Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP] A A város egész lakosságát összefogja a népfront w Újjáválasztották a bizottságot és a tisztségviselőket 62. évfolyam, 50. szám 1972. február 29., kedd Ara: 80 fillér Tegnap délután a Bartók Béla Művelődési Központ zsúfolásig megtelt nagytermében a Városunkért, szocialista hazánkért, a békéért! jelszó fogadta a Hazafias Népfront városi választási gyűlésének résztvevőit. A gyűlésen, melyen Tombácz Imre városi alelnök töltötte be az elnöki tisztet, részt vett Rózsa István, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Ozvald Imre, az MSZMP városi bizottságának titkára, Papp Gyula, a megyei város tanácsának elnökhelyettese. Ott volt Nagy István, a népfront megyei elnöke, Baló Ilona, a KISZ városi bizottságának titkára, Takács Imréné országgyűlési képviselő és Ilajas László, az SZMT titkára is. Miután a Tömörkény gimnázium madrigálkórusának szép előadásában elhangzott a Himnusz, Hofgesang Péter városi népfronttitkár beszámolójára került sor. A hozzászólások után megválasztották a város 81 tagú népfrontbizottságát, a 19 tagú elnökséget és a megyei küldöttértekezletre a város 85 delegáltját. A beszámolóban különös hangsúlyt kapott az a tény, hogy Szeged az utóbbi években dinamikusan fejlődött, és éppen ebből következően a népfrontmozgalom előtt álló követelmények, feladatok is egyre nagyobbak. A népfront városi bizottsága az eltelt négyéves periódusban igyekezett eleget tenni e feladatoknak. A választások idején jól éltek alkotmányos funkcióikkal, részt vállaltak a város fejlesztésében, biztosították a demokratikus véleménycsere lehetőségét Szeged lakói és vezetői között. A gyors iparosítás, a nehézipar, az iparövezet és az olajipar megjelenése nemcsak a város külső képében, hanem életében is nagy változásokat hozott. És e változások feltétlenül kedvezőek. Tavaly például az országos átlagnál nagyobb mértékben emelkedett Szegeden a kereskedelmi fo igalom, bizonyítva a lakosság megnövekedett vásárlóerejét. Ám az üzlethelyiségek száma nem gyarapodott kellőképpen. Hasonló a helyzet Tarjánban is, ahol több mint tízezer ember lakhat már kulturált körülmények között, de a kiegészítő létesítmények építése sajnos részben elmaradt. Éppen ezért jó lenne, ha a társadalom véleménye serkentené az építőipart vállalásainak és kötelezettségeinek teljesítésére. Hiszen a lakásépítkezésben is nagy volt a lemaradás, márpedig a negyedik ötéves terv lakásprogramját feltétlenül teljesíteni kell. A hozzászólások is jól tükrözték a szerteágazó népfrontmunka legfontosabb területeit és céljait. Sziládi Sándor mozgalmi kérdésekről, Futó Antal a fiatalok gondjairól és a pályaválasztásról, Bozó Béla a népfront társadalomban betöltött szerepéről, Berzsenyi Lajos Tarján gondjairól, Kónya Károly a szegediek városért végzett munkájáról beszélt Fülöp János a fiatalok bevonásáról, Urbanovics Barnabás az utcák szemetességéről és az emberek magatartásáról, Erdei István a kerületek közigazgatási gondjairól, Szűcs István az egyetemisták városban betöltött szerepéről, Cseh Béláné a petöfitelepi fodrászgondokról, Molnár Antal kaA népfront városi elnöke: dr. Kedvessy .György egyetemi tsnár. Alelnökei: Lacsán Mihályné nyugdíjas, dr. Ábrahám Antalné konzervgyári igazgató, dr. Diós József, a Tömörkény gimnázium igazgatója, Papp Gyula tanácselnök-helyettes, Kakuszi Géza, a kábelgyár igazgatója, Takács Imréné fonónő, országgyűlési képviselő. A bizottság titkára: Hofgesang Péter tanár. Tagjai: Deák Béla, a városi pártbizottság osztályvezetője, Nagy Lászlóné SZMTosztályvezető, Fülöp János, a MAV-nevelőintézet igazgatója, Nagymihály Lászlóné könyvelő, Forgó Pálné tanítónő, Rácz Károly nyugdíjas, Oltvai Ferenc levéltári igazgató, Hajdú Sándor olajipari munkás, Ipacs Éva ruhagyári munkásnő, Kenderes János tervezőintézeti igazgató és Baló Ilona városi KISZtitkár. Holnaptol Társadalmi ellenőrök az autóbuszokon Nagy változáson ment át az elmúlt év végén a szegedi autóbuszközlekedés, majd újév után kísérlet történt arra is, hogy közös erővel még jobbá tegyék a munkásszállítást. A decentrum-rendszer kiépítése után a lépcsőzetes munkakezdéssel kísérletezve lehetne — más fejlesztési lehetőség híján — a zsúfoltságot, a mindennapi idegességet enyhíteni. Holnaptól, március 1-től ismét Volán-próbálkozásra figyelhetnek fel utasok és sofőrök egyaránt: 60 társadalmi ellenőr utazik „rangrejtve" a szegedi járatokon. A MÁV-tól a DÉLÉP-ig, a tanácsoktól a tejiparig — jó néhány üzemmel, intézménynyel, vállalattal vette fel a kapcsolatot a 10. számú Volán személyforgalmi osztálya nemrégiben, hogy javaslatokat kapjon a társadalmi ellenőrök személyére. Tegnap, hétfőn délelőtt a Volán központjában a már kiválasztott társadalmi munkásokat tájékoztatták a teendőkről a közlekedési szakemberek. A hatvan társadalmi ellenőr nemcsak a tájékoztató jellegű anyagokat kapta meg, nemcsak a sók utazáshoz szükséges ingyen-igazolványt, de az úgynevezett nyílt rendeletet is, amely jogot ad bármilyen ellenőrzésre. Maguk a kritikusi szellemmel bíró utasok sem figyelmeztethették volna több szabályra és szabálytalanságra a leendő ellenőröket, mint a személyforgalmi osztály vezetői. A menetrendszerű, pontos közlekedés érdekében most már a társadalom képviselőinek joguk van arra, hogy minden nap eljuttathassák — remélhetőleg meghallgattatásra is találó — észrevételeiket a helyi forgalom irányítóihoz. Az általánosabb jellegű megfigyelésekről a negyedévenként megtartandó újabb összejöveteleken számolnak majd be: arról például, hogy mFlyen a munkafegyelem, a megállóhelyek kialakítása megfelel-e a kívánalmaknak, milyen a decentrális rendszer hatékonysága, az egyes járatok kihasználtsága. Kereskedelmi feladataik is lesznek: ellenőrzik azt, hogy nem bliccelnek-e az utasok, jól kezelik-e a perselyt a sofőrök. A Volánnál ugyanis egész pénzgyűjteménnyel rendelkeznek: a jugoszláv dinártól a magyar tantuszig. S olyan tapasztalataik is vannak, hogy az ügyesebbek már bevezették a családi bérletet: délelőtt az unoka, délután a nagypapa használja ugyanazt a betétlapot. Másrészt az is megtörténik, hogy — pénz az ablakban — a vezető a rossz perselyre hivatkozva, szabálytalanul, a sofőri pulpitusra teteti az obulusokat. nonok az egyház és a népfront kapcsolatairól, Simon Mihály pedig a közlekedés bajairól szólt. A megyei és a városi pártbizottság, valamint a városi tanács nevében dr. Ozvald Imre köszöntötte a gyűlés résztvevőit Felszólalásában méltatta a népfrontbizottság eddig végzett munkáját, eredményeit. Szólt a bizottságnak a város életében, fejlődésében és a várospolitikában betöltött feladatairól. Az első esztendő után Ölést tarlott a MÉH igazgatótanácsa Tizenegy hónappal ezelőtt volt a szövetkezetek közös vállalatává átszervezett MÉK alakuló kögyűlése, a tegnap délelőtti igazgatótanácsi ülést joggal nevezhetjük mégis a dátumtévesztés vádja nélkül igazi alakuló ülésnek, pontosabban: átalakuló közgyűlésnek. Az önállóság első éve bőséges tapasztalattal szolgált ugyanis annak az eldöntéséhez, merre is haladjon a MÉK. Parázs viták, szenvedélyes hozzászólások láncolata töltötte ki az ülés teljes idejét. Vezető téma volt a vitában a két szövetkezeti formáció — a téesz és áfész — együttműködésének egyengetése, a problémák lehető legnyíltabb fölvetésével. Az alapprobléma körülbelül így vázolható: a termelőszövetkezet termeli az árut, a kereskedelem értékesíti. A téesz drágán — vagy legalább árán — akarja adni a zöldséget és gyümölcsöt, az áfész szeretné minél olcsóbban megvenni és minél többért továbbadni. Ez a törekvés itt azért ütközik szikrázva, mert mindketten tagjai a közös vállalatnak, mindkettőnek nagyjából ugyanazok az emberek a tagjai, és bizonyos haszonra maga a vállalat is törekszik. Hogy nem babra — és nem is csak pénzre — megy a játék, annak bizonyítására idézünk az egyik felszólalásból: — A partneri viszonyt én csak a gerincesság elvének szigorú betartásával tudom elképzelni. Ne a szövetségesekkel akarjuk megfizettetni a rizikót. Ne terjesszük árpolitikánkkal azt a tévhitet a munkásság körében, hogy a paraszt drágán termel, és a munkás rovására termel drágán. Ebben a vitában így tisztázódtak a nézetek: ne keressük a kiskapukat egymás rovására. A tagok szolgálata az első feladat, csak az lehet a cél, hogy a lakosság járjon jól. A termelő olyan áron termeljen, amilyenen tud. A kereskedelem kapja meg a maga hasznát, de ne többet. Kerüljön az áru a boltokba annyiért, amenynyiért kerülhet, de semmivel se többért. Tagadhatatlanul türelmetlenség beszélt a hozzászólókból: a tag, a gazda egészséges, előrevivő, felelősségteljes türelmetlensége. Ez nem jelenti azt, hogy rosszul dolgozott az átalakított MÉK. hiszen minden profilváltozásnak kifutási időre van szüksége. Megyénk legnagyobb szövetkezeti közös vállalata esetében a fordulat óriási, az elmúlt tizenegy hónapot úgy emésztette föl mégis, hogy napi feladatainak többségének eleget tudott tenni. Évi nyeresége meghaladja a 6 milliót, és első évében 400 ezer forintot fizethetett vissza nyereségéből a termelőknek. A „bejáratás" esztendeje után mindenesetre megszabta az igazgatótanács, hogy tevékenységi körét a válla-, lat szűkítse le, a zöldség és gyümölcs közvetítő kereskedelmére összpontosítsa minden erejét, ipari tevékenysége a kallódó áruk mentését szolgálja, mert a lakosság és a közös vállalat szövetkezeteinek együttes érdeke ezt kívánja. Várják a tavaszi Gyenge homoktalajon is jól gazdálkodik a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet, do ehhez minden munkát a legmegfelelőbb időben kell elvégezniök. Az idei gyenge tél és a vártnál több napsütés meggyorsította a melegágyakban zöldellő palánták fejlődését és a hatalmas prizmákban tárolt vetőgumó csírázását. Az elmúlt napokban 50 vagon burgonyát válogattak ki a tsz dolgozói és készítették elő ládákba, hogy az üvegházakban kellő fűtés és forgatás közben megtörténjen az előhajtatás, csíráztatás. Terveik szerint március közepén kezdik meg a vetést. Az idén 535 holdon termesztenek burgonyát. Tízmilliós zöldségprogramiukba jól illeszkedett az előhasznosításként termesztett hónapos retek is, amelyből 30 ezer csomót értékesítettek. A kelő gondozás és a jó idő miatt még a homoktalajon is túlfejlődtek a karalábé palánták. Kiültetésük még korai lenne, de edzettségük javítása miatt már most üvegablakok alá helyezik a növényekkel telt ládádat a lányok. Így könnyebben elviselik majd három hét múlva a szabad levegőt