Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

fSNTtK, 107?. FEBRUÁR 4 Nukleáris vezérlésű automatikák a bányában . Rib Erzsébet, az MTI Munkatársa írja: A haaaí szénbányászatban elsőként Tatabányán Ismer­ték tel a rádióizotópos mé­rési módszerek én a nukleá­ris vezérlésű automatikák bányászati alkalmazásának jelentőségét A szénbányák geofizikai csoportja már a hatvanas évek elején meg­kezdte az ilyen irányú kísér­leteket A sok éves kísérletek eredményeként a tudomá­nyos elképzeléseket gyakor­latilag is sikerült megvalósí­tani, a ma már üzemszerűen alkalmaznak számos rádió­izotópos bersndezest Tatabá­nyán, mind a felszíni, mind a föld alatti munkahelyeken. A meddófeldolgozó üzem­ben például — ahol a bá­nyákból felszínre kerülő meddőből kiválasztják a még értakes szenet — nukleáris automaták irányítják a sű­rűségmérő, a szintjelző és a szintszabályozó műszereket A meddőből nyert szén mi­nőségét rádiólzotópos beren­dezesek segítségével mérik, és ellenőrzik. Más külszíni üzemeknél az iszapot és a sűrített leyegőt szállító cső­hálózat, az üzemanyagtartá­lyok falvastagságának válto­zását vizsgálják a különféle anyagok szerkezetébe aka­dálytalanul behatoló sugár­zás segítségével, tgy pillana­tok alatt megállapítják a fémrészek kopását, a szeny­nyeződés mértékét A szén­bányák központi műhelyé­ben roncsolás mentes anyag­vizsgálatot folytatnak egy sepciólis ipari röntgenberen­dezéssel. Tatabánya egyik bányájá­ban szerelték fel az ország­ban elsőként radioaktív bá­nyabiztonsági világítóteste­ket. Az új, izotópos fényjel­zők segítik a vágatokban a közlekedést, és alkalmasaké veszélyes helyek, elágazások megjelölésére is. A sok éves kutatómunka legújabb ered­ménye az a „Mlraknr" nevű radioaktív sugárzással mérő berendezés, amit a tatabá­nyaiak a Bányászati Kutató Intézettel közösen fejlesztet­tek ki. Ennek a kis méretű, sújtólégbiztos, hordozható készüléknek a segítségével percek alatt meghatározhat­ják a szakemberek a bánya­béli kőzetviszonyokat, • szénrétegek és meddőköze­tek vastagságát, térbeli el­helyezkedését. nélküli szövetak A Német Demokratikus Köztársaság textilgépipara elősegíti, hogy Európa egyik legnagyobb textilvéualata, a Szegedi Kenderfonó és Szövő teljesítse negyedik ötéves tervének egyik fontos fel­adatát, a korszerű, szövés nélküli technológia beveze­tését. Az NDK-ból megér­keztek az úgynevezett varr­vahurkoló gépek, s azokat a német szakemberek segítsé­gével szerelték fel, A két, együttesen mintegy két és fél millió forint értékű be­rendezés a próbaüzemelés után csütörtökön megkezdte az újfajta cikk, a szövés nél­küli szövet üzemszerű gyár­tását, A szövetet — B szövő­gépekre jellemző, s nagy csattogással működő w ve­télő nélkül készítik. Az év. százados technológia helyett varrással rögzítik egymás­hoz a szövet hosszanti és keresztszálait. Egy-egy gépen 900 varrótű hurkolja szövet­té a fonalakat, Termelékeny­ségük ötszörösen meghalad­ja a hagyományos gépekét, A PEDAGÓGIA MŰHELYÉBEN Kinek szól az előadás 1 Közvetlen hangú, közvet­ve postázott jókívánságok­bél tudom; a kritika nem örvend széles népszerűség­nek ott, ahol kritizál. Külo-­nősen nem, ha a publikáció sovány terjedelme miatt szi­gorú tőmondatokra szorítko­zik, ha « produkció valósá­gon (netán vélt) hőfoka és a száraz méltatás nem mindig ölelkezik abban az ideális harmóniában, ami a színészt, a közönséget és magát a kritikust is megnyugtatná. 1. „Ha újra kezdhetném.., w Apró kezek ismerkednek • hangszerrel, komoly fel­adatokat oldanak meg szép sikerrel a nagyobbak. Hét­évesek és húsz felé járó fia­talok, a Liszt Ferenc Zene­iskola növendékei. össze­sen 930-an. Stanics Béla, az Intézet igazgatója februárban ünne­pel. Huszonöt éve dolgozik a pályán, 18 éve ebben az iskolában. Hegedűtanár, hat étre igazgató. * — A mi munkánk nem a legérdekesebb terület. Min­dennapos feladatok, állan­dó helytállás, folyamatos gyakorlás és gyakoroltatás. A tantestület fiatal, ós mondhatom, valamennyien lelkes, tehetséges emberek. Nálunk a jó oktatómunka­hOB elengedhetetlen, hogy a tanárnak ne legyen állandó kapcsolata a hangszerrel. A gyakorlás, az új kottaanyag áttanulmányozása rengeteg időt igényel. Szerencsére szívesen csinálják. Az irodában, ahol beszél­getünk, szekrény áll, tele emblémákkal, egy-egy sike­res szereplés díjaival. Az Országos Kamarazene Fesz­tiválon évről évre szép sike­reket érnek el. A zenekar vezetője is Stanics Béla. — Tavaly az Országos Üt­torőzenekari Fesztiválon vet­tünk reszt Egerben, a zene­kar első lett a vonós kate­góriában. Ebben az évben itt, Szegeden rendezik az or­szágos hegedű- és feíuvós­vprsenyt, áprilisban. Nagy gond a szervezés, a tane­rők és növendékek megfe­lelő fogadásának előkészíté­se. Másik feladatunk az idén: részt veszünk a Ki mit tud? vetelkedón, már­ciusban lesz a helyi döntő — Hogyan készülnek fal egy-egy hangversenyre? Bizony sok szabad időt elrabol a kollégáktól a nö­vendékek felkészítése. Ilyen­kor egy-két hónapig naponta találkozik a tanár a gyere­kekkel, akiknek szüksége vgn meg több gyakorlásra, azokkal külön is foglalko­zunk, De megért a fárad­ságot, a gyerekek csakúgy ragyognak a siker után. Rendszeresen szerveznek tanért hangversenyeket, azokra is készülni kell. Az igazgatas, tanítás, zenekar­vezetés mellett kell íoót szakítani a hegedűre. — Látja, mindig itt tar­tom, ha van egy fél órám, máris kézbe veszem. A ve­szély persze állandóan fe­nyeget: éppen elmélyülne az ember, amikor kopognak, kórnek-mondansk valamit, máris kizökkentem, Igazgatói teendői közül az adminisztrieiőt hagyná «l legszívesebben. Gondja, az intézeté, hogyan lehetne a külső kerületekben a hangszeres oktatást is meg­szervezni, Az előképző után ugyanis a növendékek kény­telenek bejárni a központi Iskolába, mert a kintiek nem tudnak helyet biztosítani, így aztán a messze lakók gyakran lemorzsolódnak, sokszor a tehetséges gyere­kek is megszakítják a ta­nulást. —'Pedig a legnagyobb él­mény, ha a jelentkező hét­éves gyerek közös erőfeszí­tés eredményeképpen ko­moly feladatokat old meg, és 14 éves korában zenei középiskolába kerülhet. Ren­geteg volt növendékemmel találkoztam mór a megye különböző iskoláiban, tani­tottak. Ezért aztán, ha újra kezdeném, megint tanár len­nék. örülök, hogy a kislá­nyom minden jel arra mutat — 'ezt a pályát vá­lasztja, 0 is hegedűtanár lesz. Sulyok Erzsébet A Jelenség felszíni, látszó­lag szót sem érdemelne, ha mögüle újólag nem tárul­koznának elő azok az érzé­kenységi komplexusok, me­lyek a környezetünkben élő művészeket foglalkoztatják, ytcán, munkahelyen, klu­bokban sehol sem hordoz­nak annyi nyílt sebet, nehe­zen gyógyuló lelki sérülést, mint a művészek, kivált­képp a vidéken élő művé­szek önérzetesen begombol­kozó társaságában. A ren­dezőnek kevés a próba, a színészt elkerüli az igazán neki való szerep, & disziete­ző folt hátán foltozgatja a fantázia morzsáit, ami nagy­vonalú elképzeléseiből vér* szegény realitásnak megma­radt, a zenészt agyonhaj­szolják a próbák és előadá­sok, nincs ideje gyakorlásra. És a valós kétségek, mosto­ha körülmények tetejében ott a kritika, művész szá­mára az elillanó tapsok után egyedüli visszhang, kontroli­esély, mely rideg kösömbös­ségóvel, észrevételező, oly­kor statisztikai felsorolások­ban kimerülő részvétlensé­góvel tovább szaggatja a se­beket­Mi lehet Oka, hogy né­hány leirt szónak, a dolgok természetéből fakadóan töb­bé-kevésbé szubjektív észre­vételnek sokszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint amekkora ténylegesen van? Alighanem az előadás —köeőnseg^kritika eptimá Hsán egyenlő oldali három­szögének elhúzott vonalai, megbillent egyensúlya a vi­déki mávés?et| központok­bon. Budapesten a színész, miközben közönségének ját­szik, á kritikusok garmadát látja a nézőtéren, kiknek messzehangzó véleménye — bármily ellentmondásosak is — végeredményben orszá­gos nyilvánosságot garantál, A vidéken dolgozó színész, előadóművész elvétve része­sül fény jótéteményeiben, ritkán kap országos vissz­hangot, neve általában meg­reked a helyi sajtó rövidebb hullámhosszán — s a mű­vésznek, az önmagát szünte­lenül megújító, munkájára érzékeny művésznek ez ke­vés. Igazságtalannak tartja, Neki tucatnyi remekül el­játszott főszereppel sínes annyi lehetősége országos hírnévre, mint akármelyik tévébemondónak, vagy a magyar filmek epizódszere­peit kibérelt közepes képes­ségű fővárosi kojiéaainak. Az aránytalanságon, a mél­tatlan mellőzöttség érzésen azok a kivételes pillanatok sem változtatnak, na egy­egy premierre bejelentkezik a jónevű országos lap kri­tikusa. ilyenkor neki szól az előadás — a kritika meg a színésznek, lefegyverező stí­lusban, pár elegáns, brillan­tinba mártott jelzővel, őszin­tén váUonveregetve, mintha csak tudná, jótékonykodásra mekkora szükség van, ü A kör bezárult, a színész valahol országos fórumon visszaolvassa nevét, hogy abban a bizonyos darabban jó volt, Ügyes volt, tehetsé­ges, szépreményű, vagy egye­nesen kész, nagy művész, ritka pillanatokkal, magas hőfokon — aztán megint várhat évekig, hogy ekkora terítésben újra szóbabozzak. Az előadás—kritika—kö­zönség különböző oldalú há­romszögének legrövidebbje a közönség: egyre kevésbé számít. Igaz, eisősQfban ma­ga tehet róla, megosztotta, elkénvelmesítette a kultúra kibővült szolgáltatóhálózata­Nem képes már egy-egy elő­adást igazán feldobni, a hír, a szájpropaganda szarnyára kapni —, de spontán kifü­tyülni, megbuktatni sem. Manapság az emberek erősebben vagy finomab­ban, hosszabb vagy rö­videbb ideig, kitartóan vagy enerváltan tapsolnak a színházban — de mindig tapsolnak, s mindig udvaria­san. Soha sem fütyülnek, zúgolédnaki soha sem hall­gatnak. A taps elvétve ag­resszív, ritkán vélemenyezo Pedig a színházból ez hiány­zik. Arrii az adott pillanat varázsában azonnal eligazí­taná a színészt, a rendezőt, a karmestert, mindenkit, aki egyetlen szalmaszálat is mozdított az előadásért. A siker (mely Így nem igazi siker), s a bukás (mely így szintén nem igazi), csak ké­sőbb, a darab előadásainak számában derül ki, tehát lé­nyegében hosszú távon dő} el — holott a helyszínen kellene. Ebből következően a sarkos minősítés hálátlan szerepe egyedül a. kritikára hárul, mely valójában csak bizonytalan- jóslásokba bo­csátkozhat, ha a szakma kö­telmeit és a közönség körla­tét egyaránt figyeli, ül Minek szál az előadás? Neves rendezőismerősom panaszkodott egyik darabja után (fogathatasát lelkesnek éppen nem lehetett monda­ni), hogy valamennyien, túl a rivaldán, tulajdonképpen háromesélyes lottót játsza­nak. A tágabb értelemben vett közönség, 3 „lila érffiN miséd" (így fogalmazott ért­hető felindultsagból, idesm rolva a sajtót ts) — és a hivatalos vélemény tetszését pályázzák, ezekből a két ta­lálat már optimális. Ideális körülmények között persze az az optimum, ha a három lottószám uzonus: az igazán jo produkciónak egyetlen ta­lálata van, a telitalálat, Azt hiszem, alapvetően, erre ér­demes játszani- Mag ha lát­szólag a körülmények nem is ideálisak­Nikoiényi István A jégsziget foglyai szovjet —olasz szines, szinkronizált film. Irtai Róbert Bolt (angol), Ennie de Coneini (o)asz) és Mi­hail Kalatozov (szovjet). Operatőr: Leonyid ,Kalas­nyikov. Zenei Alexandr Zacepin. Rendezte: Mihail Kalatozov.. Főszereplők: Peter Fich (Npbiie; angol), SeanConnery (Amundsen: angol), Hardy Krüger (svéd Pilóta; nyugatnémet), Ma­rio Adorf (rádiós; nyu­gatnémet), Claudia Cardi­nale (Anna; olasz) és Do­natasz Banionisz (Maria­jio; szovjet), Évtizedekkel a sarkkutatás hősi korszaka utón Umberte Notiile olasz tábornok (piló­ta) 1928-ban egy hatalmas kormányozható léghajóvei elindult az Északi-sarkra. Az Jtalig. fedélzetén az expe­díció eljutott ugyan a sark fölé, de- a rossz idő miatt nem tudott leszállni. Vissza­fordultak, azonban a vihar­ban a léghajó összetört és lezuhant. A népes gárdából egak néhányan maradtak életben, köztük a vállalko­zás vezetője, NobHe tábor­nok. Hetekig éjtek a hó ég jég fogságában, egyre keve­sebb élelemmel és egyre ke­vesebb reménnyel. Megmen­tésükre 14 ország fogott üsx­*ze. Elindult felkutatásukra a világ akkor legnagyobb jégtörő hajója, a szovjet Kraszin ls. De a jég a n^gy hajót megállította, végül egy svéd repülő — rozoga kis alkotmányával — talált rá az expedíció életben ma­radt tagjaira, és elsőnek No­bile tábornokot vitte magá­val. A tábornoknak ez a lépé­se óriási vihart kavart. Nines benne a filmben, de Nobile ezért Mussolini előtt kegyvesztett lett. A tábor­nok a Szovjetunióbsn te­lepedett le, s csak a máso­dik világháború után tért haza. Kalatozov filmje en­nek a lépésnek morális elemzésére-értékelésére vál­lalkozik, Rekonstruálja az eseményeket, a diadalmas indulástól az itaiia pusztu­lásáig, a jég világába re­kedt expedíció hétköznap­jaiig, de ezeket a rendkívül izgalmas képeket esak hét­térként, szinte ürügyként használja fel arra, hogy S tábornok lélektani drámá­ját kibontsa. £z a lélektani éiemző6 azonban nem képes valódi feszültséget teremte­ni. Egyrészt azért, mert tu­lajdonképpen mnet mit el­dönteni- Hogy a tábornok helyesen cselekedett, azt a nézők — a tények ismereté­ben — nagyon jól tudják. Másrészt ez a morális elem­zés terjengőssé, hosszadal­massá teszi » filmet, Az igazi érdekesség ebben a filmben az expedíeió út­jának rekonstruálásában van, A jégsziget foglyaiból ezekre a jetenetekre fegusk emlékezni. 0. L. boszorkányperből dráma A Szegedi Nemzeti Szín­házban megkezdődtek Bár­dos Pál Űriszék című művé­nek próbái, A Szegeden élő írónak ez az első drámája. Témájában a Szeged környé­ki boszorkányperek egyikét eleveníti fel. Színpadra lép­nek a darabban az elvakul­tak, a megvesztegetettek, a megfélemlítettek és a meg­győzőitek. Velük szemben védtelenül áll 83 Órtallun Selymes Sára, aki mindvé­gig megőrzi emberségét. Ezt a szerepet Miklós Klára ér­demes művész játssza. Rajta kívül Blcskey Károly, Ivá­nyj József, Mentes József, Kovács János Jászai-díjasok és más, sok kiváló szegedi művész lép színpadra­A darabot Angyal Mária rendezi. Az ősbemutatót már­cius 4-én tartják a Szegedi Nemzeti Színházban, Illést tartott a MEM műszaki fejlesztési tanácsa Csütörtökön dr. Gergely István miniszterhelyettes ef­nökletévé! ülést tartott a MÉM műszaki fejlesztési ta­nácsa- A szarvasmarhatartás komplex technológiai rend­szereit értékelték. Megálla­pították, hogy 1800 isim lo­bon aprozodik szét az orszá­gosan meglevő 531 000 fehén­féfőhely, az épületek mint­egy qo százaléka elavult, es ezért nagy szüksége van a felújításra, rekonstrukcióra, valamint úi telepek építést re. A MÉM felmérése szerint az eimúit évben ál* szako­sított tehenészeti telep épí­tésén dolgoztak a mezőgaz­dasági nagyüzemekben, a lé­tesítmények döntő többségét át is adták rendeltetésének­Az új (szakosított telepeken összesen iqo QUP tehénférő­hely van, • Á bizottság, megállapította azt is, hc.gy a gazdaságok sok esetben idegenkednek a típustervek felhasználásától, saját elképzeléseik alapjár rendeztek be a telepeket ami nem minden esetben bi wnyuit szerencsés megoldás­nak- Előfordult ugyanis hogy az egyéni elképzelések a gyakorlatban nem váltak be, ami a gazdaságos üze­meltetést is befolyásolja. A tanács az ülésen meghatá­rozta azokat a szarvasmar­hatartást technológiákat, amelyek a legnagyobb sfr kerre számíthatnak a hasat mezőgazdaságban, A MÉM műszaki fejlesz­tési tanácsa megvizsgálta, hogyan halad a zóidségters­muoztés gépesítése. Megallíte pi tette, hogy aránylag gyor­san, három ev alatt sikerült kialakítani a paradicsom, valamint a vöröshagyma ter­mesztésének komplex gép­rendszerét. 4s uborka-, n fűszerpaprika- és a zöldbab­betakarító gépek kísérletéi jé ütemben hatodnak, A gazda­ságok számíthatnak arra, hogy a gépek gyártása rö­videsen megkezdődik. A cá­pák elterjedését egyelőm akadályozza' a magas ar. Gránát a kövek között A gzabadság-híd pesti híd­őjéneí, a Puna szelén tevő cövek között repeszgránátot talált Kelemen László tar telő, budapesti lakos, akt azonnal értesítette á rendőr­téget. A veszélyes rebbaeá­anyagot a tűzszerészek él» szállították. Feltehetően hi­borús maradvány, és az ala* cseny vízállás miatt kerüli felszínre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom