Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

/ io SZOMBAT, 1972. JANUÁR l. Téli ünnepek - ősi szokások Lehet, hogy őseink szfl- vízkeresztkor, eeetleg Luca kölködtek az ünnepekben? napján került por. Az ókori naptár szerint az „Újesztendő éjszakáján Kormosán is köztiszteletben álltak, ruhájuk érintése sze­.... rencgét hozott. Miért épp év vége december 25-re megvarázsolják a gyümölcs. Szilveszterkor jó találkozni velük? A kéményseprők fe­danak a fákra és bizonyos keték, mint az ördögök, s ceremóniákat követnek el aki üjév éjazakáján parola­esett, ezen a napon ünne, fákat, holmi áldásokat mon pelték a meghaló és feltá­madó napistent. isaz. a január alsóiéi év azok körül" íríák » megbot- zik egy ördöggel, azt ennek igaz, a január elsejei év- „„„„i, mt^* bt o<nm.ir => hUat.^. kezdő a naptárreform előtt is ismert volt, a keresztény ránkozott papok. Miért ép- az egynek a barátsága meg­pen « újév napján? Miért óvja a többi rontásától is. A hagyományos szilveszte­ri és újévi ételek ugyancsak ség kialakulásakor azonban a ráolvasá­az Ttavház az ünnenet ka rá- ,0k- áldások ezen a napon " ujev» eieiep. ugyaucsai csonm tette, hogy elS- íobban megfogannak, mint a szerencsét hozó babonák tesse az ősi vallás szertar­tásalt, amelyek megpróbál­ták » siralomvölgybe visz- ismerete alanián szalopni a pogány örömöket. ! PJ,anu A varázslásokkal, áldozat- Sf szerint a bemutatásokkal együtt őse- Ke,íete szennt a ink ugyanis nagy evés-ivást csaptak, nemcsak a hivatá máskor? A választ cpak a kai kapcsolatosak. A tapasztalatokon alapuló ha­gyományok és az sült malac, a töltött káposzta, a ősvallás kerhelyleves és a bableves tudnánk több mint hajnali kijózanító, megadni. A falubeliek emlé- mint csillapító a háborgó szokások gyomornak, a szokás által nem „úgy" alakultak ki, ha- előírt ételek fogyasztása isaputív, neiricsuit u mvaia- ...- ... ­sos varázslók, lianem a töb- otaa vílag vüag" biek is mámorba estek, és varázslók, regösök, jószelle­mek, rossz szellemek, együtt , a természetfeletti tulajdon- Donattat ságokkai meg nem áldott ha­nem mindig megvoltak, mi- gazdagságot, pénzt hoz a házhoz. A bab az ókori Egyiptom­ban az aranypénzt jelképez­Az újévi és szilveszteri ba- te- A disznót ma is szeren­lehetetlen csét hozó állatként tisztelik, egykori A népmesékben a malac ki­szinte számba venni. Az landókkal - ittak, mulatóz- csíziónaptárok, a jövendőié* túrja a földből az elrejtett tak. extázisba esve mor- és kuruzslas módozatainak kincseket, a legkisebb flu tak, extázisba esve mor- ... . , , molták a mágikus erejű szö- H^L , §eS vegeket és háborúról, világ- útmutatást ad, hogy mits*a­végéről, betegségről, csodá­latos nyájszaporulatról jö­vendöltek. egyetlen öröksége a kurta­farkú malac, mégis szeren­bad, és mit nem szabad ten- cséje lesz. ni ezen a napon. Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben kénytelen Lesz a zsebébe nyúlni. Aki későn Aki Szilveszter éjszaká­ján a malac farkát érinti, kel fel, lusta lesz, a korán vagy újesztendő napjón fo­kelö viszont naponta (!) gyászt az állat húsából, A XVI. századtól a nap­tárreform miatt, az évkez­dés újra január elseje lesz. Qaleotto Marzio Mátyás rencsétlen lesz. Ha várandós' gott káposzta király udvaráról ezt írja­ugyancsak megfogta a sze­rencséjét. A leveles, szeletekre vá­frissebb. Aki új házba lép elsőnek, rövidesen meghal. Akit nő köszönt először, sze­•B. . .. mondja a nő nővel találkozik, leány- babona — a bankópénzre kó- gyermeket szül. emlékeztet, a A kéményseprők szilvesz- Újév hajnalán. hazafelé magyarok sztrénat, vagyis ternapi érintése egyik leg- menet ki ne volna biztos ajándékot szoktak adni, öribb babonánk. Az ókori benne, hogy kicsit cikcakk­hogy jól jcezdődjek az év." Rómában egy Florianus ne- ban, kicsit szeszélyesen, ki­" M vű százados katonái önként csit botorkálva a szerencse vállalkoztak rá, hogy a vá- halad mellette. eloltják. Vathy Zsuzsa „Január 1-én, Krisztus rülmetélésének napján • (Az ajándékosztás a budai királyi udvarban már Má­tyás előtt is szokásban volt, rosban a tüzeket a kertészek, várkatonák, ze­nészek és szakácsok, a ku­tyás clterás, a különböző mesteremberek mind-mind , ajándékot kapnák az udvar­tól január elsején.) Háromkirálykor viszont alamizsnát gyűjtenek a pa­pok — jegyzi fel Galeotto Marzio —, mint jellegzetes magyarországi szokást. Igaz, máBról is szó esik. v • Kassán a krónikás megemlí­ti, hogy vízkereszt napján „éjjel mezítelen karddal járnak, farsangolnak, csil­laggal járnak, sót még az asszonyi állatok is éjjel far­sangolnak férfiúi ruhában öltözvén". Az évkezdés különböző időpontjaiból következik, hogy a jósló és mágikus cse­lekményekre hol karácsony­kor, hol január elsején, hol Túlzott aggályok — Nem gondolod, hogy egy embert illetlenség rács mögött tartani?! Mi vari megírva a nagykönyvben? Ha a szólásmondásokat, egyébként igen alapos mun- je. A könyvből mi csináltunk: szállóigékét ismertető, ma- kái bizonyára azért nem fog- „nagykönyvet", gyarázó könyveket lapozgat- lalkoznak vele, mert ez a A vonatkozóan hogy juk, nem találjuk nyomát szólás nemrég került nyel- Könyvről ' ortír eiroHoKan-hoccinhon holl_ iiunkhe I Uűrc 70 o y zs rom. egy széltében-hosszában hall- vünkbe. (Fersze ez a nem­van szo. ható mondásnak, amely így rég ilyen vonatkozásban Vl hangzik: „Ahogy az a nagy- szonylagos: könyvben meg van írva", hogy az évszázados múltú Tudniillik, úgy végzett el szólásmondásokhoz képest ií­valaki egy feladatot, olyan jonc: néhány évtizedet szám­pontosan, szépen, ahogy az a íáló múltja van csupán,) nagykönyvben meg van írva. A szólás értelmezése tehát közönségszolgálata v'lógos: az IUetó dolog a mindenesetre tud róla, hogy legtökéletesebb előírások- hozzánk német nyelvterület­nak is teljesen megfelel, rtmfi Például lépten-nyomon al­kalmazza a sportnyelv is: több vélemény van. Altalá­»„„„,- ban a bibliát, vagy a koránt ESS2Í S rejtik mögötte de tepésze­tesen nem vethető el az a feltételezés sem, hogy a Irancia forradalom ideje ™ 4\lJ? T" . Után keletkezett mondás a A Nyelvtudomány, Intézet 4'agy Enclklopedlat, az em­u/Á, beri tudós általános tárhá­zát példázhatja valamiféle olyan értelmezésben, ahogy tartozik a régiek közé a „Wje im Buche steht —, ahogy a „Ügy vágta a felső bal sa- könyvben áll" — hangzású rokba a labdát, ahogy az a mondás. Kis változással meg­r.agykünyvben meg van Ír­va!" A szólás eredete azonban lő! került át, és hogy ott sem Priaves Lrv'z„u turt^it o „Zcrioir Q Wi» Rarintny i rigyes tervezett található az angolban is és ott is esak egyszerűen a könyvről van szo: In accor­már kevésbé deríthető fel, dance with the book, — éppen az írásos források hiá- vagyis a könyvvel' összhang­nyóban. O. Nagy Gábor Békés István idevágó és ban, egybehangzóan hangzik és a mondás angol megfelelő­Longobárd krimi Ritka régészeti „nyomozás" bármit tudnak a leletekről, fejeződött be, páratlanul el- A régészeknek sikerült meg­keres eredménnyel megyében. A „kirlmbe" illő mpzást" dr- Bóna István bu- tárgyak, dapesii egyetemi docens a Véletlen longobárdok életének, múlt Tolna tudniok, hogy valószínűleg a mázai téglagyár agyagbányá­nyo- jóból kerülhettek elő a régi fotó maradt meg róla. zán vásárolta. Ez fordulópontot jelentett ták Máza község lakót kö­zött Megkérték az embere­ket, hogy mondják el, ha ról is fellebbenti a fátylat? DÁNIEL LÁNG: INCIDENS o 192-es magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós uk; a haditörvényszék emberei nem várják el a magát hogy a katonai fegyelem, a parancsadási gyalogos legénységtől, hogy mintaszerűen vi- láncolat titkain rágódik, amely mint minden had­selkedjék a frontvonalban. Mifelénk, folytat- seregben, ebben is átjárja a katonaélet minden ta « századparancsnok, enyhe ítéletek járják, mozzanatát, éppen úgy áthatotta a tiszteket, mint a sorállományt, az önkénteseket, mint a vagy Mo­sót, még tovább enyhülnek, amikor felülvizs gálatra, jóváhagyásra kerülnek. A hazai jogá- besorozottakat, sőt a diplomás Vorstot szak, a maguk biztonságos, hivatásos idealiz- Reillyt éppen úgy, mint az iskolázatlan musában mindig gyanúval szemlélik a háborús serve-öt, vagy saját magát. Mindig azon rágó­területeken hozott ítéleteket, amikor a közpon- dott, hogyan lehet megkerülni a szolgálati utat, ti fellebbezési hatóságok a szakvéleményükét mert biztos volt benne, hogy ez a rendszer kérik. És ezek után, tette fel az utolsó kérdését minden bajának okozója. Most már látta, meny­Vorst, ha az osztag tagjatt valóban elítélik, Erlksson számíthat rá, hogy rövidesen újra nyire tévedett, amikor azt gondolta, hogy a lány megerőszakolásáról és meggyilkolásáról szóló je­szabadlábon lesznek, és ha ez megtörténik, lentése azonnali intézkedéseket von maga után, éppen Eriksson szabadsága fog korlátozódni, mint az a civil világban történt volna. Rájött, mert ugyan elképzelhetetlen-e, hogy a szaba- hogy a hadseregben az efféle intézkedés teljes­séggel az ember felettesének elbírálása alá tar­tozik — kivéve, ha az ember meg tudja találni a módját, hogyan kerülje meg felettesét. Az őrülettel volt határos Erikssonnak az a falisme­son a tárgyaláson kijelentette: „Vorst százados rése, hogy Mao újra áldozatul eshet a katonai a vádlottak ítélete enyhe fegyelemnek, ugyanúgy, mint a 192-es magasla­15. Miután négy napig nem hívta magához Vorst. jelentéstételre jelentkezett, és a százados fo­gadta. Utolsó beszélgetésük volt ez. Most egye­dül vcütak, emlekezik Erikason, és amikor Eriksson érdeklődött. hol tart a gyilkosság ügye, a százados, mintha nem is hallotta vol- t dtQ ( ogy dúltak közül egy, vagy több Is, alkalmat ke­ressen, hogy bosszút álljon? Az is megtörtén­het. hogy nem feltétlenül maga Eriksson lesz az áldozat, hanem inkább fiatal feJesége. Eriks. szeretné tudni, végiggondolta-e Eriksson, mi lyen következményekkel járhat a vádemelése. Gondolt-e arra, hogy máris mennyit szenved­tek az amerikai katonák a vietnami népért? Vajon nem ötlött-e az eszébe, milyen felelősség yi. A Mao halála utáni hetekben Eriksson to­megvádolni négy katonatársát, így tetézni azok vábbra is a'szakaszkörzetben maradt, nappal szenvedését7 Es mi történik, ha a haditör- kutató-tisztogató akciókkal, éjszaka rajtaüté­vényszék bűnösnek találja őket? Vajon Eriks- sekkel bíztak meg. A kockázatos akciók igénybe son tudja-e, hogy a hadibirák és hadiesküdtek vették, mégsem tudták elterelni figyelmét ar­hírhedton enyhe ítéleteket hoznak? Nem olya- rdi az intenzív csalódottságról, amely hatal­nok, mint civil kollegáik, mert a törvényszéki mába kerítette. Amióta utoljára beszélt Vorst­tiíztek (így nevezik a hadbírókat) ás a tör­vényszék tagjai (így pedig az esküdteket), ro­konszenveznek, -megértéssel viseltetnek a te­herpróbók iránt, amelyeket, az életüket napon­ta!, egy percre sem hagyta el, ez az érzés, emésztette, elkülönítette katonatársaitól, álmat­lanná tette éjszakáit. Éjszakánként, ahogy éhren feküdt, és az ázsiai madarak szavát, meg a ta kockáztató frontharcosoknak ki kell állni-, majmok rikoltozását figyelte, mindig azon kapta őrmesteri rangja szentesítette. „A kiképzés alatt bele­ijesztik az embert ebbe a fegyelembe" — mond­ta Eriksson, „Engedelmeskedj a fólöttesednek, kövesd a szolgálati utat, vagy sötétzárkóba ke­rülsz." És még valami fokozta csüggedését: nem tudta meggyőzni magát arról, hogy VoFstot te­kintse a főbűnösnek, minden aljasság forrásá­nak. „Csak ügy látszott, mintha ő fuserálta vol. na el az egészet, de tudtam, hogy neki is van fölöttese, és a fölöttesének is van. Hát ilyen dolog a szolgálati út — az ember sose tudja, ki hibás, és mi miatt. Az ember ott nem felel a viselkedéséért. Ha nem lóg ki a sorból, ha nem akasztja meg a rendszert, azt csinál, amit akar." (Folytatjuk^ nagy enciklopédiájához el­képzelte: a szavak, a fogal­mak alapvető értelmének tisztázása, igazi értelmük megtisztítása a bele- és fél­remagyarázásoktól. Hogy az emberek között egy olyan egyetértés jöhes­sen létre, ahogy az a nagy­könyvben meg van írva,,. szerencséjükre pár héttel azelőtt földmarók­jának búvára indította el. A kai újra megkezdték az professzor már Tolna megyé- agyagbánya kitermelését, s a ben is több települést, illetve negyedik napon — amint temetőt tárt fel a népván- utóbb megállapították — egy dorlás korában a hazánk mai longobárd sírt mart ki a területének egy részén is élt, gép. A sírból egy hatalmas érdekes népnek, amely az longobárd vaskard, egy tel­avarok elől elvonulva, ké- jesen ép óriási lándzsa ké­sőbb a róla elnevezett Lom- rtt't naovilágra. bardiában telepedett le. Dr. Rosner Gyula régész Dr. Bóna István, az Eöt- kiueutette, hogy a mecsek­vös Loránd Tudományegye- széli faluban él egy hobbys tem régészeti tanszékének öregúr, akinek talán lehet archív fotóanyagában rá- valami a birtokéban. A fiatal bukkant egy filmnegatívra, régész és Bóna professzor amely egy longobárd fibulát, együttesen felkeresték az idős csatot és gyöngyöt örökí- embert, Göbel László nyug­tett meg. A leletről csak any- díjast. Tőle megtudták, hogy még 1936-ban bukkantak rá a keresett sírokra, ö maga is egy embercsontvázat, va­lamint a mellette talált nyit tudtak, hogy a Mérey­féle kaposvári magángyűjte­ményben fényképeztek le. A második világháborúban azonban elveszett, egyedül a edénytöredékeket és egy na­gyon szép frank, lándzsát ra­A rógészprofesszor később kott a katonaládájába. Azóta rájött arra, hogy a kaposvá- 35 esztendőn át őrizte, ri magéngyűjteménybe egy Így megkerült a keresett másik gyűjtőtől került a régészeti anydg, s Göbel longobárd lelet, s azt való- László fel is ajánlotta a színűleg a Tolna megyei Má- szekszárdi múzeumnak. Meg­találták az addig ismeretlen longobárd település temető­a „nyomozásban", immár jét, amelyet az idei nyáron megvolt a támpont. A fotót teljesen feltárnak dr. Bóna sokszorosították s szétosztot- István vezetésével. S hátha a mázai lelőhely még megfejtetlen régi titkok­NAPI KISLEXIKON az újévről Az éjszakába nyúló, hajnalig tartó tévémű­sor, a pezsgő, a zene, a tánc ünnepe szilveszter éjszakája és az új év első napjának hajnala. A fiatalabbak számára a feltétlen öröm, a felnőt­tebb korosztálynak pe­dig az „ismét elmúlt egy év" hangulata. 0 Szilveszter? Három római pápa neve. Közülük II. Szil­veszter a legismertebb. Magyarországon többek közt azért, mert ő küld­te I. Istvánnak, a ma­gyar koronát. December 31-e, vagyis az év utol­só napja Szilveszter. Hagyományosan az új év 'első hajnaláig tartó mulatsággal búcsúztat­ják ekkor az óévet. # Mikor? Üjév: az esztendő el­ső napja. Nem mindig esett azonban január l-re. A rómaiaknál elein­te március 1-én, és csak később volt január 1-én az új év. A középkori Európában többféle év­kezdetet használtak, pél­dául december 25., ja­nuár 1., március 1., már­cius 21.i húsvét szombat­ja stb. A január 1-i év­kezdet akkor vált álta­lánossá, amikor XIII. Gergely pápa 1582-ben megreformálta a Ju­• lianus-naptárt. # Hagyományok? Az új esztendő kezde­téhez számos népi ha­gyomány fűződik. Fő­ként szerencsehozó és gonoszűző szokások. A magyar népszokások kö­zül az ismertebbek kö­zé tartozik az óévet jelképező szalmabábu földbe ^sása, vagyis a téltemetés. Van, ahol öreg embernek öltözter tett legényt űznek ki a 'faluból (télkiverés). Az Új esztendőhöz fűződő szokások között szerepel a termékenységvarázs­ló Kongózás, kántálás, koledólás és különböző jóslások is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom