Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-18 / 41. szám

5 PÉNTEK, 1872. FEBRUÁR 18. Richter zongoraestje Rendkívüli koncert a Szegedi Nemzeti Színházban Ajándékba kapta, aján­dékba adta a filharmónia Szvjataszlav Richter szerda esti szegedi koncertjét. A világhírű szovjet zongora­művészt Ukrajnából jövet jugoszláviai turnéra átuta­zóban sikerült egyetlen ma­gyarországi hangversenyre, o szegedire megnyerni: Rich­ter szerda este érkezett, s tegnap már Szabadkán állt közönság elé. Szegedi fellé­pését a Petőfi rádió egye­nesben közvetítette a Nem­zeti Színházból, ahová így a csütörtök esti televíziós műsor apparátusa mellé be­költözött a rádió stábja is. A váratlan alkalomra csu­pán merő szokásból helyez­ték el az előzetes utcai pla­kátokat, mire nyilvánosság­ra hozták Riehter hangver­senyét, már híre ment, s vékony papírszalaggal ra­gaszthatták át a hirdetmé­nyeket: minden jegy elkelt. A színház természetesen zsúfolásig megtelt, s bár „kevés" jegyet hoztak for­galomba, éppen annyit, amennyi férőhellyel maxi­málisan számolni lehetett — így is sokan rekedtek kívül. Akiknek viszont sikerült be­jutniok, páratlan művészi élményben volt részük: az alig másfél óra ünnepi han­gulatban zajlott le, végig- ??y lélegzetelállító futam tombolta a közönség. Ennek, a szerda estének programja nem azt a démo­ni erejű zongoristát ígérte, akiről ilyen és hasonló szu­perlatlvuszokban áradozva lehetett olvasni mindenfelé. Ennek a szerda estének programja a zene lírikusát Somogyi Károlyué (elvétél* Szemben a tomboló közönséggel szembetűnik a csillogó tech- mány lehetne. A hang, amit nika, a bravúr, Richternél megfog a zongorán, a hal­nem vesszük észre, vagy ha latlan természetességgel mű­ködő, mesterséges mechaniz­mus, melynek szigorával életre kelti a zene betűele­mét, a hangot. Csak egyféle színben szólhat, az odaillő­ben. A futamnak célja van, VÁLASZOK A TANACSTAGOK BESZAMOLOIN ELHANGZOTT KERDESEKRE A közlekedéssel kapcsola- ra járművezetésre jogosult tos kérdések legnohezebbjé- mühelybcll dolgozókat is hez érkeztünk, ezek a most oktatóliszteket is a kormány következő sorok arról szól- mellé ültettek az elmúlt hó­nak, miként lehetne az alap- napokban, s esetenként a te­jatban jó szervezésű szegedi herforgalomtól is vezényet­autóbuszközlekedést való- te)c át sofőröket. Utóbbiak ban, vagy legalábbis megkö- azután igazán nem ismerték zelítően jóvá tenni a gya- a helyi közlekedésben oly korlatban. Aki válaszol: Ká- fontos menetrendi fegyel­tay Ferenc, a 10, Volán osz- met, Ami biztató: sikerült tályvezetője Ez a kérdés az autóbuszvezetők szómá­a «"a mostanra olyan bérezést kialakítani, ami a korábbi­nál sokkal vonzóbb, s ennek hatására november óta meg­állt a flunktuácló. Volán dolgozóin múlik. Rendszeresebb ellenőrzés Mindenki láttán mégis, a kifejezést szegényesnek találjuk, az az ember érzése, a virtuozitás önmagában semmit sem mond, ennél jóval többről van szó. Példás fegyelemről, a kísérő szólamoknak ren­arányérzékről, mértékletes- deltetóse, a vezető dallam­ségről, művészi alázatról, nak ragyogása; az egésznek Sehol felületesség, magamu- egyszerre érzelmi töltése és togatás, öncélúság, etűdsze- ökonómiája. A zenei gondo­rüség. Richter bobizonyitja, latokon belül fegyelem, rend hoTuTközénk. "schuberTláj- at í902' hangszeres technika uralkodik, s látnivaló a Ügy tűnik ugyanis, hogy most a munkafegyelem meg- . , , szilárdítása még fontosabb ÖOnOSZkOdÍK is a lakosságot megfelelően ' kiszolgáló autóbuatközleke- Sokat panaszkodnak az déshez, mint az uj jármú- utasok a Volán alkalmazot­tak beszerzése. Ahogy pél- tainak magatartására. Jogo­déul az 84-es számú válasz- gan. Bár igen érdekes: az tókerületben Visnyovszky autóbuszok személyzete a Zsigmond megfogalmazta: tarján! vonalakon sokkal mikor akadályozzák már jobban szeret dolgozni, mint meg, hogy egyes járatok ez újszeged! 40-esen. Az új­egész egyszerűen kimaradja- szegedlek még mindig drá­nak a forgalomból? góijók az autóbuszt, pedig A kis központok Irányító- nekik március 31-ig még munkáján igen sok múlik, kedvezményük is van. Le Mivel ezeknek nincs sem kell szögezni: az autóbuszta­URH-, sem szolgálati tele- rifát az Árhivatal szabja fonösszsköttetésük a köz­ponttal és egymással, sezek dalmas poézisével, Men­delssohn Intim „naplókölté­szetével" tLieder ohne Wor­te), Chopin merengő noc­turne-jével, Debussy laza harmóniákban villódzó szí­neivel (Images 1.). A mes­terségbeli tudás, amivel Richter képes behatolni a művek rejtett titkaihoz, s a világ legtermészetesebb fo­lyamataként felszínre hozza, megvilágítja azokat — egye­nesen lenyűgöző. Távol min­den fellengzős pátosztól, a zene logikáját közvetíti, bámulatos érzelmi feszült­séggel, sallangtalanul, tisz­tán. Ha máskor, másoknál elválaszthatatlan a zenei fel- szerzői szándék is, ami ösz­készültságiől, nem a szem szeköti, irányítja, vezeti a látványosságának, de a han- szólamokat Richter azáltal gok megszólaltatásának, mi- vérbeli pianista alkat, hogy nősógének művészete — lát- úgy gondolkodik a zenében, ványosság csak ezen belül mint akinek egyetlen lehet­nem, egészen más jelentés- séges kifejezési formája, tartalommal. Schubert post­humus c-moll szonátája ne­gyedik tételének könnyed lebegése, Debussy Reflets dans l'eau és Mouvcment epizódja az Images sorozat­ból Iskolapéldája a zene tar­megnyilvánulása a zongorá­zás. Tehát zenében gondol­kodik, a zongora közvetíté­sével — és nem fordítva. Innen játékának egyszerűsé­ge, frissesége, mondandójá­nak mélysége, művészetének talmában, mondanivalójában csodálatos gazdagsága. Azt feltárulkozó látványosság- mondják, hallották már nak. gyengén is játszani. Bizo­Hangzáskultúrája, billen- nyos, nem gépzenész, rend­téstechnikája külön tanul- kívüli természetességgel mu­l/f acélöntő mű Az Özdi Kohászati Üzemekben — a régi lemezsor helyén — épül az évi 325 000 tonna kapacitású folyamatos acélöntő mű. A korszerű berendezés segítségével több munkafolyamatot elhagynak, és a lecsapolt acélt azonnal bugákba öntik. Ez a technológia igen gazdságos. Az új folyamatos acélöntő műben a tervek szerint 1973-ban kezdik meg a termelést. Füstölgés a Partéi Ha az elárusítónő mélyen tárcára. S lévén az igények zslkál, s így a pillanatnyi diszpozíció nála maradan­dóbb nyomokat hagy. A természetesség azonban a legrokonszenvesebb emberi tulajdonság, következésképp a legrokonszenvesebb művé­szi tulajdonság is. Talán ezért — mert játékának szubsztanciája a természe­tesség — tartják korunk egyik legzseniálisabb művé­szének. Halljuk-e még Szegeden? Legközelebb júliusban jön Magyarországra. Nikolényi István az meg, országos érvénnyel. Mint ahogy a só vagy a cu­beszerzese, felszerelése egy- kor árának, valamennyi ha­" f ' Volán marad előre meghaladja a Volán tósági árnak megállapítása anyagi lehetőségeit, marad az erre hivatott állami szerv megoldásként az eddiginél feladata, nem helyi ügy, s szigorúbb és rendszeresebb jiyen értelemben nem is vi­ellenőrzés, melyet a tömeg- tatéma. közlekedési szakcsoport vé- A kérdés másik oldala: gez. A fiatal irányító- {gaZi hogy egy autóbuszjegy személyzetet pedig megfe- áPa 2 forint, ám akinek bér­lelő kiképzésben, tovább- lete van, annyit utazhat ve­kápzésben részesítik. le, hogy egy útja akár csak A súlyos gépkocsivezető- 20 fillérjébe kerülhet. Ez hiány (Jelenleg 120 autó- joga, s ebben senki nem buszvezetővel van kevesebb akadályozhatja meg Jelen­Szegeden) kiegyensúlyozásé- leg mintegy 21 ezer bérletes autóbuszutas van Szegeden, ami a hivatalos szórzó sze­rint 1,5 milliós utasszámot jelent. Csupán a nyugati Iparkörzetbe 9 ezer ember jár bérlettel. Csupán két új autóbusz Ami a közlekedés fejlő­désének másik, s tegyük hozzá, objektív feltételét íl­lett: 1972-re 9 új autóbusz forgalomba helyezését ter­vezte a 10. Volán, s minden valószínűség szerint mind­össze kettőt kapnak. Ey bizony szomorú perspektíva. Néhány más autóbuszté­ma is teritékre került a kér­dezz-felelek kapcsán. Neve­zetesen kiderült, hogy mlg az utak tisztántartása a ta­nács dolga, o közúti törvény értelmében a várakozás• sí­teket mint tulajdonosnak, a Volánnak kell takarítania. Jó lenne tapasztalni is. Voltak, akik panaszolták, hogy az autóbuszok házuk előtt járatják a motort, má­sok fedett váróhelyekre tar­tanának igényt, a 89. számú választókerületből Pepsik István a tarjánlak ama kí­vánságának adott hangot, hogy este 11 óra után is le­gyen még egy buszjárat, Ezekre a válasz, hogy más­ként, mint ahogy most van, nem lehet megoldani a kér­dést. A városban lakással sajnos együtt járnak a kel­lemtelen zajok; fedett vá­róhelyre városi közlekedés, ben nincs szükség, túl költ­séges lenne, el sem férne a szűk utcában; éjszaka oly kevés utasa volna az autó­busznak, hogy több lenne a költség, mint a bevétel. Nyírfaliget a szemedbe néz, és lehajol a pult mögött, két teendője lehet. 1. Harisnyáját igazit,ja, 2. Portit keres. A második változathoz megint két fel­tétel szükséges: szimpatikus legyél — é> egyedül a bolt­ban. A Porti bizalmi áru. A luxuscikkeknek abból a faj­tájából. melyeknek hiány­cikk-jellege kölcsönözte luxus-bélyegét. Egyszerű kis cigarettacsomag, amivel szo­lid ára dacára még repre­zentálni is lehet. Az előkelőség látszatának fontos őrizetében mnnapsás is sikk a cigaretta. Beszél­getések közben nincs lefegy­verzőbb gesztus egy-egy ele­gánson kínált Kentnél, Philip Morrlsnál, Murlbarónél, de a belső zsebből diszkréten ki­emelt Portival sem ég le az ember, A finom ember fi­nom cigarettát használ, n fi­nom cigaretta a választékos ízlést dicséri, A választékos ízlés pedig nincs ingyen, a választék mér: ékével egye­nes arányban kacsint a pénz­növekvőben, a filléres ciga­retták minősége pedig — valamilyen titkos kór hatá­géra? — csökkenőben, egy­egy közepes képességű do­hányos is a rá jutó nemzeti jövedelem mind tekintélye­sebb hányadát költi a füst­szűrösökre. A családi ház­tartások egyensúlyát kikez­dő niketinéhségr© (az elvo­nókúrák vézna eredményeit leszámítva) egyetlen prakti­kus orvosság: a Porti, Be­cses hosszúszárú, nemcsak filteres, nemcsak márkás 1 ollegáivnl szívható uzonos élvezettel —, de az ára is szolid. Az Astorok, Mem­phlsek, Síuyvesnntok egy­ötöde-egyhatodu lenne. Ha lenne. De nincs. Elő­ször — állítólag — keveset rendeltek belőle, nem szá­mítottak ekkora népszerű­ségre. Most meg az újabb rzerződés aláírását halogat­ják a külkereskedelmiek. Biztosan nem dohányosok... L N. Játék, muzsika, művészet - gyerekeknek Telt ház. Csillogó gyerek- keknek. Rendhagyó Iroda­szernek kereszttüzében a lomóra? Volt ugyan kérdés, pódium, Élvezik a játékot, felelet is, de nyoma sem a Kitalálják a soros idézetből tanítási órák néha bizonyos a vers címét, eldöntik, me- rideg fogyelmezettségének. lyiknek szebb a zenéje és oldott, felszabadult légkör­mondják együtt: „Fehér már ben, jól eltalált, közvetlen az utca ,," Csokit kap a leg- hangnemben, mégis, tanítás ügyesebb és már újra fülel- volt ez a javából, nek, áhítatos csendben. Az összeállításból a zene Arany János, Szabó Lőrinc, sem hiányzott. Dénes Mar­Petőfi verseire, a könnyes- git zeneszerző mutatta be vidámságú Móricz-novellá- klasszikusok és mai költők ra. megzenésített műveit, saját Mindez tegnap délután tör- szerzeményeit, tént a Bartók Béla Műve- Nem könnyű rátalálni a lódési Központban. Margit- közös nyelvre, de ha ilke­tay Ági, a Szegedi Nemzeti rül, nincs hálásabb közön­Színház tagja mutatta be ság a gyerekeknél. Tegnap irodalmi összeállítását álta- sikerült, lános és középiskolás gyere- S. E. Lengyel film. Rendezte ember konfliktusait, kap­AndrzeJ Wajda. A forga- csolatait, ebben a filmjében túkönyv Jaroslaw Iwasz- a mesék, a legendák, szinte klcwioz 1932-ben írt elbe- azt is mondhatnánk, a mí­szélése nyomán készült, toszok világához tér vissza. Operatőr Zlgmunt Samo- A Nyírfaliget nem egvsze­, ^•renlok Dániel rűen lengyel történet, hanem Olbryc.s*! (Bolcslaw , Ol- lengyel mítogz Valami, ami­glerd LukaTzewIcz (Stanfs- nek 0iyan mélysége-távlata » Krakowska van> mint a réalek ögl hig_ (Manna). tóriáinak, mint Thomns Aki a Hamu és gyémánt Mann kútjának a József és vagy a Tájkép csr.ta után testvéreiben. Mint arr.ikor Wajdáját keresi ebben a Picasso megmutatja, hogy ő filmben, úgy tűnik, remény- is tud úgy rajzolni, mint a telen vállalkozásba fog A régiek, mint bárki a fes­Nylrfallget másfajta film. tők, a művészek közül, va­A világhírű rendező, aki lahogyan úgy csinálhatta ezt legjellegzetesebb műveiben a filmet Wajda, belefoled­mindig a mai világ arcát kezve a történet rejtelmes­kereste-kutatta, szenvedélye- ségébe és igazságába, sen vi?«gálva a kor és az A Nyírfaliget szimbólum, de valóság is egyben, Egy erdész háza körül terül el; karcsú fái és párás levegő­je a film egyik legfontosabb alkotóeleme. Ebbe a házba érkezik haza egy svájci zanatórlumbél az erdészhez, Boleslawhoz, bátyjához Sta­nislaw, a tüdőbajos fiú. Tud­ja, hogy betegsége utolsó stádiumába érkezett; meg­halni tért haza. Bátyja, aki remek, egészséges férfinak látszik, már nem lovagol, mint régen, zongoráját is eladta. A ház gyászol. Aztán Stanlslaw megtalálja a sírt Is. Ott van a nyírlallgetűen, néhány lépésre a háztól, Bo­leslaw felesége nyugszik benne. Később Stanlslaw ta­lálkozik egy lánnyal, Maii­nával, szintén néhány lépés­nyire a háztól, aki ugyanazt a buja életerőt képviseli, mint a mítoszok ősasazonyai. 3 még egy fontos szereplő: Boleslaw szigorú, komoly kislánya, akit apja esténként arról vallat sírva, hogy mit csinált anyuka, amikor apa nem volt otthon, ugye éne­kelt és táncolt a bácsival, aki akkor mindig eljött a házhoz. A szigorú szőke kis­lány egy szót sem szól, ke­zei, amikor apja arra kéri, ölelje át, szinte élettelenül huilnak az ágyra. Ahogy előrehalad a film, ahogyan a néző rabjává vá­lik Wajda zárt világú szí­nes képelnek, a szinte fest­ményszerüen komponált filmkockáknak, úgy nőnek ezek a figurák egyre na­gyobbá, mítikusabbá, a cse­lekmény úgy válik egyre in­kább meseszerűvé. Amikor Stanlslaw meghal, s az asz­szonyok mossák-virrasztják, mintha a középkori festők Pietált látnák, olyan ké­pekkel rajzolja elénk Wajda a megrázó jeleneteket. Rá­adásul mindezt úgy, hogy a tárgyi világ, amelyben a cselekmény játszódik, egy csöppet sem archaizáló: a századvég és a harmincas évek keverednek benne. De a régebbi időket semmi sem idézi. S ez a mitikus történet mégsem idegen a mától és Wajda eddigi filmjeinek vi­lágától. A rendező — ezzel kapcsolódik a Nyírfaliget munkássága egészébe — ön­vizsgálatot tart és arra a kérdésre keresi a választ, milyenek a lengyelek. A Nyírfaliget a lengyel önvizs­gálat filmje, 8 nem is je­lentéktelen filmje. Meséről, mítoszról beszéltünk eddig. Hozzátehetjük, a Nyírfáidét vers is, vagy éppen zenerr.ű, ha tetszik, egy Chopin-zon­goradarab. A három kitűnő színész — tökéletesen megértve n ren­dező szándékalt — stílusban és játékban nagyszerűen nö­velte naggyá a film R auráit O. U

Next

/
Oldalképek
Tartalom