Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIA L A MUNKÁSPÁRT LA P J A 62. évfolyam, 42. szám 1972. február 19., szombat Ara: 80 fillér A Luna—20 Hold körüli pályán A Luna 20 szovjet automata űrállomás pénteken Hold körüli pályára tért. A beérkező telemetrikus adatok szerint az állomás fedélzetén elhelyezett műszerek normálisan működnek. Február 18-án a Hold felé közeledő Luna 20-at lefékezték, s ennek következtében az űrállomás kör alakú pályára tért Földünk kísérője körül. A pályaadatok a következők: A Hold felszínétől való távolság 100 kilométer, a pálya síkjának a Hold egyenlítőjével bezárt szöge 65 fok, keringési idő 1 óra 58 perc. A Föld és a Hold közötti út idején rendszeres rádiókapcsolatot létesítettek az űrállomással. A földi koordinációs számítóközpontban folyik a beérkező információk feldolgozása. Több figyelmet az üzemi balesetek A fő okok — Érdemi intézkedést Az embernek beleborsódzik a háta, amikor végiglapozza a szakszervezetek munkavédelmi bizottságának tavalyról szóló jelentését. Bizonyára így voltak ezzel az SZMT elnökségének tagjai is legutóbbi tanácskozásukon, hiszen az adatok szomorúbbnál szomorúbb példákat sorakoztatnak fel emberi tragédiákról. A számok hűvösek és tárgyilagosak: 1971ben 4970 baleset fordult elő munka közben, harminccal több, mint tavalyelőtt. A balesetek miatt a szegedi és a Csongrád megyei vállalatoknak kereken 100 ezer munkanap ment veszendőbe. A balesetek következtében húsz ember meghalt. Kár volna újra felidézni a halálos balesetek történetét, hiszen feltámasztani már nem lehet senkit sem, s a lassan gyógyuló családi sebeket ne szaggassuk. A kérdést azonban újra és újra elmondjuk: miért? Miért történik minden esztendőben annyi baleset, miért nem vigyáznak jobban önmaguk és társaik testi épségére a dolgozók? A munkavédelmi bizottság szakemberei így fogalmaznak: „Az 1971-ben bekövetkezett és három napon túl gyógyuló csonkulásos balesetek, valamint a halálos balesetek vizsgálatai alapján megállapítható volt, hogy azok oka zömmel személyi eredetű, a közömbösség, a fegyelmezetlenség és a szervezetlenség. A munka elvégzésének megkövetelése mellett — különösen a közvetlen munkát irányító vezetők — nem tanúsítanak kellő figyelmet és következetességet annak érdekében, hogy az irányításukra bízott emberek a munkát szervezetten, a meghatározott előírásoknak megfelelően végezzék. Megítélésünk szerint a balesetek megelőzése érdekében a műszaki vezetők, középvezetők tehetnek a legtöbbet, akik a munkálatokat közvetlenül irányítják" — állapították meg a munkavédelmi felügyelők. Végül még egy megállapíJobb felkészítés az iskolára Az új óvodai program tapasztalatai Szegeden Megkülönböztetett figyelem fordult az idén az óvodák felé. Az 1971/72-es tanévben óvodába került csöppségei". ugyanis új program szerint kezdték meg közös életüket. Szegeden az osztott óvodákban, összesen 30 kiscsoportban indult meg szeptemberben a gyerekeknek, óvónőknek egyaránt újszerű munka. Az eltelt fél év tapasztalatairól, a kezdeti nehézségekről és a már látható eredményekről kérdeztük Kátai Borbála óvodai főelőadót. — A város néhány óvodájának új szervezésű kiscsoportjaiban évek óta kísérleteznek az új programmal. A tapasztalatokat jól felhasználhattuk, a kedvező időszak valamennyi nehézségét azonban természetesen nem lehetett előre látni. Az új, nagyobb követelményeknek az ismeretes óvodai zsúfoltság, a sok helyen elégtelen óvónői ellátottság ellenére kell eleget tenni. A siker előfeltétele: a fenntartó szerv, az óvónők és a szülők közös erőfeszítése, amelynek számos szép példáját láttam az elmúlt fél évben. — Az új program természetesebb, oldottabb, kötetlenebb tevékenységet biztosit a gyerekek számára, amelyben kiemelkedő helyet foglal el a játék. Ebből következően rendkívül eszközigényes. Az anyagi támogatásból körülbelül minden csoportra 2 és fél ezer forint jut, amelyet a meglevő játékok, eszközök kiegészítésére fordítunk. Emellett számítunk a szülők társadalmi munkáiára. Sokat segítettek a kiscsoportok termeinek berendezésében, új térelválasztók, játékpolcok készültek, hiszen valamennyi eszköznek gyermekmagasságban kell lennie. A kicsik akkor nyúlhatnak játékért, amikor akarnak, ha megunják, befejezik a tevékenységet, maguk Rakják helyre az eszr közt. önállóak, felszabadultan mozognak. Az önállóságot az óvónők számára is biztosítja az új program: a módszer, a foglalkozási időpont megválasztásában. Hiszen a testnevelés az egyetlen kötelező foglalkozás, a többiben csak a kezdeményezés az óvónénié. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyebb a dolga. Ellenkezőleg, hiszen tudnia kell, melyik a kellő lélektani pillanat, amikor egy tevékenységet kezdeményezhet, melyik az a „csellengő" gyerekcsoport, ahol leghatásosabb lesz fellépése, melyik az az eszköz, amelyik leginkább felhívó jellegű az adott szituációban. — Ami máris látható: az óvónők helyeslik a programot, komolyan veszik, értik. A gyerekek élvezik a kötetlenebb életet, az önálló feladatmegoldást, ebből adódóan a felfedezés örömét, a sikerélményeket Optimális körülmények között ismerkednek egymással, magukkal, környezetükkel — tanulnak gondolkodni. Vagyis: folyik a felkészítés az iskolai életre. — Néhány konkrét példát mondok: eddig a dajka terített uzsonnára, sorakoztak a gyerekek kézmosásra előtte, foglalkozáshoz utána, hosszúra nyúlt a várakozási idő. Most ezek a holt idők szinte teljesen kiküszöbölhetők. A Icicsik kiszolgálják magukat, helyükre viszik az edényt, máris játszanak. Megszűnt a központi szemléltetés, azaz a gyerekek tétlensége. Minden gyerek egyidőben foglalkozik, nem unatkoznak. Magam tapasztaltam: az óvónő verset tanított, csak néhány gyereknek. Később az is el tudta mondani, aki látszólag oda sem figyelve a verselésre, elmerülten játszott a szomszédos asztalnál. Az új óvodai nevelés eredményességének igazi próbája az iskola lesz. Az első félév tapasztalatai azt mutatják, sikerrel állja majd. S. E. tás: tavaly a kormány új határozatot hozott (2019— 1971—V. 25. sz.) a SZOT előterjesztése alapján a munkavédelemről. Szükség volt erre, hiszen az üzemi balesetek gyakorisága nem csökkent, a halálos balesetek száma pedig tovább emelkedett. A kormány utasította a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint az illetékes tanácsok elnökeit, hogy a felügyeletük alá tartozó vállalatok munkavédelmi tevékenységének irányítására, koordinálására, valamint a helyzet javítását célzó hatékony intézkedések megtételére dolgozzák ki rendelkezéseiket. Sajnos, sokat késnek ezek a végrehajtási rendelkezések, eddig mindössze három minisztérium tett eleget a kormányhatározatnak: a nehézipari, a kohó- és gépipari, valamint a könnyűipari minisztérium. A szakszervezetek megyei tisztségviselői csak azt állapíthatták meg, hogy a kormányhatározat óta eltelt nyolc hónap, de érdemleges intézkedések nem történtek, a balesetek száma környezetünkben is növekedett Magyar atomkutatás MTI-lotó: Fényes Tamás felv.—KS. Hatodik éve működik a Központi Fizikai Kutató Intézet új atomreaktora Csillebércen. A tudományos Intézetben ezalatt számos nemzetközi kooperációs kutatási témát dolgoztak fel a szocialista országokkal együttműködve. Legutóbbi egyik jelentős munkájuk a Szovjetunióból kapott holdpor vizsgálata volt Intézkedések a zöldségtermesztés fellendítésére A zöldségtermesztés állandó „téma" a mezőgazdaságban. Pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban rendeztek nagyszabású tanácskozást arról, hogyan lehetne fellendíteni ezt, a lakosság ellátásában igen fontos szerepet játszó mezőgazdasági ágazatot. Dr. Soós Gábornak, a mezőgazdasági és élelmezésA forgalomba kerülő hús 80 százaléka sertéshús A húsipar helyzetéről tanácskozott pénteken az ÉDOSZ elnöksége. Megállapította, hogy a lakosság húsellátása az elmúlt évben soha nem tapasztalt magas színvonalat ért el. Az egyre javuló húsellátás összefüggésben van a mezőgazdasági termelés felfutásával, az elmúlt évben a vállalatok 4,6 millió sertést vásároltak fel az országban. Tavaly 5 százalékkal több húskészítmény került az üzletekbe és egvéb feldolgozott árukból is többet adtak a gyárak. A húsipar idén stabilizálni akarja é« elmúlt évi eredményeket, így az ellátás nagyjából a tavalyihoz hasonlóan alakul. A forgalomba kerülő hús 80 százaléka sertéshús, ami a hazai ízlésnek a legjobban megfelel. A terv teljesítése érdekében a húsipar felülvizsgálja beruházási programját. Elsősorban azokat a beruházásokat részesítik előnyben, amelyekkel gyors teljesítménynövelésre van lehetőség. Miskolcon, Szegeden, Gyulán és Szekszárdon nagyobb üzembővítési és telepítési munkákon dolgoznak. Az állatforgalmazásnál azt tervezik, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeknek minden eddiginél pontosabban eleget tesznek, ugyanakkor azonban a húsipari vállalatok a velük kapcsolatban levő partnerektől is elvárják, hogy ugyanezt tegyék, tehát pontosan és határidőre szállítsanak. Fontos intézkedés: növelik a felvásárlói létszámot. A községekben megbízotti hálózatot építenek ki az állatforgami és húsipari vállalatok. ügyi miniszter első helyettesének megnyitója után dr. Lőrincz József és Vereczkei Imre főosztályvezetők tartottak előadást. Rámutattak, hogy az elmúlt években a zöldségpiac a lakossági, illetve a feldolgozóipari igényeknek csak 70, legfeljebb 80 százalékát tudta kielégíteni. A termelés visszaesését egyrészt azzal magyarázzák, hogy néhány zöldségféle termesztése kifejezetten veszteséges volt, nem beszélve arról, hogy a gazdaságok gépesítés dolgában egyáltalán nem álltak jól, hogy lényegében „nagyméretű kisüzemek" alakultak ki, ahol a kézi munkának döntő szerep jutott. A zöldségtermesztés fellendítésére egész sor intézkedést hoztak. Ezek lényege: a negyedik ötéves tervnek a lakosság friss zöldségellátására kialakított előirányzatait semmiképpen sem lehet csökkenteni, és a megtermelt zöldségfélékből elsősorban a lakosság igényeit kell kielégíteni, tehát a feldolgozó iparnak az eddiginél nagyobb áldozatokat kell vállalnia ahhoz, hogy elegendő zöldség kerüljön a gépsorokra. Ezért emelték a konzerviparral szerződésben lekötött áruk után fizetendő összeget. így a gazdaságok nagyobb nyereséget érhetnek el. Harmincháromezer hektáros területen ugyanakkor nagyarányú állami támogatással a lehető legkorszerűbb módszereket alakítják ki, külföldről behozott nagy teljesítményű gépek segítségével, amelyek a búzatermesztésben jól bevált kombájnokhoz hasonlóan magas szinten gépesített munkát végeznek. • Tovább javítják a kistermelők vetőmag-, szaporítóanyag, növényvédőszer- és műtrágyaellátását, és az eddiginél több kisgépre adnak 47 százalékos vásárlási kedvezményt. Arra van szükség, hogy az eddiginél több kiskerti társulás jöjjön létre, ezek ugyanis jól együtműködhetnek egy-egy területen azonos zöldségfélék termesztésénél, és jól kihasználhatják a közösen beszerzett kisgépeket. A tervidőszakban 30 hektáros területre építenek növényházakat és 250 hektárra kerül fűtött fóliatelep, 30 százalékos állami támogatással. Az így kialakított telepek rendeltetésszerű alkalmazását szigorúan ellenőrzik, miután már elöljáróban kikötik, hogy egy hektárnyi fűthető fólia-, vagy üvegházi felülethez legalább 50 hektárnyi palántaigényes zöldséget termesztő területnek kell csatlakoznia. Előírják azt is, hogy január elejétől június végéig csakis zöldségtermelési célokra lehet felhasználni ezeket a fedett „létesítményeket". A szakember azt remélik, hogy ezek a kedvezmények ösztönzik majd a termelést. Várhatóan annál is inkább így lesz ez, mert azt is biztosítják számukra, hogy még a bő termésű években is — védőár alkalmazásával — tisztességes haszonhoz jussanak, nehogy az esetleges árubőség miatt „nyakukon maradjon" a termés egy része. I