Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

2 • • PÉNTEK, 1972. FEBRUÁR 25. Már kora tavasszal öntözni kell 236 millió köbméter vizet tudnak száltítani a szivattyúk a földekre az ATI VÍZIG területén Egyre több szó esik víz- olyan összeget, amelyért köz­ügyi berkekben arról, hogy vetlenül termelő feladatokat az idei vízszolgáltatásra ala- látnak el. posan fel kell készülni, mert könnyen előfordulhat, hogy az 1968-as száraz nyár meg­ismétlődik. Ennek szellemé­A feladat ellátásához meg­felelő szervezettel, géppark­kal rendelkezik az ATIVI­ZIG. Az úszóművek javítását ben tevékenykednek az Alsó- vízen> még az ősz folyamán tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ságnál mindazok a szakem­befejezték, jelenleg a stabil (állandó jelleggel beépített) berek, akik elsősorban az ön- szivattyúk és erőgépek javí­tözővíz szolgáltatásával fog­lalkoznak. tása is a befejezéshez köze­ledik. A mozgó — elsősorban Már az elmúlt év decem- úszóműre szerelhető — gé­pek egész sora arra vár, hogy megkezdődjön a tavaszi felvonulás. Rendkívül sokoldalú, ala­szervező munkát igé­berében felhívással fordultak az öntözéssel foglalkozó me­zőgazdasági nagyüzemekhez, hogy az 1972. évi öntözőviz­igényüket jelentsék be Ezt a szerveZö munkát ige­négy megyere kiterjedő fel- nyel_ a mintegy 16 ,ővízkivé_ adatot nagyrészt az öntözés- 'h ) kí , üzemeléssel, vizkormányzás- teU helyre' közel sal is foglalkozó vízi társula­tok (Szeged, Hódmezővásár­hely, Szentes, Békésszent- s,tmenyu andrás) közreműködésével bonyolítják le. A begyűjtött területi vízmennyiségi adatok alapján állítják össze éves 80 mint pl. a Szegedi Állami Gazdaság Fehér-tava, vagy a tömörkényi Alkotmány Mgtsz tógazdasága) teljes víz­szükségletét az élővízfolyás­ból. jelen esetben a Tiszából kell biztosítani, ha az idő­járás továbbra is csapadék­mentes marad. Van még ten­nivaló az indulásig, mert az öntöző főművek őszi felül­vizsgálatakor megállapított további tennivalókat csak részben tudták befejezni. Na­gyobb volumenű munkák folynak pl. az algyői főviz­kivételen, is amelyet 760 ezer forint költséggel bővíte­nek, hogy a nagyobb igénye­ket is ki tudják rajta elégí­T'IT teni. Hasonló költséggel fel­+ újítják a Maros jobb parti tartózó öntözőrendszert ellátó főviz­kivételt, amely a maroslelei, földeáki és makói téeszeket gépegység a hozzá 40,45 m3'sec névleges telje­szivattyú „csata­sorba" állítása. Nagy figyel- ,,..„ . , met kell szentelni az öntözés ^"^J^2™^ felkészülésére, ezt mi sem indokolja jobban, mint a Jelenleg a talajvíz lénye­gesen alacsonyabb a sokévi hiánya együtt már nagyon közel jár a 200 mm-es ér­tékhez, ami a sokévi átlag 30—35 százaléka. Ezt a hely­vízszolgáltatási tervüket, csaDadékban szeeénvebb amely 1972. évre 59 ezer 623 csaPaae*ban még szegenyeDb kh (34 370 ha) öntözése és 4910 kh (2826 ha) halastó vízellátása. A fenti terület megöntözé­se érdekében összesen 236 millió köbméter víz átemelé­sére van szükség, amelynek legnagyobb részét — mint­egy 180 millió köbmétert — szivattyúkkal kell megmoz­gatni, több méter emeléssel. Az említett vízmennyiség ki­termelésére, mérésére, a ter­melő üzemekig történő el­kormányzására — az említett vízi társulatokkal együtt — 11,2 millió forintot irányoz­csapadékmentES ősz és talán átlagnálí 2~3 méterre telál" csapaüékmentes ösz és talán ható & felszín a^tt Szinte valamenyi öntözőrendszerben tél. A két évszak csapadék- l^^J^^^^^^-VS1 Mír,„o „á^íHf ^a^r, folyamatosan figyelemmel ki­sérik a talajvíz mozgását, amelyből megközelítő követ­keztetéseket vonnak le a talaj nedvességi állapotára, ebből tak elő mint állami költsé- amelyeknek vízellátása két get, további 3 millió forint irányú (élővíz és belvíz, zetet figyelembe véve, feltét- 17; " ' lenül arra kell számítani, jg*.az óntözés szukséges~ Feltétlenül arra kell gon­dőlni, különösen a termelő februárban üzemeknek> hogy szükség lesz a kora tavaszi öntözésre, amely magába foglalja az őszi gabonák korai öntözését is. A talajnedvesség további csökkenését még a tavaszi böjti szelek is tovább fokoz­zák, tehát ahol erre mód és lehetőség van, fel kell ké­szülni az öntözésre. hogy az 1972. évi öntözés ko­rábban kezdődik majd. Ép­pen ezért még megkezdik a szerződéskötést a vízszolgáltatásra és ha az időjárás változatlanul csapa­dékmentes marad, március­ban az egységeket ls felvo­nultatják. Azoknak a halastavaknak, 1A galéria ürügyén Az utóbbi időben a Dél- föld kulturális centrumához talatok. Nem ls a Galéria magyarország hasábjain méltó képzőművészetet tá- létrehozása, helye az elgon­egyre több olyan cikk jele- mogató tömegbázisa. Egy- dolkodtató, hanem a művé­nlk meg, amely Szeged kép- egy kiállítás megnyitásén szet új otthonának szerepe, zőmúvészeti életével, annak mindig ugyanazt a 20—30, feladata_ fejlődésével vagy az „ott- elsősorban értelmiséget lát­hont adás" kérdésével fog- hatjuk. A szomszédos Hód­lalkozik. Gondoljunk csak a mezővásárhelynek van tö­szegedi Galéria, vagy a naiv megbázisa, s vajon miért festők múzeuma megterem- van? Voltam vásárhelyi ' " táse érdekében írt figyelem- tárlatmegnyitón többször is. tuKrozzeK a varos re méltó cikkekre. Aki ezeket A Galéria ne legyen állan­dó kiállítás, anyagát cserél­jék, a falra kerülő képek művészi életét, és a kiállító művé­derúlátóan szemléli, az „va­lami kezd itt kialakulni" felkiáltással nyugtázhatja a kérdést. Én azonban úgy érzem, hogy ennél lultabb dolgokkal szemben. Valóságos tömeg volt jelen! gzek fejl6dését Adjon képet Es nemcsak értelmiségiek, hanem a helyhez méltóan ünneplőbe öltözött parasztok bonyo- is' Vásárhelyen a képzőmú­állunk v^szet ás a tömeg együtt él! A Galéria létrehozásának Miért Uyen közvetlen a kérdését felvető első cikkek kapcsolat> s föleg ml az> egyikében a szerző kéri az ami ezt a ^p^o^tot fenn­olvasókat, hogy véleményű- tartja?! ket, javaslataikat írásban küldjék el a múzeumnak. * Így közös munkával, javas­latokkal bizonyos, hogy a Galéria megteremtése, fel- re. adata stb., jobban tisztáz- a haladó hagyományok alap­ható lenne. Nagyon jó ötlet, jan új alföldi művészetet de nézzük csak meg a dol- teremtettek meg, amelyben gok másik oldalát is. a tájat és a benne élő em­Tandi Lajos Kinek a Ga- bert korszerű eszközökkel, lériája című cikkéből idé- de közérthetően ábrázolják, zek: „Izgalmas vitákat vál- A szemlélő, képekben gyö­tott ki az ügy, sok beszélge- nyörködő ember érti á mű rés alkalmával vetődött fel mondanivalóját Nincs űr a Galéria-kérdés, vélemé- az alkotó művész és a mű­nyek csaptak össze, azonban alkotását szemlélő ember egy kezemen meg tudom között. Az egyszerű ember számolni a múzeumhoz ér- is megszólíthatja a képet, s kezett leveleket: Ezt még az az válaszol, mert a múúlko­sem szépíti, hogy két hozzá- tás az ő életét tükrözi, az szólást a Délmagyarország ábrázolt probléma az ő közölt. Hol van hát a nagy problémája, szóbeli aktivitás!" Most, amikor előtérbe ke­Ez is ezt támasztja alá. rttlt a Galéria megteremté­hogy Szegednek nincs a sének kérdése, elgondolkod­város nagyságához, Délal- tatnak a vásárhelyi tapasz­az Ide sereglő vidékieknek, turistáknak a város művé­szeti életéről. De legfontosabb, hogy a Tapasztaltam, ha" egy" "festő Galéria járuljon hozzá a bemegy egy vásárhelyi ta- müértö> művészetpártoló tó­nyaudvarba, nem tartják mep kialakításihoz. Úgy furcsának, ha festeni akar. érzem> hogy ez alá kel1 rendelni az összes töb­bi szempontot, s azokat a tényezőket kell elsősorban jól megfontolni — a vásár­helyiek példája alapján —, amelyek ezt meghatározzák, Egyetlen szóval nem is le- kialakítják, mert minden en­het válaszolni erre a kérdés- nek a függvénye. A vásárhelyi művészek Nagy László Mindenki fóruma fóruma VALASZOK A TANACSTAG0K BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE játszótér A válaszadók csapata még ágy, a Széchenyi téri, a Kál­mindig ugyanaz: Tölgyesi Bé- vin téri és a többi belvárosi la, a városi tanács építési köztéri park is már évek osztályának vezetője. Korek óta egyforma. Igaz, a Szé­Józsefné dr., az I. kerületi chenyi téren 1970-ben a ba­tanácsi hivatal elnöke és barózsák helyett hortenziát Bárdos Miklós, a Városgaz- ültettek kl, de a gumók felét dálkodási Vállalat igazgatója, hazavitték a járókelők. Ta­A téma most is „rázós": a valy pótolták őket, de any­játszóterek, a parkok, a fásí- nyi pénze azért nincs a vá­lás. rosgazdálkodásnak, hogy a _ . szegedi háztartásokat ellássa Egy, csak egy ingyen hT,tfnzJá^1^ o/' o/ A rongálások kérdése na­gyon húsba vágó. A köztisz­tasággal kapcsolatban már _„ „ . , , , , volt szó a Nagykörútról,ahol Eloszor is két kérdés: Ber- a Tolbuhin és a Petőfi Sán­ta Imre (18-as számú vá- dor sugárút sarkán is tönk­lasztási kerület) szeretné, ha reteszik a zöldsávot. Ha a Petőfi Sándor sugárút— ezeket és a többi rongálást a Bécsi korút—Alföldi utca kerületi hivatal a magapén­kórnyékén, nyilván az új zén hozatja rendbe, s nem egyetemi lakónegyed táján, igyekszik majd áthárítani a játszóteret rendezne be ata- költségeket a felelőtlen tet­nács; Szebolai István (32-es tesekre, a meglevő kis pénz körzet) Javasolja, hogy a is elfogy haszontalanul. Lechner tér egy része le- Még néhány példa, mert gyen játszótér. Sok kérdés: nem árt, ha az egész lakos­miért nem gondozzák jobban ság tudja, hogyan megy tönk­a város parkjait, játszóte- re rövid idő alatt, amit szín­re1" „ te tegnap hoztunk létre. Ha A válasz röviden vala- a városban valami Igazán a mennyi kérdésre: nincs rá közösségért van, azok a zöld­pénz. Mert bár kevés a zöld- területek, melyek egészsé­terület, a játszótér a város- günket. jó közérzetünket ban, s a közlekedés érdeké- szolgálják. S lám, Tarján­ben még csökkent is terüle- ban, a 115-ös, 116-os számú tük, 1972-ben csupán a Haj- házak előtt a parkban állnak nóczy utcai játszóutcát tudja az autóbuszok (mór volt ko­a tanács kialakitani. Egye- róbban szó róla, hogy a be­dül Tarjánban kedvező a tontelep elfoglalja a kisköz­helyzet: ott a beépítés sem pont helyét). Szintén Tarján: sok zöldterületet biztosít és a még garanciális időn be­a megszűnt Csillag téri jót- lüli iskola udvarát máris szótér helyett is lesz másik, tönkretették a járművek. melyek nem az úttesten, ha­nem keresztül-kasul közle­kednek; az óvoda hintáit tönkretették, s a kárnak természetesen nincs gazdója. A parkok gondozásában ta- ,Nagy divat a kutya, gaz­valy egy aprócskát előbbre dáik egészségügyi sétára a lépett a városgazdálkodás, a játszóterekre, parkokba vl­rendszeres gépi kaszálás meg- S2ik 6ket- Meggondolandó, akadályozta a zöldsávok el- h°Sy a fővárosi tanács pél­gazosodósát. Az idén az új- dájára a szegedi tanács is szegedi zöldterületeket ls rendelettel tiltsa ki a kutyá­gondozzák majd, csakúgy, kat a közparkokból, mint a tarjániakat. A par- Kérdés csupán, kl fogja kok küllemének csinosítását betartatni ezt a rendeletet? nem látja biztosítottnak a Egyáltalán kl vigyáz a köz­vállalat: a Nagykörút park- területen levő vagyonra? A sávjában nincs elég virág- parkőr manapság — ha lé­Ki vigyáz a köz­területekre? tezik is néhány a városgaz­dálkodási vállalat köteléké­ben — nem hatósági közeg. Magának a lakosságnak, a tarjániaknak, újszegedieknek kellene jobban vigyázni, akár gondozhatnák is a házuk előtt levő kis zöldsávokat. Ilyesmire is van már példa! Kitűnő ötletnek tűnik az 59-es körzetben elhangzott javaslat: vállaljanak az is­kolák úttörőcsapatai védnök­séget egy-egy utca felett. Alig van pénz fásításra Kopárak az utcák, hiá­nyoznak a fák, néhol csak egy-kettő, másutt egész so­rok. Az I. kerületi hivatal idei költségvetésében 300 ezer forint van fásításra, illetve ennek az összegnek a fele a meglevő fák gondozására, nyesésére szolgáL Ezeket a munkálatokat szakmérnök irányítja és ellenőrzi, nem valószínű, hogy ma már rosszul nyesnék a fákat. Az I. kerület a saját terü­letére már tavaly készített fásítási programot, ezt most az egész városra kiterjeszti az a bizottság, mely az épí­tési osztály mellett alakult ebből a célból. Felmérik, hogy mely utcákban van szükség a hiányok megszün­tetésére, s melyekben teljes fásításra. A bejelentések és felmérések alapján sorren­det, programot dolgoznak kl. S most jön a bibi: a város­gazdálkodás szerint a fák pótlására rendelkezésre álló Összeg még arra sem elég, hogy a belvárosban pótolják a hiányzó fákat. A munka olcsóbbá tételére minden­esetre azt javasolják, hogy egyelőre csak a várost övező erdőkből ültessünk át — földlabdával együtt — fá­kat a belső területre, ext­rább fafajtákat, melyeket esetleg valahonnan messzi­ről kell hozatni, majd csak a későbbi években, amikor már túl leszünk a program megvalósításának nehezén. A legszebb férfikor Magyar film. Irta: Erdős ml életét, amit a film nyo­Zoltán novellájából Simó matékosan két tényező be­Sándor. Operatör: Zsombo- tonoszlopaihoz szögez: állás lyai János. Zene: Tamássy (egzisztencia, karrier, felszí­Zdenkó. Rendező: SimóSán- nen maradós, ki-ki választ­dor (akinek a Szemüvegesek hat Ízlése, ambíciója szerint) után ez a második játék- és lakás. Alker Tamás új­filmje). Főbb szereplők: La- ságíró, aki valamit valami­tinovits Zoltán. Ronyecz Má- kor elrontott, s ezen a pá­ria, Szemes Mari, Bujtor lyán (bár tévedni emberi do­István, Nóvák István, Bozóky l°g> « ilyesmi gyakran csak István, Mesziéri Judit, Timár Eva- mai visszalépésének elemzé­Alker Tamás a legszebb sével, az ismételt előrelépés .. . „ kiküzdésének motívumaival férfikorban, a negyvenesek (önmagóban ls bármilyen derékhadába eljutva elölről csábító lehetőségeket kínál) kezdheti az életét. Persze lényegében szűk körön belül­nem a biológiai életét, ez re kényszerülne vissza a tör­abszürdutn lenne, a társadal- ténet Ezért Simó Sándor, a film Kempingbútorok bemutatói Az utazási irodákkal egy- gek 210 ezer rubel értékben időben a nyaralási cikkek akarnak vásárolni a szabad egyik legfőbb magyar ex- idő e fontos kellékeiből. A portőre, a Hungarocoop Vál- romániai kiállítást Bejrut­laiat ls az új idényre ké- ban, Poznanban, Szaloniki­szülődtk. A napokban nyílt ben és Bagdadban követik ta­meg Bukarestben az „évad- vaszi bemutatók. nyitó" kiállítás, elsősorban a Hungarocoop tavaszi ki­szakemberek szamara A áWtágaip%lső iz£en mulatja SUng"™^gnXe:Vetéset; be legújabb modeUjeit üj ' __ . , T cikkek a Rita mnlaagy. a Rornamaba, az elmúlt évben több mint 150 ezer rubel ér- Szolemio strandhevero. a Ka­tékben. Az idén a román cé- nada ágy. író-rendezője a másik ténye­zőt, a lakásszerzést választja, hogy a legszebb férfikorról az általánosítások szintjén is tudjon gondolatokat közölni. Tovább szűkítve a kört, hogy az egyszerű, hétköznapi ri­portanyagon is belül valami drómaszerú folyamatot ve­zethessen le, egyetlen napra, hétköznapra sűríti a cselek­ményt, melynek természete­sen nem a dátuma, hanem a tartalma a fontos: pénzt kell szerezni egy hirtelen felajánlott önálló lakás át­meneti birtoklásáért, hétesz­tendős tulajdonjogáért. Nem kevés pénzt, nem sokat, húsz­ezret. A film egyik belső vo­nala: lehet-e húszezer forin­tot egyik napról a másikra leakasztani? A szükség olyan körülmények közé kénysze­ríti hősünket, melyeket egyébként bajosan vállalna, jóllehet ezek a körülmények emberek bevett szokásai, nem szemet szúró gátlásta­lanságok, inkább kisebb faj­ta erkölcsi stiklik: fekete­iizlet az utcán, egy váromá­nyos karrier meglovaglásá­nak előlegforintjai, a volt feleség örökös tartozásérzé­sének kihasználása. Simó Sándor filmje a fel­halmozott sztorivonalak egyi­kére sem áll rá csökönyö­sen, nem az a célja, hogy valamelyiket is íelgombolyít­sa, csupán egymás mellé gyűjti azokat. Még arról sem győzi meg a nézőt, vajon életbevágóan fontos-e az a lakás, hiszen amiért hősünk megszerezné, az újrakezdett családi élet. sem biztosított Az utolsó filmkockák finto­ra lényegében feleslegessé minősítette az egész pénz­szerzési hercehurcát, az új feleségjelölt nem költözik, ö is elvált, gyereke van, neki ls bonyolult. A film egyet­len időben exponált pillanat­fotó magunkról: Ilyenek is vagyunk. N, L

Next

/
Oldalképek
Tartalom