Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

2 PENTEK, 1972. JANUAR 14. Április 26-28. kőzött tartja lf. kongresszusát a népfrontmozgalom Ülésezett a Népfront Országos Tanácsa Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartotta ez évi első ülését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnö­ke, Benfce Valéria, az Orszá­gos Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Bencsik István, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, valamint a HNF alelnökei. A tanácskozást Kállai Gyula nyitotta meg. Szólt az Európa biztonságáért fára­dozó közéleti személyiségek brüsszeli tanácskozásáról, amelyen a magyar nemzeti bizottságot négytagú küldött­ség képviseli. Ez az értekez­let előkészíti az ugyancsak Brüsszelben tartandó magas szintű tanácskozást, amely­nek az a célja, hogy a töme­gek mozgósításával segítse elő Európa biztonságának megteremtését. A népfrontmunkáról szól­va hangsúlyozta, hogy a mozgalom IV. kongresszusa 1968 tgyaszán ülésezett, el­érkezett tehát az ideje, hogy előkészítsék a HNF soron következő kongresszusát. Ezután Barati József, az Országos Tanács titkára a mozgalom elmúlt évi tevé­kenységéről adott számot. Rámutatott arra, hogy 1971 legnagyobb politikai-szerve­zési feladata a képviselői és tanácstagi választás volt. Ezt a feladatot sikeresen oldot­ták meg, a választás a szo­cialista demokratizmus fej­lesztésének egyik biztosítéka, gyakorlati * megvalósulása volt A továbbiakban — a mozgalom munkáját részle­tesen elemezve — a taná­csokkal való együttműködés tapasztalatait ismertette. Aláhúzta, hogy a mozgalom munkájának jelentős része a tanácsokhoz kapcsolódik. A közös tevékenység egy-k nagy eredménye, hogy 1971­ben megkezdődött az írásos együttműködési megállapo­dások kidolgozása. Lényegé­ben arról Van szó, hogy az együttműködés eddigi leg­jobb tapasztalatait össze­gyűjtik és megállapodásba foglalják. Tartalmi gazdago­dás tapasztalható a népfront lakóterületi nőbizottságainak működésében is. Végezetül a Hazafias Népfront és a ma­gyar békemozgalom nemzet­közi tevékenységéről szólt, s kiemelte a Béke-világtanács tavaly májusban megrende­zett budapesti közgyűlését, amely nagyban hozzájárult a mozgalom nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez. Ezután Bencsik István fő­titkár ismertette az országos elnökség javaslatát a Haza­fias Népfront V. kongresz­szusának összehívására. A kongresszust április 26—28. között tartják meg. (MTI) Dr. Rödönyi Károly miniszterhelyettes Szegeden Áruszállítás vasúton, közúton Idegen testvérek Tegnap, csütörtökön Szegedre látogatott dr. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. Dél­előtt a megyei pártbizottságot kereste fel, ahol tanács­kozást folytatott Győri Imrével, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjával, a megyei pártbizottság első titká­rával ós dr. Komócsin Mihállyal, a megyei tanács elnö­kével, valamint más párt- és tanácsi vezetőkkel, Csong­rád megye és Szeged 1972. évi közlekedés-, távközlés fejlesztési lehetőségeiről. Rödönyi Károly délután' részt vett a Csongrád megyei Szállítási Bizottság ülésén la. A vasúti és közúti szállí­tásban 1971-ben elért ered­ményekről, valamint az új esztendőben a két nagy szál­lító vállalatra váró legfonto­sabb tennivalókról tanácsko­zott tegnap, csütörtökön "dél­után a Csongrád megyei Szállítási Bizottság. A ta­nácskozáson részt vettek: dr. Rödönyi Károly, a közleke­•dés- és postaügyj miniszter első helyettese, dr. Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára, Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, valamint Csongrád megye legnagyobb vállalatai­nak képviselői. Kovács Imrének, a Csong­rád megyei tanács elnökhe­lyettesének, a megyei szállí­tási bizottság vezetőjének a napirendet ismertető beveze­tője után a vasúti szállítás­ról Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóság vezető­je, a közüti árufuvarozásról pedig dr. Csiszár Károly tar­tott értékelő, illetve a holnap tennivalóit meghatározó elő­adást. A MÁV áruszállító tevé­kenységével kapcsolattan Kiss Károly elmondotta, hogy 1971-et a kiegyensúlyo­zottság jellemezte. Ez lénye­gében annyit jelent, hogy hosszú idő után tavaly elő­ször tudta kielégíteni mara­déktalanul a szállíttatok va­gonigenyeit a MÁV, annak ellenére is, hogy a belföldi és a tranzitforgalmat együtt számítva történetének leg­nagyobb árumennyiségét to­vábbította rendeltetési he­lyére. A 118 millió tonna áru célhoz juttatásában rend­kívül nagy szerepe volt és van a MÁV és a Volán vál­lalatok közötti együttműkö­désnek. Részletesen elemezte Kiss Károly a személyszállítás területén elért eredményeket is. Szólt többek között arról, hogy sok év után előszór tavaly kevesebben utaztak vonattal az egész országban, és különösen Csongrád me ­gyében, mint egy évvel ko­rábban. Szegeden például mintegy To százalékkal, Ma­kón 14, Hódmezővásárheiytn és Szentesen pedig 4—4 szá­zalékkal csökkent az utas­szám. Ez nem kismértékben a megye iparosodásának jele, bár kétségtelenül részes oen­ne néhány, korábban még üzemelő vasúti szárnyvonal megszüntetése Mindez jó­tékony hatással volt a sok­szor bírált zsúfoltság csök­kentési lehetőségére, bár e téren még bőven maradtak tennivalók. Annak ellenére is, hogy tavaly 35 új, kor­szerű négytengelyes kocsit állított forgalomba a szegedi MÁV igazgatóság, és ebben az évben újabbak érkezésé­vel számolhatunk. Megnyugtató adatokat hallottak a tanácskozás részt­vevői a Gazdasági Bizott­ságnak a kocsiálláspénzek felemeléséről hozott dönté­sének hatásáról. Az 1970. évi 23 ezerről 14 ezerre csökkent a késedelmesen kirakott vasúti kocsik száma, és Je­lentős mértékben meggyor­sult a fuvaroztató vállalatok rakodási tevékenysége. Csongrád megyében ma már alig néhány vállalat akad, amely súlyos pénzeket fizet ez irányú mulasztásaiért. Kö­zéjük tartozik sajnos a TU­ZÉP és a Gabonafelvásárló, amelyek pedig sok vasúti kocsit vesznek igénybe. Ügy tűnik, ezek a vállalatok még nem szánták rá magukat, hogy anyagi eszközeiket in­kább rakodógépek vásárlá­sára, mintsem büntetések megfizetésére fordítsák. An­nak ellenére sem, hogy pél­dául a TÜZÉP-nek a szállí­tási tanács már felajánlott gépbeszerzésre a központi keretből 1 millió forintot. A közúti fuvarozásról szó­ló elemzésében dr. Csiszár Károly, a Volán 10. sz. Vál­lalat igazgatója elmondotta többek között, hogy a jelen­leg rendelkezésre álló 960 darab teherautó mind a közületi, mind pedig a la­kossági árufuvarozási igé­nyek kielégítésére elegendő. Biztosítani tudják ezekkel olyan nagy feladatok elvég­zését is, mint az idei gát­építési munkák, ahol csak­nem 1,5 millió köbméter földet kell megmozgatniuk a speciális járműveknek. Négy év alatt köze! két­szeresére nőtt a vállalat sze­mélyszállító autóbuszainak száma. Ez lehetővé tette, hogy a megye városaiban a legforgalmasabb útvonalakon menetrendszerű járatokat indítsanak, Szegeden pe3ig csökkentsék a sokszor már alig tűrhető zsúfoltságot. Ez utóbbihoz egyébként az ér­tékelés szerint hozzájárult az elmúlt év végén beveze­tett új közlekedési rend is. A két beszámoló után a tanácskozás résztvevői szá­mos kérdést tettek fel az előadóknak, illetve a minisz­terhelyettesnek. Ezekre dr. Rödönyi Károly adott vá­laszt, amelynek során fel­hívta a Volán figyelmét a számos vállalat részéről megnyilvánuló, kis teher­autóval való áruszállítás iránti igény mielőbbi kielé­gítésére. A megyei tanácshá­zán megtartott tanácskozás Kovács Imre zárszavával ért véget Bedő Nándor A hosszú hajú lány be­szélgetés közben egyenesen a szemembe néz, világosán, szabatosan fogalmaz. Még nincs 24 éves. Arcán látszik, nem kényeztette el az élet. Vonásai kemények, felin­dul tságáról csak a szeme árulkodik. Kettesben ülünk a Már­cius 8 leányotthon társalgó­jában. Kellemes helyiség, tiszta és otthonos, akárcsak a lányok szobái, ötven lány, 16 éven felüliek és vala­mennyi dolgozik. Állami gon­dozottak voltak. .VALAHOVA AHOL JOBB..." — Tűi va­gyok a nehe­zén, már megnyugodtam — mondja partnerem és sietősen rá­gyújt a cigarettára. — Igyek­szem nem gondolni az egesz­re. Persze, nagyobb ünne­pek idején, mikor sokan el­utaznak, elkap néha a „csa­ládvágy". Ez már csak így marad, azt hiszem, mindad­dig, amíg nekem nem lesz. Sajnos, egészen biztos, hogy története — lényegét tekintve — nem egyedülál­lá Lehetnek tragikusabb esetek, vannak örökre meg­rontott életek, gyógyíthatat­lan lelki sérülések. Amiért megsem lehet „elmenni mel­lette": neki sikerült. Ép­nek maradni szívben, lélek­ben, gondolkodásban, ön­maga erejéből és igenis: a társadalom segítségével. Pe­dig... — Most már tudom, hogy egyhónapos lehettem, ami­kor beadott az anyám a csecsemőgondozóba. Azt hi­szem, így hívják ezeket az intézményeket. Kétéves ko­romban nevelőszülőkhöz ke­rültem, Kiszomborra. Hamar megtudtam, hogy az öreg nyugdíjas néni meg bácsi nem az édes szüleim. Elvégezte az általános is­kolát, aztán bejárt a busszal Makóra, gimnáziumba. Két évig. — Miért hagyta abba? — Nem jutott időm tanu­lásra. Segítettem az öregek­nek, valahogy nem lehetett mellettük tanulni. Meg ak­koriban, igaz még később is, amíg csak ide nem kerül­tem, borzasztó lány voltam. Rettenetesen zárkózott és sírós — mosolyodik el em­lékezőn, megbékélten. Per­sze: ma már nem ilyen és tisztában van az okokkal is. Szakmunkás lett, fonónő. A Kállai Éva nevelőotthon­ban élt, amíg elvégezte az iparitanuló iskolát Aztán albérlet következett, Üj sze­geden. Majd elkezdődtek a találkozások. az édesanyjuk címét, de hozzátette: ne keresse fel, csak rosszabb lesz. — Nem tudtam nyugod­ni. A bátyám nem sok jót mondott anyámról, beszélt a szomszédaival is. Töpreng­tem, kínlódtam. Hat kilót fogytam egy hét alatt. Aztán egy vasárnap nevelőszüleim fiának a feleségével elmen­tünk Csongrádra. Ott lakik anyám. Egy emberrel él, nem tudom a nevét ponto­san. Húsz évvel lehet idő­sebb nála. Igaz, azt sem tu­dom, hány éves az anyám. Másfél órát töltöttek Csongrádon. A „fogadtatás" nem volt olyan, hogy to­vább lehetett volna maraSni. Az anya először közölte, ne­ki nincs lánya, rossz helyen kopogtat. Aztán mégis elis­merte: van. Hogy ki az apa, végképp nem lehetett kide­ríteni. — össze-vissza hazudozott Borzalmas volt összeroppan­tam, kikészültem. ROSSZ HELYEN KOPOGTATOTT Fontos az építőanyagipar termelésének növelése Az építők budapesti, Dózsa György úti székházában csü­törtökön az Épitők Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge az ÉVM, a KPM, a KIM és a MÉM beszámolója alap­ján megtárgyalta az építő-, fa- és építőanyagipar múlt évi munkájának tapasztala­tait, s az 1972. évi feladato­kat. Az ülésen részt vett Gál László, a SZOT titkára is. Az építésügyi ágazat múlt évi munkájának eredményeit és az idei teendőket Simor János építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes elemezte. Többek között el­mondotta, hogy az ágazat — az előzetes adatok szerint — tavaly 11—12 százalékkal több építési feladatot teljesí­tett, mint az előző évben. Az idei népgazdasági terv mér­sékeltebb ütemű, 3—4 száza­lékos termelésnövekedést irányzott elő. Lakásokból lé­nyegében annyit kell átadni, mint tavaly, tehát 75 000 új otthont. Ezen belül azonban emelkedett az állami lakás­építés előirányzata mintegy 8 százalékkal; társasházakból 4—5 százalékkal kell többet építeni. Az építőanyagipar termelé­sének növekedése tavaly el­maradt a tervezettől, az idén tehát fontos feladat, hogy az előirányzott 6,5 százalékos növekedés megvalósuljon. A hazai építőanyagok gyártásá­nak emelésével kell gondos­kodni arról, hogy ebben az évben 14 százalékkal csök­kenjen a külföldről, főleg a dollárért vásárolt építőanya­gokra fordított kiadás. Az építőanyag-ellátás javítása érdekében szorgalmazni kell a Beremendi Cement- és Mészmű ez évi üzembe he­lyezését, továbbá az Orosházi Síküveggyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű, a Nyer­gesújfalui Eternitművek és több téglaipari beruházás munkálatainak meggyorsítá­sát. A népgazdaság beruházási egyensúlyának javítása, a munka hatékonysága érdeké­ben az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezetének el­nöksége számos közös intéz­kedést tervez. Javaslatot dol­goznak ki a beruházási dön­tések alaposabb előkészítésé­re, a beruházói szervezetek korszerűsítésére, a fővállal­kozások kiszélesítésére. Először levelet kapott, kiderült, hogy van bátyja. Megálla­podtak: találkoznak, itt Sze­geden. A fiú ismeri a vá­rost, sokáig lakott a Londo­ni körúton, a nevelőotthon­ban. Azt írta: várja a nagy­állomáson, a forgalmi iroda előtt. — Nem tudom ezt kife­jezni — mondja. — Féltem nagyon a találkozástól, még­sem tudtam lemondani ró­la. Kimentem, megálltam a kijáratnál. Láttam, hogy egy fiatalember odamegy a for­galmi irodához, megáll. Már minden utas lement, ketten maradtunk. Éreztem, ő a bátyám. Sarkonfordultam, az utcán felszálltam a villamos­ra. Mellém sodródott a tö­megben, méregettük egy­mást Neki is az ösztöne súg­hatta, hogy jöjjön utánam. A Széchenyi téren leszáll­tam, föl az új szegedi villa­mosra Akkor még villamos járt. A híd közepén össze­szorult a torkom. Le kel­lett szállni a Tóth előtt és gyalog vissza — sóhajt és mintha most is megköny­nyebbülne. Félúton találkoz­tak, a fiú „leszólította", be­mutatkozott. Egy napot töl­tött Szegeden. Megmondta LASSAN GYÓ­GYULÓ SEBEK A láto­gatás utan so­káig nem tudott szabadulni kín­zó gondolatoktól. Mai életé­ről kérdezem. Szűkebbre fogja a szót, lelkiismeretfur­dalásom támad: súlyos se­beket szakítottam föl! Meg­nyugtat: egészséges. Két éve jár egy fiúval. A textilben dolgozik, a három műszak nehéz, de jól keres. Megta­karított pénzét betétkönyv őrzi. A kollégiumi önkor­mányzat egyik vezetője. Sze­ret itt élni, csak az utcán ólálkodó, fenyegetődző „hu­ligánok" bosszantják. — Csak nappal kerüljön egy is a szemem elé — mondja harciasan, aztán egy hirtelen váltással: — Még mindig nincs ám lezárva a dolog. Valószínűleg több testvérem is van. Most gon­dolkodom, keressem-e őket? Azt hiszem, nem fogom. Nem együtt nőttünk fel, az apánk sem egy. Ebben a korban már nem lehet csak úgy egyszerre testvérnek érezni egy idegent. A bátyá­mat sem éreztem annak. Ké­rem, ne írja ki a nevemet Mégiscsak az anyám ... Csak attól félek, én majd nagyon elkényeztetem a gyerekemet. Sulyok Erzsébet Az OTP vezérigazgatójának látogatása Két napot töltött Szege­den Szirmai Jenő, az Or­szágos Takarékpénztár ve­zérigazgatója. Felkereste a megyei fiókot, ahol Török László, a fiók vezetője adott tájékoztatást a takarékpénz­tár 1971-ben végzett mun­kájáról, s ismertette az ál­taluk nyújtott szolgáltatások alakulását is. Az eszmecse­rén részt vett Győri Imre, a KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, és dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács el­nöke is Az OTP tavaly végzett munkájának értékelése után a résztvevők körvonalazták a takarékpénztár idei felada­tait, s a megbeszélésen kü­lön hangsúlyt kapott a fiók­nak a lakásépítésekhez 1972­ben adandó segítsége. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom