Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAG M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAP] A A város egész lakosságát összefogja a népfront w Újjáválasztották a bizottságot és a tisztség­viselőket 62. évfolyam, 50. szám 1972. február 29., kedd Ara: 80 fillér Tegnap délután a Bartók Béla Művelődési Központ zsúfolásig megtelt nagytermében a Városunkért, szocia­lista hazánkért, a békéért! jelszó fogadta a Hazafias Nép­front városi választási gyűlésének résztvevőit. A gyűlé­sen, melyen Tombácz Imre városi alelnök töltötte be az elnöki tisztet, részt vett Rózsa István, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Ozvald Imre, az MSZMP városi bizottságának titkára, Papp Gyula, a megyei város ta­nácsának elnökhelyettese. Ott volt Nagy István, a nép­front megyei elnöke, Baló Ilona, a KISZ városi bizottsá­gának titkára, Takács Imréné országgyűlési képviselő és Ilajas László, az SZMT titkára is. Miután a Tömörkény gimnázium madrigálkórusának szép előadásában elhang­zott a Himnusz, Hofgesang Péter városi népfronttitkár beszámolójára került sor. A hozzászólások után megvá­lasztották a város 81 tagú népfrontbizottságát, a 19 tagú elnökséget és a megyei küldöttértekezletre a város 85 de­legáltját. A beszámolóban különös hangsúlyt kapott az a tény, hogy Szeged az utóbbi évek­ben dinamikusan fejlődött, és éppen ebből következően a népfrontmozgalom előtt álló követelmények, felada­tok is egyre nagyobbak. A népfront városi bizottsága az eltelt négyéves periódusban igyekezett eleget tenni e feladatoknak. A választások idején jól éltek alkotmányos funkcióikkal, részt vállaltak a város fejlesztésében, biz­tosították a demokratikus véleménycsere lehetőségét Szeged lakói és vezetői kö­zött. A gyors iparosítás, a ne­hézipar, az iparövezet és az olajipar megjelenése nem­csak a város külső képében, hanem életében is nagy vál­tozásokat hozott. És e vál­tozások feltétlenül kedvező­ek. Tavaly például az orszá­gos átlagnál nagyobb mér­tékben emelkedett Szegeden a kereskedelmi fo igalom, bizonyítva a lakosság meg­növekedett vásárlóerejét. Ám az üzlethelyiségek szá­ma nem gyarapodott kellő­képpen. Hasonló a helyzet Tarjánban is, ahol több mint tízezer ember lakhat már kulturált körülmények kö­zött, de a kiegészítő létesít­mények építése sajnos rész­ben elmaradt. Éppen ezért jó lenne, ha a társadalom véleménye serkentené az építőipart vállalásainak és kötelezettségeinek teljesíté­sére. Hiszen a lakásépítke­zésben is nagy volt a lema­radás, márpedig a negyedik ötéves terv lakásprogramját feltétlenül teljesíteni kell. A hozzászólások is jól tükrözték a szerteágazó nép­frontmunka legfontosabb te­rületeit és céljait. Sziládi Sándor mozgalmi kérdések­ről, Futó Antal a fiatalok gondjairól és a pályaválasz­tásról, Bozó Béla a népfront társadalomban betöltött sze­repéről, Berzsenyi Lajos Tarján gondjairól, Kónya Károly a szegediek városért végzett munkájáról beszélt Fülöp János a fiatalok be­vonásáról, Urbanovics Bar­nabás az utcák szemetessé­géről és az emberek maga­tartásáról, Erdei István a kerületek közigazgatási gondjairól, Szűcs István az egyetemisták városban be­töltött szerepéről, Cseh Bé­láné a petöfitelepi fodrász­gondokról, Molnár Antal ka­A népfront városi el­nöke: dr. Kedvessy .György egyetemi tsnár. Alelnökei: Lacsán Mi­hályné nyugdíjas, dr. Ábrahám Antalné kon­zervgyári igazgató, dr. Diós József, a Tömör­kény gimnázium igaz­gatója, Papp Gyula ta­nácselnök-helyettes, Ka­kuszi Géza, a kábelgyár igazgatója, Takács Im­réné fonónő, országgyűlé­si képviselő. A bizottság titkára: Hofgesang Pé­ter tanár. Tagjai: Deák Béla, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, Nagy Lászlóné SZMT­osztályvezető, Fülöp János, a MAV-nevelő­intézet igazgatója, Nagy­mihály Lászlóné köny­velő, Forgó Pálné taní­tónő, Rácz Károly nyugdíjas, Oltvai Fe­renc levéltári igazgató, Hajdú Sándor olaj­ipari munkás, Ipacs Éva ruhagyári munkásnő, Kenderes János terve­zőintézeti igazgató és Baló Ilona városi KISZ­titkár. Holnaptol Társadalmi ellenőrök az autóbuszokon Nagy változáson ment át az elmúlt év végén a szegedi autóbuszközlekedés, majd újév után kísérlet történt arra is, hogy közös erővel még jobbá tegyék a munkás­szállítást. A decentrum-rend­szer kiépítése után a lépcső­zetes munkakezdéssel kísér­letezve lehetne — más fej­lesztési lehetőség híján — a zsúfoltságot, a mindennapi idegességet enyhíteni. Hol­naptól, március 1-től ismét Volán-próbálkozásra figyel­hetnek fel utasok és sofőrök egyaránt: 60 társadalmi el­lenőr utazik „rangrejtve" a szegedi járatokon. A MÁV-tól a DÉLÉP-ig, a tanácsoktól a tejiparig — jó néhány üzemmel, intézmény­nyel, vállalattal vette fel a kapcsolatot a 10. számú Vo­lán személyforgalmi osztálya nemrégiben, hogy javaslato­kat kapjon a társadalmi el­lenőrök személyére. Tegnap, hétfőn délelőtt a Volán köz­pontjában a már kiválasztott társadalmi munkásokat tá­jékoztatták a teendőkről a közlekedési szakemberek. A hatvan társadalmi ellenőr nemcsak a tájékoztató jel­legű anyagokat kapta meg, nemcsak a sók utazáshoz szükséges ingyen-igazolványt, de az úgynevezett nyílt ren­deletet is, amely jogot ad bármilyen ellenőrzésre. Maguk a kritikusi szellem­mel bíró utasok sem figyel­meztethették volna több sza­bályra és szabálytalanságra a leendő ellenőröket, mint a személyforgalmi osztály vezetői. A menetrendszerű, pontos közlekedés érdekében most már a társadalom kép­viselőinek joguk van arra, hogy minden nap eljuttat­hassák — remélhetőleg meg­hallgattatásra is találó — észrevételeiket a helyi for­galom irányítóihoz. Az álta­lánosabb jellegű megfigyelé­sekről a negyedévenként megtartandó újabb összejö­veteleken számolnak majd be: arról például, hogy mF­lyen a munkafegyelem, a megállóhelyek kialakítása megfelel-e a kívánalmaknak, milyen a decentrális rend­szer hatékonysága, az egyes járatok kihasználtsága. Kereskedelmi feladataik is lesznek: ellenőrzik azt, hogy nem bliccelnek-e az utasok, jól kezelik-e a perselyt a so­főrök. A Volánnál ugyanis egész pénzgyűjteménnyel rendelkeznek: a jugoszláv dinártól a magyar tantuszig. S olyan tapasztalataik is vannak, hogy az ügyesebbek már bevezették a családi bérletet: délelőtt az unoka, délután a nagypapa használ­ja ugyanazt a betétlapot. Másrészt az is megtörténik, hogy — pénz az ablakban — a vezető a rossz perselyre hivatkozva, szabálytalanul, a sofőri pulpitusra teteti az obulusokat. nonok az egyház és a nép­front kapcsolatairól, Simon Mihály pedig a közlekedés bajairól szólt. A megyei és a városi párt­bizottság, valamint a városi tanács nevében dr. Ozvald Imre köszöntötte a gyűlés résztvevőit Felszólalásában méltatta a népfrontbizottság eddig végzett munkáját, eredményeit. Szólt a bizott­ságnak a város életében, fej­lődésében és a várospolitiká­ban betöltött feladatairól. Az első esztendő után Ölést tarlott a MÉH igazgatótanácsa Tizenegy hónappal ezelőtt volt a szövetkezetek közös vállalatává átszervezett MÉK alakuló kögyűlése, a tegnap délelőtti igazgató­tanácsi ülést joggal nevez­hetjük mégis a dátumtévesz­tés vádja nélkül igazi alaku­ló ülésnek, pontosabban: átalakuló közgyűlésnek. Az önállóság első éve bő­séges tapasztalattal szolgált ugyanis annak az eldöntésé­hez, merre is haladjon a MÉK. Parázs viták, szenve­délyes hozzászólások láncola­ta töltötte ki az ülés teljes idejét. Vezető téma volt a vitában a két szövetkezeti formáció — a téesz és áfész — együttműködésének egyengetése, a problémák le­hető legnyíltabb fölvetésével. Az alapprobléma körülbelül így vázolható: a termelőszö­vetkezet termeli az árut, a kereskedelem értékesíti. A téesz drágán — vagy leg­alább árán — akarja adni a zöldséget és gyümölcsöt, az áfész szeretné minél olcsób­ban megvenni és minél többért továbbadni. Ez a törekvés itt azért ütközik szikrázva, mert mindketten tagjai a közös vállalatnak, mindkettőnek nagyjából ugyanazok az emberek a tagjai, és bizonyos haszonra maga a vállalat is törekszik. Hogy nem babra — és nem is csak pénzre — megy a játék, annak bizonyítására idézünk az egyik felszólalás­ból: — A partneri viszonyt én csak a gerincesság elvének szigorú betartásával tudom elképzelni. Ne a szövetsége­sekkel akarjuk megfizettetni a rizikót. Ne terjesszük ár­politikánkkal azt a tévhitet a munkásság körében, hogy a paraszt drágán termel, és a munkás rovására termel drágán. Ebben a vitában így tisz­tázódtak a nézetek: ne ke­ressük a kiskapukat egymás rovására. A tagok szolgálata az első feladat, csak az le­het a cél, hogy a lakosság járjon jól. A termelő olyan áron termeljen, amilyenen tud. A kereskedelem kapja meg a maga hasznát, de ne többet. Kerüljön az áru a boltokba annyiért, ameny­nyiért kerülhet, de semmivel se többért. Tagadhatatlanul türelmet­lenség beszélt a hozzászólók­ból: a tag, a gazda egészsé­ges, előrevivő, felelősségtel­jes türelmetlensége. Ez nem jelenti azt, hogy rosszul dol­gozott az átalakított MÉK. hiszen minden profilválto­zásnak kifutási időre van szüksége. Megyénk legna­gyobb szövetkezeti közös vállalata esetében a fordulat óriási, az elmúlt tizenegy hónapot úgy emésztette föl mégis, hogy napi feladatai­nak többségének eleget tu­dott tenni. Évi nyeresége meghaladja a 6 milliót, és első évében 400 ezer forin­tot fizethetett vissza nyere­ségéből a termelőknek. A „bejáratás" esztendeje után mindenesetre megszab­ta az igazgatótanács, hogy tevékenységi körét a válla-, lat szűkítse le, a zöldség és gyümölcs közvetítő kereske­delmére összpontosítsa min­den erejét, ipari tevékenysé­ge a kallódó áruk mentését szolgálja, mert a lakosság és a közös vállalat szövetkeze­teinek együttes érdeke ezt kívánja. Várják a tavaszi Gyenge homoktalajon is jól gazdálkodik a forráskúti Haladás Termelőszövetkezet, do ehhez minden munkát a legmegfelelőbb időben kell elvégezniök. Az idei gyenge tél és a vártnál több napsü­tés meggyorsította a meleg­ágyakban zöldellő palánták fejlődését és a hatalmas prizmákban tárolt vetőgumó csírázását. Az elmúlt napokban 50 vagon burgonyát válogattak ki a tsz dolgozói és készítet­ték elő ládákba, hogy az üvegházakban kellő fűtés és forgatás közben megtörtén­jen az előhajtatás, csírázta­tás. Terveik szerint március közepén kezdik meg a ve­tést. Az idén 535 holdon ter­mesztenek burgonyát. Tízmilliós zöldségprogram­iukba jól illeszkedett az elő­hasznosításként termesztett hónapos retek is, amelyből 30 ezer csomót értékesí­tettek. A kelő gondozás és a jó idő miatt még a homokta­lajon is túlfejlődtek a kara­lábé palánták. Kiültetésük még korai lenne, de edzett­ségük javítása miatt már most üvegablakok alá helye­zik a növényekkel telt ládá­dat a lányok. Így könnyeb­ben elviselik majd három hét múlva a szabad levegőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom