Délmagyarország, 1972. február (62. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-15 / 38. szám

KEDD, 1978. FEBRUAS 15. \ A parasztfestők múzeuma Gyakran azt érzem, talán ránknak, s aki azóta film- egy kihalt mesterség utolsó tűi sok értékes öröksége jeivel nemzetközi viszonylat- hírmondója maradna. De van Szegednek, azért nem ban is hírnévre tett szert, egyetértek egy napsugár­becsüljük eléggé. El va- fölajánlotta a magyar pa- díszes Pásztor utcai ház föl­gyunk kapatva. Más város, rasztfestők múzeumát meg- használásával is. ha csak egy olyan fia vol- alapozó gyűjteményét an- Juhász Antal fölveti . a na, mint nekünk — író nak a városnak, amely ott- skanzen kérdését. Nagy di­klasszikusok, költők, festők, öont nyújt ezeknek a kin- vat lett ez, s igaza van ne­szobrászok, tudósok — egy cseknek. Először Kecskemét- ki, nem szükséges követ­tucat, nem szűnnének meg re gondolt, de ő, aki a mi nünk. Olcsóbb, s még ere­kultuszát ápolni, ébrentar- Süli Andrásunkat is újból cletibb is, ha meglevőket vé­tani. Csak a szomszédos napfényre hozta, és bemu- dünk meg a pusztulástól, Félegyháza minapi példájá- tatta a nemzetközi nyilvá-. mintha újraépítjük őket. ra utalok: Móra, már eltűnt- nosságnalr, még szívesebben (A dorozsmai szélmalmot is nek hitt szülőházát, miután adta volna, s adná ma is olcsóbb lett volna végső a fáradhatatlan kutató, Me- Szegednek, Süli szűkebb pusztulása előtt megóvni, zősi Károly, megfelelte, hely- pátriájának gyűjteményét. mint most újjáépíteni. De reállítótták, néprajzi és iro- A kinyújtott kezet, akár e2 _ szemben IUés Sándor dalmi látnivalókkal beren- öleim, akár adni kész, nem , . , , . , dezték, kétévenként széles illik visszautasítani. Ha véleményével — mégis he­körű ifjúsági vetélkedőt Moldován Domokos akkora lyeselhető.) Talán arra is szerveztek, életműve mégis- áldozatot hoz, hogy lemond gondolhatnánk, hogy három mertetésére, megszeretteté- nagy értékű képeiről a kö- ilyen néoi műemléket tart­ltomba thely, "SS ^sség javára, Szeged nem sunk meg: Fels5városon az vár, Pécs példáival is. S vonakodhat a maga kisebb utolsó timárházat, a földraj­nálunk hasztalan emelt szót áldozatát meghozni: helyet ziiag hozzá közeli Algyőn évekkel ezelőtt munkásmoz- teremteni ennek az egyedül- szül°tett Süli András és pa­galmi múzeum létesítéséért áuó szeged nemzetközi hi- raS,«e3tő társai számára Sz. Simon István, eredmény- ., .. .... .. rasztie^io larsai szamara, telenül emeltünk szót há- rét'nevét öregbítő, idegen­rom éve a Csontv'áry Galé- forgalmát megnövelő látvá­ria megszerzéséért, Csáky, nyosságnak. Moholy életművéből modern A többi már részletkér­művészeti gyűjtemény lét­valamint ipartörténeti (kis­mesterségeket bemutató) ki­állításokkal; egy alsóvárosit, a paprikakultúra régi esz­rehozásáértr^üü''András'^és dés' Magam annak idején a közeinek és eljárásainak a magyar parasztfestők mú- Maros utcai Felmayer-féle megörökítésére, valamint zeumának idetelepítéséért. tímárházat javasoltam e egy harmadikat Tömör­SMkták ^rnondani céira, hogy így egyben egy kény tanyáját Zákányszé­jellegzetes népi műemléket ken, a Sebökhegyen — a is megmentsünk az utókor- tanyai elet múzeumául. nak: bőrszárító padlásával Péter László Azt minderre: maximaiizmus ez, sok egyszerre, ki győzné pénzzel! Igaz, ha egyszerre akarnánk megvalósítani, valóban sok is volna. Ám, sajnos, azt sem látjuk, hogy e gazdag tennivalókból kon­cepciózus munkaterv készül­ne, s belőle lépésről lépés­re legalább egy-egy megva­lósulna. Most örülök, hogy Kulka Eszter újból napi­rendre tűzte közülük az egyiket, a legkönnyebben megvalósítható t. 1969-ben Moldován Do­mokos filmrendező, aki a magyar parasztfestők újra­fölfedezésével, tévéfilmsoro­zat keretében a világ elé hozásával páratlan szolgá­latot tett nemzeti kultú­Tíz év alatt A Csongrád megyei ta- sére. A megyében élő váro­nács művelődésügyi osztálya si és falusi pedagógusok kí­1961 óta minden évben pá- sérletező és alkotó kedvét lyázatot hirdet a korszerű mutatja, hogy az elmúlt tíz oktatási módszereket leíró, a év alatt ezer dolgozatot ké­nevelési tapasztalatokat ösz- szítettek a pályázatokra. A szegező dolgozatok készíté- tanulmányok foglalkoznak a ]/ xv Zenekori koncert a színházban Vasárnap délelőtt hang- harmadik tétel előadását is. zott el a Szegedi Szimfonikus Általában mindkét tételnél Zenekar A-bérleti koncert- úgy éreztük, hogy — ha je a Szegedi Nemzeti Szín- részleteiben sok-sok szépsá­házban a szegedi filharmó- get kaptunk is a szimfónia nia rendezésében. Első mű- előadásából — egészében sorszámként a német zenei távolról sem nyújtotta azt,az romantika egyik legjellegze- igazi és nagy művészi él­tesebb műalkotását, Weber ményt az együttes, amelyet Oberon-nyitányát adta elő a a koncert szép kezdete ígért. zenekar igen magas művészi szinten. A lassú bevezetést követő gyors, szonátaformá­ban felépített rész hol ki­robbanó temperamentumú, hol csodálatosan szép, hajlé­kony, bensőséges előadása fokozta a zenei élményt. A koncertet dirigáló Borbély Gyula karmester — mint a koncert több; műsorszámát is — biztos kézzel fogta egy­be ezt a bravúros felkészült­séget igénylő nyitányt, és a zenekar átfűtött előadásából is világosan kitűnt, a muzsi­kusok örömmel játsszák We­ber művét A koncert következő mű­sorszámaként Szervánszky Endre Klarinét-szer enád ját hallottuk, Kovács Béla köz­reműködésével. A fiatal, ki­tűnő klarlnétművész előadá­sáról csak a legnagyobb el­ismeréssel szólhatunk: mind technikai, mind zenei szem­pontból egyaránt örömteli élményt nyújtott. Régen nem hallottunk ilyen szép klari­néthangot r Nagy kár, hogy a. zenekar kísérete kissé unalmasnak hatott, az erő­sebb dinamikájú hangzások elvesztek a színpad zsinór­padlásán. Szünet után kö­vetkezett Honegger V. szim­fóniája. Az impozáns, mél­tóságteljes első tétel után sajnos hanyatlott az előadás színvonala: a második tétel szellemes, áttört hangszere­lésű énítkezése kissé szét­esett, es gyakoriak voltak a nem egészen pontos intoná­ciók, ritmikai pontatlansá­K. L. programozott — az egész na­pos iskolai oktatás tapasz­talataival, elemzik az audio­vizuális és más eszközök használatának leghatéko­nyabb módszereit, a szocia­lista hazafiságra neVelés gyakorlatát, közművelődési és más kérdéseket. A legértékesebb, az évi pályázatokon díjazott tanul­mányok a „Csongrád megyei művelődésügyi szemle" kö­teteiben válnak közkinccsé. Eddig nyolc ilyen kötet je­lent meg; de készen áll két újabb kötet anyaga is. Az ezer példányban kiadásra kerülő szakkönyvek iránt az ország egész területén'' nagy az érdeklődés. VALAS201C A TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓIN ELHANGZOTT KÉRDÉSEKRE Mindannyian közlekedünk, közlési berendezések hiánya könyveli el, hogy a nyugati nemcsak az a száz választó- miatt és az irányítószemély- iparnegyedben levő üzemek polgár, aki kérdésekkel, • s zet szakmai gyakorlatlansá- adminisztratív dolgozóinál obbnyire nagyon is jogos, ga folytán még nem töltik sikerült bevezetni az úgyne­célszerű kérdésekkel ostro- be kellőképpen feladatukat; vezett lépcsőzetes munka­molta tanácstagját a beszá- nincs elég gépkocsivezetője kezdést, mely valamit szin­molókon. ök százan ugyanis a Volánnak, nagy a munka- tén javított a közlekedésen, százezer ember helyett be- erő-vándorlás is; s talán széltek az autóbuszokról, mindezekből eredően, tűlsá­villamosokról, megállóhe- gosan gyakori a fegyelem­lyekről, járdaszigetekről, sértés. közlekedési lámpákról. Kér­Változások Tarján gondjai déseikre dr. Csikós Ferenc­nek, a városi tanács vb­titkárának jelenlétében Ká­tay Ferenc, a 10. Volán sze­mélyforgalmi osztályvezetője, dr. Várhalmi Károly, a Köz­menet közben Tarjánt másfél évvel ez­előtt két autóbusz kötötte össze a várossal, ma 15 kocsi jár a ' vonalakon. Ahogy épülnek az új házak, úgy súlyosbodnak azonban a _.. „, A vidéki városok közül közlekedési gondok is. Több lekedési Vállalat igazgatója elsőnek itt született meg ez buszra lenne szükség, de és Tölgyesi Béla, a tanács a várost széltében-hosszában mncs (erről meg lesz szó osztályvezetője adott választ, átszelő, s nem központosított sorozatunkban). A meglevo­autóbuszközlekedési rend- ket IS nehez közlekedtetni, Nnl n hihn ? szer, mely a Volán szakem- mert a tarjáni utak szűkek. I IUI U IIIUU. berei számára is üj voltt be_ Egy autóbusznak 12 méter .. . . . ..... le kellett előbb tanulni. Ezért sugaru körre van szükségé a Jo néhány felszólaló tulsá- igyekeztek az els5 időkben kanyarodashoz, s Tarjanban gosan is summazta velemé- minél többször ellenőrizni, és másutt is mindössze 9 nyet, volt aki az egész sZe-. g a. lakosság észrevételeit is méter e képzeletbeli körök gedi autpbuszkozlekedest ki- mindig megvizsgálták, érté- sugara. A járművek tehát fogasolta, mások azonban kelték Ezt jól bizonyítja, fölhajtanak a járdára, ösz­csak az uj autobuszkozleke- h a beveJ2etcs napja, szetörik, lesüllyesztik a jár­t probléma­..' Ok désben felmerült kat tették szóvá. napja, .. ... 1971. november 7-től 1972. daszegélyeket. Erről valóban voltak január 3Uig 12 Vonal me- nem tehetnek a járműveze­fi ^ tanács S°ke^deménw^ésére Rendjét módosították. Ha tők. A habarcstelep útjában st tanacs hezaemenyc„esere szükségesnek mutatkozott, a n mpntpipiö tar iáni kis­szervezett^, rendszerű autó- járat0k útvonalát is megvál- f. a Tv ^L Ju /„," buszközlekedésről ma májr tn-tattál. péidául figyelem- kozPont kicpítesenek, így — a bevezetés óta eltelt két be" vették a hattyastelepi ta- azután az amúgyis szűk uta­honap tapasztalatait figye- nácstagok javaslatát, meg- kat elállják a buszok, még lembe veve — kijelenthető, _„.»„„.,, „ , ,, , , . , . . ' " hogy bevált. Csökkent a csereltek a 33 és 33 Y jelze- a takarítást is lehetetlenné Marx tér forgalma, a kis- sű buszok nyomvonalát, teszik. központokból jobban meg- Megszervezték a tanulók be- Egy szó, mint száz: a tar­HfSS? Más^ kéldés' °dé ^lütását az öthalmi részrő1 íáni kasoknak többnyire természetesen súlyos kérdés, a béketelepi iskolába. A Vo- igazuk van, amikor panasz­hogy a kisközpontok a táv- Ián 'nagy fegyvertényként kodnak a buszközlekedésre. A fekete város ílfa 70 fotókiállítás Űj kifejezési eszközök ke­resése és kimunkálása, in­tenzívebb gondolatiság rea­ga, Beat két tónusban, Su­garak és Temető című ké­pein!, de a formák szépsé­lizálása fogalmazódik meg a gére, a női test esztétiku­Duna-kanyar Fotóklub Alfa mára is érzékeny, Néninger 70 alkotócsoportjának Móra Ferenc Múzeum ku­polájában megnyílt fotóki­állításán, melyet Szávay István újságíró, a Délma­gyarország munkatársa nyi­Géza különös területre irá­nyítja gépe optikáját. Az élő és élettelen anyag vé­letlenszerű felületeiből / al­kotja képeit, melyek közül legsikerültebb a Biostruktú­tott meg. öt fotóst tömörít ra. Várhelyi Kálmán a leg­ez az alkotócsoport, mely a szegedi Kör '60-cal képezi az alkotóközösségben dol­gozó, törekvéseiket össze­inkább lírai alkat. Bükki táj című fotója kiaknázza a tónusok lehetőségeit, de a kép kiszáradt faágának gra­galmas feszültséget is te­remt. Fa című képén a törzs és ágak sötét vonala­it, a levelek és a közöttük vibráló játékával oldja fel. T. L. hangoltan és következetesen fikus és kemény játéka iz­kimunkálni igyekvő fotó­művészetet hazánkban. Csigó László a természet produkálta formákat (Kara­lábé, Diók, Fa) is úgy ké­pes megjeleníteni, hogy gon- átszűrődő napfény dolatot közöl általuk. Döb­rőssy Pál a szerkezetek és grafikai előadásmód kitelje­sítője. Legszebb a Borona című képe, mely egyrészt a világító fehér vonalak játé­kos grafikusságával, a boro­na fogainak vízesésszerű iz­galmával hat, másrészt a körformák és egyenesek fe­szültségével. Kocsis Iván a fekete-fe­ból" sem esik folt a klasz szikus alkotásokon, ugyan­akkor eredménye a legna­gyobb hatású népművelés: olvasásra ingerel, de önma­gában is az élmény teljes­ségét képes adni. Irodalmi hér foltok grafikus hatásait gok is. Ugyanez jellemezte a I aknázza ki. Mizser Pál vilá­A jövő mozdonya Szovjet konstruktőrök egy rendkívüli vagont alkottak Tetejére rászerelték a „JAK—40" típusú repülőgép gáz­turbinás motorjait, amelyek óránkénti 300 kilométeres se­besség elérését teszik lehetővé. A különleges vagon most végzi próbaútját. Az ered­mények jók. (MTI) Irodalmi műfajok szervát- múlott, epikává duzzasztja, hiszen nem áll, nem állhat ültetésekor a televíziós gya- vagy színpadi drámára sűríti pártot tiszta szívből — az korlat két alapeséllyel szá- anyagát. A regényben lefes- egyértelműen pozitív hősök, mol: a közvélemény visz- tett 1700-as évek Magyaror- akiket a néző feltétlen ro­szapereli az eredeti művet (ez szágának freskója a valósá- kbnszenve is végigkísér, a általában a sikertelen ope- gos társadalmi ellentmondá- regénkben mellékszereplők, rációk következménye), vagy sok érzékletes töltéseit hor- (Görgey János, és az ifjú — nem emlegeti föl lépten- dozzák: a város és a várme- Görgey Gyuri, Rozáli, Presz­nyomon az eredeti művet, gye, a kutyabőrös nemes és ton.) Az epizódokban vi­Sőt, még több indítékot a pénzes polgár, a rebellis szont ott maradt filmen is érez, biztatást kap elolvas- szellem és a császárhűság, az író véleménye: nemcsak ni. Mondanom sem kell, ez vagy nem mellékesen az az édestestvérét köröző Gör­utóbbi változat a sikerültebb idetelepült szászok önérze- gey Pálnak a szabadságharc átköltések kísérőjelensége, s te és a bennszülött magyar iránti részvétlenségében, mint ilyen, kettős haszonnal urak oligarcha-természete Bibók Zsiga köpönyegforga­jár. Esztétikailag, „maga- mind-mind történelmi pólu- ' tásában, de a magánpöreivel sabb művészi szempontok- sok. Mágneses erőterükben foglalatoskodó lőcsei szená­bontakozik ki a dráma. tus kritikájában is, amely Görgey Pál, a rabiátus al- testület csupán annyi vízre ispán pillanatnyi hevületé- tartott igényt Rákóczi zász­ben jóvátehetetlen bűnt kö- lót bontott táborából, vet el, megöli a lőcsei fő- amennyivel saját bosszú­bírót. A város bosszút es- malmát meghajthatta volna, küszik, ám az elégtételhez A fentiekből némiképp ki­értékeinknek a képernyőn sokáig késik az alkalom, mi- derül: tetszett A fekete vá­hasznos divatba jött adap- közben (a késleltetése, ha ros adaptációja. Thúrzó Gá­tációja rendre ezzel a szán- tetszik, a paradoxon pom- bor jó tempóban, ügyesen dékkal indul, de a műtét pás drámai lehetőségként) a szelektálva adagolta filmre (melynek célját ne feltétle- bosszú szellemi vezére, az a regény cselekményét, el­nül a gyógyításban, inkább új bíró Nustkorb szenátor sősorban a drámai vonala­az ismeretterjesztés és a Görgey fogságába kerül. A kat kontúrozva. Érdekes mó­míves szórakoztatás, kultu- vicispán azonban (Mikszáth don ezúttal Mikszáth anek­rálódás gazdag lehetőségei- jellemzése szerint akinek dotázó stílusa sem fényé­véi behatárolt törekvésekben „kegyetlensége s úgyneve- gette a filmet zátonyokkal, keressük) sikerét már a kez- zett zsarnoksága mindössze az epizódok lendületesek, deti lépések eldönthetik. Al- hirtelen felfortyanó termé- frissek maradtak, rugalma­kalmas-e átültetésre a do- szetére vezethető vissza..., san kapcsolódtak egybe, ki­nor szervezete, vagy sem? de ha kihűl, rendesen ma- tűnőén szórakoztattak. Ma­A fekete város, Mikszáth gába sza11 és megbánja, guk a szereplők is látható­utolsó nagy regényremeke, amit tett> némelykor jóvá is an nagy kedvvel leheltek alkalmasnak látszott a tele-' teszi") békejobbot kínál, így életet a pompásan megraj­víziós sorozatfilmre. (Kézen- a bosszu szempontjából bi- zolt figurákba: a nehéz­fekvő, friss ellenpéldának zony°s mértékig kompromit- fejű Görgey Pálként Bes­talán a Rózsa Sándort em- tál^a a szenátort. Nustkorb senyei Ferenc, Quendel apó üthetnénk.) Nem utolsósor- baleset áldozata lesz (a né- tar ábrázatában Pécsi Sán­ban azért, mert az eredeti hai főbíró síremléke üti dor, Köstler Maciid főnöki mű cselekményében vérbeli agy°n!), s a bosszú végre- rokolyájában a felejthetetlen dráma tusvonalai rajzolód- ha3tása, a tett bevégzése ép- Kiss Manyi szerzett derűs, nak ki olyannyira hogy pen arra a fiatal utódra, hangulatos órákat vasárnap most, á sorozatfilm ' láttán Fabriciusra marad, aki Gör- esténként.. A népes szerep­az az ember érzése jószeri- Sey elfogatásáért-lenyakazta- lőgárdából még Avar István vei Mikszáth írói'alkatán fsáért a legdrágább árat fi- körmönfont Bibókját,, az if­zeti, saját boldogságát. jú Fabriciust alakító, még A közvetlen cselekmény- főiskolás Nagy Gábort em­vázlat tehát nagyszerű drá- lítjük meg —Miriáss Jó­ma nyersanyagát kínálja, zseffel, a szegedi színház desztillálásához még segít is művészével együtt, aki Gosz­a kritikai realista Mikszáth, novitzer szenátort játszotta, amikor hűvös véleményt A filmet Zsurzs Éva rendez­mond a Thököly és Rá- te, az utóbbi évek egyik leg­kóczi szabadságharcának ko- sikeresebb produkciójának, rát jellemző feudális torzsai- Kísérőzenéjét Szöllősy And­kodásokról. Látszólag ugyan rás komponálta, nehezíti a drámai átköltést, N N. L I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom