Délmagyarország, 1972. március (62. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-21 / 68. szám

A MAGYAR SZOCIAL A M U N K A S P Á R T LAPJA 62. évfolyam, 68. szám 1972. március 21., kedd Ára: 80 fillér Magyar Tanácsköztársaság —1919 a Tanácsköztársaság évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága, a József Attila Tudományegyetem pártbizottsága és társadalmi szervei tegnap, hétfőn délután ünnepséget rendeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 53. évfordulóján. Az egyetem Dugonics téri épib leiének aulájában együtt ünnepelték az első magyar munkáshatalom megszületésének idei évfordulóját a szegedi gyárak, vállalatok, intézmények dolgozói, képviselői. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet: dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára, dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Biczó György, a városi tanács elnöke, iiofgesang Péter, a népfront városi titkára. Haló Ilona városi KISZ-titkár, Kónya Sándorné, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára, dr. Kovács Lajos alezredes, a városi-járási rendőrkapitánvság vezetője, Lácsán Mihály né, a szegedi munkásmozgalom régi harcosa, valamint aZ ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok meghívott képviselője. A házigazda tudományegyetemet az elnökségben dr. Papp Ignác docens, az egyetem pártbizottságának titkára és dr. Serfőző Lajos docens, az egyetem rektorhelyettese képviselte. Az ünnepséget a Himnusz nyitotta meg az egyetemi énekkar előadásában, majc' Üjlaky Károly, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szavalta el Simái Mihály Tizenkilences ballada című versét. Az egyetemi énekkar rövid műsora — a magyar Vörös Hadsereg indulóiát és Sugár Rezsőnek Juhász Gyula Kórus a Naphoz című versére írt kórusművét adták elő. A műsor után dr. Papp Ignác üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Megemlékező, az évforduló szellemében a dicsőséges Tanácsköztársaságot ünnenien méltató beszédet dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára mondott. Emlékeztetett arra, hogy a forradalmi munkásmozgalom mindenkor meghajtja zászlaját azok emlékének, kik az akkori események vezeiői, egvszerű katonái voltak, és életüket áldozták az osztályharcban. Népünk történetében jelentős eseAz ünnepség elnöksége; dr. Varga Dezső beszédét mondja Az aulát betöltő közönség egy csoportja Megemlékezés Budapesten A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 53. és a KISZ zászlóoontásának 15. évfordulója tiszteletére a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ünnepséget rendezett hétfőn este a Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője is. Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, bár a KISZ 15 esztendős, a magyar kommunista ifjúsági mozgalom több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, s e múlt hősi harcaiban a magyar nép, az ifjúság legjobb forradalmi erőinek törekvései testesülnek meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Pullai Árpád, a KB titkára köszöntötte a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Méltatta a kettős ünnep jelentőségét, amely hűen kifejezi ifjúságunknak a munkásosztály, a dolgozó nép ügye melletti elkötelezettségét, azt, hogy a KISZ örököse és folytatója az 1919-es proletárforradalom történelmi hagyományainak. A beszédek elhangzása után ünnepi műsor következett, amelyben a pécsi balett is közreműködött. mény 1919. március 21. A proletár állam létrehozásával hazánk a társadalmi haladás élvonalába, népünk pedig a forradalmi mozgalmak élcsapatába került. Bár azóta megváltoztak a körülmények, fejlettebbek ; termelőerők bővültek tudományos ismereteink, megerősödtek a szocializmus pozíciói, a cél akkor is az volt, mint ma: a szocializmus, a kommunizmus felépítése. Ezért érezzük és valljuk magunkénak az első magyar proletár állam minden intézkedését és tettét, erőt, biztatást merítve harcának tanulságaiból: sikereiből és tévedéseiből egyaránt. A magyar kommunisták és a munkásosztály elévülhetetlen érdeme, hogv az 1918. novemberi polgári forradalom által nvújtott lehetőségeket kihasználva, azonnal hozzáláttak a polgári forradalom továbbfejlesztéséhez — szocialista forradalommá. A tömegek elszántsága, a szocialista forradalom győzelmébe vetett hite, az uralkodó osztály elszigeteltsége és a nemzetközi körülmények együttes hatására, fegweres harc nélkül jutott hatalomra a magvar munkásosztály. A forradalom győzelmének ez a gyakorlati megvalósulása jelezte, hogy a politikai hatálom kivívása változatos módszerekkel lehetséges, úgy, ahogyan azt Lenin előre meglátta. Szeged sajátos helyzetben volt ebben az időben. A (Somogyi Károlyné felvételei) Tanácsköztársaság megalakulásának, a Forradalmi Kormányzó Tanács kinevezésének hírével egyidőben, március 22-én érkezett haza Budapestről Udvardi János a Kommunisták Magyaror-' szági Pártja szegedi szervezetének titkára. Még aznap délelőtt a két munkáspárt kimondta az egyesülést, a megválasztott munkástanács pedig kinevezte a három tagú városi direktóriumot. Vér nélkül jutott a város lakosságának lelkes támogatásával győzelemre, a francia megszállás ellenére Szegeden is a proletárhatalom. A város francia katonai parancsnokának azonban csal néhány napra volt szüksége ahhoz, hogy a katonai túlerőre apellálva, elérje a forradalmi intéző bizottság távozását. A város népe azonban, elszakítva a kormánytól, idegen csapatok által megszállva az ellenforrdalmi tiszti különítmények terrorjától szenvedve is politikai és sztrájkmegmozdulásokkal harcolt a Tanácsköztársaságért. Bár az első munkáshatalom elvérzett a külső és belső eFenséggel vívott küzdelemben, több mint negyedszázaddal később követte a másod'k munkásállam. Ezért időszerű számunkra ma is a Tanácsköztársaság emléke és tanulsága, hagyatéka és példája. Az ünnepi beszéd után befejezésül, az egyetemi énekkar az Internacionálét énekelte. j Mogföfbengáll kereskedelmi egyezmény Daccában aláírták a Bengáli Népi Köztársaság (Bangla Desh) és a Magyar Népköztársaság ötmillió dollár értékű árucsereforgalmat előirányzó kereskedelmi egyezményét Az egyezmény értelmében a Bengáli Népi Köztársaság Magyarországra jutát textilipari és faipari termékeket exportál vasúti kocsik, járművek. elektromos felszerelések. gyógyszerek és cigarettapapír ellenében. Általános mezőgazdasági összeírás — Minden eddiginél szélesebb körű általános mezőgazdasági felmérést készít a Központi Statisztikai Hivatal az idén és a jövő év elején — mondta hétfői sajtótájékoztatóján Huszár István államtitkár, a KSH elnöke. A nagyszabású felmérés az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak az egész világra Iciterjedő mezőgazdasági öszszeírásához kapcsolódik. A KHS elnöke elmondta: a több mint kétéves murika április elején azzal kezdődik, hogy a KSH biztosai fölkeresik azt a csaknem kétmillió háztartást, amely a mezőgazdasági nagyüzemeken kívül is foglalkozik növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel. Összeírják — többek között —, hogy mekkora anyagi és munkaráfordítással termelnek, mennyit fogyasztanak saját termékeikből, mekkora az árutermelés, mennyire korszerűek vagy elavultak a gazdasági épületek, fölszerelések stb. A kisüzemi gazdálkodás eredményeinek felmérése különösen azért jelentős, mivel a mezőgazdaság termelésének csaknem 40 százaléka innen származik. A házés egyéb kisüzemekben volt tavaly a szarvasmarha-állomány 38 százaléka, a sertések 62 százaléka, s a baromfiállomány 67 százaléka. Ezek a gazdálkodási egységek adják a szőlő 54, a zöldség 43, a tojás 72 és a tej 44 százalékát. Az összeírás során azon kívül, hogy az ország egész falusi lakosságát megkérdezik, több ezer munkáscsaládhoz is ellátogatnak, hiszen az összeírásban a 400 négyszögölnél nagyobb földterülettel rendelkezőket, illetve a 200 négyszögöl szőlő, gyümölcsös vagy kert gazdáit is bevonják a felmérésbe. A szocialista nagyüzemekben: az állami gazdaságokban, mezőgazdasági termelőés szakszövetkezetekben, szövetkezeti társulásokban, halászati termelőszövetkezetekben, mezőgazdasági szakvállalatoknál ez év közepén a rendszeres adatszolgáltatáshoz kapcsolva vizsgálják a gazdaság általános állapotát, a belső üzemi viszonyokat, a szociális ellátottságot, a természeti adottságokat. 1973 első negyedében pedig megvizsgálják az 1972. évi növénytermesztési, állattenyésztési eredményeket, az épületek állagát és kihasználtságát VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKí . a