékoztatót a nemzetközi könyvévről és a „Kell a jó könyv" olvasómozgalom Csongrád megyei helyzeté­ről. Munkakönyv nélkül Nem tudna elhelyezkedni egy villany-, gázszerelő vagy lakatos? — képtelen­ség. Hisz az újságok teli vannak álláshirdetéssel, még válogathatnak is! A szer­kesztőségi szobában Fodor László lakatos és tíz mun­katársa mégis azt állította: két hónapja nem dolgoznak, rajtuk kívülálló okok miatt. Miért? — pergessük vissza a magnótekercset. mezőgazdaságba irányíta­ni..." — Talán a szerződésben van a hiba? — Nem, nem — válaszol gyorsan Fodor. — Inkább abban, hogy a téesz 1971 novembere óta nem fizet bennünket, de a munka­könyvünket sem adja ki. Fiatalabb társa, Farkas Cs. Ferenc veszi át a szót. — A ba­rátom emlí­tette a melléküzemág ügyet. „Ko­„KERESNI AKARTAM" — Fo­A LEVÉL- dőrék VALTAS novem­berben megkapták az októberi já­könyvet pedig azért nem adtuk ki, hogy a hátralevő szerelést, ami körülbelül 1 milliós árbevételt hozott volna, elvégeztessük a bri­gáddal. Ügy éreztük, hanem lesz más választásuk, csak dolgoznak majd... Engedje meg az elvtárs, hogy felso­roljak néhány példát arra, mennyit kaptak ezek az em­berek tavaly a téesztől: Vé­ber Géza 54 ezer 313, Fara­gó Tibor 37 ezer 386, Sze­keres Imre 48 ezer 990, He­gyi S. Péter 53 ezer 524 forintot és Fodor László 53 ezer 762-őt. Többet, mint mi, a szövetkezet vezetői. pénzt november randóságot, de én még egy m^" abban* van' pénzfa^t általán nem kaptam fizetést Hát akkor miért sírnak? kínálni » TíiiZn^m Októberben szereltem le a _ És a részlegvezető sem katonasagtol, s azonnal be- ­léptem a melléküzemágba. Török elvtárs, az agronó­mus biztatott, „dolgozz csak fiam, rendben lesz a pén­zed" — sajnos, ez csak ígé­ret maradt. Most itt vagyok érdekében. Hogy rendezze érdemes csinálni." Kiléptem a vállalattól, s jelentkeztem a Kistelek-Feketehalmi Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet melléküzemágába. Ke­resni akartam, mindenáron — mondja Fodor, és bizo­nyításul előveszi a „munka­megállapodást". Benne ez áll: „Köttetett egyrészről a kisteleki Feketehalmi Mgtsz mint munkaadó, másrészről Fodor László mint munka­vállaló között. A munkavál­laló tudomásul veszi, hogy a részleg a minden anyag­kiadás és közteher levonása után jelentkező tiszta be­vétel 50 százalékéból része­sedik, ehhez képest munka­díjra csak akkor tarthat igényt, ha van bevétel. A folyamatoson végzett mun­káért a tsz havonta fizet munkadíjat. Munkaidő reg­gel 7-től délután 17 óráig tart. A munkavállaló tudo­másul veszi, hogy ha mun­kája, magatartása ellen ki­fogás merülne fel, a rész­legvezetőnek joga van őt a kapott után? — Ö igen. Vele külön megállapodást kötöttünk, a melléküzemág likvidálása rint Szatymazon csak 28 vöröskatona van. Sándorialvára a napokban egy had­test — 100 000 ember — vöröskatona megérkezését várják, kik Szegedre mennek, hogy mi célból, azt nem tud­ják. A kiskundorozsmai direktórium a Meleg-féle korcsmában tanyázik 6 vö­róskatona őrizete mellett. A zsombói csárdánál 11 vöröskato­nából álló őrség van ... A fent említett csendőrkülönítmény a legutóbbi 4 nap alatt 46 nőt és 9 iérfit tartóztatott fel és szállított be a francia rendőrséghez. Ezen egyének igazolvány nélkül kísérelték meg a r emarkácionális vonalon való átke­lést. Az ezen pont alatt előadott adatok a francia rendőrséggel közöltettek. ti. E hó 14-én és 15-én, hétfőn—ked­den a vörösök röpiratokat akarnak a Kettőshatárnál, a kálváriái és algyői úton becsempészni. Erről megfelelő intézkedés végett a csendőrség és a francia rendőrség ér­tesíttetett 7. Boros Iván MÁV vasúti főellen­őr, volt direktóriumi elnök Szegeden, e hó 9-én Szegedre megérkezett. Ne­vezett ellen kommunista eszmék ter­,i isztése és az államvagyon hűtlen ke­. elese miatt tisztviselőtársai feljelen­test tettek. A nyomozás ellene folyamatban van, cs az ellene felmerült terhelő adatok í lapján f. hó 15-én leendő elfogása el­rendeltetett. Addig is megfigyelés alatt tartom. A letartóztatás időpontját f. hó 15­ében azért határoztam meg, mert a vett értesülés szerint a franciák a f. hó 14-iki ünnepségeik során a politi­kai foglyokat szabadon bocsátják. ... 10. Ugyancsak fent említett de­tektív [Molnár] jelenti az algyői csend­őrőrs parancsnokával folytatott be­szélgetés során szerzett értesülések alapján: az algyői, tiszántúli Czirok tanyán a vörösök teljesen szabadon közlekednek, kik különben majdnem naponta Algyőre is belátogatnak. Üt­jük ide is a Czirok tanyán át vezet Értesülés szerint különben a vörösök­nek az a szándéka, hogy a Tiszán át­kerülve, a Czirok tanya és a Tisza­híd útbaejtésével bevonuljanak Algyő re Ugyanis ez oldalon nagy ellenál­lásra nem találnának, mert az algyői Tisza-hidat mindössze 8 román kato­na őrzi. Miután az algyői csendőrség amúgy­is kevés létszámával a tápéi szolgála­tot szintén ellátja, a csendőrőrs meg­erősítendő, illetve csendőrség Tápén is felállítandó volna. Csendőri osztály és a francia pa­rancsnokság intézkedés végett értesít­ve lett ... 13 A Budapestről visszatért Gyurcsics áll. rendőrségi felügyelő je­lentése szerint Budapesten 80 néger van bolseviki tanfolyamon, kik közül kettő már le is érkezett Szegedre. Nyomozásukat elrendeltem, a fran­:ia rendőrséget értesítettem ... Szeged, 1919. VII. 13. Keresztes Andor Az irat a Magyar Országos Levél­tárban található, a szegedi ellenfor­radalmi kormány belügyminisztériu­mának bizalmas iratai között 1919— 185. sz. alatt. Jellegét tekintve tintá­val írott tisztázat. Az irat közölt ré­szében olvasható adatok jobb megér­tése céljából álljon még itt á követ­kező: A jelentés időpontjában Kiskundo­rozsma a szegedi kormány fennható­sága alatt állott, a községi direktórium — az ellenforradalmárok által később kivégzett Újhelyi András vezetésével — Dorozsma környékének meg nem szállott részén fejtette ki forradalmi tevékenységét. A 7. pontban említett F.oros Iván a vasúti leszámítoló hiva­tal tisztviselője, az itt lezajlott forra­dalmi mozgalmak egyik vezetője volt A szegedi tanyák népének kommu­nistáéi len ességéről szóló tétel az ott élőknek csak egy részére vonatkozha­tott hiszen a tanyaiak is sokszor bi­zonyságát adták íorradalmiságuknak. A proletárdiktatúra melletti öntuda­tos kiállásukat bizonyítja — többek között — az a dokumentum is, amely a szegedi tanyák népének határozatát közli a budapesti ellenforradalmi lá­zadás leverése alkalmából. Kommu­nista előterjesztésre, nagygyűléseken elfogadott határozatban kijelen­tik, hogy a Tanácsköztársaság alap­ján állnak, és hogy minden ez ellen irányuló és a régi rendszert visszaál­lítani próbálkozó kísérletet, ha kell. kaszával és kapával a kézben le fog­nak verni. A Szegeden bent ülő cir­kuszkormánynak és csatlósainak azt üzeni a népgyűlések közönsége, hogy a franciákkal és szerbekkel együtt ne merjenek a tanyákra kijönni, mert szemben találják magukat a tanyák egész népével." Közli: Gaál Endre február végén, már senki sem akar kölcsönözni. Vi­szont könyv nélkül nem vesznek fel sehová. — Kérték-e egyáltalán? Tizenegyen szinte egyszer­re nyúlnak a tárcájukba a „dokumentumokért". Az el­ső, egy levél január 17-ről. A téesz vezetőségi bizottsá­gától kérték, három napon belül válaszoljanak, lesz-e fizetés. Ha nem — adják ki a munkakönyveket. Február 10-én érkezett a válasz: „A részlegben dolgozó vala­mennyi tagunk panasszal élt, hogy 1971. év novem­ber, december havi járandó­ságukat nem kapták meg. Elszámolásaink szerint pa­naszukat egyelőre alaptalan­nak találjuk. Megállapítot­tuk, hogy a részleg 1971. évre megkapta a járandósá­gát. Ügy lehet, még túlfi­zetésbe is estünk, tekintve, hogy az utóbbi időben né­hány jobb érzésű tagunktól eltekintve, a részleg tulaj­donképpen munkát nem végzett. Mint tudomásunk­ra jutott, a munkát azért tagadták meg, mert a még hátralevő hiánypótláson nem találják meg számításaikat. Ez a magatartás nem egyez­tethető össze a szövetkezet érdekeivel, s ezért tagadja meg többekkel szemben a munkakönyvük kiadását. Muhel István téesz-elnök." az átadását.. Január-február­ra 8 ezer forintot fizettünk ki a termelési összköltség terhére. — Bódi Józsefnek, • részlegvezetőnek, mennyi volt a fizetése? — Egy évben: 86 ezer 591 forint. — A névsorból meg a pél­dákból Farkas Cs. Ferenc kimaradt. — Be kell vallani — ez hiba volt részünkről —, ne­ki nem fizettünk. Most utó­lag kapott 5 ezret... KÖLCSÖNÖS TANULSÁGOK AKINEK JUTOTT Az eny­hén szól­va el­lent­mondásos ügyben felkeres­tem a téesz vezetőit. A me­gyehatár peremén álló kis irodában Muhel István el­nök, Török Antal főagro­nómus és Bódi József, a melléküzemág volt vezetője fogadott. Két kérdést tettem fel: — Miért nem fizettek a 11 fiatalembernek, kérésük­re miért nem szolgáltatták ki a munkakönyvüket? Mindannyiuk nevében Török Antal beszélt. — Nem egyszerű ez. Saj­nos, a téesz fizetésképtelen lett, megkezdődött a szaná­lási eljárás. Természetes, hogy nem számolhattunk el nekik semmit A munka­Ami a kép tel­jessége érdeké­ben még ide tartozik: a fe­ketehalmi téesz veszteség­gel zárt, ezért szanálják. Melléküzemága — amelyet a rendelet értelmében meg­szüntettek — eddigi életé­ben sokat segített, de nem mentette meg a veszteségtől. Különösen azért nem, mert a téesz nagyot tévedett ab­ban, hogy valamiféle áldo­zatkészséget követelhet azoktól, akik csak nagy ke­reset reményében vállalták a melléküzemágat. De nem­csak tévedett, hanem nagyot hibázott, olyan eszközhöz fo­lyamodott, amellyel sem ő, sem más nem élhet: a kényszerhez. A mi társadal­munkban senkit sem szabad a munkától visszatartani, ha dolgozni akar. És nagyot té­vedtek a fiatal szerelők is, mert olyan biztonságot vár­tak egy labilis vállalkozás­tól, mint amilyet a szocia­lista nagyipartól kérhetnek számon, igaz, szerényebb összegekért. (Nem lényegte­len része ennek az ügynek: hogyan kereshet majd száz­ezer forintot a melléküzem­ág vezetője egy évben; s va­jon miként találtak 8 ezer forintot számára az üres kasszában?) Egy váratlan esemény vé­gül: az ügy e cikk írása közben mégiscsak megoldó­dott A három hónap óta tartó huzavona után a téesz kiadta a munkakönyveket... Matko István

Next

/
Oldalképek
Tartalom