Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

a VASÁRNAP, 1972. FEBRUÁR 6. Várostörténeti Ki MIT TUD? Örömmel jelenthetjük, cikkünk kérdéseit „elvontsá- gedre, özvegyemberként. Er­hogy ezen a héten mér nyolc guk" miatt bírálja; úgy tart- nő nevű kisfiával aki az el­luvelet hozott a posta, bő- ja, keveseket érdekelhet, pe- ső világháborúban orosz íog­séges válaszokkal és kérdé- dlg ő, mint idegenvezető, a ságba esett; a legenda sze- Újvidéken, sekkel. Ez körülbelül any- Varos szülötte, „annak min­nyi, amennyire számíthat- dén részét megismerni alta­tunk, s amennyit egy-egy ró. szinte minden téglát és cikkünkben még föl is tu- , cserepet, minden kapcsoló­adó nélkül lehetett szívni. Ugyanis a hordoból nádcsö­vön — Röszkén: nádcsévön — szívták, innen ered a be­szívott kifejezés. (Szekeres Szilveszter.) Hasonlóan. ír erről Hajdú Dezső: „a szüret után egy­két héttel nevezik így a bort", mondja, különösen az ő szülőföldjén, Bácskában, rint ő volt Kijev első vörös- A 9. kérdésre: Prosznitz őr-parancsnoka. A cipészköl- Vilmos 1836. jan. 7-én szüle­tő második feleségével a tett Szegeden. Ez időben volt Domán-házban (Petőfi apja. P. Mihály és Bamber­dunk dolgozni. Hajdú Dezső dó személyt és eseményt szá- Sándor sugárét és a mai ger Sámuel közös társulás­(Kiskundorozsma, Űttörő u. montartó. sőt talán elfogult Partizán utca sarkán) ház- ban nagykereskedők voltak." 39.) örömmel köszönti új so- szegedi vagyok". „Remélem felügyelő volt. Soha nem P. Vilmos egy idáig Bécsben rozatunkat, s azt írja, „fi- — fejezi be levelét —, sike- volt önálló kisiparos, és há- élt, majd 1865-ben hazatért, gyelemmel és érdeklődéssel" rül a formát és a kérdése­olvassa, mert szereti az ilyen ket közérthetőbbé és közér­tárgyú írásokat Pusztai Jó- deklődést kiváltóvá tenni." za sem volt Somogyitele- és betársult apja és Bam­pen, nem is lakott ott 1925- berger közös üzletébe. Az ben. ö volt Gera Sándor 1883. évi Szegedi Kalauz üz­ssef (Lenin krt 38.) helyes Erre csak annyi a válaszunk: egyik munkásmozgalmi ta- létükét a Híd (mai Kállay kezdeményezésnek tartja so- olvasóinkon múlik elsősor­rozatunkat, s különösen a ban. hiszen a kezdő kérdé­nítómestere a húszas évek Ödön) utcában levőnek első felében, Lengyel János- mondja. 1885-ben P. Vilmos Válaszok az eddigi kérdésekre Az 1. kérdésre: Szentirmai helypénzt fizetett értük a (Pollák) Béla vezette az el- piacon a tulajdonos." A fön­ső szegedi május elsejei de- ti szöveg néhány pontatlan­munkásmozgalmi harcosok sek föltevése után a továb- sal, Jambrik Ferenccel, De- testvérét Simont is maga életrajzának alaposabb meg- biakat tőlük várjuk. Mint li Károllyal, Cseh Imrével mellé vette üzlettársnak, s ismerését megismertetését ahogyan a mostani levelek- és Dobó Miklóssal, a Rekord így alakult meg a Prosznitz várja tőle. Kelemen Gábor ben már kaptunk is ilyene- Cipőüzem Szentháromság Mihály és Fiai cég. Az üz­(Tolbuhin sugárút 8.) első ket Kelemen Gábortól is. utcai műhelyében. Pestalics letházuk a Bamberger-féle nagy szegénységben élt. 1933 ház volt, vagyis a későbbi és 1936 között halt meg, az Prosznitz-ház a Széchenyi Alsóvárosi temetőben han- tér és a Csekonics (ma Nagy tolták el. Második felesége Jenő) utca sarkán. A fen­valamivel túlélte. (Pusztai tiek szerint tehát az Illető József.) helytörténeti kutatónak van A rovatvezető megjegyzé- igaza, ki úgy vélte, hogy a kitérnék, még se: Köszönjük; ha lehet, to- Prosznltz-ház a Széchenyi ' ezek vábbi, még pontosabb adatot tér és a Nagy Jenő utca sar­szerint a csirkeadó"nem volt kérünk elhunyta évéről. kán állott. (Dr. Gottwald A 8. kérdésre: A rámpás- László, Maros u. 3.). bor a még forrásban levő, A 10. kérdésre: Hajdú De­tejszerű, zavaros must, mely zső úgy véli, hogy Jurik Ka­rc behozott áruk után — a na8Y széndioxid tartalmú, és terna . Miklós Újvidékről bevétel fokozására — szedett *6y könnyen fejbeszáll. Mi- származott Szegedre, mert húsfogyasztási adót." (Dr. Habermann Gusz- vei kellemes csípős ízű és ilyen vezetéknevú vele az 1875. évi táv, Roosevelt tér 6.) Gyors hatású, nagyon sze- együtt katonáskodott, s tőle rétik inni. Azért is togyott tudja, hogy az apja Jugo­belőle sok, mert a még for- szláviából " Magyarországra rásban levő mustot a finán- költözött. De a Kalerna cok nem vették fel, és így melléknévről nem tud. monstráción résztvetteket a ságot tartalmaz. Anélkül, Kállay-llgetbe. Valószínűleg a franciák gyarmati íogsá- annyit említek, hogy gában pusztult el, Idegen ben, ismeretlenül, a húszas Szeged specialitása, csupán évek elején. (Pusztai József.) az, hogy a város saját ta­A 3. kérdésre: Az 1850. nyaterületéről a belterület­nov. 23-i 460/1850. sz. ren­delet honosította meg ha­zánkban a adót Ezt mb XXVIII. törvénycikk újra A 4. kérdésre: Az öreggaz­szabályozta. Mellékletként da egy adott terület gazda­kiadott árszabásában 13/c közösége által választott sze­alatt külön szerepel a csir- mély (rendszerint a legöre­ke, tyúk, galamb adója. Ez gebb), aki a terület közösen időben az önálló köZiguzgu- jelentkező ügyeit intézte, tásl területeknek vámszedé- Ilyen terület volt' az ún. si joguk volt. Szegeden ls a Nagyfekete, Bodom stb. körtöltések mellett az or- Évenként ez a gazdaközös­szaguLikon vámházak állót- ség pásztorfogadó gyűlést tak (sárga épületeik ma is tartott, ahol megfogadták a állanak). Ez a beviteli vám mezőőröket (csőszöket), tneg­a fogyasztási adónak egy sa- beszélték a területen végzen­Fürdés télidőben A város elöregedett épü- Dr. Takács Antal, a Sze­letű tisztasagi közfürdőjét gedj Vízmüvek és Fürdők most habjuk figyelmen kí- i tója téli (ürdőzők vul es pillantásunkat vessük ,, , , , , az újszeged! szabadeges ver- véleményével kapcsolatban senyuszoclára, amelyen most, elmondotta, hogy minden télidőben megosztoznak az igyekezetükkel azon vannak, se|füke?Ümegtaftanai hogy ^Itatasuk kielégítő középkorosztálybeli fürdő- legy»n- Hangsúlyozta, hogy a zők, főleg szellemi foglalko- mostani téli Iskolai szünet­zásúak, és a SZEOL úszói, ben naponta hatszázan, A medence vize ilyenkor és nyoiC5zázan is úszkáltak az áltatoban 26—27 C-foku len- „ ne elvileg, ha a befolyó víz "Jszegedt versenyuszodában. keverése elérné ezt a hőér- A SZEOL úszószakosztálya téket. Ez jó a hetenként pedig mintegy száz bérletet egyszer-kétszer úszkálgató vásárolt úszóinak, vízilabdáz Sknneakz egészségre* ked- A vezőbb életmóddal szeretnék kért beszélnek, nem kell kikerülni a lassan „népbe- hozzájuk fűzni magyarázatot, tegséggé" váló szivinfark- A lehetőség annyi, amennyi Új kérdések jútas faja volt, s később, amnor vám jellege meg­dő közös feladatokat, mint pl. útjavítás (dűlőutak), a szűnt, fogyasztási adóként kutak karbantartása, kút-HHMH szabályozták. Kiss—Szigethy ásás, csatornázás. Itt szá- renczi József cipészmunkás —Tonelli Szeged c. könyve molt be az öreggazda a ról, aki a szegedi munkás­11. kérdés: Ki tudja, kezovich Emilen, Hosszú mikor halt meg Héger Mi- Kovács Józsefen kívül), hály, a munkásmozgalom mettpl meddig? Van-e vala­harcosa, aki a húszas évek- kinek a birtokában gépelt ben Ladvánszky József katalógus? Ki tud a könyv­egyik legközelebbi Illegális tár fölszabadulás utáni sor­mozgalmi küzdőtársa volt? sáról, a könyvállomány va­(Pusztai József.) lamely részének hollétéről? ^.^^Ki^Jud Fe- fKonnányos András, Dupo­Olvasóink válaszait a kér­57. lapján az 1906. évről fr- múlt év eseményeiről, itt mozgalomban nagy nevű késekre és új kérdéseiket, ja: „Eltörlik a csirkeadót, választották meg őt ls. A mozgalmi vezető volt?(Pusz- melyekre választ szeretné­ami Szegednek különös spe- mezőőrök munkáját is ő irá- tai József.) nek kapni, csütörtökig vár­cialitása volt, és a tanyaiak nyitotta. Az öreggazda-intéz- .. . , íuk­hosszas küzdelmére, elége- mény a termelőszövetkezetek kérdés: Mit jelentenek, detlenségére adott számtu- megalakulásával őrt véget, va6Y rnu a rendeltetésük a Un okot Szeged városát mert a továbbiakban nem koruli egyetemi és egy­ugyanis tudvalevőleg a ta- volt szükség ilyen laza kö- házi epületeken az X, "i, S stb. nya élelmezi. Hetipiacos na- zösségre. (Szekeres Szilvesz- fembetuknek? (Kiveve az ter. Bécsi krt. 42.) évszámot, amt nyilvánvaló.) Hasonlóan ír "erről Bőr- fKelemen Gábor.) sorok. A vámháznál pedig csök Lajos (Petőfi Sándor 14- kerdes: Hogyan, mi­megállltottak minden kocsit, sugárút 89,) is, hozzá téve. modon került a Lech­és számbavették, ki meny- hogy a kérdésben példaként ner térre a Rozalia-kapol­nyi baromfit hoz bc, aszerint említett Csáki Ferenc öreg- na? (Kelemen Gábor.) vámolták meg... Hozott pe- gazda 1963-ban, 67 éves ko- 15. kérdés: Mikor és mi­dig ez az adó a városnak rában halt meg. Kitért még lyen szakmák könyvtárainak tust, érrendszeri megbetege déseket. A sportszerűen úszóknak viszont túlságosan meleg ez a hőértékű víz. Mozgásukat lelassítja, elfá­rasztja őket. Frissebb, hide­gebb vízben könnyebb szá­mukra a sportszerű edzés, s ezt tartja jónak sportorvo­suk és edzőik is. A meden­ce vizének hőértékét egy­felől elégségesnek, másfelől pedig túlságosan magasnak érzik. Csak az egészséges test­mozgás miatt úszkáló fürdő­zök véleményüket még meg­toldják azzal hogy ilyen­kor, télidőben ütközik ki az újszegedi versenyuszodában meglevő technikai primitív­ség. A víz hőmérséklete a medencének nem minden ré­szén azonos. Különben is a fagypont alatti külső hőmér­séklet erősen lehűti a vizet, a medence fölött nincs meg­felelő vastagságú páraréteg. Ugyanakkor az öltöző kelle­mesen meleg, az onnan ki­vezető folyosót a medencéig viszont nem fűtik. Ezzel szemben a belépődíj igen ol­csó, mindössze 3 forint, a kedvezményt nyújtó bérlet­rendszer viszont még elő­nyösebb. Ügy tűnik, hogy az igazán olcsó belépődíj és kedvezményes bérlet mellett csak annyi technikai felké­szültséget tudnak nyújtani, amennyi jelenleg van. most van. pokon kívülről jönnek be száz-számra a hosszú kocsi­összesen 22 000 forint évi jö­vedelmet Fodor Károly ta­nácsnok aztan úgy oldotta levelében a régi gazdakörök egyesüléséből jött létre a életére is. szegedi Munkáskönyvtár? A 7. kérdésre: Pestalics Hány kötete volt a 20-as, a meg a gyűlölt vám kérdését, István a 80-as évek végén 30-as, a 40-es években? hogy a csirke nem esik fo- vagy a 90-es évek közepén Kik voltak könyvtárosai (az gyasztási illeték alá, hanem kerülhetett Budapestről Sze- ismert Schwartz Izsón, Ke­Arcképek vadászfegyvereken Vésett díszítésű vadász- Nyikolaj Nyekraszov és Ivan fegyverekből álló gyűjte- Turgenyev orosz írók arc­ményt őriznek a közép-orosz- másai mellett műveik il­országi Izsevszkbén, a gép-, lusztrációi láthatók. Vaszev­gyár múzeumában. A gyüj- nek ez a munkája az első temény most új darabbal abban a sorozatban, amelyet egészült ki: egy kétcsövű a tehetséges mester a vadá­puskával, amelynek rajzait , jró oroa_ kiassrtku. az Udmurt Autonóm Köztár- szdtro1 , ff32 klassziku­saság népművésze, I.eonnrd sok arcképeiből akar össze­Vaszev Vésnök készítette, állítani. Yöröslcőy János: beszerezte a tíz ember adatait, néhányat pedig len lendülettel a páncélszekrény tetején ter­személyesen is jól ismert. mett, ahol egy tányérka tejet talált. Beke nem Boda, a lőszeres kocsi sofőrje, gazdag, ma- sok figyelmet szentelt neki Visszatért Király szek autószerelő fia. Mielőtt bevonult, a Gömb- őrmesterre. IBBS! visszatér 1L A két gépkocsi — az egyikre az ágat is fel­rakták — fel tízkor el is hagyta - a tisztást, s útban volt Násfa felé. — Mondd, PaAl — kérdezte Beke a kocsi­ban —, milyen madarak lehettek abban a fé­szekben ? — Azt hiszem, vadgalambok. Igen, igen, hi­szen mielőtt a fészek közelébe kúsztam, hal­lottam is, hogy turbékolnak. Azután, persze el­röppentek ... Beke elgondolkozva cigarettára gyújtott A násfal Kölcsey utca, a dunántúli kisváros csendes mellékutcája, amelyre Zalay alezredes parancsnoki Irodájának vasrácsos ablaka nézett. villám nevű beatzenekarban játszott. Gitáros. Az együttessel többször járt már külföldön. Az NSZK-ban és Spanyolországban is. A honvéd­ségnél büntetve nem volt. — Ki ült mellette? i — Gruber tizedes. O nemrég fenyítést ka­pott Súlyos fegyelemsértést követett eL Örség­ben állt, de fegyverét letette, odatámasztotta a laktanyakeritéshez, és beállt a focizó fiúk közé. Civilben egyébként fodrász Pesten. Néha engem is megborotvált, s ilyenkor hagytam fecsegni, szellemeskedni. Persze, módjával Ugy látszik, mégts hiba volt, elkapattam. Ha kíváncsi rá — dörmögte Zalay —, most már villanyborotvát használok... — Lássuk az élelmiszeres kocsit! A sofőr? — Czukor Pál, civilben motorversenyző. Nem épp nagynevű, nemzetközi mezőnyben nem ls indult még. Azt mondja: elnyomják. Se a pénz, se a politika nemigen érdekli. Sőt, a lányok se. Egy istene van: a motor, egy szenvedélye: sebesség. Fenyítve egyszer sem volt. — Kísérője? — Király őrmester. — öt ma már láttam. Ott volt a szemlén. — Régi, kipróbált bútordarab, legalább húsz már sötét volt; az íróasztalon égett az olvasó- parancsnokot elkoptatott már. Sokszor megkísé lámpa, de Beke még nem fogyott ki a kérdé­sekből. Pontosan Ismerni akarta annak a ttz katonának a múltját, egyéniségét, akit legin­kább gyanúba vehetett. Hatan a harmadik üteg első lövegénél teljesítettek szolgálatot, négyen pedig a két utolso teherautóban ültek. Zalay alezredes — kövér, lassú mozgású, öt — Fenyítve volt? Zalay legyintett: — Az ősszel, úgy tudom, szóbeli figyelmezte­tést kapott. Az ügyeletes a kiképző tiszt irodá­jában találta, este, amikor semmi keresnivalója nem volt ott. Ugy értem, hivatalosan. Király rettentő elszégyellte magát, s később ki is nyögte az igazságot: a szocialista verseny kér­déseit másolta le, hogy elárulja a katonáknak. Hiszen ismerj az ilyesmit: jó pontot akart sze­rezni a fiúk számára. Legalább az ő eredmé­nyeikre lehessen büszke! A dolog elítélendő ugyan, de akasztás azért nem lett belőle... — kedélyeskedett az alezredes. — Reméljük, ezután sem lesz. Beke, egy véletlen mozdulattal, rákönyökölt az olvasólámpa gombjára, s a körte kihunyt, a szobában sötét lett. — Bocsánat! — mondta. De Zalay már meg is nyomta a gombot, s a a villany Ismét kigyulladt. — Násfán, sajnos, gyakran van áramszünet, de minket nem érint. Nekünk is, mint a kór­háznak, kettős áramellátásunk van. — Zalay tovább beszélt a kisvárosról, a nyáron megnyíló strandfürdőről, de Beke nem tudott, figyelni rá: az iménti véletlenen tűnődött. Látott valamit abban a sötétségben? Maga relték, hátha tisztet tudnának belőle nevelni. Aztán beletörődtek: nem tanulásra született, ő sem tudta... Valami, mintha egy kicsit furcsa pedig meg volt elégedve a helyzetével. Nem lángész, az biztos. Mégis, inkább a lányokkal szokták ugratni. Ebben a pillanatban a rácsos ablakon egy fekete cica ugrott be, az otthonos vendég nyu-' yen körüli szőke férfi — már az előző napon galmával Az íróasztalra szökkent, majd egyet­lett volna. Igen, szokatlan, felemás!... De ml? Hogy időt nyerjen, amíg tudatában felbukkan, felszínre kerül annak a parányi meglepetésnek a titka, szórakozottan megkérdezte: — öné a cica? (Folytatjuk.) Lődi Ferenc NflPI KISLEXIKON a repülés történetéről Hetven esztendeje, 1902­ben született az ameri­kai Charles Lindbergh, akinek nevéhez az At­lanti-óceán első átrepü­lése fűződik. Az óceánt pedig 45 évvel ezelőtt, 1927-ben repülte át. A kettős évforduló kap­csán érdemes felidézni néhány epizódot a re­pülés történetéből. O A gépek? Az első kísérleti sik­lórepülésekct az 1890­es években a német Li­lienthal v'égezte, aki 1896-ban lezuhant. Ha­tására az amerikai Wrlght-teStVéVeR' készí­tettek először gépkocsi­motorral meghajtott re­pülőgépjét, amely 1903­ban emelkedett a leve­gőbe. Blériot 1909-ben már átrepülte a La Manche-csatornát. Ma­gyarországon is ő tar­tott először bemutató repülést. % Magyarországon? Blériot hatására kezd­tek foglalkozni nálunk a repüléssel. Zsélyi Ala­dárnak 1909-ben jelent meg A repülőgéptechni­ka alapelvei című köny­ve, melyben a. repülés elméleti alapjait tár­gyalja. Az elsó yilághá­ború idején már több kiváló repülögép-terve­zőnk dolgozott. Később — a békeszerződés kö­töttségei miatt — első­sorban a sportgépek ter­vezésére fordítottak energiát, melyben ki­tűnt Lampich Árpád és Bánhidi Antal. A heli­kopterek egj-ik úttörője Asbóth Oszkár volt Nagy teljesítmény volt Endresz Györgyé, aki 1931-ben 26 óra alatt re­pült az Egyesült Álla­mokból Magyarorszagra. • Légi közlekedés? Eleinte a repülőgépek még nem voltak alkal­masak rendszeres forga­lomra. Az első világhá­borúban kifejlesztett na­gyobb bombázógépeket alakították • át később utasszállításra. 1919-ben indult meg Párizs és London, valamint Ber­lin és Weimar között a légiforgalom. Csakha­mar kialakultak az óceánokon átvezető lé­giútvonalak is. Magyar­országon 1922—23-ban indult a légiforgalom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom