Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 1973. FEBRUÁR 5. Egészségügyi 0 szabad árak együttműködés változásairól is tájékoz­tatni kell a lakosságot Miért panaszkodunk ? Pénteken az Egészségügyi Minisztériumban dr. Farádi László, a miniszter első he­lyettese és dr. A. Burnazjan, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének helyettese ün­nepélyes külsőségek között aláirta a magyar—szovjet egészségügyi egyezmény 1972—73-as évekre vonat­kozó együttműködési tervét. Az aláírás után dr. Farádi László egyebek között meg­állapította: — őszinte, baráti légkör­ben értékeltük az • utóbbi két esztendő együttműködési munkáját. Örömmel állapí­tottuk meg, hogy szakem­bereink, egészségügyi-tudo­mányos intézeteink között fejlődnek, szorosabbra fű­ződnek, egyre gyümölcsözőb­bek, eredményesebbek a kapcsolatok. A Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása Mint ismeretes, a hatósági árak változásairól az illeté­kes állami, szervek minden esetben előzetesen tájékoz­tatják a lakosságot. A Bel­kereskedelmi Minisztérium most kibocsátott állásfogla­lásában azt is tisztázza, hogy a szabadabb árformák­ba tartozó cikkek, szolgál­tatások árainak változása­kor kinek, és milyen ese­tekben kell informálnia a közvéleményt. A központi és a helyi sajtó, a rádió útján tájé­koztatni kell a közönséget olyan közszükségleti cikkek vagy szolgáltatások árainak változásáról, amelyeket a la­Képviselöjelölő gyűlés Makón tenyedl Zoltán felvétele) A makói választókerület képviselőjelöltje köszönetet mond a bizalomért a jelölőgyűlésen részt vett választópol­gároknak A Csongrád megyei 15. rád megye és Makó érde­számú országgyűlési képvi- kében, és munkássága olyan selői választókerület Erdei része a hazai tudománynak, Ferencnek. Makó város or- melyről méltóképpen emlé­szágosan ismert szülöttének kezik majd meg a történe­s képviselőjének halálával lem. 1971. májusában megürese- . , . . . ^ SSSSJS^^ JS&JSST" * rehajtó bizottságának a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége által közvetített javaslatára az Elnöki Tanács az uj ország­gyűlési képviselőjelöltjé­nek személyére, Kangyalka Antalra, a BMG makói időközi Syárának igazgatójára és ismertette a jelölt életút­ját. választást 1972. március 12­re tűzte ki. A választást megelőző jelölőgyülést teg- A jelölőgyűlés résztvevői nap. február 4-én tartották közül igen sokan szólaltak Makón. föl és támogatták a javasla­A makói József Attila Mű- tot. Az egyetértést bizonyí­velődési Központ színháztér- totta a szavazás is, melyben me tegnap, pénteken dél- a makói választópolgárok után zsúfolásig megtelt, 600 egyhangúlag országgyűlési választópolgár jött el az képviselőjüknek jelölték országgyűlési kepviselőjelölő Kangyalka Antalt, gyűlésre. A gyűlés 40 tagú kosság széles köre vásárol, vagy vesz igénybe, amikor a cikkek ára előzőleg hosz­szabb időn át nem válto­zott, és végül amikor az ár­változás mértéke jelentős, vagyis 100 forint alatti cik­keknél legalább tíz, nagyobb értékűeknél pedig ötszázalé­kos a változás. Ha az új ár nagyobb cikkcsoport egészét érinti, úgy már az átlagos ötszázalékos ármozgás is mindenütt jelentősnek szá­mít Nem kötelező a tájékozta­tás, ha esetenként vásárolt cikkeket érint a lakosság ki­adásai szempontjából mini­mális az árváltozás (rövid­áruk, bizsutéria), nem kell tájékoztatni különleges igé­nyeket kielégítő cikkek árá­nak módosulása esetén sem (ékszer, iparművészeti, nép­művészeti cikkek, kis szé­riában gyártott, magas igé­nyeket szolgáló termékek). Nem kötelező közzé tenni a sajtóban az idénycikkek mozgóárainak változásait, a divatcikkek árainak alakulá­sát ahol a fazon, a modell, a díszítőelemek, a felhasznált anyag mennyisége vagy mi­nősége okozza a változást. Az utóbbiaknál azonban kö­telező a tájékoztatás, ha az ár nem a fazon, vagy a mo­dell módosulása miatt válto­zott, hanem a gyártáshoz felhasznált anyag ára olyan mértékben emelkedett, hogy a cikkcsoport valamennyi választékának árát legalább öt százalékkal módosítja. Az árváltozásról a termelő vállalatnak kell tájékoztat­nia a közvéleményt minden olyan esetben, amikor ö emelte, vagy csökkentette az eladási árat, és a válto­zást a kereskedelmi vállalat elfogadta. Ilyenkor a keres­kedelmi vállalat közli a gyártóval, hogy a termelői árváltozás nyomán a fo­gyasztói árat mikortól mó­dosítják, s egyben arra is felszólítja, hogy e változás­ról a gyártó vállalat értesít­se a lakosságot. A termelő és a kereskedelmi vállalat közös tájékoztatása kívána­tos abban az esetben, ha az árváltozást a gyártó cég ha­tározta el. Ha viszont az ár­változást a kereskedelmi vállalat határozza el, akkor a tájékoztatási kötelezettség is reá hárul. Az ármódosulasokról ter­mészetesen nemcsak a saj­tó és a rádió útján, hanem a boltokban, a szokásos mó­don is tájékoztatni kell a vásárlókat. (MTI) M éregdraga a paradicsom — panasz­kodik egy háziasszony, de azért vett egy fél kilót családjának be­lőle. Kétszeresen is csodálkozom. Egyrészt azon, hogy ilyenkor, télidőben az árán akad fenn, s nem azon, hogy egyáltalán lehet kapni. Hatásvadászás, olcsó dolog volna, ha most azt mondanám, hogy né­hány évvel ezelőtt nemhogy drágán, de semennyiért sem lehetett kapni? Pedig mondom. A paradicsom idénynövény, ára miatt csak akkor érdemes panaszkodni, ha augusztusban kerül sokba. Hát már a jóban sem vesszük észre, ami jó? Mert azt is észre kell venni — s ez az, amin másodjára csodálkozom —, hogy mégis vásárolt az üzletben ez a panaszkodó há­ziasszony fél kiló téli, üvegházi paradi­csomot. Úgy látszik, mégsem glyan na­gyon-nagyon drága, ha telik rá neki. Nyilván jólesik a panaszkodás: köny­nyít az emberen, ha beteg, ha bánat éri, ha gondjai vannak, öreg igazság ez, nem szorul semmiféle bizonyításra. Csak ne szokjuk meg, tartogassuk a valóban ne­héz napokra! Egy újszegedi tanítónő panaszát is rég­óta rakosgatom már. Szó szerint, a fiók­ban, és képletesen szólva, magamban is. Azt veszi zokon, hogy az iskolája melletti telken a múlt tanévben légkalapács püföl­te a földbe nap mint nap az épülő mű­velődési ház fundamentumát szolgáló osz­lopokat, idén meg földmarkolók és döm­perek dübörgését kell túlkiabálnia. Igaz, ő úgy érzi, tisztában van a bajjal: zaj­mérő műszert, decibeleket emleget. Még­is úgy gondolom, téved. A manapság oly gyakran szóba kerülő zajártalom fogal­mát nem arra kell érteni, hogy az épülő, növekvő város tönkre teszi lakóinak ideg­rendszerét, bár szoros értelemben véve természetesen lehet egyforma az építés é a rombolás zaja is. De az ember több, mint vegetatív idegrendszer által irányí­tott élőlény. Ha tanítónő lennék, biztosan tudom, hogy nem zavarna az építés zaja, különösen nem, ha művelődési otthont építenének szemem láttára, fülem halla­tára. Sőt, azt is megkockáztatom, hogy Szeged 120—130 ezer lakóját az zavarná, ha csend lenne a városban, ha az utca za­ját nem törné át Újszegeden és a Belvá­rosban, Tarjánban és az iparnegyedben a légkalapácsok, a dömperek, a földgyaluk, a toronydaruk bőgése, dübörgése, sípolása, zizegése: szóval az építés, a fejlődés lár­mája. Mert ez az a lárma, amit könnyű elviselni, ami oly természetesen át bennünk szívet melengető muzsikává. Könnyű így beszélni — vethetné ellen valaki: akinek lapos a pénztárcája, és az ablaka alatt döng naphosszat a légkala­pács, az nem így nézi a világot. Meglehet, bar volt idó — mint mar említettem —% amikor nern lehetett kapni télen paradi­csomot, narancsot, es még sok mindent, s pénzünk sem lett volna rájuk, s volt idó, amikor itt, Szegeden szenzációszámba ment egy-egy építkezés. Emlékezzünk csak vissza, hány év telt el a Faragó ut­cai bérházak felépítésétől a Marx tér— Attila utcai lakótömb felépítéséig! Enged­jék meg, hogy a magam példájával is ér­veljek: 1952-ig Szegeden élten?, de csak 1953-ban, az akkor épülő Sztálinvárosban láttam billenőplatós teherautót, gépkocsi­darut, földgyalut, és még sok más olyan építkezésekhez használt munkagépet, mé­lyek most már szinte jobban hazzátartoz­nak a szegedi varosképhez, mint a dóm tornya. Azt természetesen el kell ismerni, hogy szemlélet kérdése, miként értékeljük a kö­rülöttünk előforduló jelenségeket, dolgo­kat. Szeged nemrég még kisváros volt, azon nincs mit csodálkozni, hogy lakói­nak egy része nehezen szokja meg a gyors fejlődéssel együttjáró átmeneti vagy állan­dóvá váló — az ő számukra vitat­hatatlan' — kellemetlenségeket. A fel-fel­bontott, valahol mindig lezárt utak. jár­dák kerülgetése, azután a villamosok, autóbuszok napkeltétől napszálltáig tartó dübörgése, sok-sok családot kizökkentet­tek az évtizedes megszokottságból. Av;k számára azelőtt „az én házam, az én vá­ram" volt, nem okoz örömet, hogy a pezs­gő, fejlődő, s bizony zajos élet bekúszott otthonaikba, munkahelyükre, hétköznap­jaik minden percébe, még vasárnapjaik­ba ls. Ott ahol a gázvezeték fektetése mi­att hetekig fel van túrva az utca, még a vasárnapi korzóra sem lehet eljutni ragyo­góra fényesített cipőben. S zemlelet kérdésé az egész, jegyez­tem meg az előbb, szemléletünket pedig magunk is alakithatjuk úgy, ahogy körülöttünk az élet változik, alakul. Mert hiszen ezért a változásért élünk, dolgozunk, alkotunk. Gyermekének sírását is szívesen elviseli a szülő, pedig de sok­szor bántja, idegesíti —, mert tudja, ter­mészetesnek tartja, hogy ez vele jár a gyermekneveléssel. Vállalja. Épp igy kell vállalni a varos „felnevelésével" együtt­járó gondokat, bajokat, zajokat, kellemet­lenségeket. A panaszkodás joga ősi, isten ments, hogy valakit is megfosszunk tőle. A kont­roll — hogy mi miatt lehet, sót esetleg kötelességünk is panaszt emelni, vagy mi­ért nem érdemes, miért nem is ildomos — bennünk kell legyen Mindenesetre most bepanaszoltam a feleslegesen, ok nélkül pan'aszkodókat. S úgy érzem, jo­gosan. Fehcr Kálmán elnökségében többek között helyet foglalt dr. Ágoston József, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke. Ott volt Arató Márton, a Ma­kó városi pártbizottság tit­kára, dr. Forgó István, a városi tanács elnöke, a ma­kói üzemek, vállalatok, ter­melőszövetkezetek, intézmé­nyek számos képviselője. A jelölőgyülést a Himnusz elhangzása után Moravszki Ferenc, a népfront makói városi bizottságának elnöke nyitotta meg. A gyűlés szónoka dr. A.goston József volt. aki me­leg szavakkal emiékezeit meg Erdei Ferencről. Mint hangsúlyozta, a kiváló poli­tikus, író, tudós, agrárköz­gazdász, szociológus, igen sokat tett szülőföldje^ Cspng­A vasút szocialista brigádvezetőinek tanácskozása Napirenden a minőség A KERMI vizsgálatai — 3ó és rossz áruk A Kereskedelmi Minőség- naszok. A füstölt kolbászok gyár a kereskedelemnek. A ellenőrző Intézetben összesí- egv részének túl nagy a cipők minősége tovacbra tették a legutóbbi ne- nedvességtartalma, néhány sem kielégítő, sőt az egy év­gyedévben végzett vizsgála- szövetkezet pedig felületesen vei korábbinak csaknem két­tok tapasztalatait, amelyeket tisztított baromfit szállít. szeresére nőtt a cipőrekla­11 963 termék, illetve áru- Általában megfelelt az elő- mációk száma. Az intézet minta minőségének, osztály- írásoknak a szavatossági vizsgálatai szerint a vásárlók ba sorolásának, csomagolásá- időn belül árusított kozmeti- panaszainak kétharmada jó­nak ellenőrzése során szűr- kai cikkek, háztartás-vegy- gos volt. Nem javult a bú­tek le. ipari termékek és festékek torok minősége; a háztartási Megállapították, hogy ál- minősége. Néhány helyen gépek, híradástechnikai ké­talában az igényeknek meg- azonban találtak olyan koz- szülékek és kerékpárok egy felelő minőségben kerültek metikai cikkeket és tisztító- része pedig kisebb szerelési üzletekbe az élelmiszerek, szereket, amelyeknek a sza- hibákkal került forgalomba, köztük a zöldség- és gyü- vatossága lejárt. Számos mosógép, televízió­mölcsfélék, valamint az él- Változatlanul sok olyan készülék, bútor és kerékpár vezeti cikkek. Az elmúlt hó- ruházati cikket minősítettek a hanyag szállítás vagy gon­napokban javult a kenyér, első osztályúnak, ami csak datlan tárolás miatt serült a tejtermékek, a liszt és a másod-, sőt harmadosztályú meg. termékként értékesíthető. A megállapított súlyosabb Csaknem minden másodikéi- hibák miatt a KERMI több ienőrzött készruha minősíté- mint 500 esetben megtiltotta sében találtak ilyen hibát, az áru értékesítését, illetve Előfordult, hogy a szabvány a vásárlók érdekeinek vé­szerint csak minőséghibás delmében megszigorította aa áruként árusítható terméket értékesítési feltételeket, első osztályúként adott el a (MTI) cukor minősége. Néhány hús­ipari készítmény ellen vi­szont jogosan érkeztek pa­csaknem a fele vesz részt a brigádmozgalomban. A személyszállításról be­szélve a miniszterhelyettes elmondta, hogy a vidéki ipartelepítés, a személyautó­és autóbuszforgalom fejlő­dése miatt 4 százalékkal ke­vesebb utast szállított a vas­út az elmúlt évben, mint korábban. A munkaerőhiány a többi népgazdasági ághoz hasonlóan a közlekedésben is érezhető. Különösen a ka­lauzhiány okoz gondot, mi­vel az utóbbi hónapokban megnőtt a jegy nélkül uta­zók számú. A menetjegy­Hétezer szocialista brigád, több mint 67 ezer tagjának képviseletében 310 brigád­vezető és több más küldött részvételével tartották pén­teken a MÁV Északi Jármű­javító művelődési központ­jában. a vasutas szocialista brigádvezetők III. országos tanácskozását. Dr. Mészáros Károly köz­lekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes, a MÁV ve­zérigazgatója beszámolt a vasút és a szocialista brigád­mozgalom elmúlt háromévi eredményeiről. Elmondta, hogy a lati axs vasutasnak vizsgálást tehát szigorítani kell, s ebben számítanak a vasút vezetői a szocialista brigádok segítségére. Kedve­zőtlenül alakult — egy év alatt 35.2 százalékkal nőtt — a szállítás közbeni áru­kár. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy 1972-ben kor­szerűsítik és bővítik a sze­mélykocsiparkot, s fokozzák a személyszállítás kulturált­ságát. A MÁV vezérigazgatójá­nak beszámolója után Szabó Antal, a Vasutas Szakszer­vezet főtitkára tartott kor­referátumot. A korreferátumot vita kö­vette. Országos agitációs és propagandamegbeszélés A Magyar Szocialista lis kérdésekkel kapcsolatos Munkáspárt Központi Bi- feladatokat. zottságának rendezésében a A tanácskozást Katona párt, a társadalmi és tömeg- István, az MSZMP KB agi­szervezetek agitációval és tációs és propagandaosztá­propagandával foglalkozó lyának vezetője nyitotta vezető politikai munkatár- meg. Előadást tartott Nyers sai, valamint a sajtó, a rá- Rezsó, az MSZMP Politikai dió és a televízió vezetői az Bizottságának tagja, a KB MSZMP Politikai Főiskolá- titkára, Övári Miklós, a KB ján csütörtökön és pénteken titkára és Nagy Miklós, a országos tanácskozáson be- KB tudományos, közoktatá­szélték meg az időszerű po- si és kulturális osztályának Mi kai, gazdasagi és kulturá- vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom