Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

SZERDA, 1972. JANUÁR 12. 3 Az Expressz jubileuma Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda fennállá­sának 15. évfordulója alkal­mából, tegnap a népfront városi bizottságának épüle­tében ünnepséget redezett. Ezen többek között megje­lent Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, Szögi Béla, a KISZ Csongrád me­gyei bizottságának első tit­kára, Hofgesang Péter, a Népfront városi bizottságá­nak titkára, valamit vállala­tok, hivatalok vezetői, a me­gyében levő városok és a já­rás KISZ-bizottságának ve­zetői. Az ünnepséget Könye Je­nő, az Expressz osztályveze­tője nyitotta meg. Ismertette az iroda 15 év alatt elért eredményeit. 1971-ben pél­dául 40 ezer magyar fiatalt utaztattak külföldre és 60 ezer külföldit fogadtak ha­zánkban. Ezután okelveleket adott át azoknak, akik évek óta a lehető legtöbb segít­séget nyújtanak az Expressz­nek, mindenben támogatják munkájukat. A segítőkész­ségért és a szegedi ifjúsági napok rendezésében való eredményes közreműködésért az emléklap mellett egy pla­kettet is átnyújtott Könye Jenő Papp Gyulának, vala­mint Horváth Mihálynak, a szabadtári játékok igazgató­jának. A városi tanács nevében Papp Gyula köszöntötte az Expressz-irodát az évforduló alkalmából. Méltatta mun­kájuk eredményeit, fontos­ságát. Levegőtisztító ventillátorok A Szegedi Fémipari Vállalat a Budapesti Szellőző Művek­kel közösen nagy hatású levegötisztitó ventillátorokat gyárt az üzemek számára. A szegedi gyárban a nullszé­ria után az idén megkezdik az elszívó, s munkavédelmi célokat szolgáló ventillátorok készítését. Képünkön: a ven­tillátorok gyártásának egy mozzanata A hitelpolitika kérdéseiről Á Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatója Dr. László Andor állam- Beruházási hitelt vagy for- az export rendkívül dina­titkár, a Magyar Nemzeti góalap megelőlegezési hitelt mikus növekedése Bank elnöke kedden a hitel- csak az a vállalat kaphat, jellemezte. 1971-ben — to­politika kérdéseiről tájékoz- amely saját fejlesztési alap- vább javuló gazdaságosság tatta az újságírókat. jából legalább 30 százalékos mellett — nemcsak az előző Rámutatott, hogy népgaz- arányban hozzájárul a fej- évben elért exportszintet daságunk egészségesen fej- lesztéshez. tartottuk, hanem 0—9 száza­lödik. gazdasági helyzetünk László Andor elmondta, lékkai növeltük is. Külföl­pozitívan értékelhető. A hogy a múlt év folyamán di bevételeink ugyanis nem­népgazdaság egyensúlyi kér- január l-től szeptember 30- csak exportból, hanem egyéb déseinek napirendre tűzése ig a készletek csaknem 21 tételekből is származnak, s és az ezzel kapcsolatos in- milliárd forinttal emelked­tézkedések azzal függnek tek. Ez nagyobbrészt a nö­össze, hogy a gazdasági re- vekvő termelés és forgalom form eredményeként most következménye, kellő időben felismerjük a Egyes helyeken azonban, elsősorban a gépiparban, a ruházati iparban és egyes nagykereskedelmi vállala­toknál felesleges készletek is képződtek. különböző problémákat. László Andor elmondotta, hogy a hitelpolitika irányel­veket alapvetően nem módo­sította a kormány, hanem olyan intézkedéseket hozott, Fontos pénzgazdálkodási sza­amelyek lehetővé teszik az bály, hogy a vállalatok sa­elvek következetesebb érvé- ját fejlesztési alapjukból fi­nyesülését. nanszírozzák forgóeszközeik Az egyik fő cél, hogy min- tartós növekedését, denekelőtt a folyamatban A mezőgazdasági üzemek­levő beruházások gyors be- nek nyújtott hitelekről szól­fcjezését segítsék hitelek- va elmondta, hogy elsősor­kel, s csak olyan vállala- ban a szarvasmarha- és ser­tok, szövetkezetek kaphas- téstenyésztéssel, a korszerű sanak hiteit, amelyeknél a tárolók építésével, az élelmi­gazdaságos felhasználásnak szer-feldolgozással kapcsola­megvannak a feltételei. tos beruházásokat támogatja a A Magyar Nemzeti Bank bank> előtérbe helyezve a az idén összességében a ta- beruházás jövedelmezoseget valyinak megfelelő összegű, vagyis mintegy 10 és fél mil­liárd forint hitelt folyósít. Mivel az igények ennél lé­nyegesen nagyobbak, ezt az Ez évben az egyik legfontosabb fel­adat a már épülő szakosí­tott tehenészeti és sertés­hizlaló-telepek befejezése. az utóbbiak igen kedvezően alakultak. Az idegenforga­lomból eredő bevételeink például szocialista viszony­latban 30, a tőkés országok viszonylatában pedig 40 szá­zalékkal nőttek. A Magyar Nemzeti Bank 1971-ben is folytatta azt a politikáját, hogy közép és hosszú lejáratú külföldi hi­telek felvételével egészíti ki a belföldi pénzügyi forráso­kat, ezzel is elősegítve a leghatékonyabb fejlesztési programok gyorsabb megva­lósítását. Mindent egybevetve fizeté­si mérlegünk 1971-ben — az előző évinél nagyobb kül­kereskedelmi deficit ellenére — a forgalom nagyságához viszonyítva jelentéktelen hiánnyal zárult. László Andor kitért a tő­késországokban végiehajtott árfolyamváltozások kérdései­re is. Népfronfpelitlka, gazdaságpolitika N |éhány hónap múlva összeül a Ha­zafias Népfront V. kongresszusa. Előrelátható, hogy több fontos té­mát vitatnak meg majd a résztvevők, s elkerülhetetlen a további gazdaságpoliti­kai feladatok meghatározása, a népfront segítsége, annak megvalósításában. Az el­múlt évek bőséges tapasztalatokkal szol­gáltak, a gazdaságirányítás rendszerében egyre élesebben különbözik meg a pozi­tív és negatív vonal, hatnak a közgazda­sági szabályozók, fokozódik a versenyké­pesség, s egyre ésszerűbbé, rentabilisab­bá kell hogy váljanak a beruházások. Jó és rossz példák tömkelegével bizonyítha­tó, nagyon érzékenyen reagál népgazdasá­gunk s egy-egy gazdaközösség is a túl­méretezett beruházásokra. Szűkebb pátriánkban a településhálózat szélsőségessége, a sajátos tájkultúra, a talajadottságok különbözősége, a termelő­szövetkezeti mozgalom tagoltsága elle­nére olyan mélyreható gazdálkodási vál­tozások történtek, olyan termelési viszo­nyok alakultak ki, amilyenek a magyar történelem során eddig ismeretlenek vol­tak, s lényegében befejeződött egy sza­kasz a mezőgazdasági nagyüzemek tör­ténelmében, fejlődésében. Sajnálatos, hogy éppen megyénk és fő­leg Szeged környéke az elmúlt két esz­tendőt igen nehéz megpróbáltatásokkal zárta, embert, kollektívát, anyagi erőfor­rásokat próbára tevő, kimerítő küzdelem­ben, az árvízveszély elhárításában, az ön­feláldozás napjaiban, a vízzel való küzde­lemben. Ez a termelőszövetkezetek ered­ményein is meglátszott már a tavalyi zárszámadáskor, s az idén is érezhető lesz. Mégis egyértelműen pozitívan kell értékelnünk a gazdálkodást, azt az előre­lépést, ami ezekben az években történt. Akadtak kilengések, elhajlások, félre sikerült beruházások. Elég csak említe­nünk a sok millióért készült homoki hű­tőházakat, amiknek jelenleg jószerivel semmi hasznuk. Talán alkalmasak lesz­nek gombatenyésztésre. Személyi problé­mák is, hiszen elmúlt az a világ, amikor egyik-másik téeszelnök a közös kasszá­jából 165 ezer forintot adhat kölcsön fa­lusi maszek ismerősének. Pedig hát nem is akármilyen szövetkezetről van szó, már ami az eredményeit illeti. Inkább a gyen­gék közé sorolják, mint az erősek közé. Bizony-bizony, ott korábban a mérleghi­ány sem volt ismeretlen. Ha igaz, január elejétől minden közös gazdaság vezetőjé­nek (elnök) be kell szereznie a feddhe­tetlenség! bizonyítványt. Néhányuknak ez elég nehéz lesz. A minőségi váltás korát éljük a mező­gazdaságban. A gyorsabb fejlődés na­gyobb erőkifejtést igényel. Alkalmazzák a legkorszerűbb gépi technikát, a növény­védő szereket stb. Sajnos, az új módsze­rek fogadása nem mindig egyértelmű. Sok a konzervatív üzem, ahol a parasztság zö­me túljutott élete felén. A gazdasági sza­bályozó rendszer elég nehezen érthető, a rendeletek között nem egy ellentmondá­sos, sőt, akadnak későn kiadott rendelke­zések is szép számmal. Joggal panaszolják fel a közös gazda­ságokban: termeléspolitikai segítség hoz­zájuk igen nehezen érkezik. A tanács ha­tósági feladatokat lát el, a téeszszövetség eleve nem erre rendezkedett be. Az igény egyre több és egyre nő. Hogyan to­vább? Lényeges az is, hogy a mezőgazdaság a többi népgazdasági ágazatok között olyan ágazat, amelyiknek legtöbb a szubjektív vonása, kötődése, és szerepe sokkal na­gyobb az elismertnél. Mindig is voltak nálunk balgább, tudománytalan nézetek, kezdve a piroscserepes romantikától a kert-Magyarországig, de soha olyan tör­ténelmi, társadalmi háttér, amelyben megfelelő közgazdasági légkörrel az egész magyar földművelő társadalomnak együttes felemelkedését megoldhattuk volna. A valóság cáfolhatatlan. A ma­gyar mezőgazdaság nemzetközileg elis­mert. Gond is van elegendő. A tanyákon élő lakossággal való foglalkozás, az egyre­másra felbuzduló agrárklubok, kertbará­tok köre, üzemi szakkör összefogása, egyszóval az agrárgazdálkodással társa­dalmi méretekben törődni, a párt szövet­ségi politikáját előbbre vinni nem lehet másként, adott körülmények között, csak a Hazafias Népfront intenzívebb közre­működésével. Az eddigi érdemeket mél­tatni fölösleges. Nem a tegnapnak élünk, hanem a mának, még inkább a holnapo­kért. Vitathatatlan; jó mezőgazdasági év mindig kihúzza az országot a sárból. A nemzeti jövedelemnek nagy százalékát­adja a mezőgazdaság. Vannak szakaszai, amikor nagy a prosperitás, máskor pedig nem látszik úgy a haladás, mint az való­jában történt. De mindez nem meghatá­rozója a párt szövetségi politikájának, an­nak megvalósulását nem akadályozza, csak érinti. Hat rá. A gazdaságpolitika fogalmában az is benne van, hogy mint nálunk, egypártrendszerú országban. a legkülönbözőbb szálakkal kötődjenek a pártonkívüliek a mozgalomhoz, a nép­fronthoz, a társadalomhoz, s itt nemcsak a falusi lakosságról van szó, hanem ar­ról is, hogy a munkásokat az eddiginél jobban be kell vonni a népfrontmunkába, •szövetségi politikának megfelelően. M erev, mozdulatlan osztályok nincse­nek, a magyar munkásosztályra és parasztságra is vonatkozik ez. A rétegeződés megfigyelhető, miként az is, hogyan kapcsolódik, formálódik — szinte egymás kezét fogják a két hatalmas osztály, elválaszthatatlan szövetséggé. Üj gondok ezek. Nagykorúsodásunk megkö­veteli, s az a mérhetetlen anyagi, szelle­mi energia, ami az elmúlt években fel­halmozódott, hasznunkra vált. Tudato­sabb, felkészültebb gazdaságpolitikával, a népfront segítségével nemcsak az ígéretek, de a megvalósulások földje is lesz a magyar mezőgazdaság. Sz. Lukács Imre Gazdasága bírság — 700 ezer forint A Központi Gazdasági Döntőbizottság a legfőbb ügyész indítványára, gazda­sági bírságot szabott ki a Szolnok—Heves megyei Mel­léktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatra, A döntőbizottság kötelezte a MÉH vállalatot, hogy hétszázezer forint gaz­dasági bírságot harminc na­pon belül utaljon át a Pénz­ügyminisztérium bevételi fő­igazgatóságának számlájára. Az indoklás szerint a vál­lalat a szocialista kereskede­lalatok áruforgalmi ügyvite­lének rendje szerint, a fém­hulladékok átvételénél a bi­zonylatokon fel kell tüntetni az átvett mennyiség bruttó és nettó súlyát. A vállalat az ügyviteli rendben foglal­takat nem tartotta be. A Jászberényi Hűtőgép­gyártól átvett fémhulladék szállítmányokat gyakran a gyár területén kívül mérle­gelték le és az átvételi bi­zonylatokon kevesebb meny­nyiséget tüntettek fel. mint lemmel ellentétes módszere- amennyit valójában kihoztak ket alkalmazott. A MÉH vál­összeget elsősorban a meg- Ezért a bank minden más kezdett beruházások befeje- mezőgazdasági beruházást zésére koncentrálják. Az megelőzően ezeknek az épít­anyagi erők koncentrálása kezéseknek a befejezésére fo­érdekében 1972. június 30-ig lyósít hitelt, csak meghatározott célokra Az előző években jelentő­engedélyeznek új beruházási sen növekedett a mezőgaz­hiteleket. Ilyen hitelt nyújta- dasági nagyüzemek állóesz­nak a többi között az úgy- köz-állománya, állatférőhe­nevezett konvertálható ex- lyek, tárolók stb.-k épültek­port árualapokat növelő ka- Ez évben különösen fontos, pacitások fejlesztésére, az hogy ne újabb építési beru­építőipar anyagellátását szol- házásokat kezdjenek, hanem gáló nélkülözhetetlen beru- a meglevő létesítmények ki­házásokra, az építőipar ter- használásához szükséges for­melőképességének bővítésé- góeszközökről — tenyészál­re, a lakosság számára nyúj- latokról, takarmányról stb. tott szolgáltatásokkal kap- — gondoskodjanak. A hite­csolatos fejlesztésekre, a lekről is ennek szellemében mezőgazdaság tavaszi és döntenek, nyári munkáihoz nélkülöz- Ezután arról szólt, hogy a hetetlen gépek beszerzésére, reform első három évében élelmiszer-feldolgozó létesít- külkereskedelmi mérlegün­ményekre. ket Nem kacsa a nagy kacsa Az új kacsát két híres tulajdonságokkal rendelke­külföldi fajtából keresztez- zik. A debreceni fehér igen ték, s elnevezték debrecen' gyorsan növekedik, negyven­fehérnek. A keresztezéshez Kilenc napos korára átlag­a gácsért angol, a tojót pedig súlya eléri a 2,4 kilót. A íaj­a pekingi fajtából választót- taminősltési tanács úgy ta­ták. Az első nemzedék gá­csérjait újra pároztatták pekingi tojókkal, s e nem­zedék egymás közti házasí­tásából jött létre az új faj­lálta, hogy a debreceni fehér alkalmas a hazai fajtavá­laszték bővítésére. Sikeres fajtaelőállító ál­latkeresztezési kísérletet I ta, amely egyszínű fehér hajtottak végre a debreceni ] valamint a szakértői költsé­tollú, s kitűnő tenyésztési agrártudományi kutatók, (gek megtérítésére is. a gyárból. A hűtőgépgyártól felvásárolt fémhulladékot a vállalat több esetben közvet­lenül szállította a felhasz­náló üzemeknek, A hűtő­gépgyártól átvett, illetve a feldolgozó üzemeknek át­adott fémhulladékok súlya és minősége nem egyezett az okmányokon. A súlykü­lönbség és a minőségválto­zás folytán az átvevőkkel szemben magasabb árat ér­vényesített, mint amennyit az átadónak kifizetett. A vállalat jogellenes tevékeny­ségével két esztendő alatt hatszáznegyvenezer forint gazdasági bírság megfizeté­sén túl, a döntőbizottság kö­telezte a MÉH vállalatot ti­zenhétezerötszáz forint eljá­rási illeték megfizetésére, „Érdem­rendek Megdobálták az ősz­szel Juhász Gyulát. Még szerencse, hogy csak a szobra kapott így utólag valamit a hálás utókor­tól. Néhány göröngyöt. Esős idő lehetett akkor, mert a nagy sárcsilla­gok még most is lát­szanak, úgy viseli őket a szobor, mint valami­féle érdemrendeket. Ez ősszel esett, azóta a helyzet változatlan. Sem eső, sem hó, sem gondos kéz nem tüntet­te el a gondatlan csi­bészség nyomait. Meg­várhatja Juhász Gyula így a nyarat, amikor a város lemosatja összes szobrait, hogy a feszti­válra mindenik glédá­ban álljon. Meglehet, hogy jobb lenne így hagyni, mos­datlanul, Juhász Gyu­lát, a nem is róla elne­vezett, hanem nevével másnak adózó Roose­welt téren. Hogy ami­kor a város vendége meghallja a minden nyelven egyformán bó­lintó „poéta" szót az idegenvezető szájából, elégedetten higgye el, hogy ez a szoborember valóban költő volt, hi­szen most is azt kap­ja, ami néki jelen- s utókortól kijár. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom