Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

4 VASÁRNAP. 1972. JANUÁR 30 Várostörténeti Kl MIT TUD ? Kissé csalódottan forgatom a kezemben azt a két árva levelet, amely csütörtökig hozzám érkezett múlt vasárnap megindított sorozatunk visszhangjaként. Az utcanevekről közolt sorozatunk keltette érdeklődés azt a reményt támasztotta bennünk, hogy Szeged szülőföldszeretó lakólban megvan az igény egy ilyen szórakoztató, egyszersmind müveitséggyarapitó játék iránt, »• számithatunk a helyismerali kutatók tevékenyebb bekapcsolódására is. Talan még nein figyeltek fői eléggé az első cikkre talan még a minden kezdet nehéz igazsága érvényesü' Ezért még nem adjuk föl «t kísérletet, bízunk abban, hogy a folytatás fölkelti olvasóink szélesebb köreinek figyelmét. Kérjük tehát, keressék elö múlt vasárnai* számunkat, s olvassák e' újból a benne közölt felhívást. Már csak azért is, hogy »•» esetleges félreértések elkerülhetők legyenek. Alsóváros jeligével beküldött levelünk írója például kiss* félreértette a kérdés-felele? lényegét, amikor beküldőt? kérdéseire ő maga adja meg a választ. A mi játékunk alapszabálya: a kérdező olyat kérdezzen (akár olvasó, akár kutató), amit 5 nem tud, de tudni szeretne; s " választ más valakitől (akóolvasótól, akár kutatótól várjuk. Így válik kérdezzfelelek játékunk kölcsönösen hasznossá. Válaszok a múlt vasárnapi kérdésekre A 3. kérdésre: A városbe behozott baromfi (bor) utó" a városi vámhivataloknál kellett bizonyos összeget fizetni. Alsóváros jelige. A rovatvezető megjegyzése: Valószínű, hogy a kérdésben föltett mindkét értelmezés — a maga idejében — helyes. Valamikor valóban volt hivatalosan is cslrkeadónak nevezett illeték; ez — eddigi adataink szerint 1906-ban — megszűnt; de utána a fölemelt helypénzt a nép továbbra is — némi Iróniával — csirkeadónak nevezte. Az 5. kérdésre: Róka Antal született Szegeden, 1797. január 30-án. Atyja Rók» József, anyja Dobó Rózsa. Szűrszabómester, választót? bíró volt. A háza az utászlaktanyán két házhellyel innen, a róla elnevezett Róka utcában volt. Első házassági) ból hárman születtek: A. Antal aradi pénzügyigazgató, R. József belvárosi pék (ki később Dunapatajra költözött), és R. A. (?), a rókusl iskola pedellusa. Má•odik házasságából, Raincr Erzsébettói született R. Lajos dunapataji kat. plébános, és a mi apánk: R. Béla 1856. febr. 10-én, Vaspálya u. 11. sz. alatti pékmester; meghalt 1921. dec. 24-én, továbbá R. Fáni és R. László szabadkai mozdonyvezető. Róka Antal nagyapám meghalt 1869-ben, s az alsóvárosi temetőben nyugszik. Családjából már csak ketten élünk: R. Mária 78 éves testvérem és én n 82. évemme' Róka Gyula, Bocskai u. 9. A rovatvezető megjegyzése: Köszönjük a pontos választ. Ez példa arra is, milyen válaszokra számítunk általában. A 6. kérdésre: Csókási Etelka tanítónő Budapesten halt meg. Az újpesti temetőben nyugszik. Tizenöt évvel ezelőtt, az elhunyt pedagógus húga közölte ezt a tényt. Alsóváros jelige. A rovatvezető megjegyzése: Jó nyomra vivő adat; kérjük, lehetőleg közölje Csókási Etelka húgának címét, hogy a kutatók pontosabb fölvllágosításért hozzá fordulhassanak. Űj kérdések 7. kérdés: Juhász Gyula a szegedi munkásság Táncsics Mihályinak nevezte Pestallcs István cipészniestert, a szegedi Hans Sachsot, a derék munkásköltőt. Verseiből, melyeket kis füzetekben jelentetett meg 1925 és 1931 között, kitűnik, hogy Szabadkán szülelett 1356-ban, és 1925-ben Somogyltelepen lakott. Mikor halt meg, hoi a sírja? 8. kérdés: A Szegedi ÜJ Nemzedék 1923. oktober 30-1 számában írja egy hírben, hogy valaki „virtusból annyi rámpásbort szívott magába, hogy reggelre szörnyet halt". Mi volt a rámpásbor? 9. kérdés: Melyik volt Szegeden a Prossnitz-ház, amelynek erkélyéről 1919. március 9-én Zarecsnik János, n szegedi kommunisták egyik vezetője beszélt a tömegekhez? Minthogy ez n tömeg a korabeli tudósítás szerint nem fért be a Kassba (a mai Hungáriába), föltehető, hogy ennek a környékén lehetett a Prossnitz-ház. De egy helytörténeti kutató úgy véli, hogy a Széchenyi tér és a Nagy Jenő utca sarkán állott. Mi a helyes? 10. kérdés: 1925. március 1-én, Somogyitelepen Boros József és Jurlk Katcrna Miklós a munkások körében ellenállást szervezett a hivatalos hatalommal megválasztott telepi vezetőség ellen. A Szeged UJ Nemzedék „vörös zavargóknak" bélyegezte őket. Ki tud róluk, kik voltak ók, esetleg élnek-e még? Csütörtökig várjuk olvasóink válaszait ai eddigi kérdésekre (a múlt vasárnap föltett 1—6. kérdésekre, és a mostani 7—10. kérdésre egyaránt), valamint kérdéseiket, melyekre választ szeretnének kapni. yy A PEDAGÓGIA MÜHELYÉBEN Az én osztályom... yy Alsó tagozatban tanítani, 6—10 éves gyerekek értelmét nyitogatni, kezüket vezetni, hogy a vonalakbólgörbékből betű kerekedjen — sajátos, szép és nehéz feladat. — Az a szerencsém, hogy megszállottakkal dolgozhatom — mondja dr. Soós Istvánná. Harminc éve tanít, 15 éve városi szakfelügyelő, ismeri a tanítókat. — Sajátos helyzetük abból adódik, hogy egy osztály minden gondja-öröme egy tanítóé. Igazi érzelmi kötődés születik így a gyerekek és a pedagógus között. És mi mindenre teszi képessé őket! Mindig meghatódom, amikor látom, milyen oktatási segédeszközöket „gyártanak" és mennyit! Módszerbeli újításokon törik a fejüket és nem eredménytelenül. Nagy lendítőerő, hogy egyedül felelősek harminc gyerek indításának milyenségéért. — Nehéz volt lemondani tizenöt évvel ezelőtt az osztályról? — Ma is azt mondom, a saját osztályt, az „én osztályom"-at nem pótolhatja semmi. Dolgoztam hivatalban, úgy látszott, nem nekem való. Unatkoztam, de nagyon, az akták között Amikor tanítani kezdtem és először jött a felügyelő, izgultam, mint mindenki. Sohasem felejtem el: tyúkot kellett rajzolnom a táblára, görcsösre sikerült, szégyenkeztem is. Aztán felállt egy aranyos foghíjas kislány, talán Herczeg Anikónak hívták, és kijelentette: „Ugye, milyen szépen rajzol a ml tanitó nénink!" Most csak a hét két napján tanítok és járok Iskoláról iskolára. Ahol 13 alsó tagozatos osztály van, ott több időt töltök. Beosztás szerint, a maga rendjén megy minden. Csak akkor bomlik meg, ha meghívnak olyan órára, ahol először próbálnak ki valamit. Örömmel megyek. — Milyen időszerű feladatok megoldását várja az alsótagozatos oktatástól? — Talán nem is az oktatástól. Ami legjobban bánt mostanában: sok a fáradt gyerek. Olyan, aki nem tudja felszabadultan elmondani otthon az élményeit, mert még dolgoznia kell, vagy mér annyira elfáradt. Olyan, aki kék karikás szemmel ül naponta az iskolapadban. Amikor az én korosztályom tanítani kezdett, az volt a probléma, hogy a gyerekek mezítláb és reggeli nélkül jötteK iskolába. Most? A legdrágább tanszereket is megkapják, a papa még fél öt után otthon tanul a gyerekkel, a szombatvasárnap sem múlhat el anélkül, csak hogy jó jegyet szerezzen. A kicsi pedig fáradt. Érthető, hiszen folyton tanul, ahelyett, hogy sétálna a városban, még inkább a városon kívül, és játékosan olvasgatná közben a cégtáblákat, me/j amit akar. Nagyobb hasznára válna. Ide kapcsolódik a másik gondom: a városi gyerekeknek kétségbeejtően nincs kontaktusuk a természettel. A téma — tanítás, tanítóság — kimeríthetetlen. A szó csak akkor gyérül, amikor önmagáról, életéről kérdezem dr. Soós Istvánnét. Amit megtudok, munkára vonatkozik. 1965-ben kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Az íróasztalon diafilmeket fedezek fel. — Kedvencem: a fogalmazás, hobbym: a dia. Most fejezem be egy új forgatókönyv megírását a TANÉRT megbízásából. A film óriási segítség a gyerekeknek: kiválasztja a lényeget, mert színes, érzelmi hal .usa is nagy. összefogja, vezeti a város iskoláiban folyó kísérleteket. A Tanító című szaklapban rengeteg cikke jelent meg. — Pedig nehezen írok. Dc mert a legnagyobb öröm számomra, ha valami újjal kísérletezhetek, ha sikerül, közzéteszem. A másik hobbym a lektorálás. Kifejezetten szórakoztat, ha értelmes emberek munkáját átnézhetem, öröm, ha elfogadják észrevételelmet, javaslataimat. Szerencsés ember, mint mindazok, akik azt csinálhatják, amit szeretnek, amihez legjobban értenek, akiknél egybeesik a munka és a szórakozás. Így érthető, hogy mindenre jut ideje. — Most éppen nehéz időszakban van a család. A lányom ötödéves, utolsó vizsgájára készül. A fiam a doktoriját írja, a férjem munkahelyén új számítógépet szerelnek be. Mindenki nagyon elfoglalt, szerencsére én már befejeztem ezt a forgatókönyvet. Majdnem kihagytuk a hobbyk közül, pedig fontos: legjobban szeretek szép órákat látogatni. Olyanokat, ahol mint kívülálló is megérezhetem: a lélekkel tanítót őszintén szeretik a gyerekek. 8. E. Hazajött meghalni Emlékezés Jávor Pálra Furcsa elgondolni, hogy január 31-én hetvenéve" volna, ha élne. Jávor Pálra úgy emlékeznek vissza a mai negyvenen túliak, mint a férfias fiatalság egykor abszolút típusára. A magyar hangosfilm első évtizedének ő volt a színészcsillaga, bajuszosan vagy bajúsztalanul örökharmincéves, ellenállhatatlan mosolyú, mindene" győzedelmeskedő erejű ér egészségű. Ha elegáns szabású szalonruhában játszott, akkor is volt benne valami „népmesei". Egy kissé a mesebeli hőst testesítette meg a mozik nézőterét megtöltő milliók szemében, akibe önmagukat „láthatták bele". Miért ne diadalmaskodhatnának egyszer ők is úgy, mint Jávor Pál a filmeken? A színész hallatlan népszerűsége tehát nem is annyira színjátszó tehetségének szólt, inkább annak a típusnak, amelyet megtestesített. A harmincas években, s a negyvenes évek elején készült magyar filmek zöme Vöröskőy Dános: (4 mmm ED0B300 visszatér „A gimnázium I/'B osztálya halálos veszélyben forgott!" Ez gondolatnak is megdöbbentő. A valóság azonban erősebb hatást tett Bekére, amikor a tanteremben közelről látta a harminc szép, eleven csitrit, amint a rajlapon ügyeskedtek. Nézte a csinos arcoeskákat, a formás testeket. Az osztály minden tagját kedvesnek találta. Áradt belőlük a kamaszkor izgató bűbája, játékos szépsége. Még abból a kislányból is. aki csak derékig volt ép: fél lábán — a ayermekparalizíN áldozata volt — vasból és börhót készüli Járógépet, vlseü. Csakhamar meglalulta a hangút, ami a közvetlen, tréfás beszélgetéshez kellett. Kérdésére, hogy nem a „matek" a legnehezebb-e az öszszes tantárgy közül, a lányok nevetve válaszolták, hogy igen. Csakhogy Sárkány tanárnő „nagyon tud", és mindenkivel megszerettette ezt a tantárgyat. Beke a lányok egymásnak feleselő megjegyzéseiből kihallotta, hogy az osztály becsüli, sőt szereti is Sárkány tanárnőt, mert úgy érzik, hogy jóindulatú hozzájuk, s tudása elismerést érdemel. Utolsónak a földrajztanárnőt hozta szóba, mire kitört a kacagás. De ebben a vidámságban nem rejlett igazi gúny, ellenszenv, inkább derűs fölényről árulkodott. S a KISZ-titkár volt az első, aki Fülemülének — ahogy az osztály elkeresztelte Csalogány kisasszonyt — pártját fogta. — Szerintem — mondta egy barna fruska, önérzetesen hátravetve hosszú hajfonatait — csak az a baja, hogy rettentő önállótlan. A kiránduláson ls mindent papírról Intézett. Hajszálra úgy csinált mindent, ahogy Sárkány tanárnó meghagyta neki. Márpedig, ószintén szólva, a mi matektanámónk az életben is olyan precíz, mintha állandóan képleteket kellene megoldania... — Miféle kiránduláson? — adta a tájékozatlant Beke. — Tegnap jártunk a Bakonyban — kezdte az egyik lény —, s majdnem szerencsétlenül Jártunk. Éppen egy turistaházhoz közeledtünk, amikor nagy robajjal Összedőlt az épület. Nem tudjuk, mi történhetett, de annyi biztos, ha az autóbuszunk nem döglik bc, akkor ma nem rajzolgatnánk itt.. Míg a lányok — egymás szavába vágva — mesélték az előző nap kalandos élményeit, Beke arra gondolt: vajon Sárkány tanárnő ellsmeri-e, hogy az osztálynak oz ő rendelkezése szerint kellett fél kilenckor a baleset színhelyén tartózkodnia? Szerette volna, ha így van, de nem számított rá. Körisné Sárkány Magdolna szikár, ötven év körüli, vörös hajú és szeplős asszony volt. Meglehetősen sápadtan ült az igazgatói szobában. — Nem tehetek róla, hogy megbetegedtem. Teljesen váratlanul történt. Este, pontban fél hétkor, beadtam magamnak a szokásos inzulininjekciót. Ugyanis cukorbeteg vagyok. Ha más nem, a rendszeres injekcíózás kényszere pontosságra szoktatott volna. Persze, a szakmám is erre nevelt. Szóval, beadtam az injekciót, s egyszercsak érzem, hogy lázas leszek. — Bocsánat! — szólt közbe Beke. — Az ampullát félretette? — Miért? Csak nem képzeli, hogy gyűjtöm?!... Háromnapos osztálykirándulásról volt szó, két nap a Balaton körül, egy a Bakonyban: ennek nem vághattam lázasan neki. Szerencsére, a programot már aprólékosan kidolgoztam, ott volt a tanári szobában, a fiókomban, legépelve. Értesítettem Csalogány tanárnőt, ő azonnal felkeresett, és elvállalta, hogy helyettesít. Persze, lelkére kötöttem, hogv mindent a program szerint intézzen. Búcsúzáskor átadtam neki a fiókom kulcsát. Bár késő volt, még este bement az iskolába, és magához vette az iratokat. {Folytatjuk.) Rizstermelők téli munkája A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság termelőszövetkezeteiben befejezésihez közeledik az elmúlt esztendő eredményeinek felmérése: a munkaversenyben a győzelmet a Mundok-járásbeli Tonszan gazdasug kollektívája szerezte meg. Ebben a gazdaságban 7 hektár földről hektáronként 142 métermázsa rizst gyűjtettek be. CAz országban a rizs terméshozama átlagosan 60—70 métermázsa hektáronként.) Az idei tél szokatlanul enyhe időjárással köszöntött be. A kedvező időjárást a szövetkezeti tagok alaposan ki is használták és kellőképpen felkészültek a tavaszi munkákra. A traktorosok most korábban fogtak hozzá a szántáshoz. Számos rizstermelő gazdaságban már folynak a palántázás előkészületei, másutt a gépek teljes létszámban a mezőn vannak; folyik a vetésterület átállitása új kultúrákra, javítják az öntözőrendszereket. voltaképpen nem adott Jávor Pálnak Igazán művészi feladatokat. Az igazi színművészet rajongói úgy is tekintettek rá egy kissé: filmcsillag, nem több, sikerember. Aztán a Nemzeti Színházban, olyan szerepekkel, mint a Rómeó és Julla Mercutiója, a Nóra Rank doktora vagy Peer Gynt: kiderült — Jávor Pál színész a javából. — S az előretörő fasizmus éveiben az is kiviláglott, milyen becsületes ember. Magyarország német megszállása után le ls parancsolták a színpadról, majd börtönbe s koncentrációs táborba vitték. A felszabadulás után a Művész Színházban A makrancos hölgy Petruchióját játszotta el, majd kiment Amerikába. Csak 1957 késő őszén tért vissza, sok csalódással a háta mögött, nagybetegen. „Hazajött meghalni" — mondták rá, akik a hajdani férfiszépséget romjaiban látták viszont. D. L. NAPI KISLEXIKON az iskolatévéről Ma délelőtt azoknak érdemes korán a televízió elé ülni, akik angolul vagy németül tanulnak. A hétnek minden televíziós napján délelőtt pedig általános iskolai tanulmányaikhoz kaphattak segítséget a fiatalok. # Stáb? A Magyar Televízió székházában mintegy 100 fós stáb foglalkozik azzal, hogy az iskolatévé hallgatóinak minél több érdekes, szemléletes előadást készítsen elő. Évente több mint 6500 percnyi új műsort készítenek. S ha már a számoknál tartunk: hetenként 600 percet sugároz az iskolatévé. # Kiknek? Környezetismereti, olvasási és rajztanítási műsort az általános iskolák negyedikesei részére adnak. A felső tagozatosok szinte mindegyik tantárgy oktatásához segítségre találnak az iskolatévében, a középiskolások tanulmányaikban négy nyelvre oktató és filmesztétikai óráit vehetik igénybe. Tavaly felsőfokú matematikai előadásokat is sugároztak azoknak, akik egveteml fölvételre készültek. Az Iskolatévé vállalta a pedagógiai ismeretterjesztő műsorok szervezését és az idei Ki miben tudós vetélkedő lebonyolítását. # Tervek? Az iskolatelevízió nyolc éve tölti be — s egyre sikeresebben — nemes hivatását. Az egyel.őre szórványos hatásvizsgálatoknál jóval fejlettebb visszacsatolási módszerek kidolgozása után lehetővé válhatna az is, hogy a tévé által megszerzett tudás egyben bizonyítékká, oklevéllé lg váljon. Ilyen tervek készültek a Számítás technikai Oktatóközpont közreműködésével szervezendő tanfolyamra. Jelenleg lényegiben még s/emlélelóeszköz az iskolatévé, perspektívái viszont arra Jogosítják, hogy a távkotatás egyik formájává váljék.