Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

I KEDD, 1972. FEBRUÁR 8. Adjon otthont Szened a parasztfestők múzeumának Paraszti képes szótár — ezzel a címmel illeti a Népszabadság kritikusa Juraj Lauko szarvasi születésű hentes-mészáros naiv piktor kiállítását a Csehszlovák Kultúra termeiben. Niko Piroszmanisvili grúz naiv festő remekeit a Szépművészeti Múzeum márványtermében csodálják a látogatók. Még mindig „divat" lenne a vasárnapi festők üde, friss hangja a nagy művészetek mindent próbált, sokkhatásoktól fáradt műélvezőinek berkeiben? Azt hiszem, többről van szó, mint egy divat fáradt újraéledéséről. Talán eljött a kor, amely képes fölismerni a valódi értékeket akkor is, ha azok a hivatalos művészi élet palánkjain kívül születtek, s most a törvénytelen gyereket az őt megillető jogokba iktatja, adoptálja. Jurij Lauko — aki disznózsírból mintázott alakjaival csalogatta üzletébe a vevőket — Bálint Jenő fölfedezettje volt, Niko Piroszmanisvili vándorpiktorként, sokszor valóban egy tál lencséért árulta művészetét, a falusi fogadósok kívánságára csendéletet vagy hívogató cégtáblát festve kosztért és kvártélyért. A szegedi, szorosabban véve algyői táj festője Süli András, szintén Bálint Jenő föl fedezettje volt, s kezdetben ő is az algyői kocsma falait díszítette virágcsendéleteivel. Életművére éppúgy illik a „paraszti képes szótár" meghatározás, mint szarvasi illetőségű művésztársára, s a szakirodalom, éppúgy, .mint a nemzetKözi közvélemény, már évek óta számon tartja kevés — sajnos, nagyon kevés —, de kristályosan tiszta, gyermekien őszinte és igaz, tömör életművét. Életének utolsó két és fél évtizedét Szegeden töltötte, vagy inkább tengette a művészi önérzetében sérült hajdani parasztfestő, s bár első gyűjteményes kiállítását Ortutay Gyula még az ő részvételével nyitotta meg a Szegedi Múzeum kupolájában, képei még mindig vakvágányon vesztegelnek, magángyűjtők tulajdonában vannak. Süli András művei nem állnak egyedül, a hajdani geszterédi cipész, Gajdos János, Benedek Péter alkotásai szintén el vannak rekesztve a szélesebb körű érdeklődéstől. A híres-neves galgamácsai raizolózseni, VanJcóné Dudás Juli szerencsésebb helyzetben van: talán az asszonyi szívósság, vagy szerencse tette, hogv az ő művészete már életében nagvobb teret kaoott, hiszen állami megrendelésre dolgozhat, a balatonfüredi Marina hotel az ő általa megmunkált fallal ékes. De a maevar parasztfestők történetében ez ritka kivételnek számít. Jó lenne, ha a magyar parasztfestők képei otthonra találnának. Mit lehetne tenni? Évek óta sok szó esik arról, hol lehetne gazdát találni a tűnőben levő paraszti életforma kéoi krónikásainak. Móricz Zsigmond néhány évtizeddel ezelőtt ezt írta egy Szeged környéki útja alkalmából: „Az ereszek alatt, a kerítések fölött, a fákon és galambdúcokon mindenütt paprikafüzérek. Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától és Londontól kezdve akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás." Azóta az idegenforgalom — igaz. nem a paprika miatt — megindult. A város érdeke, hogy minél többet és érdekesebbet mutasson meg magából. Szeged alsóvárosa különleges „couleur localt" mondhat magáénak. Talán elképzelhető lenne — s az idegenforgalmi látnivalók sorát is növelné — egy napsugaras oromfalvi ház megvétele, s tájmúzeummá való alakítása, ahol a Móricz Zsigmond által megcsodált paprikafüzérek éppúgy vonzanák a városnéző idegent, mint az ott található, ma már vitathatatlan értékű képek. A csendes, kanyargós, a város egészétől olyannyira elütő jellegű utcácskák sajátos hangulatot árasztanak, s a rohamos lépesekben • fejlődő nagyváros régebbi arcát, közelmúltiát mutatnák az érdeklődőknek. Ügy gondolom, hogy minden városnak azt kellene •idegenforgalmának középpontjába állítania, ami máshol nem található. ami egyéb helyektől megkülönbözteti: Szegedet egy parasztfestő múzeum, megfelelő környezetbe elhelyezve, még vonzóbbá tehetné a látogatóknak. Mint ahogy vonzó látványosság a zalaegerszegi skanzen, a nagyvázsonyi szövőház, vagy a tihanyi tájmúzeum is — hogy csak néhány idevonatkozó példát említsünk. A késedelem ebben a kérdésben veszéllyel jár, más városok — sőt, mivel a képek nem védettek, külföldnek is — eszébe juthat ez az ötlet, s Szeged lenne szegényebb egy nevezetességgel, ha ez a gyűitemény máshol találna végleges otthonra. Kulka Eszter fZékassy Csaba kiállítása Rékassy Csaba művészetét bemutató kiállítás nagyon szép és igen tanulságos. Végigvezet egy emberi-művészi útszakaszon, és ezen keresztül az egyetemes művészet történetének jelentős állomásaira és eredményeire is figyelhetünk. Mester és taMister és Miss Velánfurist Már 15 ország érdeklődik a nyári rendezvény iránt Tizedszer rendezi meg a szegedi Volán utazási iroda Szegeden a nemzetközi turistatalálkozót. A július 24-től augusztus 3-ig tartandó rendezvény iránt már most, a tél derekán is nagy az érdeklődés. Eddig 15 országból közel ezer jelentkezővel kell számolnia a rendezőknek, s ez a szám június l-ig, a jelentkezési határidőig még bizonyára növekedni fog. Különösen Bulgáriában és Lengyelországban készülnek sokan a szegedi nyár felfedezésére vagy éppen újrafelfedezésére. A jelentkezőknek 80 százaléka eszperantista. A rendezvény két védnöke az eszperantó turista világszövetség, melynek Rotterdam a központja, illetve >a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága. A találkozó érdekesnek ígérkező programját is egy hazai és egy nemzetközi szervező bizottság állította össze a közös igényeknek megfelelően és az ünnepi alkalomhoz méltóan. A rendezvények központja a tudományegyetem gyakorló általános iskolájának Április 4. úti épületében lesz, ahol állandó ügyelet foglalkozik a turisták kérelmeivel. elhelyezésével, pénzügyeivel. A vendégek számára a Volán már lefoglaltatta az újszegedi Móra Ferenc kollégiumot is szállásul, de magánházakban is számos szobát biztosított. A turistatalálkozó bővelkedni fog érdekes eseményekben. A postás eszperantisták például ezekben a napokban fogják megrendezni európai szakmai konferenciájukat. lesz ifjúsági talá1kozó és nemzetközi kulturális rendezvény is. Ilyen esten fog eszperantó nyelvű előadást bemutalni a szófiai eszperantó színház, Maria Angelova bolgár operaénekesnő pedig ugyancsak eszperantó nyelven ad majd elő áriákat. Mindez csak kiegészíti a Szeged és környékének megismerését célzó programot: a városnéző sétákat, a dóm orgonakoncertjeit vagy éppen az Otelló szabadtéri előadását. A jubileum alkalmából megválasztiák idén a Mister és Miss Volánturist Fesztivál íím érdemes tulajdonosait. Fényképezőgéppel Szegeden címmel pedig fotópályázatot hirdetnek. Aki tanulni akar, az is megtalálja számítását: a rendezvény idején tíz nyelven tartanak nyelvgvakorló előadásokat, az idegenvezetők, előadók, oktatók pedig 15 nyelven tájékoztatták a világ minden részéről idesereglő turistákat nítvány Rékassy Csaba, jelentős mester és nagyszerű tanítvány. Olyan alkotó, aki egyforma mesterségbeli tudással és művészi hitelességgel bánik a legkülönbözőbb anyagokkal, az üvegtől a vörösrézen és kerámián át a fáig, és egyforma ihletettséggel készít fametszetet, olajfestményt és kerámiaedényt. Ez a skála, melynek szélső pólusait talán a sárgaréz mozdony és a történeti múzeum pályázatára készített szőnyegterv, a faragott faliszekrények és az olajképek jelzik, nemcsak műfaji sokféleséget mutat, de egy nagyformátumú képzőművész teljességi gényét, maradéktalan kifejezési vágyát is. A mintegy 10 év termését bemutató kiállítás — a legrégibb alkotás 196l-es keltezésű, az utolsót 1970-ben készítette a művész — alkotói utat is jelent. Mutatja a keresett lehetőségeket és a megtalált utakat. Az analízist, a világ felbontásának igényét a rézkarcok és metszetek szürreális lapjain, Bosch víziólt újrafogalmazó képein, a népmeséket és legendákat soriázó fametszetek epikus részletein. Kiállítását vasárnap nyitja meg dr. Dömötör János, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. T. L. Még mindig ugyanaz a téma van az asztalon és ugyanazok ülnek a „vallatópadon". Maradunk tehát a gáznál, és folytatjuk a DÉGÁZ igazgatójának, dr. Varga Jánosnak, a városi tanács osztályvezetőjének, Tölgyesi Bélának és az IKV igazgatójának, Kószó Józsefnek válaszait. Kiásott gödrök, felbontott utak... Botladozunk a felásott utakon, kerülgetjük a kihányt buckákat, miért nem gyorsítják meg vezetéképítés után a helyreállítást, kérdezik sokfelől: dr. Gyürki Gyuláné, Földi Dezső, Simon István, Kátai Ferenc, Katona Zoltán, Tánczos György, Temesvári József. — A gázvezeték-építést több vállalat végzi Szegeden, és nem egyforma felkészültséggel. De a legoptimálisabb esetben sem lehet a munkafolyamatokat 6—8 hétnél rövidebbre venni. Árokásás, csőelhelyezés, hegesztés, többszöri nyomáspróba, hatósági és szakvizsgálatok, szigetelés, biztonsági berendezések felszerelése, betömés, tömörítés, ülepedés, úthelyreállítás .. — ez a sora. Ha valami hiba van, ez az idő elnyúlik. Teljes biztonságra kell törekedni, ezzel nem lehet sietni, semmiféle könynyelműséget nem tűrhetünk, hiszen életvédelemről van szó. A 6—8 hétből így lesz, és így lehet esetenként 2—3 hónap is, anélkül, hogy a legkisebb bűnös mulasztás vagy szervezetlenség volna, pedig még ilyen is elő-előfordul a nagy munkaakcióban. — Az úthelyreállítások november óta azért szünetelnek, mert ilyen időjárási viszonyok között nem is lehet és nem is szabad utakon betonozni. Az Arany János u., az Aradi vértanúk tere, a Somogyi u., a Dóm tér és más utcák lakóinak panaszán ezért csak márciustól tudunk segíteni. Ki fizeti a költségeket? Kit milyen kötelességek terhelnek a gágkorszerűsítésben? Ki mit fizet, kinek mi jár? — fogalmazta meg sok városlakó kérdéseit Solti Mihályné, Joó Sóndorné és Tarnai Béláné. — A gázhasználat korszerűsítésével járó költségeket állami lakóházakban az IKV finanszírozza, ott is, ahol eddig nem használták a gázt. Ez a korszerűsítéssel együttjár. — Ha állami házban magántulajdonú készülék van, és azt nem lehet betétekkel átalakítani, akkor a DÉGÁZ új készüléket ad bérletben. Ha a régi készülék az IKV-é, aki-ír az vásárolja meg az újat. Magántulajdonú házakban a DÉGÁZ ingyen cseréli ki a már használt, törvényesen bejelentett készülékeket. — A IV. ötéves tervben 90 millió forintja van az IKVnak a lakások gázellátásának korszerűsítésére, tervezésére, belső vezetékcserére és gázkészülékekre. Ebből eddig 5 és fél milliót használtunk fel. Egy-egy lakás gázhálózatának átalakítása, berendezéseinek cseréje 20 000 forintba kerül átlagosan. Ebből a pénzből tehát korszerű fűtést, felszerelést biztosítunk körülbelül négyezer lakásban. — Az idén 18 millió forint értékű munka elvégzésére van ígért kapacitás, melyből tízet az Építő Ktsz vállalt. Ennek realitása kétséges számunkra. — 1971-ben 310 lakásban végeztük el ezt a korszerűsítést. Az IKV valóban nem tudja a belső átszereléssel követni a DÉGÁZ-t. Segítene az, ha az anyagilag erősebb bérlők a költséget megelőlegeznék, amit bérbeszámítás módján fizetne vissza az IKV, teljes összegben. Es a közületek ? A város levegőjének tisztasága és a gazdaságos energiafelhasználás nagyobb szorgalmat követelne kazánjaik korszerűsítésében a belvárosi intézményektől i, — mondták felszólalásukban többen is a tanácstag-beszámolókon. Kényszeríteni nem lehet őket? És mi lesz a szénfűtéses lakóház* kazánokkal? — 1972-ben a Vátosgazdálkodási Vállalatnál megalakult a fűtőcsoport. Ez a lakóházak egyedi és tömbfűtésével foglalkozik, de a szilárdtüzelésű kazánokat nem vette át, így azok addig az IKV kezelésében maradnak a lakóházakban, amíg szénhidrogénfűtésre át nem alakítják őket. — Az IKV üzemeltetésében öt szilárdtüzelésű kazán van. Elhatározott szándékunk, hogy a Lenin krt. 36—38. sz. épületben levő tömbfűtést elsőként, majd a többit folyamatosan átalakíttassuk. A program elkészült, a tervezés folyik, fedezet van rá. — A Kiskörúton belül már valamennyi intézmény földgázfűtésre rendezkedhet be. 1973-ban a két körút között és valamennyi főútvonalon ugyancsak. — A tanács ezeket az intézményeket rendelettel kötelezheti a fűtés korszerűsítésére. Az Országos Tervhivatal a teljes korszerűsítési összeget biztosítja is számukra, ha kivitelezési tervdokumentációval és érvényes kivitelezési szerződéssel rendelkeznek. Befejeződtek a félévi vizsgák az egyetemeken, főiskolákon Eredményesen fejeződtek be hazánk 62 felsőoktatási intézményének nappali, esti és levelező tagozatain az első félévi vizsgák. A különböző tagozatokon együttvéve mintegy 86 ezer egyetemista. főiskolás adott számot felkészüléséről. Az első gyorsmérleg szerint a több mint 56 ezer nappali tagozatos, nyolcezer esti és 22 ezernél is több levelező hallgató többsége általában jól felkészülten jelentkezett vizsgára. A kedvező helyzet a szakemberek véleménye szerint nagyban az érvényben levő vizsgaszabályzatnak is köszönhető. A vizsgák jelenFejlesztik a záhonyi átrakót Hétfőn az 1972. évi vasúti nemzetközi szállításokat szabályozó magyar—szovjet tervegyeztető tárgyalás kezdődött Budapesten. A tanácskozásba a hét folyamán a jugoszláv vasutak képviselői is bekapcsolódnak. Az értekezleten tárgyalnak a két, illetőleg három ország közötti múlt évi tranzit- és import-export-szállítások teljesítéséről, és egyeztetik az idei szállítási terveket. A tanácskozás résztvevői megvitatják a záhonyi átrakó körzet további fejlesztésének lehetőségeit, majd szombaton jegyzőkönyv-aláírással fejeződik be a három ország közti megbeszélés. legi rendje alapján ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásaikat, a hallgatók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhettek a számadásra. Nagyobb lehetőségeket kaptak a vizsgarend kialakításában az ifjúság képviselői is: megnövekedett a KISZ szerepe és hatásköre, de egyúttal felelősségérzete is. A munkás- és parasztszármazású fiatalak a korábbi évekhez képest eredményesebben zárták első félévi munkájukat Általában országszerte javult a tanulmányi átlageredmény, bár még sok helyen gondot jelent, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek különböző, olykor felesleges tananyagrészek emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakészség fejlesztéséra A tanulást változatlanul nehezíti néhány elavult tankönyv, egyetemi jegyzet is. Ezzel szemben évről évre változatosabb és sokrétűbb a vizsgáztatás módszere, s a jelenlegi számadás is előrelépést jelentett a korszerű követelményeihez. A második félév oktatáspolitikai feladatairól szólva a felsőoktatás illetékes szakemberei hangsúlyozzák: a képzés célszerűsége, logikája, a tanulmányi idő optimális kihasználása, a hallgatók energiáival való észszerű gazdálkodás egyaránt megköveteli, hogy a képzésben részt vevő tanszékek munkája összehangolt legyen. Minden tantárgynak szervesen kell beépülnie a képzés logikai rendszerébe, meg kell találni a természetes kapcsolódási pontokat, az egymásra épülő összef üggéseket. Ezzel el kell érni, hogy megszűnjenek a tananyagban a felesleges ismétlődések, átfedések, és a legésszerűbb munkamegosztás alakulhasson ki az egyes tantárgyak tanításában és tanulmányozásában. Keresni kell azokat a módszereket, amelyeknek segítségével a hallgatók önálló gondolkodásra ós munkára nevelhetők, és mellőzni azokat az avult metodikákat, amelyeknek alkalmazásával ma már nem érhető el eredmény.