Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-07 / 5. szám

PÉNTEK, 1972. JANUÁR 7. Szolgáltatás állami zsebből Egy időben — a nők helyzetére vonatkozó párthatározat, az 1038-as kormányrendelet megjelenése után — sokat beszéltünk a szolgáltatásokról. Arról, hogy menynyire fontosak, hogy még nagyon sokat kell rajtuk javítani. És ha szolgáltatásokról volt szó, talán legtöbbet a Patyolatot emlegettük. Nem azért, mintha a szervizek, kereskedelem, vendéglátóipar stb. nem lenne épp olyan szolgáltató vállalat, mint a Patyolat. Nem. Ennek inkább az volt az oka, hogy például az ágynemümosás olyan szolgáltatás, amire nincsenek mindenképpen rászorulva az emberek. Azt otthon Is ki lehet mosni, viszont a televíziót csak a szervizben javíttathatjuk meg. így azután a Patyolat egy kissé mindig fokmérője marad a szolgáltatások helyzetének, legalábbis abból a szempontból, hogy mennyire igénylik az emberek. Dotáció és haszon Gazdasági rendszerünk egyik sarkalatos pontja, hogy a vállalatoknak nyereségesen kell gazdálkodniuk, meg kell állniuk a saját lábukon. A Patyolat viszont azok közé a cégek közé tartozik, melyek állami támogatás híján veszteségesek lennének. Azt mindenki tudja, miért kap az államkasszából dotációt a Patyolat. Azért, hogy egészen olcsó árakkal dolgozhasson, vagyis az állam az általa maximált árat kiegészíti, hogy a vállalat mégis talpon maradhasson. A kép azonban fölöttébb érdekes, megéri, hogy közelebbről megnézzük. A lakosságnak végzett szolgáltatások ára maximált. Egy kiló fehérnemű, ágynemű mosásáért 3 forintot kell fizetni. Ebből a 3 forintból kell fenntartani az üzletet, fizetni az embereket, a szállítást, a gépek stb. költségét és így tovább. Ez nyilvánvaló képtelenség. Éppen ezért az állam a 3 forintot még megtoldja hárommal. És növeli a bevételt az is, hogy például az ingekért darabonként kell fizetni. Úgyhogy az összes bevétel a mosáson kilónként mintegy 8 forint. Tavaly az első háromnegyed évben 173 ezer forintot jövedelmezett így — a dotációval együtt — a vállalatnak a háztartási fehérneműk mosása. Ám a vegytisztítás — amelyre nincs dotáció, de az ára szintén maximált — több mint félmillió forint veszteséget okozott a háromnegyed év alatt. A közületeknek végzett mosás ára szabad ár. A 3 forint helyett átlagosan 5,20—5,30-at fizetnek a közületek. Így már javul a képlet. A veszteségeket, nyereségeket, a dotációt és a tavaly az államtól kapott 1 millió 600 ezer forintos termelési árkiegészítést összeadva 1971-et mintegy 3 millió forint nyereséggel zárta a vállalat. II imiirtaerö A szolgáltatások soha nem tartoznak nálunk a nyereséges kategóriába. Ám nyereség csak 1968 után vált fontossá, amikor a vállalatoknak már saját lábukon kellett megállniuk, nem támaszkodhattak többé feltétlenül az államkasszára. Amint a vállalatok nyereségesek lettek, érdekeltté váltak a szakemberek megszerzésében és megtartásában, hogy munkájuk jobb feltételeit jól képzett törzsgárdával is biztosítani tudják. A nyereséges vállalatok tehát könnyebben emelhették a fizetéseket. A Patyolatnak viszont erre akkor még nem telt. Örök gondjuk volt a vándorlás, még egy éve is azzal bajlódtak. 1939-ben a munkások átlagkeresete alig haladta meg az 1300 forintot. Az alacsony keresetek miatt 1970-ben a létszám 80 százaléka kicserélődött. Ez természetesen nemcsak a vállalatnak okozott nagy kárt, hanem a megrendelőknek is. Rengeteg volt akkoriban a panasz a hanyagul végzett, rossz munkára. A vállalat ismét csak állami segítséggel (bérpreferencia, támogatás stb.) 1970-ben 1000—1200 forinttal, 1971-ben pedig még 1400 forinttal növelte a dolgozók évi átlagkeresetét. Ügyhogy a fizakai dolgozók havi átlagkeresete most már 1750 forint körül van. Megállt a vándorlás is. és végre olyan gárda alakult ki, aki megtalálta a számítását. Ezáltal a jövőben már könnyebb dolga lesz a vállalatnak is. lehetőség lesz a jobb, rendesebb munkára. Természetesen még így is van gondjuk bőven. Hiszen a nyereség az állami támogatás ellenére viszonylag kicsi. A tavalyi 3 millió forintból a községfejle3ztésl hozzájárulás (6 százalék), az állóeszközökre eső rész (85 százalék) kifizetése után mindössze mintegy félmillió forint a részesedési nyereség. Ebből a nyereségadók, a kötelező tartalékalap képzése stb. után százezer forintot lehet kifizetni a 190 dolgozónak. Ezt az összeget érthetően szeretné növelni a vállalat, de erre a mostani szabályozók mellett nincs mód. városában azelőtt nem is volt ilyen szolgáltatás. A vállalat tavaly vette át az ottani üzleteket és nulláról indulva Vásárhelyein például eljutottak már a fejenkénti 15 dekáig, szemben a szegedi 1 kiló 25 dekával. Szegeden például a keresők egy főre jutó évi átlagjövedelme 23— 25 ezer forint, ebből textiltisztításra mintegy 35 forintot költöttek az emberek 1971-ben. Vagyis szinte semmit Pedig hát ezen a kis pénzen szabad időt lehet vá-. sárolni, pihenést és még pénzt Is megtakarítani. Hiszen öt kiló ágyneműt a Patyolat 15 forintért mos, otthon szinte a mosószer is többe kerül. Fejleszteni kell tehát, amelyre a vállalat — az állami dotáció ellenére is — csak bajosan lenne képes. Éppen ezért a kormány a -negyedik ötéves tervre létrehozta a központi szolgáltatásfejlesztési alapot, összesen 1,5 milliárd forinttal támogatják a szolgáltatások fejlesztését, ezen belül a textiltisztítást 3—400 millióval. A szegedi Patyolatnak a keretből mintegy 4,5 millió forint jut. A tervek már készen vannak. Gyorstisztító szalonokat akar nyitni a vállalat a négy városban 4,5 milliós költséggel, fejleszteni a megyében a hálózatot mintegy 6—7 millióért, és javítani a központi üzem gépi felszereltségét, körülbelül 4—5 millióból. Csakhogy a vállalat saját bevételei biztosak ugyan, ám azoknak a haszna — az árdotáclóva! együtt — sem teszi lehetővé ezt a fejlesztést. Az egyéb árkiegészítések, dotációk, melyeket az állam nyújt, most még biztosak, Lehet, hogy igy sem telik mindenre. Akkor viszont a központi üzem gépesítésének elodázása árán is a gyorstisztító szalonokat építtetik meg. Egy-két év alatt sokat javult a vállalat helyzete. Ezért is érdekes összefoglalni. ml történt 1970—71-ben a vállalatnál, hogyan változott gazdasági helyzete. Ügy tűnik, egyre inkább kialakulnak a valóban jó munka, az igazi szolgáltatóipari tevékenység feltételei. Csakhát ehhez egyelőre nélkülözhetetlen az állami segítség. Ám úgy tűnik, mintha a vállalat is szívesen állna a saját lábára. És erre előbb-utóbb Szegeden két év alatt meg- nyilván lehetőségük is nyíkétszereződött a fehérnemű- lik. mosás. Ám a megye többi Szávay István II íejleszlés Országos árvízés belvízvédekezés) szabályzat Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének rendelkezésére kiadták az országos árvíz- és belvízvédekezési szabályzatot. Az új szabályzat legfontosabb vonása, hogy a szervezettség fokozásával növeli a védekezés erőinek azt az időelőnyét, amelyet a veszély bekövetkezéséig a bajok elhárítására, megelőzésére fordíthatnak. A szabályzat öt fejezetben tárgyalja és határozza meg az eddiginél sokkal részletesebben, szélesebb körben a védekezés irányításának, a felkészülésnek, a védelem ellátásának, a védekezés megszűnését követő időszaknak, és a saját szervezettél védekező városoknak a feladatait. Fontos vonatkozása a szabályzatnak, hogy növelte a védekezési készültség fokozatainak számát. A figyelőszolgálatot jelentő első fokú készültség, majd a védekezés megkezdését elrendelő másodfokú és a fokozott védekezési feladatokra utaló harmadfokú készültség utáni új kategória a rendkívüli készültség. A veszélyeztetett területeken akkor kerülhet sor a rendkívüli árvédekezési készültségre, amikor az áradás a harmadfokú készültségre mértékadó vízszintet is meghaladja, és még további áradás várható, vagy ha az előrejelzés szerint olyan rendkívüli árvízveszély bekövetkeztével lehet számolni, amelynek elhárítása a vízügyi szervezet anyagi és műszaki erőit, felkészültségét meghaladja, tehát országos összefogásra, segítségre van szükség. A hazai vízügyi szervezet fontos célia. hogy nemcsak a folyók felső szakaszain észlelt vizszintemelkedések, hanem már lehetőleg a vízgyűjtő területre hullott csapadék alapján vonhassanak le következtetéseket, megállapításokat a várható veszélyes helyzetek helyére, mértékére, időpontjára. A Belügyminisztérium közleménye az állampolgárok kU.földru utazásának könnyítése 1972. január 1-től kezdődő hatállyal a személyi igazolvánnyal együtt érvényes útlevél-lapok helyett a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe 5 évig érvényes útlevéllel lehet utazni. Ezen útlevél magánutazás és meghatározott körben szolgálati utazás céljaira használható fel. Az útlevél érvényességének lejárta után további 5 évre meghosszabbítható. Az útlevél érvényességi Idején és érvényességi területén belül 'szabadon felhasználható azzal a feltétellel, hogy az első kiutazást követő minden kiutazáshoz kilévési engedély beszerzése szükséges. A kilépési engedély több kiutazáshoz előre megváltható. Az útleveleket és az esetenkénti kilépési engedélyeket — a betétlapokhoz hasonlóan — a kérelmező lakhelye szerint illetékes budapesti kerületi, vidéken a megyei, városi-járási rendőrhatósági szervek adiák ki. Az első alkalommal az űtlevélkérő laohoz I db 5X6 cm-es Igazolványképet kell mellékelni. A belügyminiszter ennek megfelelően módosította az útlevelekről szóló 4/1970. 'III. 3.) korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 2'1970. (III. 3.) BM számú rendeletnek az útlevéllaookra vonatkozó részét. Az utazást a kilépési engedélvben szegerdő bármely ország határátkelőhelyén (ideértve a repülőteret és a nemzetközi hajókikötőt is) meg lehet kezdeni, illetve közülük bármely országon keresztül haza lehet térni. Egyidejűleg a pénzügyminiszter rendeletben szabályozta az új útlevél illetékét: — Az útlevél kiállításakor — akár turista, akár szolgálati jellegű — 150, az útlevél érvényének meghosszabbítása vagy az útlevéllel ismételt kiutazás engedélyezése 100 forint. Jugoszláviába történő utazásoknál az illeték: — Az útlevél kiállításakor turista utazásnál 550 forint, szolgálati utazásnál 500 forint, látogató utazásnál 150 forint, az útlevél érvényének meghosszabbításakor vagy ismételt kiutazás engedélyezésekor turista és szolgálati utazásnál 500, látogató utazásnál 100 forint. Az új útlevelekre az eddigi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is személyénként és évenként 6000 forint keretben iffé.nyelhető valuta. A valutakiszolgáltatással kapcsolatos eljárás és az elszámolás módja változatlan. Az új útlevél bevezetésével egyidejűleg megszüntetik a személyi i gazolvánnval érvényes útlevél-lap kiadását, az 1971. évben kiadott útlevél-lanok azonban érvényességi ideiükön belül utazásra jogosítanak. Ez az intézkedés rés»e annak a folyam a*" nk, amelvnek során az illetékes szervek az állnmno1«érrvk külföldre utazásának könynyftésAre törekszenek. Az illetékes szervek térgvnlúsokat fnlvtatnnk, hogy milyen további könnyítéseket, egyszerűsítésedet lehet bevehetni a szocialista országokba történő utazások vonatkozásában. Befejeződlek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai Ma kezdődnek az ágazati értekezletek • Országszerte befejeződtek a vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozások, amej lyelcen több mint százezer brigádvezető egy és negyedmillió brigádtag képviseletében tárgyalt a brigádok életéről, munkájáról, az eredményekről és a feladatokról. Szelíd motorosok Keresünk 30-80 ma alaoterületű 4 üzlethelyiséget, kizárólag a Belvárosban. Szucslpari Ktsz. Telefon: ii-os;. Mondhatnánk, néhány kritikus mondta is, hogy ebből a filmből; a színészként már jól ismert Dennis Hopper első filmjéből, semmi újat nem tudunk meg Amerikáról. Az Eper és vér, a Zabriski Polnt után ez a film — életanyagában, a tárgyi közléseket tekintve legalább — valóban nem szenzáció. A fiatal szelíd hippikről és a korlátlan erőszakra épülő „korlátolt rendességről" azt mondja el, amit már jól tudunk: az igazat. A Szelíd motorosok mégsem szimpla ismétlés. Újdonsága nem abban az életanyagban rejlik, amelyet ismertet. Abban rejlik, ahogyan elmondja. A korábbi filmek az okokat keresték, analizálták, megdöbbentő és leleplező tényeket mutattak fel. "Hopper filmje nem elemző, nem racionális: érzelmes. Leafőbb törekvése, hogy képekben megfogalmazza Amerika rossz közérzetét. „Milyen remek ország volt ez hajdan'! — mondja a film egyik figurája, s Hopper nem azt kutatja, miért változott meg, hanem azt fogalmazza meg színes és dekoratív képekben, milyenné lett végül. Állapotrajz tehát ez a film, egy érzelmes utazás hangulatos leírása, amelyben fontosabb az atmoszféra intenzitása, mint az események. Ennek megfelelően az események nagyon szegényesek és egyszerűek. Két fiatalember, egyikük maga aren-. dező, a másik Peter Fonda, kábítószer-csencseléssel szerzett pénzen — két remek motorbiciklivel — nekivág Amerikának. Nem szentek, de valami jobbra törekednek. Útjukon elidőznek egy hippitanyán, találkoznak egy részeges fiatalemberrel, ellátogatnak 'egy nyilvánosházba, maidnem összeütköznek egy kisvárosi társasággal, amelyet felingerel a fiatalok torzonborz, ápolatlan külseje, hosszú haja, s egy éjszaka megverik őket. Később a nyílt országúton rájuk lőnek és mindketten meghalnak. Ebben az egyszerű és végletesre fogalmazott történetben nyilvánvalóan sok a naivitás és a romantika. De ez a naivitás nem társadalmi, hanem művészi. Hogy ezekre a torzonborz fiatalokra pusztán a külsejük miatt habozás nélkül rálőnek, az a valóságban — tudjuk — Igaz. Művészi alkotásban mégis árnyaltabb és az okokat jobban feltáró fogalmazást szeretnénk, bár el kell ismernünk, hogy a megokolatlan, értelmetlen országúti lövöldözés, a film befejező képsora, éppen abszurditása miatt nagyobb hatású, mintha a rendező mindent elmagyarázott volna. Végül is tehát így jó? Igen, mint ahogy a 'film többi részének hibáig sem változtat a dolog lényegén: a Szelíd motorosok jó, becsületes, tisztességes és szép film. Ö. L, Ezeken az értekezleteken választották meg azokat a küldötteket, akik a január 7-én kezdődő ágazati tanácskozásokon képviselik majd a szocialista brigádokat. Az első ágazati tanácskozást a vízgazdálkodási vállalatok szocialista brigádveze, tői ma, pénteken tartják. Februárban a MEDOSZ-hoz tartozó további ágazatok, vagyis az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok szocialista brigádvezetői is megtartják értekezletüket. A ruhaipari szakszervezet január 27-re, a vasutas-szakszervezet február 4-re, a textileseké február 8-ra tervezi az ágazati tanácskozást A legnagyobb szakszervezetek, mint például a vasasok, az építők, a bányászok két-két napot szánnak a brigádvezetői értekezletre, mindhárom tanácskozásra február közepe táján kerül sor. Március végéig várhatóan valamennyi ágazatban megtartják az értekezleteket. A legtöbb helyen az ágazati minisztérium vezetőit kérik íel a beszámolóra. Az ágazati tanácskozásokon felmérik a szocialista brigád vezetők 1969. évi áprillsi harmadik országos tanácskozása óta elért eredményeket és a problémákat Az ágazati értekezleteken választják meg azt a mintegy ezer küldöttet aki május második felében az országos tanácskozáson képviseli a szocialista brigádokat (MTI) Megkoszorúzták Veres Péter sir fát Csütörtökön, tegnap a Mező Imre úti temetőben családtagok, barátck, pályatársak, politikai és kulturális életünk képviselői emlékteztek Veres Péterre, születésének 75. évfordulóján. Darvas József, az Írószövetség elnöke tm lékbeszédében kiemelte: Veres Péter végig megőrizte szellemi, világnézeti elkötelezettségét osztálya, a szegényparasztság és a szocializmus eszméje iránt. Felelősen élő ember volt, akiről ezzel a ránk hagyományozott felelősséggel emlékezünk meg születésének 75. évfordulóján. A sirt az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői koszorúzták. meg. (MTI) I i