Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
2 • • PÉNTEK, 1972. FEBRUÁR 25. Már kora tavasszal öntözni kell 236 millió köbméter vizet tudnak száltítani a szivattyúk a földekre az ATI VÍZIG területén Egyre több szó esik víz- olyan összeget, amelyért közügyi berkekben arról, hogy vetlenül termelő feladatokat az idei vízszolgáltatásra ala- látnak el. posan fel kell készülni, mert könnyen előfordulhat, hogy az 1968-as száraz nyár megismétlődik. Ennek szelleméA feladat ellátásához megfelelő szervezettel, gépparkkal rendelkezik az ATIVIZIG. Az úszóművek javítását ben tevékenykednek az Alsó- vízen> még az ősz folyamán tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál mindazok a szakembefejezték, jelenleg a stabil (állandó jelleggel beépített) berek, akik elsősorban az ön- szivattyúk és erőgépek javítözővíz szolgáltatásával foglalkoznak. tása is a befejezéshez közeledik. A mozgó — elsősorban Már az elmúlt év decem- úszóműre szerelhető — gépek egész sora arra vár, hogy megkezdődjön a tavaszi felvonulás. Rendkívül sokoldalú, alaszervező munkát igéberében felhívással fordultak az öntözéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemekhez, hogy az 1972. évi öntözővizigényüket jelentsék be Ezt a szerveZö munkát igenégy megyere kiterjedő fel- nyel_ a mintegy 16 ,ővízkivé_ adatot nagyrészt az öntözés- 'h ) kí , üzemeléssel, vizkormányzás- teU helyre' közel sal is foglalkozó vízi társulatok (Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Békésszent- s,tmenyu andrás) közreműködésével bonyolítják le. A begyűjtött területi vízmennyiségi adatok alapján állítják össze éves 80 mint pl. a Szegedi Állami Gazdaság Fehér-tava, vagy a tömörkényi Alkotmány Mgtsz tógazdasága) teljes vízszükségletét az élővízfolyásból. jelen esetben a Tiszából kell biztosítani, ha az időjárás továbbra is csapadékmentes marad. Van még tennivaló az indulásig, mert az öntöző főművek őszi felülvizsgálatakor megállapított további tennivalókat csak részben tudták befejezni. Nagyobb volumenű munkák folynak pl. az algyői fővizkivételen, is amelyet 760 ezer forint költséggel bővítenek, hogy a nagyobb igényeket is ki tudják rajta elégíT'IT teni. Hasonló költséggel fel+ újítják a Maros jobb parti tartózó öntözőrendszert ellátó fővizkivételt, amely a maroslelei, földeáki és makói téeszeket gépegység a hozzá 40,45 m3'sec névleges teljeszivattyú „csatasorba" állítása. Nagy figyel- ,,..„ . , met kell szentelni az öntözés ^"^J^2™^ felkészülésére, ezt mi sem indokolja jobban, mint a Jelenleg a talajvíz lényegesen alacsonyabb a sokévi hiánya együtt már nagyon közel jár a 200 mm-es értékhez, ami a sokévi átlag 30—35 százaléka. Ezt a helyvízszolgáltatási tervüket, csaDadékban szeeénvebb amely 1972. évre 59 ezer 623 csaPaae*ban még szegenyeDb kh (34 370 ha) öntözése és 4910 kh (2826 ha) halastó vízellátása. A fenti terület megöntözése érdekében összesen 236 millió köbméter víz átemelésére van szükség, amelynek legnagyobb részét — mintegy 180 millió köbmétert — szivattyúkkal kell megmozgatni, több méter emeléssel. Az említett vízmennyiség kitermelésére, mérésére, a termelő üzemekig történő elkormányzására — az említett vízi társulatokkal együtt — 11,2 millió forintot irányozcsapadékmentES ősz és talán átlagnálí 2~3 méterre telál" csapaüékmentes ösz és talán ható & felszín a^tt Szinte valamenyi öntözőrendszerben tél. A két évszak csapadék- l^^J^^^^^^-VS1 Mír,„o „á^íHf ^a^r, folyamatosan figyelemmel kisérik a talajvíz mozgását, amelyből megközelítő következtetéseket vonnak le a talaj nedvességi állapotára, ebből tak elő mint állami költsé- amelyeknek vízellátása két get, további 3 millió forint irányú (élővíz és belvíz, zetet figyelembe véve, feltét- 17; " ' lenül arra kell számítani, jg*.az óntözés szukséges~ Feltétlenül arra kell gondőlni, különösen a termelő februárban üzemeknek> hogy szükség lesz a kora tavaszi öntözésre, amely magába foglalja az őszi gabonák korai öntözését is. A talajnedvesség további csökkenését még a tavaszi böjti szelek is tovább fokozzák, tehát ahol erre mód és lehetőség van, fel kell készülni az öntözésre. hogy az 1972. évi öntözés korábban kezdődik majd. Éppen ezért még megkezdik a szerződéskötést a vízszolgáltatásra és ha az időjárás változatlanul csapadékmentes marad, márciusban az egységeket ls felvonultatják. Azoknak a halastavaknak, 1A galéria ürügyén Az utóbbi időben a Dél- föld kulturális centrumához talatok. Nem ls a Galéria magyarország hasábjain méltó képzőművészetet tá- létrehozása, helye az elgonegyre több olyan cikk jele- mogató tömegbázisa. Egy- dolkodtató, hanem a művénlk meg, amely Szeged kép- egy kiállítás megnyitásén szet új otthonának szerepe, zőmúvészeti életével, annak mindig ugyanazt a 20—30, feladata_ fejlődésével vagy az „ott- elsősorban értelmiséget láthont adás" kérdésével fog- hatjuk. A szomszédos Hódlalkozik. Gondoljunk csak a mezővásárhelynek van töszegedi Galéria, vagy a naiv megbázisa, s vajon miért festők múzeuma megterem- van? Voltam vásárhelyi ' " táse érdekében írt figyelem- tárlatmegnyitón többször is. tuKrozzeK a varos re méltó cikkekre. Aki ezeket A Galéria ne legyen állandó kiállítás, anyagát cseréljék, a falra kerülő képek művészi életét, és a kiállító művéderúlátóan szemléli, az „valami kezd itt kialakulni" felkiáltással nyugtázhatja a kérdést. Én azonban úgy érzem, hogy ennél lultabb dolgokkal szemben. Valóságos tömeg volt jelen! gzek fejl6dését Adjon képet Es nemcsak értelmiségiek, hanem a helyhez méltóan ünneplőbe öltözött parasztok bonyo- is' Vásárhelyen a képzőmúállunk v^szet ás a tömeg együtt él! A Galéria létrehozásának Miért Uyen közvetlen a kérdését felvető első cikkek kapcsolat> s föleg ml az> egyikében a szerző kéri az ami ezt a ^p^o^tot fennolvasókat, hogy véleményű- tartja?! ket, javaslataikat írásban küldjék el a múzeumnak. * Így közös munkával, javaslatokkal bizonyos, hogy a Galéria megteremtése, fel- re. adata stb., jobban tisztáz- a haladó hagyományok alapható lenne. Nagyon jó ötlet, jan új alföldi művészetet de nézzük csak meg a dol- teremtettek meg, amelyben gok másik oldalát is. a tájat és a benne élő emTandi Lajos Kinek a Ga- bert korszerű eszközökkel, lériája című cikkéből idé- de közérthetően ábrázolják, zek: „Izgalmas vitákat vál- A szemlélő, képekben gyötott ki az ügy, sok beszélge- nyörködő ember érti á mű rés alkalmával vetődött fel mondanivalóját Nincs űr a Galéria-kérdés, vélemé- az alkotó művész és a műnyek csaptak össze, azonban alkotását szemlélő ember egy kezemen meg tudom között. Az egyszerű ember számolni a múzeumhoz ér- is megszólíthatja a képet, s kezett leveleket: Ezt még az az válaszol, mert a múúlkosem szépíti, hogy két hozzá- tás az ő életét tükrözi, az szólást a Délmagyarország ábrázolt probléma az ő közölt. Hol van hát a nagy problémája, szóbeli aktivitás!" Most, amikor előtérbe keEz is ezt támasztja alá. rttlt a Galéria megteremtéhogy Szegednek nincs a sének kérdése, elgondolkodváros nagyságához, Délal- tatnak a vásárhelyi tapaszaz Ide sereglő vidékieknek, turistáknak a város művészeti életéről. De legfontosabb, hogy a Tapasztaltam, ha" egy" "festő Galéria járuljon hozzá a bemegy egy vásárhelyi ta- müértö> művészetpártoló tónyaudvarba, nem tartják mep kialakításihoz. Úgy furcsának, ha festeni akar. érzem> hogy ez alá kel1 rendelni az összes többi szempontot, s azokat a tényezőket kell elsősorban jól megfontolni — a vásárhelyiek példája alapján —, amelyek ezt meghatározzák, Egyetlen szóval nem is le- kialakítják, mert minden enhet válaszolni erre a kérdés- nek a függvénye. A vásárhelyi művészek Nagy László Mindenki fóruma fóruma VALASZOK A TANACSTAG0K BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE játszótér A válaszadók csapata még ágy, a Széchenyi téri, a Kálmindig ugyanaz: Tölgyesi Bé- vin téri és a többi belvárosi la, a városi tanács építési köztéri park is már évek osztályának vezetője. Korek óta egyforma. Igaz, a SzéJózsefné dr., az I. kerületi chenyi téren 1970-ben a batanácsi hivatal elnöke és barózsák helyett hortenziát Bárdos Miklós, a Városgaz- ültettek kl, de a gumók felét dálkodási Vállalat igazgatója, hazavitték a járókelők. TaA téma most is „rázós": a valy pótolták őket, de anyjátszóterek, a parkok, a fásí- nyi pénze azért nincs a válás. rosgazdálkodásnak, hogy a _ . szegedi háztartásokat ellássa Egy, csak egy ingyen hT,tfnzJá^1^ o/' o/ A rongálások kérdése nagyon húsba vágó. A köztisztasággal kapcsolatban már _„ „ . , , , , volt szó a Nagykörútról,ahol Eloszor is két kérdés: Ber- a Tolbuhin és a Petőfi Sánta Imre (18-as számú vá- dor sugárút sarkán is tönklasztási kerület) szeretné, ha reteszik a zöldsávot. Ha a Petőfi Sándor sugárút— ezeket és a többi rongálást a Bécsi korút—Alföldi utca kerületi hivatal a magapénkórnyékén, nyilván az új zén hozatja rendbe, s nem egyetemi lakónegyed táján, igyekszik majd áthárítani a játszóteret rendezne be ata- költségeket a felelőtlen tetnács; Szebolai István (32-es tesekre, a meglevő kis pénz körzet) Javasolja, hogy a is elfogy haszontalanul. Lechner tér egy része le- Még néhány példa, mert gyen játszótér. Sok kérdés: nem árt, ha az egész lakosmiért nem gondozzák jobban ság tudja, hogyan megy tönka város parkjait, játszóte- re rövid idő alatt, amit színre1" „ te tegnap hoztunk létre. Ha A válasz röviden vala- a városban valami Igazán a mennyi kérdésre: nincs rá közösségért van, azok a zöldpénz. Mert bár kevés a zöld- területek, melyek egészséterület, a játszótér a város- günket. jó közérzetünket ban, s a közlekedés érdeké- szolgálják. S lám, Tarjánben még csökkent is terüle- ban, a 115-ös, 116-os számú tük, 1972-ben csupán a Haj- házak előtt a parkban állnak nóczy utcai játszóutcát tudja az autóbuszok (mór volt koa tanács kialakitani. Egye- róbban szó róla, hogy a bedül Tarjánban kedvező a tontelep elfoglalja a kisközhelyzet: ott a beépítés sem pont helyét). Szintén Tarján: sok zöldterületet biztosít és a még garanciális időn bea megszűnt Csillag téri jót- lüli iskola udvarát máris szótér helyett is lesz másik, tönkretették a járművek. melyek nem az úttesten, hanem keresztül-kasul közlekednek; az óvoda hintáit tönkretették, s a kárnak természetesen nincs gazdója. A parkok gondozásában ta- ,Nagy divat a kutya, gazvaly egy aprócskát előbbre dáik egészségügyi sétára a lépett a városgazdálkodás, a játszóterekre, parkokba vlrendszeres gépi kaszálás meg- S2ik 6ket- Meggondolandó, akadályozta a zöldsávok el- h°Sy a fővárosi tanács pélgazosodósát. Az idén az új- dájára a szegedi tanács is szegedi zöldterületeket ls rendelettel tiltsa ki a kutyágondozzák majd, csakúgy, kat a közparkokból, mint a tarjániakat. A par- Kérdés csupán, kl fogja kok küllemének csinosítását betartatni ezt a rendeletet? nem látja biztosítottnak a Egyáltalán kl vigyáz a közvállalat: a Nagykörút park- területen levő vagyonra? A sávjában nincs elég virág- parkőr manapság — ha léKi vigyáz a közterületekre? tezik is néhány a városgazdálkodási vállalat kötelékében — nem hatósági közeg. Magának a lakosságnak, a tarjániaknak, újszegedieknek kellene jobban vigyázni, akár gondozhatnák is a házuk előtt levő kis zöldsávokat. Ilyesmire is van már példa! Kitűnő ötletnek tűnik az 59-es körzetben elhangzott javaslat: vállaljanak az iskolák úttörőcsapatai védnökséget egy-egy utca felett. Alig van pénz fásításra Kopárak az utcák, hiányoznak a fák, néhol csak egy-kettő, másutt egész sorok. Az I. kerületi hivatal idei költségvetésében 300 ezer forint van fásításra, illetve ennek az összegnek a fele a meglevő fák gondozására, nyesésére szolgáL Ezeket a munkálatokat szakmérnök irányítja és ellenőrzi, nem valószínű, hogy ma már rosszul nyesnék a fákat. Az I. kerület a saját területére már tavaly készített fásítási programot, ezt most az egész városra kiterjeszti az a bizottság, mely az építési osztály mellett alakult ebből a célból. Felmérik, hogy mely utcákban van szükség a hiányok megszüntetésére, s melyekben teljes fásításra. A bejelentések és felmérések alapján sorrendet, programot dolgoznak kl. S most jön a bibi: a városgazdálkodás szerint a fák pótlására rendelkezésre álló Összeg még arra sem elég, hogy a belvárosban pótolják a hiányzó fákat. A munka olcsóbbá tételére mindenesetre azt javasolják, hogy egyelőre csak a várost övező erdőkből ültessünk át — földlabdával együtt — fákat a belső területre, extrább fafajtákat, melyeket esetleg valahonnan messziről kell hozatni, majd csak a későbbi években, amikor már túl leszünk a program megvalósításának nehezén. A legszebb férfikor Magyar film. Irta: Erdős ml életét, amit a film nyoZoltán novellájából Simó matékosan két tényező beSándor. Operatör: Zsombo- tonoszlopaihoz szögez: állás lyai János. Zene: Tamássy (egzisztencia, karrier, felszíZdenkó. Rendező: SimóSán- nen maradós, ki-ki választdor (akinek a Szemüvegesek hat Ízlése, ambíciója szerint) után ez a második játék- és lakás. Alker Tamás újfilmje). Főbb szereplők: La- ságíró, aki valamit valamitinovits Zoltán. Ronyecz Má- kor elrontott, s ezen a pária, Szemes Mari, Bujtor lyán (bár tévedni emberi doIstván, Nóvák István, Bozóky l°g> « ilyesmi gyakran csak István, Mesziéri Judit, Timár Eva- mai visszalépésének elemzéAlker Tamás a legszebb sével, az ismételt előrelépés .. . „ kiküzdésének motívumaival férfikorban, a negyvenesek (önmagóban ls bármilyen derékhadába eljutva elölről csábító lehetőségeket kínál) kezdheti az életét. Persze lényegében szűk körön belülnem a biológiai életét, ez re kényszerülne vissza a törabszürdutn lenne, a társadal- ténet Ezért Simó Sándor, a film Kempingbútorok bemutatói Az utazási irodákkal egy- gek 210 ezer rubel értékben időben a nyaralási cikkek akarnak vásárolni a szabad egyik legfőbb magyar ex- idő e fontos kellékeiből. A portőre, a Hungarocoop Vál- romániai kiállítást Bejrutlaiat ls az új idényre ké- ban, Poznanban, Szalonikiszülődtk. A napokban nyílt ben és Bagdadban követik tameg Bukarestben az „évad- vaszi bemutatók. nyitó" kiállítás, elsősorban a Hungarocoop tavaszi kiszakemberek szamara A áWtágaip%lső iz£en mulatja SUng"™^gnXe:Vetéset; be legújabb modeUjeit üj ' __ . , T cikkek a Rita mnlaagy. a Rornamaba, az elmúlt évben több mint 150 ezer rubel ér- Szolemio strandhevero. a Katékben. Az idén a román cé- nada ágy. író-rendezője a másik tényezőt, a lakásszerzést választja, hogy a legszebb férfikorról az általánosítások szintjén is tudjon gondolatokat közölni. Tovább szűkítve a kört, hogy az egyszerű, hétköznapi riportanyagon is belül valami drómaszerú folyamatot vezethessen le, egyetlen napra, hétköznapra sűríti a cselekményt, melynek természetesen nem a dátuma, hanem a tartalma a fontos: pénzt kell szerezni egy hirtelen felajánlott önálló lakás átmeneti birtoklásáért, hétesztendős tulajdonjogáért. Nem kevés pénzt, nem sokat, húszezret. A film egyik belső vonala: lehet-e húszezer forintot egyik napról a másikra leakasztani? A szükség olyan körülmények közé kényszeríti hősünket, melyeket egyébként bajosan vállalna, jóllehet ezek a körülmények emberek bevett szokásai, nem szemet szúró gátlástalanságok, inkább kisebb fajta erkölcsi stiklik: feketeiizlet az utcán, egy várományos karrier meglovaglásának előlegforintjai, a volt feleség örökös tartozásérzésének kihasználása. Simó Sándor filmje a felhalmozott sztorivonalak egyikére sem áll rá csökönyösen, nem az a célja, hogy valamelyiket is íelgombolyítsa, csupán egymás mellé gyűjti azokat. Még arról sem győzi meg a nézőt, vajon életbevágóan fontos-e az a lakás, hiszen amiért hősünk megszerezné, az újrakezdett családi élet. sem biztosított Az utolsó filmkockák fintora lényegében feleslegessé minősítette az egész pénzszerzési hercehurcát, az új feleségjelölt nem költözik, ö is elvált, gyereke van, neki ls bonyolult. A film egyetlen időben exponált pillanatfotó magunkról: Ilyenek is vagyunk. N, L