Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

6 SZOMBAT, 1972. FEBRUÁR 29. Huszonöt éves a Tiszatáj Csendesen, de nem észrevétlenül ünne­pel a Tiszatáj. Magáról a jubileumról, ar­ról, hogy 1947 márciusában megjelent Szegeden egy folyóirat, amelyről akkor úgy látszott, három számnál semmivel sem bírja tovább, az új, márciusi szám­ban mindössze egy kurzívval szedett ol­dal beszél. De a szám összeállítása annyi­ra igényes és színvonalas, annyira helyi, szegedi, hogy nyilvánvaló- szerkesztői ünnepi számra gondoltak. Nem kell magyarázni, a Tiszatáj jubi­leuma megérdemli az ünneplést, a pilla­natnyi megállást. Mert ahogyan az emlé­kező cikk mondja: „A Tiszatáj huszonöt évfolyamának tartalma, ha részletekben nem is mindig hitelesen, de összképét te­kintve tükrözi a társadalmi valóság ala­kulását ... A folyóirat negyedszázada összefonódott felszabadulás utáni életünk­kel." Végül is ebben van Szeged irodalmi folyóiratának igazi jelentősége, s nyilván ezért is maradhatott fönn negyedszázadon át. Hogy valóban ünnepi összeállításról van szó, csak néhány név az új számból: Simái Mihály, Veress Miklós, Szepesi At­tila, s a prózaírók: Mocsár Gábor, Tóth Béla, Fenákel Judit, Bárdos Pál és Annus József. Mindannyian a mai szegedi szép­irodalom reprezentánsai. Simáitól öt szép verset olvashatunk, köztük a zsoltáros Kezek-et, Veress Mik­lóstól hármat, Szepesi Attila két verssel, a Három fametszet tel és a Bartalis címfi­vel szerepel. Tóth Béla Kicsi világ című elbeszélése — mint az író legtöbb alkotá­sa — egy egész élet anyagát öleli föl, s most sem akármilyen életét. Hőse egy dél-amerikai disszidálásból hazatért haj­dani parasztlegény, akivel csupa rikítóan furcsa és kalandos dolog esik meg, Átok­házától egészen Brazíliáig. A sok epizód majdnem szétfeszíti az írást, ám a Kicsi világot szoros kötelékek tartják össze, a főhős személye és a szilárd, zárt kompo­zíció. Mocsár Gábor elbeszélése itthon, hazai környezetben, az író szülőföldjén, valahol a Debrecen környéki tanyavilág­ban játszódik a régi világban. Főhőse egy parasztember, akit felesége elbeszéléséből ismerünk meg, és aki minden erővel ki szereke törni nyomorúságos világából. Lovakkal, dinnyével kupeckedik, pénzért kutyákat idomít és vadászik is, de hát ezek a módszerek — és persze a többi sem — nem alkalmas a kiemelkedésre. Annus József Csordapásztorok címmel valamifé­le nomád pásztorvilágba visz. írásának problematikája azonban nagyon is mai: a hős és a hatalom, a hős és a közösség viszonya. Fenákel Judit Katzenjammer címmel egy lefelé hulló emberi sorsról készített pillanatfelvételt; folytatását az olvasó kitalálhatja. Bárdos Pál Dórid ki­rály című novellájában a prágai Rabbi Löwről mond el egy humanista szellemű történetet. A Hazai Tükör rovatban Fekete Gyula Éljünk magunknak? címmel izgalmas do­kumentumokat közöl az anyaság társadal­mi megbecsüléséről. A rovat másik írása, Kováts Zoltán Hullámvölgyből hullám­völgybe című tanulmánya tovább folytat­je és mélyíti a Fekete Gyula cikkében felvetett gondolatsort. Megemlékezik még a folyóirat Janus Pannonius halálának 500. évfordulójáról, s gazdag kritikai rovat értékeli a könyv­újdonságokat. Nem hiánycikk többé a névnap Kezdetben volt a Gergely­naptár, amelyben nagyjából annyi névnap van feltüntet­ve, mint ahány nap adódik az évben. Csakhogy jóval több név van forgalomban ennél, s a ritkábban előfor­duló nevek tulajdonosai is számot tartanak névnapi föl­köszöntésre. Ennek az ellentmondásnak a megoldásáról kérdeztük meg Balla Gizella szerkesz­tőt, aki a Gondolat Kiadó „naptári elelőse''. — Amikor a Gondolat át­vette a naptárkiadást, való­ban sokan nem találták meg nevüket a naptárban. A hoz­zánk érkezett számos panasz orvoslására néhány évvel ez­előtt elhatároztuk, hogy a zsebnaptárak elején külön névnap jegyzéket adunk, s ebben a terjedelem adta le­hetőségek között feltüntetjük a ritkább utóneveket is — mondotta Balla Gizella. — Ezt a bővített jegyzé­ket kiegészítették-e az idén az elmúlt év végén megje­lent Ladó-féle „Magyar utó­névkönyv" zsebnaptárakban eddig nem szereplő névanya­gával is? — hangzott a kö­vetkező kérdés. — A naptárainkban sze­replő ' neveket helyesírás szempontjából az utónév­könyv írásmódja szerint mó­dosítottuk. de a névsorba felvett nevek mennyiségén nem változtattunk — mon­dotta. A helyzet tehát pillanat­nyilag az, hogy aki a Ger­gely-naptárban, illetve a zsebnaptárban nem találja a nevét, az nem kénytelen va­lami hasonló hangzású név tulajdonosaihoz- csatlakozni, hanem elővehet! a Ladó­könyvet és abban 1827 női és férfinevet talál napra be­sorolva (ebből 895 női és 932 a férfinév). Névnaphoz jutottak az utó­névkönyv jóvoltából például az Agáták, akiknek a ja­nuár 11-ét adták, az Alexandrák két névnappal is dicsekedhetnek mostantól: március és május 18-ával. Névnapot kapott minden Lakosság részére harisnyaszem-felszedés, gombbehuzás, bútor védőhuzat és autóhuzat varrás, endlizés. elő­rajzolás, ágynemű- és ruhahímzés, közületek részére verscnyzászlók, brigádzászlók, nemzetiségi zászlók hím­zése és készítése rövid határidőre, kifogástalan kivitelben a Szegedi Háziipar! Szövetkezet kézimunkaboltjában, Lenin krt. 38. sz. alatt, Centrum Áruházzal szemben. Anetté, Angyalka is. Nem volt névnapjuk az Aniták­nak sem, pedig az utónév­könyv lezárásáig elkészült legutolsó kimutatás szerint 374 kislány kapta egy év alatt ezt a mostanában diva­. tossá vált nevet. Megtalál­ják a névnapjukat ezentúl az Annamáriák, a Deborák, lesz névnapja Bulla Elmának, Honthy Hannának, Békés Italának. Az első tavaszi napra, március 21-re került Révész Napsugár grafikus­művésznő és a többi Napsu­gárka névnapja, az ősziké­ket pedig szeptember 23-ra tették. Most kaptak névna­pot a Gitták. Glóriák, Irinák, Kittik. Lejlák. Romolák, Olimpiák, Stellák és Tildák is. A férfiak közül új névna­pos lett Abris és Alán, Bács pedig nem kevesebb, mint négy (!) névnapot kapott egyszerre. Megoldották a Ba­zilok, Igorok, Ivorok, Ké­vék, Maximok, Pelbártok, Rodionok, problémáját is. A lapok kulturális rovataiban mostanában találkozhatunk Hajdú Rafis nevével. Ezt a ritka utónevet október 25-re tették. Augusztus 1-én van a virágnap. Erre aznapra tet­ték a virágnevű nők, Bog­lárka. Pálma, stb.) nevét. .üiudeuki jr f ..jkimuritt^fj^:^ fóruma VALASZOK A TANACSTAGOK BESZÁMOLOIN ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE A városfejlesztés a város­rendezés ismétlődő és új kérdések állandó forrása. Hiszen minden terv változik az idők folyamán — vagy mert jobb megoldás ígérke­zik, vagy mert az anyagi lehetőségek követelik a mó­dosítást. Űjabban az építő­ipari kapacitás is főszerepre lépett a tervek sorsában. Tölgyesi Béla, a városi ta­nács építési és közlekedési osztályának vezetője és Ta­kács Máté városi főépítész válaszol a tanácstag-beszá­molókon elhangzott, e téma­körbe tartozó kérdésekre. Hét variáció az új hídra — Az építési osztály 1971­ben megrendelte a szegedi, második Tisza-híd tanul­mányi tervét, amely az idén márciusban készül el. A híd végleges formáját ennek alapján lehet majd kivá­lasztani. — A kivitelező vállalat 1974 második fél évében fog a munkához, miután a kivi­teli tervek 1974 első negye­dére készülnek el. A negye­dik ötéves tervben tehát ne­kikezdenek a nagy munká­nak, hogy az ötödikben be­fejezhessék. 1978-ig tehát az új híd bizonyosan elkészül. A tanulmányi munkába bepillantása van a város építészeinek. Megtoldhatjuk hát a kérdéseket: milyen elgondolások vezérlik a ter­vezőket? — Hét variáción munkál­kodnak a tervezők, melyek magukba foglalják a hídfel­járót és a pályaszerkezetet. Közöttük van egyoldalú pil­lérrel kábel, feszített beton, vasbeton szerkezet és vegyes — acél és beton — szerke­zet. A híd formáját nem­csak esztétikai megfontolá­sok döntik el, hanem az is, hogy milyen szerkezethez van hazai kivitelezői kapa­citás. M , — Mi úgy érezzük, hogy a városképbe legjobban egy felsőpályás, a Tiszát szépen átívelő szerkezet illenék, nem pedig óriási pilonokkal emelkedő kábelszerkezet. Ezek a pilonok igen drasz­tikusan hatnának az alföldi környezetben. — A kivitelező is inkább hajlik a vegyes, beton-acél szerkezetű híd építésére. Olyan hid, amely esztétikai­lag legmutatósabb lenne, csak több mederpilléren nyugodhatna, ez viszont az árhullámok miatt nem kö­vethető. Ezért valószínűleg kompromisszumos műszaki megoldás születik. — A felsőpályás, feszített betonszerkezet körülbelül 7 méteres magasságra megy a pilléreken felül, vagyis ilyen távolság lenne a pillé­rek és az útpálya között. A partfal jövője A Lenin körút két vége közötti árvízvédelmi mű, a belvárosi partfal újjáépítésé­nek szükségessége, az 1970. évi nagy árvíz után vált is­mertté és halaszthatatlanná. A híddal együtt teljesen új arculatot ad ez az építmény a Tisza belvárosi kanyaru­latának. Milyen is lesz, mi­lyen is lehet a kedvelt Ti­sza-part? — kérdezik min­denfelől — Az építkezés beruházá­si programja már készül. Ez magába foglalja a part­fal és egy alsórakparti út építési tervét. Ez az út a város belső úthálózatához négy helyen fog csatlakozni: a Vaspálya utca folytatásá­ban, a Lenin körút mindkét végén és a Roosevelt téren, a jelenlegi híd déli oldalán. Igv a mostani — északi ol­dali — feljáró megszűnik. Érdekessége az alsórakparti útnak, hogy úgy képezik ki: szükség esetén később az új hídig meg lehessen majd hosszabbítani. Ez az út te­hermentesíti a belvárosi for­galmat, alkalmas lesz a ví­zi létesítmények kiszolgálá­sára, és a belvárosi gépko­csiparkolási gondokon is enyhít. — A talajtani vizsgálatok szerint, csak óriási költség­gel lehetne meredek partfa­lat építeni, ezért lépcsőzetes, a pesti Duna-parthoz ha­sonló kiképzés lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a Móra­parkot keskenyíteni kell, he­lyenként mintegy 10—12 méterreL A tervek készí­tése során kísérlet történt arra, hogy a lépcsősort meg­szakításokkal építhessük ki, így ne folyamatosan ve­gyünk el a parkból, bás­tyákkal, pihenőkkel a jelen­legi partfalig térjünk visz­sza helyenként, azonban a költségeket ez a megoldás megkétszerezné. A költség viszont amúgyis 200 millió forintra becsülhető. — A munkához 1973-ban kezdenek hozzá, az ATIVI­ZIG és a tanács finanszíro­zásával. Milyen lesz a hídfő? A Római körút és környé­ke képezi majd az új híd­főt, a szegedi oldalon. Ér­deklődnek az emberek a szanálási határozatról is, és az új hídfő építészeti kikép­zéséről is. — A szanálásokra pontos választ még nem lehet ad­ni, hiszen a különböző híd­építési variációk más-más közlekedési csomópont ki­képzést követelnek, más-más a területi igényük. 1974-re még csak a felvonuláshoz szükséges terület igénybevé­tele lesz aktuális, de ennek határai is csak a kiviteli terv ismeretében vonhatók meg. — A hídfő mindkét olda Iára elkészült a rendezési terv. Főként középmagas épületeket tartalmaz, de ez sem vonatkoztatható el a híd formájától. A tervet ah­hoz kell igazítani. Hiszen ha például mégis kábelhíd épülne, a hatalmas pilonok mellett középmagas házak­kal zavaros kép keletkez­ne. A középmagas házakat ez esetben távolabbra kelle­ne építeni, hogy a pilonok is érvényesüljenek. Felső­pályás, feszített vasbeton híd variációja esetén a mos­tani beépítési terv megfelel. Egy magasház — 18—20 emeletes, kör alakú épít­mény — is szerepel a sze­gedi hídfőben. Római katolikus püspökök kinevezése és eskütétele VI. Pál pápa — korukra és egészségügyi állapotukra tekintettel — Kovács Sán­dort szombathelyi megyés püspöki és dr. Klempa Sán­dort veszprémi apostoli kor­mányzói tiszte alól felmen­tette. Egyidejűleg dr. Fábián Az előzőekhez hasonló rendszerben (vállalati költségen) TEHERGÉPJÁRMŰ-VEZETŐI TANFOLYAMOT és legalább kétéves gyakorlattal rendelkező tehergép­jármű-vezetőknek AUTÓBUSZVEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZÜNK SZEGEDEN. A tanfolyam idejére fizetést biztosítunk. Kezdőknek személy- és tehergépjármű-vezetői engedély megszer­zését tesszük lehetővé. Jelentkezés: VOLÁN 10. sz. VÁLLALAT, SZEGED, Bakay Nándor u 48., I. e. 17., Hódmezővásárhely, Lenin u. 33., Szentes, Makó, Csongrád főnökségen, valamint Kistelek kiren­deltségen. xS 370127 Mérlegzéró közgyűlés a szűcsipari szövetkezetben A Szegedi Szűcsipari Ktsz tagsága tegnap délután tar­totta mérlegzáró közgyűlé­sét, a Szeged-étteremben. Jó eredményekről adhatott szá­mot a szövetkezet elnöke: tavaly 12 millió 593 ezer forint értéket termeltek, 3,5 százalékkal többet az 1970­esnél. A termelékenyseg 8.5 százalékkal növekedett, első­sorban új gépek beállítása, műszaki intézkedések révén. Különösen sokat jelentett a közös műhelyiek szárhára azoknak az úgynevezett hú­sológépeknek a beállítása, melyeket a vad- és juhbő­rök feldolgozására alkalmaz­tak. Könnyítik a munkát, kevesebb munkáskéz kell, s naponta háromszor annyi bórt tisztítanak le. Mintegy másfél millió fo­rint értékű nyugati exportot bonyolítottak le a TANNIM­PEX közvetítésével. Szolgál­tatásaikra kisebb volt az igény a múlt évben, viszont a méretes tevékenység, a bundák, kabátok s egyéb szűcstermékek készítése 20 százalékkal emelkedett. Az eredmények alapján 80 ezer forinttal nagyobb a nyere­ség, így jó osztalékot is fi­zettek tegnap, a közgyűlés alkalmából. Árpádot, a római papai ma­gyar egyházi intézet igazga­tóját c. püspökké és szom­bathelyi apostoli kormányzó­vá, dr. Lékai László bada­csonytomaji plébánost c. püspökké és veszprémi apos­toli kormányzóvá, dr. Klem­pa Sándort c. püspökké, Kádár László egri érseki tit­kárt veszprémi segédpüspök­ké és dr. Endrey Mihály c. püspököt pécsi segédpüspök­ké nevezte ki.' A felmentésekhez, illetve kinevezésekhez a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú törvény­erejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást meg­adta. Az újonnan kinevezett püspökök pénteken esküt tettek Losonczi Pál. a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke előtt, a Magyar Népköztársaság és annak al­kotmányára. Az eskütételnél jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, M'k­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke és dr. Ijjas József ka­locsai érsek, a magyar kato­likus püspöki kar elnöke. Az Elnöki Tanács elnöké­nek üdvözlő szavai után dr. Endrey Mihály pécsi segéd­püspök szólt az esküttevők nevében. Bemutatkozik a műanyag ház Tegnap. péntek délelőtt Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese és dr. Gabos György, az Építőipari Tudo­mányos Egyesület főtitkára sajtótájékoztatót tartott az építőipari szövetkezetek mű­ködéséről, feladatairól. A szövetkezetek negyedik ötéves tervükben az előző időszak 20 milliárd forintos teljesítésénél 50 százalékkal többel, 3ft milliárd forintos mun­kafeladat végrehajtásával számolnak. Ennek 65 százaléka új léte­sítmény, 35 szazaléka épü­letfenntartási munka. Az ipari szövetkezetek VI. kong­resszusának határozata sze­rint 10 ezerrel több lakás felépítésével segítik az épí­tőipar negyedik ötéves ter­vének végrehajtását. A fejlesztési feladatokról szólva Kelenhegyi Emil egyebek közt elmondta, hogy elkészült a balatonkenesei Sirály Ktsz-nél az első magyar műanyag kísérleti ház. Előreláthatólag áprilisban mutatják be a szövetkezeti szakembereknek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom