Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

<1 VASÁRNAP, 1972. FEBRUÁR VI. Várostörténeti Ki MIT TUD? Ha a múlt vasárnap azt tettük szóvá e helyen, hogy a levelekben kevés a válasz, több a kérdés, most az el­lenkezőt jelenthetjük: annyt a válaszom, hogy minden teketória nélkül máris el kell kezdeni közlésüket. szakadása miatt a beteg em­bert fölfüggesztették állásá­ból. A fegyelmi vizsgálat már halála után állapíthatta meg vétlenségét. A szegedi nagyárvíz előtti érdemeiről ír Károlyi Zsigmond ü4,-sze­A 1«. kérdésre; Leveltári vékenysége már távol állott ^LÍZSw^iSÍS?? adatukból pótlólag közlöm, a forradalmiságtól. Az 1900- mÁnykotetben (1969) (Péter Válaszok d luiiauaiiiuiMigLux. IÖUU- r A cvIA \ hogy a tanács 1928. okt 2-án as években még aktívan a24 kérdésre• Váradv É " Rozália- részt vett a mozgalomban, T A ' i Lechner később inkább csak a mun- ífS^^jL^V térre helyezésérőL A meg- kás ünnepségek résztvevője *** Liíit S nagyobbított kápolna 1929- = m^i®™ mL (Családjuk emlékét utcanév hatarozott kápolnának 1928. és a mozgalom kezdeti idő- 'S május 31-re készült eL (Var- szakára történő visszaemlé- 6r21) Pesten mérnoW okle ga József, Tarján.) kezések hőse. (Gaál Endre: A 16. kérdésre: A Vigadó Acta Historica. 19. köt. Sze­melletti kútszobor eredetileg ged. 1965. 12. I.) ... , Szeged első, 1887-ben fúrt i-21. kérdésre: Én vol- Y^JÍ* J*lf, buJdosott artézi kútjának helyén, tam akkoriban az alsóvárosi nagyjából az Anna-forrás pártszervezet elnöke, tavalyig működő kifolyójá- hívtam meg József Attilát nál állott. A Zsigmondy előadást tartani. A Templom a Dercsorai eát su^áFSs ÍLuSM^TA — \asTUJ2 szemelték ki a vasdiszítményt, pártszervezet a Dobó utca és és a párizsi Durenne-cégtől a Borbás utca közti részen a vásárolta^ 1888. aug. 3Lén Kopp-féle kocsmában volt ^T^ "ezért U^eUe már Szegeden volt, ezt ko- Nem voltak sokan, ötven J„ vetően állították föl. Kovács ember lehetett jelen. (Far­Űános a Szegedi Napló 1888. kas István, Lenin körút IS.) nov. 13-1 számában ezt írta a rovatvezető megjegyzé­velet szerzett. A szabadság­harcban, a szenttamási csa­tában kitüntette magát, jdosott. 1855-től a gyálai ármentesítő érdekeltségnél lett mérnök. A Tisza 1876. évi árvizekor mint adóhivatali igazgató 16-ától május 7-ig éjjel-nap­pal a gáton volt, Irányította a védelmet. A város közgyú meg a „Percsora hőse" cím­mel. Aug. 4-én megkapta a Ferenc József lovagkeresz­róla: „Nem Magyarország ge: Alsóvárosiaktól várjuk, "a^eze^T ™s°d'k nagyvárosának hoI volt. Kopp-féie kocs- ^ többá A S­egyetlen kútja fölé, egy dí- ma, esetleg megvan-e meg . , h*snek nf>m kelleti, a szes térre való öntvény az, a ház? Változatlanul kérjük eu^erése 1879-ben de még egy valamire való a választ: hol volt lfl24-ben ™a igazgató kertnek sem képezheti dí- a fölsővárosi pártszervezet Mérnökként a petresi sza­nét Egy konvencionális víz- helyisége? &S N m 'rajta ma­tató lany, egy pár pufók A 23. kérdesre: Szojka . .. . t M amorettel és a talapzatán Gusztáv Szécsényben szüle- Ván7 HrC. tsTn r>r tátott szájjal bámészkodó tett 1835. febr. 22-én. 1858- Száta lász^, BéSi kLrut basrelief delfinkékkel jol- ban földmérő a Károlyi-ura­rosszul megformálva, de tel- dalomban. 1859-ben a mind­jesen közönségesen megönt- szent—apátfalvi ármentesítő ve... Egy közönséges kerti társulat mérnöke, 1881-ben dísz ez, mely míg egyrészt állami szolgálatba lép, mint . , - .„ ... nemcsak egy nagy. város I. osztályú főmérnök, a. sze- JgJ Jg** 17.) A rovatvezető megjegyzé­se: A levélből kiderül, hogy a levélíró nemrég elhunyt közkútjának medencéje fö- gedi folyammérnökség főnő- ,, , „ ... lé nem való, addig másrészt ke. 1886-ban átlépett a Kő- meg: Vasváry Odon az 1912 méltatlan azon díszes nagy rös—Tisza—Marosközi Ar- Amerika ban élo ref. magvar városhoz, mely mint mentesítő Társulat kötelékébe lelkész, aki az amerikai ma­csak pár hó előtt láttuk, pa- mint főmérnök. Mellhártya- BJ'arsag tortenetere vonat­zar módon fizette a művé- gyulladás után agvszélhűdés kozó gyujtemenyét, egesz szetet egy album létrehozá- oltotta ki életét 1887. aug. élete munkájanak gvumöl­sánál. És ezt helyesen tette, 14-én. Halálát siettette, csét, tavaly szülovarosanak, mert ki pártolja a magyar hogy a rábízott gátszakaszon a Somogyi-könyvtárnak ado­fnűvészetet,'ha á nagy váró- épüit ún. kistiszai zsilip át- mányozta. sok nem? Azonban ezért a Kérdések 26. kérdés: Szeretném tud- 29. klrdés: A fzázad ele­ni, hogy a víztorony környé- jén több felsővárosi ház ki piac mikor alakult ki? előtt fából faragott orrtőke, (D. Nagy Jánosné, Bajcsy- kimustrált „bőgőshajó", ví­Zsilinszky u. 28.) zimalom orrtőkéje volt leásva. 27. kérdés: Várady Ignác Hol és mikor láttak utoljára írásával találtam egy cédu- ilyet? (Az Oskola utcai kő Sommevoire-ban öntött vas­szoborért a jelen célra kár volt még a portót is kifizet­ni." A kútszobor valószínű­leg az Anna-forrás fúrásakor, 1927 körül került mai helyé­re. A Délmagyarország 1970. febr. 12-én közölte fényké­pét. (Péter László, Somogyi­könyvtár.) A 20. kérdésre: Heckmann Ut, hogy Bauernfeind Gyu­István 1850. dec. 23-án Zág- »a szenttamási hős fiu rábban született. Bécsben volt cipészlnas, majd a fő­városba került. 1868-ban ő alakította meg a Budapesti Cipészsegédek Szakegyletét, a szakszervezet elődjét. 1872­ben egyik legfiatalabb ré­szese az ún. hűtlenségi pör­nek. 1887-ben került Sze­1848. júl. 21-én meghalt Ki tud bővebbet erről a „hős fiúról"? (Dr. Szüts László­né.) 28. kérdés: Tudnak-e Sze­geden „Víz előtti", napsuga­ras oromzátú parasztházról? Honnan ismerik a ház épí­faragványon kívül.) (Juhász Antal.) 30. kérdés: Az újszegedi Töltés utca nevét az ott hú­zódott töltésről kapta. 1928­ban még megvolt, mert az újszegediek a lebontását kér­ték, de a tanács ekkor még fönntartása mellett döntött. Mtkor tűnt el ez a töltés, tésének idejét? (Korabeli gedre, 1891-ben megalakítot- iratból, családi följegyzésből, mettől meddig húzódott, mi­ta a Bőripari Szakszervezet visszaemlékezésből?) A kö- jyen magas volt? (Péter helyi csoportját, ö irányi- zelmúltban hol bontottak el . ,, totta az 1906. évi első nagy vagv építettek át ilyen hó- uaszL0-> cipészsztrájkot. A szegedi ZBt? (Utca. szám.) (Juhász Olvasóink válaszait éskér­bőripari dolgozók legjobbjai Antal, Múzeum.) déseit csütörtökig várjuk. mind az ő tanítványai vol­Könyv az Alsó-Tisza­völgyi nagyárvízről Dr. Vágás Istvánnak, a küzdelem tükröződik dr. műszaki tudományok kandi- Pálfy Lajos munkaügyi cso­dátusának, az Alsótiszavidé- portvezető írásából. A véde­ki Vízügyi Igazgatóság fő­osztályvezetőjének szerkesz­tésében könyv jelent meg az 1970. évi nagy árvízrőL A százhetven oldalas kötet­ben a legavatottabb szak­emberek tollából napvilágot látott tanulmányok részle­tesen elemzik a Tisza raa­kezésben átlagosan — mint írja — tizenkétezren, a leg­válságosabb napokban — a Tisza szegedi vonalának te­tőzésekor — pedig több mint huszonegyezren vettek, részt. Ebből a fegyveres erők létszáma meghaladta a nyolcezret. Általában tlzen­gyarországi déli szakaszán, a két óránként történt a vál­Maroson és a Hármas-Körö­sön kialakult árhullám ke­letkezését, a védekezés haté­kony megszervezését, a ve­szély elhárításának módsze­reit. Az egyik legérdekesebb tanulmányt Simády Béla igazgató írta. aki annak ide­jén az algyő—tápéi olajme­ző árvédelmét irányította. Ezen a szakaszon a kataszt­rófa elhárításának különös jelentőséget kölcsönzött az a tény, hogy a szénhidrogén tás, de a kritikus szakaszo­kon — mint például a ma­kói buzgársor elfojtásánál — sokan harminc-negyven órán keresztül dolgoztak ügyszól­ván pihenés nélkül. A huszonnyolc tanulmány foglalkozik többek között a hírközlés szerepével az ár­védekezésben, a vízhozamok alakulásával, a véderdők hullámcsillapító hatásával, a megrongált töltések helyre­állításával. A könyv orosz és német medence 'húsznapi termelése nyelven rövid összefoglalót nyújt az elemi csapás sike­res elhárításáról. A történel­mi jelentőségű tanulmány­kötetet az érdekelt hivata­los szerveken kívül a jelen­tősebb könyvtáraknak kül­szervezet d'k me£. és korlátozott pél­mecteremtését Idézi fel ta- dányszámban forgalomba megteremtését idézi tel ta- hozza majd a Budapesten nulmányában. májusban nyíló vízügyi Az emberfeletti, hősies könyvesbolt. azonos értékű az egész tisza­völgyi árvédekezés költsé­geivel. Forgó László, az igazgatóság akkori — azóta nyugdíjba vonult — vezető­je pedig az egységes és ütő­képes védelmi Kétszáz esztendős családi múzeum Ritka dolog, hogy egy kai gyűjtemény, az ősi fegy­muzeális értékű családi mű- vertár, az egykori római te­gyűjtemény apáról fiúra lepülés, a honfoglalás emlé­szállva. kétszáz éven át sér- keit őrző tárgyi leletek sora. tetJenül fennmaradjon, sőt a A Duna-kanyar „pilihisz­leszármazottak anyagi-szelle- tora" — szűkebb baráti kör­mi hágva tékaként tovább ben így nevezik a ház tudós gazdagodjék. A Magyar Nem- lakóját — nemcsak a becses zeti Múzeum által védettnek családi gyűjteményt örökölte nyilvánított é3 magán gon- vér szerinti elődeitől, hanem dozásban levő műkincsjegy- kutató, gyűjtő szenvedélyét zékében is csak egyetlen is. Legtávolabbi számontar? ilyen szerepel, a dömösi „vil­lamúzeum". A Duna-kanyart koszorúzó hegyek lábánál búvik meg ez a történelmi atmoszférát árasztó családi fészek. Lakója és tulajdono­sa Pastinszky Miklós tanár, a környék avatott ismerője és lelkes kutatója, aki a tá­tott őse, Bozóky Mihály, mint orvos, iskolamester és kántor az 1770-es években telepedett meg Dömösön. E tudós férfiú Wieland és La Fontaine műveit fordította és publikálta, s a családi gyűjtemény alapjait is ő ve­telte meg. A későbbi leszár­miliáris hagyományok je- mázott, dr. Pastinszky János, gyében az archeológus, a mint jog-, állam- és bölcsész­történész hivatást vallhatja tudor pedig tovább gyarapí­magáénak. totta a család javait. A Pastinszky-ház családi a késel unoka Pastinszky relikviáinak legértékesebb Miklós pedig a hagyomá­egvüttese a tízezer kötetes nyokhoz híven fáradhatatla­könyvtár, amely nemzedék­ről-nemzedékre öröklődött és gazdagodott, s amely számos páratián értékű kötetet fog­nul kutatja, gyűjti a környék szellemi, tárgyi emlékeit, s azt szeretné, ha a páratlan értéket képviselő családi lal magába. Nem kevésbé gyűjtemény egykor mint gazdag és értékes a családi helytörténeti múzeum Ko­képtár. a környék történei- márom megye kulturális já­rni múltját idéző numizmati- vait gazdagítaná. NAPI KISLEXIKON az áru­vásárlási kölcsönről A megszokott lehető­ségek közé tartozik ma­napság az, ha vásárolni szándékozván, hitelle­velet szerzünk be. S így bár a hét közepén csak a termék árának töredé­kével rendelkeztünk, va­sárnapra már ottho­nunkban áll — például az új televízió. • Először? Az első hasonló rész­letfizetési akció a fel­szabadulas után az ágy­neművásárlást érintette, ma már az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek után érdeklődnek a vá­sárlók. Megyénkben is évről évre emelkedik az az összeg, melyet az OTP-től áruvásárlási kölcsönre vettek az em­berek igénybe, A lakos­ság az elmúlt évben összesen 153,7 millió fo­rint értékű árut vásá­rolt, ami azt jelenti, hogy majdnem 26 ezer tételnyinek birtoklásáéit vették Igénybe a köl­csönt. • Drága? Bár már ezer forinton felüli árura is lehet áru­vásárlási kölcsönt kapni, a megyei adatok azt mutatják, hogy az ennél drágább fajták iránt na­gyobb az érdeklődés. Tavaly az árak átlaga 6 ezer forint volt. En­' nek alakulását termé­szetesen az is befolyá­solja, hogy éppen bú­torra, hűtőgépre vagy magnetofonra akarnak-e költeni az emberek. Az árulista is bővül: tavaly augusztus óta csaknem minden belföldi gyárt­mányú tartós fogyasz­tási cikket lehet rész­letre vásárolni. Az is nagy vonzóerőnek bizo­nyult, hogy kedvezmé­nyes — 10 százalékos — kölcsönöket is adnak már. • Feltétel? Amikor az * OTP év végi számadást készít, általában megállapítja, hogy a legtöbb hátralék­kal azok adósak, akik az áruvásárlási vagy a személyi kölcsönt vették igénybe. Ezért indokolt, hogy vásárláskor iga­zolni kell: egy esztende­je ugyanabban a lakás­ban lakik, munkahelyét nem változtatja sűrűn az illető. Azoknak a száma, akikkel meggyűlik a ba­ja az OTP-nek. mégsem magas: fél százaléka a vásárlók összességének. tak. 1918 őszén az ő javasla­tára csatlakoztak a bőripari dolgozók Széli Juliskának a kommunista pártot szervező akciójához. Forradalmi mű­ködésének jubileumán, 1924. dec. 7-én a Maros utcai Munkásotthonban ünnepsé­gen köszöntötte őt a szegedi munkásmozgalom; e sorok írója, mint az ifjúmunkás mozgalom képvsielője üdvö­zölte őt: a 17 éves a 74 évest. (Pusztai József, Le­nin körút 38.) A rovatvezető megjegyzé­se: Idézésre kínálkozik Ide a következő: „Heckmann Istvánnak, a cipészszervezet egyik alapítójának és újjá­szervezőjének a forradalmi érzelmű, radikális szocialista ellenzék tömörítésében volt kiemelkedő szerepe. Ez a nyolcvanas évek elején fel­lépő ellenzéki csoport a for­radalmi szervezkedés és a következetes osztályharc híve volt... A hűtlenségi per vádlottjai közül 6 élt legtovább: 1937-ben. 87 éves, korában hunyta le örökre szemét." (S. Vincze Edit: A hűtlenségi per 1871—1872. Bp.. 1971. 197—198. I.) „Egyes visszaemlékezések s'.érint az 1890-es években Marx és Engels tanításait terjesztette, ápolta a helyi szakegyletek együttműködé­sének gondolatát. Szegedi te­Vöröskőy János: i4 01 01 visszatér 29. Beke — Ismerve elöljárója gyengéjét és jel­lemző munkamódszerét'— a térképre pillantott: — Látom, a zászlók már a helyükre kerül­tek ... — S te rövidesen Indulhatsz Körmendre. Nem fog nagyon neheztelni a húgod? — Megszokta már... — No igen, igen, de hát esküvő ritkán adó­dik az ember életében. — Mielőtt folytatnám a szabadságomat, né­hány körülmény még tisztázásra vár. — Remélem, rövidesen azon is túl leszünk. Mit Javasoltok, melyikkel kezdjük? Ezt ők ketten már nyilván megbeszélték, mert nagyon egyöntetű volt a válaszuk. — Az őrmesterrel. — Helyes. Amíg elővezetik, addig elfogyasz­tunk egy feketét. Az ezredes ezúttal nem telefonált, hanem ki­ment az előszobájába. Beke közben ezt dör­mögte: — Elegem van már a feketékből Alig vá­rom, hogy valamilyen üdébb színnel is talál­kozzam. — Azért nem kell majd feltétlenül behajta­nod a Bakonyba. Tudod, régi igazság, hogy leg­jobb az egyenes út... — Nekem mondod? Elöljárójuk visszatért. — Örülök, hogy a kedélyetek csorbítatlan. Hát, foglaljunk helyet. Mindjárt itt lesz a ká­vé... Király őrmester szorongva nézett végig a fo­lyosókon. Itt is, ott is némán álldogáló kato­nákat látott. Mellükön géppisztoly. Kísérője a lift ajtajánál elővette fényképes igazolványát. Az őr gondosan megvizsgálta, csak azután engedte be őket a felvonóba. Amikor a második emeleten kiszálltak, s elindultak Ker­tész ezredes irodája felé, ismét igazoltatás kö­vetkezett. Rövidesen feltárult előttük a párnázott ajtó. — Ezredes elvtárs, jelentem, Király Zsolt őrizetest előállítottam! A tudomásulvételt fejbólintás jelezte, s egy Intésre a kísérő kemény hát.raarcot csinált. Az őrmester zavartan üdvözölte a két ismerősét, majd az ezredesre nézett. — Én ártatlan vagyok! A tisztek hallgattak. „Érdekes — gondolta Király —, jobbra van az ablak és balra a füg­göny. Minek a falra függöny? És még hozzá milyen nagy! Tiszta pocsékolás..." Most vette csak észre, hogy a bal sarokban egv fiatal tiszt ül, előtte egy furcsa készülék. Utólag köszönt neki is, aztán megismételte a hiábavaló véde­kezést: — Én nem csináltam semmit! — Üljön le — mutatott az ezredes az egyik szék felé, s mielőtt 6 is leült, a hadnagyra né­zett. Az kiegyenesítette a hátát, ujjait a billen­tyűkre helyezte. — Hát azért valamit mégis csak csinált... A rábeszélő, közvetlen hang megnyugtatta Király őrmestert. Nagyobb szigorúságra, hideg­hivatalos kérdésekre számított. Beke és Ébert is bátorítólag nézett rá. Szinte ajkukon volt a biztatás: „Beszéljen őszintén! Előttünk nyugod­tan kitárhatja a szívét!" Akadozva beszélni kez­dett. —• Igen, úgy látom, mindent el kell monda­nom. Akkor én el is mondom. Ügy, ahogy történt... „Hátha el is hiszik" — gondolta magában. — Az az igazság, hogy egy nagy érzés áldo­zata lettem. A tiszta szerelemé. Az ezredes megkérdezte: — Mikor lett szerelmes? — Most egy fél éve. Amikor megismertem Medgyes Katit. Beke uralkodott magán, hogy el ne mosolyod­jon. — Maga hány éves? — Februárban múltam negyvenöt. — Katit hány évesnek gondolta? — Tizenötnek. Hiszen első gimnáziumba járt... — És ezekhez mit szól? — nyúlt az aktatás­kája felé Ébert százados. Három pornográf amerikai magazint vett elő. A tisztek meglepetésére az őrmester egy cseppet sem ijedt meg. Ellenkezőleg: határozott magabiztossággal válaszolt. ( Folytat jukj I r i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom