Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-03 / 28. szám

/ / CSÜTÖRTÖK, 1972. FEBRUÁR 3. A növényvédő szerekről Önmagunknak okozzuk a kárt? Kérdésként teszem fel dr. Bátyai Jenő kijelentését, a Délmagyarország 1972. január 16-1 számában megjelent írásának címét Véleményem szerint a szerző túlzottan borúlátóan ítéli meg jövőnket, és a tudományos-technikai forradalom bünlajstromára teszi a termelés során alkalmazott eszközöket, és a kémiai anyagokat. Nem volna helyes a cikk teljes egészével vitába szállni, mert kétségtelenül fennállnak a szerző cidek hatásmechanizmusát, és az élő környezetre gyakorolt hatását Az olvasók megnyugtatására feltétlen el kell mondani azt, hogy a felhasználásra kerülő peszticidek — szakszerű használat és az érvényben levő egészségügyi várakozási idők betartása mellett — nem jelentenek veszélyt sem a használókra, sem "pedig a fogyasztókra. A használatban levő peszticidek a ta- ' lajban és a növényekben a hatás kifejtése után tisztán, által kiemelt problémák kémiai úton (szerves-foszfor(gáz-, gőz-, füstfüggöny és egye6 detergensek környezetszennyezese), azonban nem lehet elmenni megjegyzés nélkül a mezőgazdaságban alkalmazott kémiai anyagokról (peszticidek, növényvédő szerek) véleménye mellett, dott dolog az, hogy ma mainövényvédő szerek nélkül szinte nem tudnánk magas szinten termelni, és a „biológiai egyensúly" felborulányek. Bizonyos herbicidek szubletális mennyiségben erőteljesen • növelik gazdasági növényeink fehérjeproduktumát (Triazinok szubletális mennyiségének hatására növekszik a gabonafélék fehérjehozama). Még számos példát sorolhatnánk az előbbiek ulán, azonban már ezek is azt mutatják, hogy túlzott a szerző aggodalma.a kemikáliák használatával szemben. Természetesen az elmondottak alapján nem jelenthetjük ki azt, hogy kémiai anyagok használata a me-savészterek), vagy mikrobiális tevékenység hatására le- zőgazdaságban nem rejí vebomlanak (herbicidek), és szélyt magában, mert a gyaa lebomlási termékek (me- korlatban a szakszerűtlenül tabolitok) többségükben kö- felhasznált növényvédő szezömbösek az élő szervezetek rek súlyos mérgezéseket számára, vagy beépülnek okoztak a felhasználóknak, alkotott azok anyagcseréjébe. A pesz- és sokszor veszélyeztették a Köztu- ticidek hatása az élő kör- táplálékláncban résztvevők nyezetre még nem tisztázott egészségét is. teljes mértékben, de nagyon sok tényező arra mutat, hogy hatásukra előnyösen megváltozik a környezet, pl. sáról szó sincs, sőt, akkor a gyomirtással elpusztítjuk lenne probléma, ha peszticidek alkalmazását hirtelen abbahagynánk. Szeretném itt elmondani azt, hogy a perzisztens (megmaradó) peszticidek (DDT, technikai HCH, 2, 4, 5, T) felhasználásának betiltása, Illetve korlátozása után a kémikusok óriási apparátussal dolgoznak azon, hogy felderítsék az egyes pesztia gyomokat, elpusztulnak a Befejezésül nagyon szeretném felhívni az újságolvasók (de főleg a falusi kiskerttulajdonosok) figyelmét, hogy a maguk és környezetük védelme érdekében, ha vadakra kafos, mérgező növényvédő szerekkel dolgyomnövények is (az utóbbi goZnak,' ' minden esetben tíz évben egyenletesen nőtt a hasznos vadállomány). Az egyes herbicidek (Triazinok) csökkentik a transzsplrációt, tehát egységnyi száraz anyagot 20—30 százalékkal kevesebb vízből á'lít elő a növény, mint a herbicidekkel nem kezelt növétartsák be a felhasználással kapcsolatos előírásokat, és akkor sohasem fog bekövetkezni az egyik észak-amerikai szerző által leírt „Néma tavasz". Molnár Albert mezőgazdasági mérnök Válasz Carson-nal évek második felétől kezdődően olyan mértékben kemizálódott, hogy némi túlzással nyugodtan állíthatjuk: minden mozdulatunkkal vegyi anyagokba ütközünk. Az igaz, hogy a jelenlegi ismereteink' és felkészültségi A hozzászólásra Rachel Carson: Silent spring (Néma • tavasz) című könyvéből idézek, amelyben a jövő emberét így óvja: „A későbbi nemzedékek aligha fogják nekünk megbocsátani, hogy nem volt meg a bölcs előrelátásunk a természet integritásának, mint minden élet hordozójának megőrzéséhez. Korunk a specialisták kora, amelyben mindenki csak a saját problémáját látja, és nincsen tisztában, vagy legalábbis nem törődik az összefüggéseknek bVlizmusábanT'aktív azzal a rendszerevei, amely- t játszó hatásos, be problemaja is beletartozik." Carson vészcsengője Időben jelzett, s hogy mennyire komolyan kell vennünk, talán az bizonyítja a legjobban, hogy könyve megjelenését követően J. F. Kennedy elnök azonnal külön szenátusi bizottságot hívott össze, amely azóta is évente beszámol a kémiai károsító anyagokról. És nem túlzás, vagy valami szakmai túllelkesedés ez, mert egyszerűen arról van szó, hogy életünk úgy a negyvenes tos, fontos feladatát. Ezek a metabolitok nagyon sokszor az idő, esetleg pH vagy más •kémiai, fizikai behatásra már antimetabolitokká válhatnak. Ennek bizonyítására szabad legyen példát hoznom a gyakorlati életből, s ezzel talán még nem élek szintünk szerint növényvédő ™sza '^^f&ut^' «™r»ir nóiw.i n«n t„Hnínk mével. A káposztafélékben szerek nélkül nem tudnánk magas szintű termelést folytatni. De hadd idézzem fel táplálkozástani ismereteinket, mely szerint a szervezet anyagcseréjében (metaszererendszerint fehérjékhez komplexvegyületként kötött metabolitok igen specifikusak, és csak egyes anyagcsere-részfolyamatok gyorsítását vagy lassítását végzik, majd ezt követően másik metabolitok veszik át szerepüket Valóságos futószalagrendszert kell elképzelnünk mind a növényi, mind az állati szervezeteken belül, ahol az egyes pontokon egyegy művelet elvégzésére képződött metabolit végzi sajáelég fontos mennyiségben fordulnak elő a B-vitamincsoport egyes tagjai, amelyek savanyú közegben,hosszú Ideig tartó, többszöri felmelegítéssel (pl. a karácsony és újév között főzött töltöttkáposztánál, ez a folyamat lejátszódik, ha úgy jár el a háziasszony, hogy megfőzi a családnak azt a 10—15 kilónyit, aztán egy héten át „rájárnak") átalakulnak olyan vegyületekké, amelyek már nem fejtenek ki vitaminhatást, tehát antimetabolitokká válnak. Mindenesetre a mezőgazdaság kemizálásával mindenkor arra kell gondolnunk, hogy a termények táplálékká, rendszerint élelmiszerré válnak. Dr. Bátyai Jenő / Termelők, MEK és a piaci ellátás A zöldségárakról — Új bisztró a Nagykörúton Miért drágult a zöldség? lántaznak egy-két növényt mek, bár önálló üzemági Ezt kutatva kerestem meg — paprika és paradicsom —, gazdálkodást folytatnak, teSzegeden, a Deák Ferenc ut- s a piacon máris emelked- vékenységükkel jól egészítcai MESZÖV-székházban a neje az árak, és retket nem sék ki a MÉK alapvető felMÉK szegedi járási kiren- lehet kapni. Ez a termelés- adatát, a lakosság jobb árudeltségének vezetőjét, Sárosi ben bekövetkezett változás ellátását. Józsefet. S a beszélgetésből logikusan érezteti tehát ha- A kiskereskedelmi hánemcsak a vállalat tevé- tását a piacon is. iózat bövítésc mellett terkenysége rajzolódott ki, ha- _ valamit eb- veznek-e más fejlesztést? nem-választ kaptunk a zold- - _ M|ÍK ségárak alakulásáról is. Sá- ^en a h<=Iyzetben a MEK- - A Nagykörút és a Perosi József megállapította: es lesz~eí tőfi Sándor sugárút sarkán „. , . , Nincs még egy éve elkészült kilencemeletes ház meghahják vállaatuTne^ sem, hogy vállalatuk át- földszintjén még ez év tatudatukban még mindig c^Ik szerveztük, azaz szövetkezeti vaszan megnyitjuk első a zölds&eWásáríáf va^a vállalattá alakultunk, amely- bisztrónkat. A bisztró árugyümölcs árusítása ötlik fel, nek alfPÜ^ a terme oszo- ellátásáról gondoskodunk, és ASt^^SS zel közelebbS terültünk a ter- biztosak vagyunk abban is, vült.^Ha csak al efmúlt év- meléshez és értékesítési fel- ha a tanács segítségünkre tizedre tekintünk vissza, adatunk így közvetlenebbé lesz a parkírozóhelyek kialamáris látható, mi minden }fLb Arra, törekszünk alapi- kítósában, úgy ott a déli hag velem be veve eímondha- kelve legyenek a plac igé_ diek is időzhetnek., Törekvéminél gyelembe véve elmondhatom. hogy az általunk felvá- , í ... . ... . , , sárolt zöldség és gyümölcs nyének megfelelő aru meg- sunk, hogy minél jobban mennvisége.eléri az évi há- termelésére Ezt a kormány- szolgáljuk a város lakossárom-otezer 'vagont. Ez a gát - fejezte be nyilatkozamennyiség azonban két részből tevődik össze; úgy, hogy szerződéses kapcsolatban valennyiség azonban kéfíész? tát Sárosi József. sítanak a termelőszövetkezeteknek a termelésben. Az gyünk a nagytermelőkkel, , . , azaz a termelőszövetkezetek- !g®zs*g !\ogy a termelőkkel, míg kis tételekben - s kel kiépített kapcsolatunk ez Szeged és a járás sajá- cs,ak. tossága - a házikertekből Wlil h°zjlakJobb °.lc®óbb vásároljuk fel a primőrt, a Placi, ellátást A piaci árugyümölcsöt. készletek növelésére hat azonban, hogy a korábbi Sokszor hallható: a MEK évek szemléletével szemben kedvezőilen árpolitikája bevezettük a közvetlen elhozzájárul az emelkedő adás rendszerét is. A kiskepiaci árakhoz. reskedelmi hálózat kiépítése, — Felvásárlási árainkat an\ely ^tezódott ule P2^ döntő mértékben befolyásol- ged lakói előtt, 1968-ban kezja a terméseredmény alakú- dodott el. Erről egy osszelása. Ugyanígy hat a külke- hasonlító adatot; 1968-ban reskedelmi partnerekkel kö- kiskereskedelm hálózatunk tött szerződés is, különösen mindössze 5 millió, 1971-ben akkor, ha a terméseredmény í*^1®, már 64 millió forintot kedvezőtlenebbül alakul. És forgalmazott. Ehhez tudni bármilyen furcsának *> tű- keU azt 1S- hogy a forgalnik, de döntően befolyásolta ™a ° ya? egysegeink bonyofelvásárlási árainkat Szege- ¥toí*fk }e- mmt, a tarjam den az urbanizáció. áruházunk, az algyői és .a hattyastelepi üzleteink, a pa— Hogyan? vilonok mellett Tovább bŐ- Újszegeden például tíz a hálózatunkat s évvel ezelőtt a házikertek- ?z„ld,én.is nyitunk egy ujabb ben nagy mennyiségű földiepret, gyümölcsöt termeltak. Dőczi Imre Volt olyan év, amikor öt vagon sárgabarackot vásároltunk fel, de a múlt évben már örültünk, hogy hat mázsát meg tudtunk venni. Ugyanígy csökkent a földiáruházat — A bevezetőben említett sokrétű tevékenységről hallhatnánk-e? — Ugyancsak a lakosság jobb áruellátását segíti elő wW„,„&J „„ a mlul. ipari tevékenységünk Is. A eper" mennyisége''^is." am'eíy Szőregen üzemelő tartósítókorábban elérte a harminc uzem a felújított saeszvagont. Ezt azért is mondom főzde. Szatymazon működik el, mert a piacon vagy az a léüzem, amelynek további üzletekben a háziasszony fejlesztését még ebben azévcsupán az árak emelkedését , , , , „ érzékeli. Még egy példát: a berl szeretnénk elkezdeni, korábbi években Mihályte- Szegeden palackozóüzemünk leken szinte az összes zöld- van. ahol a bambi gyártása ségskálát termelték. A korai melleit szeszt is palackozunk, retek után hozták a piacra A Dorozsmai úton szárítóa jégcsap retket, majd a ké- üzemünk és tranzittelepünk sőbb növő fehér és fekete van, s a városban mi tartretket. Most viszont kisze- juk fenn a hypóüzemet Tödik a korai retket, utána pa- rekvésünk, hogy ezek az üzeVöröskőy János: 14 QQCSQOQ EMIM! visszatér A tanácskozóasztalnál kínos csend lett. A sem elhagyott bagolyvárak, ahol csak kísértehárom tiszt tudta, hogy Ébert százados alapo- tek tartózkodnak. A katonák jöttek-mentek, kiki végezte a maga feladatát, de közben, termé— Megértem a gúnyt, ezredes elvtárs, az oszlop egyszer, egy vasúti sorompónál valóban san tájékozódott, adatai feltétlenül megfelelnek a valóságnak. Akkor pedig — az ügy aligha megoldható. Az esetre — gondolta Beke — hirtelenében csak Csalogány tanárnő tudna magyarázatot adni. Ez pedig úgy szólna, hogy a lőszercsere az ördög műve, s titkát, emberi ésszel, nem lehet megfejteni Paál főhadnagy szólalt meg először: — Lehetséges, hogy a két éleslövedéket a gyakorlat színhelyén csempészték a vaktöltetek közé. Persze, ládástól. Ha Ébert százados most azt mondja nekünk, hogy erre sincs esély, mivel a parancsnok éppen a ládarakás tetején ült, és ott beszélgetett a politikai helyettessel, akmegálit útközben. Ennek azonban az ügy szem- kor nagy bajban vagyunk... pontjából tényleg nincs gyakorlati jelentősége. Az történt ugyanis, hogy Tárnok őrnagy szinte a megállás pillanatában kiszállt a GAZ-ból, s mivel a lőszeres kocsi vége csak méterekre volt tőle, másodperceken belül ott volt. E néhány másodperc alatt pedig gyakorlatilag is, elméletileg ls képtelenség egy ládát fölcsempészni, egy másikat pedig eltávolítani a kocsiról. Azt, aki ezt végrehajtja, az élelmiszeres kocsi reflektorának fényénél feltétlen észre vették volna. A várakozási idő alatt maga az alezredes is az oszlop végéig sétált, és a továbbiakban éppen a jelzett lőszeres kocsinál beszélgetett Tárnok őrnaggyal. Mindketten azt állítják, hogy így történt. Tárnok őrnagy csak akkor ült vissza a GAZ-ba, amikor az oszlop már újrp mozgásban volt, kocsija csak azután indult el... A százados csüggedt moídulatot tett: —» Sajnos, ez mindeddig így is volt, amíg a tüzérbemérő fel nem állította a maga rajztábláját. Ekkor a két tiszt valóban otthagyta a lőszeresláda-halmot. Ettől kezdve csak a tüzérbemérő meg a társa tartózkodott a bükkfánál, de ők is háttal álltak. Az ellenségnek, gyakorlatilag, csák ekkor volt módja cselekedni. Igen, ettől a perctől kezdve, az első lövésig. Az első lövedék ugyanis már éles volt. Nos, tegyük fel, hogy ezt az alkalmat ragadták meg. De ehhez az éleslövedékeket tartalmazó ládát már előzőleg el kelleti rejteniük a fa közelében. Mondjuk, hogy sikerült is. Most elővették, egy vaktöltetes ládát viszont eltüntettek, s később el is szállították a helyszínről. Nem tudom, hogyan sikerülhetett volna mindez, hiszen a lőállások korárttszetesen, nem voltak vakok ... Mire Ébert százados idáig jutott a beszámolóban, az arcok végképp elkomorodtak. — Most pedig — folytatta Ébert —, ahogy mondani szokják: be kell tennem a kaput. Tárnok őrnagy tudott a somvári esetről, ahol az új konstrukciójú harckocsik első lőgyakorlata alkalmával, egy fatörzsben elrejtve, filmfelvevőt találtak. Nyilván ti is emlékeztek erre az ügyre. Nos, Tárnok őrnagy, mielőtt osztálya kivonult volna a gyakorlatra, katonáival átfésülte a terepet. Igaz, hogy fel nem ásatta, arra viszont ellenséges ügynököknek, a katonák közé beépült árulóknak sem lehetett módjuk, hogy a harcállás elfoglalása után, a helyszínen ki-be ássák a lőszeresládákat. Ez feltevésnek is abszurdum. Bármilyen leverő is, tudomásul kell vennünk, hogy a kivételes óvintézkedések ezúttal — legalábbis látszatra — ellenünk fordultak. Az eset Ijesztően titokzatosnak látszik... A négy tiszt lement az étterembe, hogy megvacsorázzon, Kertész ezredes szigorú diétát tartottadé jó étvággyal ette ízetlen ételeit. Három tisztje azonban annyira rosszkedvű volt, hogy a sertéssültek csaknem érintetlenül maradtak. — Te Kossuthot vacsorázol? — kérdezte Kertész ezredes, amikor Beke harmadszor gyújtott rá a fehér asztalnál. — Ügy látszik biztos vagy benne, hogy pár év múlva a tüdőrák ellenszerét is megtalálják... (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a családi pótlékról Február 1-től a januári fizetésekkel kapják meg a családok a januárban esedékessé vált felemelt családi pótlékot. # A rendelet? A kormány 50/1971. számú rendelete, amely a múlt év december 29én jelent meg, január 1-én lépett hatályba. Ez a rendelet módosítja a családi pótlékról szóló 16/1966. számú kormányrendelet egyes pontjait. A legfontosabb változásokat a rendelet az igényjogosultság megállapításában és az öszszegek nagyságában hozta. # A jogosultság? A módosítás értelmében januártól egy gyermek után is jár a családi pótlék, feltéve, ha a dolgozó> két vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra, ám a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre csökkent. Vagyis, ha a másik, vagy a. többi gyérmek például időközben felnőtt. Azt a gyermeket is figyelembe kell venni a jogosultság elbírálásakor, aki általános vagy középiskola nappali tagozatán tanul,' de még nem töltötte be 19. életévét. Azok a szülők is megkapják a családi pótlékot, akik ugyan nincsenek munkaviszonyban, de személyes és rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszony alapján dolgoznak, és a kötelező betegségi biztosítás hatálya alá tartoznak. A kötelező betegségi biztosítás hatálya alá tartozó álkalmi munkásoknak ugyancsak jár a családi pótlék. 0 Az összegek? Két gyermek után 300, három után 811), minden további után pedig gyermekenként 270 forint jár. Egyedülálló, vagy vak dolgozónak egv gyermek után havi 240, kettő után pedig 540 forint jár. A tsztagoknak két gyermek után 200, három után 660, minden további gyermek után pedig 220 forint jár havonta.