Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

KEDD, 1972. FEBRUÁR 29. Szegedi legyen a Szegedi Galéria - Nagy László A Galéria culata. Így lesz gazdag, sok- nek. Minden alkotó legerő­urugycn cimu írásában íel- rétű, mint az élet. Hiszen az sebb vágya, hogy rengeteg ismeri, hogy szakadék tátong élet illata, fénye, legbelseje nehézség legyőzése árán a a szegedi művészek és a sze- a művészet, az álmok, aka- sóját módján jelenítse meg gedi közönség között. Ennek rások, kívánságok, a szép és azt a világot, melynek ré­okat abban latja, hogy el- a jó — de a tragédiák meg- szese. Engedtessék meg ne­lentétben a hódmezővásárhe- mutatása is. Az eredetiség, künk szegedieknek is, hogy lyi kiállítókkal, a szegediek a kísérletezés, a szokatlan- ezt tegyük, szerető városunk­nem eléggé közérthetők, ság, az új, a sokféleség, a ban. Friss, új, elmélyült Engedtessek meg nekem, merészség nélkül sematikus, képzőművészetet akarunk, hogy ezt — mint harminc afféle háztáji művészet po- mely izgalmas, jó, felejthe­esztendei aktív kiállító festő rosodó szobája lenne a Mú- tetlén. Mindannyian ezért és grafikus — kétségbe von- zeum terme, ahová mind- küzdünk. A szegedi közönsé­Jam- annyian szívünk szerinti get sajnos elrontották a ko­A Szegedi Galéria megte- képeinket, szobrainkat akar- rábban rendezett sematikus remtése szükséges, ezt senki juk adni. kollektív tárlatok. Ezt ml sem vitatja. De szegedi Ré , „ tudjuk a lgjobban, akik vé­legyen. A szeged mű- hriyhez eev néri^ rünkkel hetünk ezért. Most tenek várra*" falaT'mö-" * műv£ és holnap is és mindig h.t­gül n a pont a s zak ad a 11 an u 1 szeti irányzat- «* fenntarta- tel alkotunk és embersé­gyűjtik magukba korunk fi- ni erőltetni teljes meg nem günket adjuk munkáinkba, zikai és lelki változásainak értése a művészet lényegé- Vincze András jeleit, széles horizonton mo-, gondolkodásuk. zog gondolkodásuk, olyan horizonton, amilyenen a szegedi orvosé, mérnöké, íróé, politikusé. Nagy belső feltáró folya­matnak lehetünk tanúi a mi testületünkben. Mi, művé­szek mindig a valóság össze­függéseit keressük, és ha eb­ben a kezdő képnéző logikai hiányt tapasztal és „nem ér­ti" a műalkotást, ez annak a jele. hogy megszokta a múltat, a városvégi festege­tésből adódó maradi képe­ket, szobrokat. Nem marad­hatunk egy bizonyra fajta Is­kola múmiái, kifestett stílu­sok rabjaL Mi azt adjuk a Szegedi Galéria falaira, önként, díj­mentesen, ami legjobban je­lez bennünket pillanatnyi­lag. Minket — nagyon ké­rem — ne hasonlítsanak mindig a vásárhelyiekhez, akiknek legtöbbje nem is vásárhelyi. Mi végezzük a magunk dolgát, nem kímél­jük a kísérletezéssel járó esetlegességeket sem. S ez nagy erény. A közérthetőség nem egyedüli mércéje a műalkotásnak. Bartók ma is kevesek szánvára őszintén közérthető. De ezzel a szó­val is baj van. A zenei és a képi világ elsősorban érezhető. Fantáziátlan, sivár emberek számára mindig semmitérő a művészet. Sze­geden igenis van közönsé­günk, kinek-kinek a maga közönsége. Egyéni kiállítá­sokon mindig nagy a közön­ség. A kollektív tárlatok mindig alkalmazkodással „készülnek", egy-egy művész nem adhatja feltétlenül és mindig jellemző alkotásait., mert félő, hogy „kirí" az együttesből. Nos, ne legyen semmiféle egységes arculata a kollektív tárlatoknak, de legyen élő szegődi módra — most a Galériában is — minden művész sajátos ar­Mikor kaphat családi pétiékot az anya ? g. j.-nt szegcdi olvasónk ír- ha az együttélő szülők közül végzésre előírt feltételekkel ííia„hc,ógymu'nrkjáet HTÜx aPa családi pótlékra nem rendelkezik. Két 16 éven ni, Így hónapok óta csaiáui pót- volt jogosult, a jogosultság aluli gyermekük van. A csa­ííkot nem kap. Munkahelyt n feltételeivel rendelkező anya ládi pótlék az anya jt^án Üfln^T^nilt' inaSl^m^ Jo^ti csak abban az esetben megállapítható. - Azegyütt­a ^-saíádi pó°iékot? Kéresét eh lehetett családi pótlékot meg- élő szülők közül az apa me­utasitották azzal, hogy erre állapítani, ha egyedülálló zőgazdasági termelőszövetke­nlncs lehetőség, mert férjével vou vagy az apa a gyerme- zet tagja, az anya pedig érnek" kdiőnemoivasónkk "d'zy hlh kekről nem gondrakodott. munkaviszonyban álló dolgo­íotta, hogy az új családi pót- a most megjelent 4/1971. zA Egy 19 éye" ,al,u1,1 f egy lókról szóló rendelkezések szc 2o) SZOT számú sza eves középiskolai tanul­nern tlomT^^i'S, bályzat 4. §. (2) bekezdése "J*?^* finST a feleség Jogán meg lehet álla- értelmében ha az együttélő kuk va7; Az az ,1971-ev; P<<«?' folyósítani « családi szül6k közül az apa csaiádi ben teljesített munkanapok pótlékot. Kérdezi, Jár-e részérő ,,,,|.r„ _„_ (.ff^llU . i(v. alapján 1972. április 30-ig családi pótlék az ÚJ rendeiko- Pótlékra nem jograult, a 30- FJ evermek után zések szerint, vagy sem7 gosultsag feltételeivel ren- J grr", gyerTveiK . A családi Pótlékról szóló delkező anya jogán a csa- családi pótlékra. Ezt köve­rend eCskS, ha a ládi pótlékot arra a körül- ^ J^sulteaga nem áll szülők eevüttélnek és a csa- ményre tekintet nélkül meg íenn; 1972- muajus *:t61 a M tótókra való jogosult- ke» állapítani, hogy egye- munkaviszonyban álló anya „ f i,,1 1 Ji ';B ,r dillálló-e illPtíW how az azonban rendelkezik a mun­sag feltételei mindkét szülő- auiano-e, illetőleg, nogy az ,d6 . munkavéasésre nél fennállnak, a családi aPa gondoskod k-e vagy sem k®Wöre *»j™™*"^™ pótlékot minden esetben az a gyermekekről. tettidőponttól két gyermek apa ioeán kell megállapítani Ez a rendelkezés vonatko- moponuoi Kei gyermek apa jogán Ken megaiiapitam. , . . utan az anya jogán jár a A régi rendelkezések szerint, Z1K ar,ra az esetre is, na az nótlék ana olvan foglalkozást folv- csaiam poneK. L KERÜLET Házasság: Kocsis Nándor és Boros Piroska, Szabó Dezső és Kiss Erzsébet, Hodl Sándor és Tóth Gabriella. Tökdlyl Imre és Magyar Rozélia, Nacsa Gábor és Gazdag Zsuzsanna, Stötzer Péter és Sávai Hilda, Bor Fe­renc éo Gombos Mária. Tápai András és Srankú Éva, Nagy Béla és Huszka Erzsébet, Pölös vánnsk és Budai Ilonának Ist anyakönyvi hírek János K.trl Rune Husztl Lajos DL KERÜLET Házasság: Juhász Antal ós Farkas Hona, Kovács Béla Sán­dor és Tamási Zsuzsanna, Bán Mihály és Faragó Katalin, Csúcs András és Boros Ibolya házas­ságot kötöttek. Születés: Bodó Imrének és Tury Zemira Editnek Lilla Bar­bara, Maass Gerhard Ernslnek - „— és Prigli Mária Ildikónak Rita, és Rácz Judit, Oslerman vén, Tóth András Miklósnak ós Mester Istvánnak és Tóth Erzse­és Lakatos Sarolta, Csikós Marisnak András, czirok beinek Gabriella, Csikós József­Gyozdnek és Félegyházi Martá­és Nagy Judit, Bardóczl Péter és Törzsmagi nak Péter, Darázs Józsefnek és Csaba, Kispéter Jánosnak Aranka házasságot kötöttek. nek és Papp Klára Margitnak ét Születés: Dr. Kiss Zoltánnak riann, Matula Mihálynak és és Szente Magda Ibolyának Gombos RozaUának Ildikó; Ho és Tóth Mária Editnek Ildikó "Ma- Tanács Piroskának" Tibor, Né­meth Imre Mihálynak és Pesti­Kornél Zoltán. Meszlényl And rásnak és Varga Máriának r.ek Andrea Erzsébet. Zsolt, Bajusz Pálnak és Király Ernőnek es Bozóki Honának Brigitta, Németh Fe ' . __ Palócz Gizella Juliannának Ru­di Jánosnak es Fekete Erzsébet- dolf Imre, Ezsiás Ferenc János­Farkas nak és Antal Juliannának TUn Lujzának de Julianna, Faragó Imrének és Ernö,_ Barna Lajosnak és Far- Szögi Etelkának Imre, Csapó József Andrásnak és Posztobá­rencnek és Provics Ibolyának kas Rozáliának Krisztina Rozá­Ferenc, Szabó Gyulának és, U»> Papp Györgynek és Lázár nyl Évának Viktor, Dubecz Sz.anka Mariának Gyula. Péntek Anna Máriának Márta Andrea, László Alajosnak és Ménesi Lászlónak és Szabó Ágotának Szögi Imrének és Klspétor Má- Zsuzsannának Renáta, Illés Ist­riának íme nevű gyermekük vánnak és Váraljai Évának Gá Dóra, Mucsl Sándornak es Ko­vács Veronikának Mária, dr. született. Szabó Lászlónak és Juhász Er- Halálozás: zsébet Máriának Zsolt Ferenc, Laczkó Józ&efné •••••iQnQMPMMr Rozália Sprőber rencnek Sebők Ferencnek és Vónckl Má- Józsefné Meckl Katalin, Orbán Ferenc. Szünyogh Sándornak és rlának Ferenc Zoltán. Szarka M bor, Mezei Ferencnek és Fekete Juliannának Ferenc, Nagy Fe­és Darázs Máriának Ferer.ené Tóth Ágnes, Oláh Má- Rácz Honának Erika nevü gyer­ria, -Komáromi János, Hegyközi mekllk született. Mártonnó Vecsernyés ROzsa, Hu- Halálozás; Blahó Józsefné 81­nyadi Mátyás. Bodolal Bélánú mala Terézia, Kéri Mátyás, Oön­gltnak Miklós Zoltán, Nagy Berndt Magdolna. Kantár Imré- dö® Oyörgyné Mllasslnov-s/.re­Sándornnk és Gáberits Teréziá- né Bodó Julianna, Kakuszl Fe- nto Aranka, Elekes Jánosno nr.k Sándor. Hobner Mátyásnak renc, Lalia András. Csonka lm- Eszter- Horváth Istvánné Miklós Sándornak és Barta Margit Zsuzsannának Zsuzsanna, Va» Antalnak éc Kopasz Mar­és Lele Mártának Márta Gabii' ella. Gézárt Istvánnak és Be lenta Zsuzsannának Attila. Oé- há'íy "istvin/" Czakó" Já'nosné ^Ko­Pálné Marton Rozália, Nagyml­ries Gézának és Varga Ibolyá' nak Zsolt Kornél. Konez Imré­nek és Benkö Katalin Györgyi­nek Enikő. Farkas János Ist' pasz Julianna. Marótl Ferenc­né Szatmári Margit, Csernl Ist­vánné Pápai Erzsébet, Szent­Szabó Mátyás. Csengeti Mi hály. dr Dobó Józsefné Hor­váth Vilma, Domonkos Ferenc. Berkes János meghalt. apa olyan foglalkozást foly­tat amely a családi pótlékra vonatkozó rendelkezések sze­rint nem ad jogot családi pótlékra vagy jogot ad ugyan (például: az apa munkavi­szonyban álló dolgozó vagy termelőszövetkezeti tag), de a munkaidőre és a munka­végzésre előírt feltételekkel nem rendelkezik. Arra a hónapra, amelyre az apa is jogosulttá válik saját jogán családi pótlékra, a családi pótlékot még az anya jogán kell megállapíta­ni és folyósítani. A követ­kező hónap első napjától azonban — amennyiben az apa a jograultság feltételei­vel rendelkezik — már az apa jogán kell folyósítani a családi pótlékot. Ez a ren­delkezés vonatkozik arra az esetre ís, ha az apa a csa­ládi pótléknak az anya jogán történő folyósításánál! ideje alatt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagokra vo­natkozó rendelkezések alkal­mazásával válik jogosulttá családi póilékra. Például: az együttélő szülők közül az apa kisiparos. Felesége mun­kaviszonyban álló dolgozó. A munkaidőre és a munka­Vánnak és Vajda Erzsébetnek Oszkár Szilágyi János Róbert, Wlndecker La- Józsefné Szilágyi Erzsébet, Csi­Josnnk és Bohrai Beatrixnek szár Gézáné Torma Erzsébet, Asztalos János, Hegybell István né Pintér Piroska, Kovács Mi­Farkas Beatrix, Csábi Árpádnak és Scheleznt Etelka Máriának Krisztina Etelka. Glla Jánosnak hály, Papp Erzsébet, és Cs.invl Piroska Mártának Ka- György meghalt, tnlln, Sznbó Istvánnak és Eke Judit Katalinnak Zoltán István, Klsnál Ferencnek és Vass n. KERÜLET Házasság: Mosonyl Sándor és Máriának Attila, Fodor László- Kanalas Erzsébet, Erényi Lajos rak és Balogh Honának Zsu- és Csollák Sarolta, Dohány Mi­zsnnna. Szabó Kálmánnak és hály és Kertész Mária, Tóth Mcr.ostort Ilona Erzsébetnek Tamás és Konthencz Klára Má­Róhert. Rácz Latosnak és Ml- Ha. Kátal János Miklós ka Etelka Juliannának Angéla, Slnka Endrének és Faranek kötöttek. Arankának Gvörgvl, Slnka End- Halálozas Fülöp Erzsébet Mária házasságot Kovács Nándor, rének -és Faranek Arankának Dobal sándorné Krizsán Katalin, •Szilvia, Gátőr Jánosnak és Hédi Valériának Zsolt János, Mészáros Imrének és Tóth An­na Erzsébetnek Csaba Imre ítnrkai Bélának és Tanács Pi­roskának Aranka, Németh Tst­Gál Józsefné Heimbach Ilona, Zsiga András. Radócz János, Tamai Károlynó Benkö Julian­na, Sípos-Szabó József meg­halt. Vörőskőy )ónos: 14 ÍMP0I tífesstsl visszalép 30. — Ezekhez én csak annyit szólhatok, hogy szolgálati kötelmeim folytán kerültek hozzám. Nekem ugyanis, mint az üteg szolgálatvezetőjé­nek, kötelességem elkobozni az ilyenféle er­kölcsromboló szellemi termékeket Márpedig a katonák között mindig akad egy-kettő, aki kap­csolatai révén hozzájut ezekhez a szennylapok­hoz. S nem elég, hogy saját maga nézegeti, ha­nem becsempészi a laktanyába, és a társainak is mutogatja. Én ilyen esetekben... Kertész ezredes félbeszakította a szóáradatot — Eltértünk a tárgytól, ön tehát azt állítja, hogy szerelmes lett abba a lányba. Kezdjük az elején. Mikor ismerkedtek meg? — Arra egész pontosan már nem is emlék­szem. Még a mult év szeptemberében. Valami­kor a hónap végén. — Szeptemberben dorgálást kapott — vetet­te közbe Beke őrnagy. — Így van? — Igen, de az egészen más lapra tartozik. Azt már azóta, éppen most, április negyedike alkalmából, el is törölték. Az ütegünkből ugyan­is többen beneveztek a szocialista versenybe, és akkor készültek az év végi vizsgákra. Én szol­gálati ügyben sokszor megfordultam a parancs­nokságon, s tudtam, hogy a kiképzési ti6Zt az íróasztala fiókjában tartja a vizsgakérdéseket. Gondoltam, ha sikerül hozzájutnom, az egész ütegnek becsületet szerzek vele. — Mármint a lopással? — Nem úgy értem, hanem, hogy a fiúk még jobban fel tudnak készülni... — S az így szerzett szabadságért és jutalma­kért hálásak is lettek volna magának. — Ügy sem fogadtam volna el tőlük sem­mit ... Beke őrnagy összefoglalta az őrmester kihall­gatásán eddig elhangzottakat: — Mindez csupán adalék a jelleméhez, de hát nem ez a legfontosabb. Magát szeptember ti­zenkilencedikén csípték el a kiképzési tiszt iro­dájában. Az üteg tagjainak egybehangzó vallo­mása szerint már tizennyolcadikán átadta a kérdéseket. Mit keresett tehát ezek után is az irodában? Figyelmeztetem, hogy már ne beszél­jen mellé, mert fölösleges időhúzás az egész. A rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján máris megindíthatnánk maga ellen a hadbíró­sági eljárást. Ha őszinte vallomást tesz, saját magán segít! Király őrmesternek megremegett a hangja. — Hiszen eddig is őszintén beszéltem. Ami­kor először pillantottam azt a lányt, azonnal belebolondultam. — Melyik napon történt ez? Király lehajtotta a fejét. "— Szeptember tizenhetedikén. — Helybem vagyunk — állapította meg Ker­tész ezredes. — Ezzel kellett volna kezdenie, s máris megtakaríthattunk volna egy fél órát Hol látta meg őt? — Az ablakon át, a szobájában. — Vetkőzött? — Igen. — Nem húzta el a függönyt? — Nem. A három tiszt egymásra nézett. — Folytassa. — Mindig ilyen fiatal lányra vágytam. Ha a KISZ-szervezet közös klubdélutánt vagy ünnep­séget rendezett valamelyik lányiskolával, én mindig szívesen vállaltam társadalmi munkát. Gondoskodtam szendvicsekről, frissítőkről, s vé­gig ott maradtam, még akkor Ss, ha éppenség­gel nem volt jó a hangulat Próbáltam megis­merkedni lányokkal, de amikor randevút kér­tem tőlük, vagy a laktanyán kívül találkoz­tunk, egyszerűen kinevettek. Most végre, azt hittem, sikerül. — Miből hitte? — Abból, hogy a barátnőjével levelet küldött — Mi állt a levélben? Az őrmester átfűtött hangon — mint szor­galmas diák az otthon bemagolt memoritert — idézni kezdte a levél szövegét: „Kedves Ismeretlen Kukucskáló! Igazán nem szép Magától, hogy estéről estére kifürkészi egy diáklány hálószobatitkait. Néphadseregünk ka­tonáit én másmilyen embereknek ismerem. Aki olyan fontos beosztásban dolgozik, hogy az iro­dájában még késő este is mindig akad dolga, az jobban tenné, ha máson járpa az esze. Én itt csak albérletben lakom, s a házigazdám azt mondta, hogy szemben úgyis parancsnokság van, ahonnan délután mindenki eltávozik. De hát úgy látszik, Magát ott tartja a sok elfog­laltság. így aztán nem tudom, mit csináljak. Mert hét lefekvés előtt ugyebár az embernek le kell vetkőznie. Ezért arra kérem: ne lesel­kedjen tovább utánam. Én még fiatal lány va­gyok, és tudom, hogy mi az illem. Remélem, megérti kérésemet, és aszerint cselekszik. Ka­ti." Az aláírás alatt ott állt még két sor, ami megdobogtatta a szivemet. Ezt irta: „Ha a leve­lem mégsem egészen meggyőző, akkor megbe­szélhetjük a dolgot személyesen is. Péntek este a Napsugár cukrászdában fogok fagylaltozni." „Hányszor elolvashatta, amíg így el tudta fújni kívülről" — gondolta Beke. (Folytatjuk^ Olvasónk esetében 1972. ja­nuár 1-től jár a két gyer­meke után a családi pótlék, mert férje nem jogosult csa­ládi pótlékra. Dr. V. M. Eltűnt a füst... A buharai földgáz hasz- útközben több tucat kolhozt nosítása érdekében komplex érint, ahol mezőgazdasági­programot dolgoztak ki az ipari célokra használják fel. alma-atai közigazgatási te- A propán-bután gáztúzhe­rület gázellátásának megöl- lyeket földgázvezetékes ké­dására. Az üzbég főváros szülékek váltják fel. Alma­mellett — Kaszkelen kertvá- Atában már 20 000 háztar­rosban — már fektetik a tásban főznek és fűtenek csöveket. A következő lé- gázzal, a nagyüzemek ké­pés az ifjú városok, Talgar, ményeiből sem gomolyog és Kapcsagaj gázellátásának már lé kört sze megvalósitasa. , 1® . , A lelőhelyektől a városok zo> széntüzelésből szármázó felé „nyomulva" a földgáz füst. (BUDAPRESS—APN) NAPI KISLEXIKON a Hold talajáról A legújabb szovjet automata űrhajó felada­ta az volt, hogy hozzon talajmintákat a Holdról­Az Apolló-vállalkozá­soknak is egyik legfon tosabb célja a talajmin­ták vétele volt, és a Hold kőzeteit más auto­maták (például a Luna­hod) is vizsgálták már. Vajon miért ez a nagy érdeklődós? # Okai? A Hold talaja számos tudományág érdeklődé­sére tarthat számot. Nemcsak a geológusok kíváncsiak összetételére, jellemzőire, hanem a fi­zikusok, vegyészek és a csilagászok is. Csillagá­szati szempontból fő­ként azért érdekes a ta­lajminták elemzése, mert választ adhatnak a naprendszer eredeté­nek, keletkezésének jó néhány kérdésére. Meg­erősíthetnek, de meg is dönthetnek hipotézise­ket. A biológusok is ér­deklődéssel láttak hozzá a talajminták vizsgála­tához. És alighanem ők azok, akik eddig a leg­meglepőbb eredmények­re, sőt rejtélyekre buk­kantak. # Éltető? A Holdról hozott ta­lajmintákban egyetlen élő szervezetet sem ta­láltait. A Hold „klímá­ja" nagyon ellenséges környezet az élő orga­nizmusok számára. Vi­szont a szemcsékre vagy porrá tört mintákkal összekevert táptalajon sokkal gyorsabban nő­nek és érnek be a kí­sérleti növények, mint normális körülmények között. Kiderült, hogy a növények főként a man­gánt, a kobaltot és a szkandiumot építik be szervezetükbe a holdta­lajból. Ám azt még nem sikerült megállapítani, hogyan képesek erre a növények. # Gyilkos? A mikrobákkal vég­zett kísérletek éppen az ellenkező eredménnyel jártak. A holdtalajjal együtt táptalajra helye­zett mikroorganizmusok néhány órán belül el­pusztultak, még azok is, melyeket a legellenál­lóbbnak tartanak. A holdtalaj gyilkos hatá­sára is csupán feltevé­sek születtek egyelőre. Ezek szerint nem maga a talaj öl, hanem a ta­laj és a fehérjék közti kölcsönhatás során ke­letkező anyagok mérge­zőek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom