Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Európa biztonságáért M Ülésezett a magyar nemzeti bizottság Delegáció utazik Brüsszelbe 62. évfolyam, 5. szám 1972. január 7., péntek Ara: 80 fillér Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias* Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csütörtökön a Parlament delegációs termében ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. A tanácskozáson a nemzetközi helyzet és az európai politikai élet aktuális kérdéseivel, valamint az európai népek közgyűlésének előkészítésével foglalkoztak. Kállai Gyula megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Európában az események fő vonala a reményt és a bizalmat alapozza meg mindenkiben, akinek sokat jelent a kontinens békéje, biztonsága, jövője — még akkor is, ha nem lebecsülendő erők nehezítik ezt a sokat ígérő fejlődést. — Európa sorsáért érzett felelősségünk — mondotta ezután egyebek között — ugyanakkor nem jelenthetif s nem is jelenti azt, hogy közömbösek lennénk a világ más tájain zajló és súlyos aggodalmat tápláló eseményekkel szemben. A bizottság ezután meghallgatta Garai Róbert beszámolóját az európai népek közgyűlésének előkészületeiről, megvitatta és elfogadta az 1972. január 11—13. között Brüsszelben, a közgyűlés előkészítésével foglalkozó értekezleten képviselendő magyar álláspontot. A beszámolókat felszólalások követték. Dr. Bartlia Tibor református püspök a Béke-világtanács európai bizottságának közelmúltban tartott oslói, a kontinens biztonságával foglalkozó üléséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Pethő Tibor újságíró, az Országos Béketanács alelnöke a leszerelésről tanácskozó nemzetközi társadalmi bizottság moszkvai üléséről, illetve a februárban megtartandó vietnami szolidaritási világkonferencia előkészületeiről számolt be. Dr. Bognár József akadémikus a különböző országokban működő békeintézetekkel való együttműködésről, valamint a kelet—nyugati párbeszéd gazdasági vonatkozásairól beszélt; Simon Péterné, az Egyesült Izzó szocialista brigádvezetője pedig arról a politikai tevékenységről számolt be, amelyet munkahelyén végeznek a béke és biztonság kérdéseivel kapcsolatban. Az ülésen a bizottság alelnökévé választották dr. Bartha Tibor református püspököt, Duschek Lajosnét, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárát; Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógust, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a magyar szolidaritási bizottság alelnökét; Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikust, a jogtudományi intézet igazgatóját és Várnai Ferenc újságírót, a Népszabadság rovatvezetőjét. A bizottság titkárává Garai Róbertet, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét, az Országos Béketanács elnökségi tagját választották meg. A tanácskozáson végezetül négytagú delegációt jelöltek ki, amely a magyar nemzeti bizottság képviseletében részt vesz az európai társadalom küldötteinek január 11—13. között Brüsszelben tartandó konzultatív értekezletén. A küldöttség vezetője dr. Bartha Tibor református püspök, tagjai: Duschek Lajosné, dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Garai Róbert. Az ülés Kállai Gyala zárszavával ért véget. Uj textilüzem terve Kisteleken Magyar-szovjet Többször írtunk már lapunkban arról, hogy Kisteleken jóval több a munkáskéz, mint amennyit helyben foglalkoztatni tudnak. Mostani becslések szerint is legalább kétezren járnak el naponta a közeli városokba — Szegedre és Kiskunfélegyházára legtöbben, de ez a közelség nagyonis viszonylagos —, illetve hetenkénti hazajárással az ország szinte minden részébe. Leggyakrabban az merült föl beszélgetéseken, értekezleteken, gyűléseken és tanácstagi beszámolókon, hogy a csalúdnoz kötődő asszonyoknak helyben kellene mindenképpen kereső elfoglaltságot biztosítani. Korábbi föltevések szerint legalább hétszáz asszony vár a nagyközség közel tízezres lélekszámához méreteivel is igazodó „hazai" üzemet. Ilyen előzmények után természetes, hogy föltűnést keltett és széles körű érdeklődést váltott ki az újságunkban többször is közzétett hirdetés: a Pamutnyomóipari Vállalati szegedi gyára új üzemet tervez Kistelekre. Jelentkezési határidő december 31. Közügy lett ebből a tervből Kisteleken. Tanácstagok jártak házról házra választóik körében — a világért se agitálni, csupán fölmérni —, hogy pontos adatot tudjanak nagyközségünk munkára váró asszonyairól. Alapvető föltétel — hirdette a tanácsháza folyosójára kiakasztott plakát —, hogy a faluban és közvetlen környékén 500—800 munkavállaló legyen. Az eddigi jelentkezések minden várakozást felülmúltak. Ünnepek idejére esett a felmérés, a tanácstagok egy része még nem is tudta bejárni körzetét, 830 nevet írtak eddig mégis a listára. A téma közügyvoltát jelzi az is, hogy a járási hivatal is tájékozódott, hányan lennének a szomszédos községek jelentkezőivel együtt, akik Kisteleken dolgoznának legszívesebben. Az ő fölmérésük szerint a nagyközség és környéke 1400 dolgos embert tudna adni az új üzemnek. Háromszor annyit majdnem, mint amennyi a feltételhez szabott induláshoz szükséges. Első komoly ajánlkozás ebben a városi rangra törekedő faluban a Szegedi Textilműveké. A városban egyre fokozódó munkaerőhiány készteti őket arra, hogy üzemmel menjenek a dolgozók elé: ott legyen az új üzem, ahol a munkaerő van. Azért kedves Kistelek különösen az üzemépítés tervezgetői előtt, mert érinti a budapesti út, külön szállítási gondok tehát nem merülnek föl. Fizetési ajánlataik is kedvezőek, érthető tehát a megkülönböztetett érdeklődés. A tájékozódó fölmérés tehát kedvező eredményt hozott. Megkérdeztük a Szegedi Textilművek igazgatóját, ezek után mennyire komoly az elhatározás. — Szándékunk természetesen az, hogy valóban új üzem épüljön ' Kisteleken. Szeretnénk minél hamarabb hozzáfogni a közvetlen feladatok kidolgozásához. Legalább kétszáz asszonynak kell azonban közben bejárnia Szegedre, megtanulni a szakmát — természetesen nem „tanulópénzért" — hogy a többi jelentkezőt majd az új gyárban ők taníthassák a szövés mesterségére. monkalerv Csütörtökön a Művelődésügyi Minisztériumban aláírták az 1972—1973-ra szóló, kétéves magyar—szovjet kulturális munkatervet. A megállapodást magyar részről dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, szovjet részről V. I. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete látta el kézjegyével. A most aláírt, két évre szóló kulturális munkaterv egyebek között művészegyüttesek, szólisták kölcsönös vendégszereplését is lehetővé teszi. 1972-ben és 1973ban újabb 250—250 magyar ösztöndíjas hallgató kezdi meg tanulmányait a Szovjetunióban, s 1200 magyar ösztöndíjas diák egy-egy tanévben kint tanul majd a Szovjetunióban. Háromszáz középiskolás számára nyílik lehetőség szovjet fiatalokkal való kinti közös táborozásra. A kétéves munkaterv továbbra is lehetőségeket biztosít a felsőoktatási intézmények kölcsönös, közvetlen kapcsolatainak erősítésére is. Több készterméket gyártanak alumíniumból A Magyar Alumíniumipari Tröszt űj gyártócsarnokában dolgozik A negyedik ötéves terv- belőle. Ebben az évben kezvégére csaknem kétszer dik meg azokat a kísérleteannyi alumíniumot dolgoz- ket, amelyek a jövőben nak fel késztermékké, mint többezer lakás építésének az elmúlt esztendőben. A alapjai lehetnek, termelés mennyiségi nőve- A trapéz hullámlemezek kedesevel egyidoben tovább különben ^ hazai építőipar bővül a felhasznalas koré lehetőségei. Gyártásuis s ujabb területeken al- kat az e,múu hónapban kalmazzak az ertékes feher kezdték g M Alufemet. A felhasználás uj he- •míniumipari Tröszt . alumí_ lyeit módjait az alumínium niumszerkezeti üzemében. alkalmazástechnikái kozpont Tizezer tonna éy. kapacitá_ kutatja, vizsgálja. sú gépet állítottak be, 1971 legnagyobb eredmé- amelynek terméke a panenyének tartják, hogy már a lek mellett kiválóan alkalgyakorlatban is beváltak az mas házak burkolására, tealumínium panelek, ame- tófedésre is. Az új „építőlyek trapéz hullámlemezből anyag" felhasználható víés műanyaghabból készül- kendházak építéséhez is. tek. Első lépésként hűtőhá- A tervek szerínt ebben az zakat, újszerű átmeneti tör- évben az Országos Műszaki pe-hűtőtárolókat építettek Fejlesztési Bizottság finanfrancia hullámositó gépsor szírozájsával -21 űj pjototí^ pust gyártanak alumíniumból különböző felhasználási területekre. Ezek közül a szállítást korszerűsítik majd a különböző méretű konténerek, amelyek többek között ércek és szenek szállítására is alkalmasak. Érdekességnek számítanak az alumínium boroshordók, amelyekben az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak szállítható, hanem tárolható is a bor. Üjfajta öntözőberendezések létesítésére i9 alkalmasnak találták a könnyű fémet. A Kertészeti Kutatóintézet és a Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet tanácsadásával ebben az évben többféle öntözőberendezést készítenek. A Szovjetunióból sok műtrágyát importálunk Török István, a Chemo.- lió tonna műtrágyát, illetve limpex vezérigazgatója és B. műtrágya- és kénsavalapZ. Nyikolajenko, a szovjet anyagot szállít magyar partSzojuzpromexport Kulkeres- nerének kedelmi Egyesülés elnöke csütörtök délután a Chemo- Az aláírás után B. Z. Nyilimpex székházában magán- kolajenko elmondta, hogy az jogi szerződést írt alá, államközi megállapodás szelamelynek alapján a szovjet lemében a szovjet egyesülés egyesülés 1972-ben 1,1 mii- évente mind nagyobb menynyiségű műtrágyát és vegyi Bazaltgyapot Megkezdődött a bazaltgya- tőipar igényli. Az egy hónapig pot próbagyártása a Könnyű- tartó próbaüzem után — beton- és Szigetelőanyagipari Vállalat tapolcai üzemében. Hazai előállítását a terv szerint — január végén kezdik meg a vállalat saját Veszprémi Vegyipari Egye- beruházásából ' épített új tem szilikát tanszékén ol- üzemben a rendszeres terdották meg. A rendkívül jó melést. A tapolcai üzem hang- és hőszigetelő bazalt- évente 10 000 tonna kapacigyapotot elsősorban az épí- tással dolgozik. alapanyagot szállít Magyarországra. A tavalyi ló százalékkal szemben az idén már 14 százalékkal nő az említett export, amelynek értéke eléri a 24 millió rubelt. Ehhez a Chemolimpex vezetői hozzáfűzték, hogy a Magyarországon felhasznált import műtrágyának, illetve alapanyagnak mintegy 80 százaléka érkezik a Szovjetunióból. (MTI) Ruhák belföldre, külföldre Csütörtökön ülést tartotta Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Orosz János titkár előterjesztése alapján az 1971-es esztendő eredményeit, valamint az ez évi terveket és a szakszervezeti feladatokat vitatták meg. 1971-ben mintegy hét százalékkal emelkedett a ruházati ipar termelése. Tizenhárom százalékkal nőtt az export. 1972-ben a tervek szerint a ruházati ipar termelése mintegy kilenc és fél százalékkal fog emelkedni. Nyolc százalékkal növelik a szocialista, tíz százalékkal pedig a tőkés exportot. Az idén előreláthatólag további 30 százalékkal több bérmunkát vállalnak. Megkezdik a soproni, a Szegedi Ruhagyár, valamint a Május 1. Ruhagyár, a női fehérneműgyár és a férfi fehérneműgyár bővítését.