Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

8WJMBAT, 1972. JANUÁR 29. Nyelvi laboratórium Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen februártól ú), modern nyelvi laboratóriumben oktatják az idegen nyelveket. A napokban fejezték be a hangszigetelt terem berendezéseinek szerelését. A Philips gyártmányú berendezés négyféle program oktatására alkalmas, és egyidejűleg 16 hallgatónak ad lehetőséget a nyelvtanulásra. (MTI) Ipari szövetkezetek eredményei és gondjai Eredményes gazdasági esztendőt zártak a megye kisipari szövetkezetei. Erről számolt be tegnap Szegeden, a Tisza Szálló termében tartott küldöttközgyűlésen Horváth Sándor, a megyei KISZÖV elnöke. Éves tervét hatékony, eredményes gazdálkodással teljesítette a szövetkezeti Ipar. A termelésben hét százalékkal többet produkáltak az 1970-esnél, a megyei átlagnál is többet. Exporttevékenységük ennél is dinamikusabb volt: 30 százalékos a növekedés. A várható nyereség mintegy 175 millió forint, 23—25 százalékkal nőtt. A javító-szolgáltató tevékenység adatai korántsem mutatnak ilyen jó képei. Itt a jövedelmezőség sokkal kisebb, mint az árutermelésben, olykor egyenesen veszteséges. Nem elegendő az anyagi ösztönzés a központi szervek részéről; a magas bérleti dijak veszteségessé tették nem egy helyen azokat a szolgáltatásoFantázia és igényesség Beszélgetés a jelmeztervezővel Gombár Judit nevével gyakran találkozhatunk a Szeged utcáin kiragasztott, új darabokat hirdető plakátokon, megvalósult elképzeléseit naponta láthatjuk a színház előadásain. Sokat dolgozik. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy az eddig bemutatott darabok nagyrészének ruháit ő tervezte, hanem az is, hogy dolgozik a pécsi balettnek, a szolnoki színháznak. és sorolhatnám az elfoglaltságokat, a feladatokat. ö tervezte többek között a Viktória, a Macbeth, a Tacskó jelmezeit, és a Kaviár és lencse ruháit is ő álmodta meg. — Hogyan lehet ezt a sok munkát bírni? — Sehogy. Nem bírni kell, csinálni. Sokan azt hiszik, hogy a jelmeztervező egy asztalnál ül műtermében, előtte szebbnél szebb rajzeszközök, festékek, és „tervez". Ez így csak féligazság. Nemcsak meg kell tervezni egy darab jelmezeit, de meg kell keresni és találni az elképzelt anyagokat, s ez legtöbbször csak sok-sok utánjárással sikerül. Ezenkívül foglalkozni kell a darabbal, a szereplőkkel, a szabókkal... — A jelmeztervező „lesz, vagy születik"? — Inkább lesz. kialakul. Ehhez mindenekelőtt színházszeretet szükséges, a színház értése, megtanulása. Én először színinövendék voltam, onnan nyergeltem át az Iparművészeti Főiskolára, ahol jelmeztervezői szakon kaptam diplomát. Szegedhez köt első feladatom: még főiskolásán A kertész kutyája című darab jelmezeit terveztem. — Hogyan születik egy jelmez, vagy színpadi kosztüm? — Elolvasom a darabot, az első elképzeléseket rögzítem, megbeszélem a rendezővel. Azután a darabbeli figurák és az őket megformáló művészek közös vonását keresem, próbálom őket egymáshoz alakítani. Egyenként kell foglalkozni a színészekkel. Ez némi pszichológiai érzéket és ismereteket is igényel, hiszen nem egyszerű dolog rendkívül érzékeny emberekkel hangot találni, szót érteni. — Nőknek vagy férfiaknak tervez szívesebben? — Mindkettőnek szükséges. Korhű ruhákat tervezni mindkét nemnek szép feladat, és a modern divat is egyre több lehetőséget ad a férfiruhák érdekessé, színessé tételére. Minden elképzelésben ruhában keresek valamit, ami kedves, amiért érdemes csinálni, ami megindítja képzeletemet. — Melyek a jó jelemeztervező legfontosabb ismérvei? — A fantázia és az igényesség. Az alkotó és mindig megújuló fantázia, ami adottság, tehetség kérdése, amit nem lehet megtanulni, i amit nem oktatnak főiskolán. Az ismétlés modorosság, • modorosság öngyilkosság. Ket ruha a Tacskó jelmeztervei közül Másik fontos dolog az igényesség. Minden feladatot, a legkisebbet is, a lehető legjobban igyekszem megoldani. — Lehet-e, van-e sajátos, egyéni stílusa egy jelmeztervezőnek? — Van, természetesen. Ez persze nem egy darab ruháin mérhető, hanem a feladatok folyamatában jelentkezik. A tervező egyénisége rányomja bélyegét akaratlanul is a jelmezekre. — Az ön által tervezett ruhák elsősorban színeik érdekességével, izgalmával hatnak. — Szeretem a tiszta színeket és ezeknek disszonáns harmóniáját. A popmúvészet színvilága nagyon közel áll hozzám. Narancs-piros, lilanarancs, Illa-zöld, kék-zöld összeállításokban sok erő, izgalom, vibráló feszültség rejlik. — Az utóbbi feladatai közül melyiket érzi magához legközelebb? — Talán a Macbeth jelmezeit említeném. Izgalmas és nehéz feladatot jelentett a színek drámáját megtalálni a ruhákban is. Külön érdekesség és szépség volt az ékszerek tervezése. Szerettem ezt a munkát, a ruháik jó részét magam batikoltam. Tandi Lajos kat, amelyek a díjak felemelése előtt is minimális nyereséget hoztak csupán. A jelentős nyereségben a szövetkezetek nem egyformán részesek. A kiemelkedők mellett átlagosak, sót azon alul teljesítők sorakoznak. Egy — a Szentesi Cipész Szövetkezet —, veszteséggel zárta az évet. A jövő feladatai között nagyon fontos az export növelése — az ország gazdasági érdekeinek megfelelően —, és egyidejűleg a belföldi igények kielégítése, a javítás-szolgáltatás fejlesztése. A hozzászólások többsége az export kérdésével foglalkozott. Bírálták ezzel kapcsolatban a külkereskedelmet. Kiszolgáltatottak a szövetkezetek, nem egyenrangú partnerek. Olyan pénzügyi helyzetekbe kényszerülnek, amelyek egyre nagyobb hasznot hoznak a külkereskedelmi vállalatoknak, a termelőkkel szemben. Bíráltak több intézkedést is, amelyek a szolgáltatótevékenységet szabályozzák. Szó esett arról, hogy a szolgáltatások fejlesztése nemcsak a szövetkezeteknek feladata, hanem elsődlegesen a tanácsoké. Azok kapnak hozzá állami támogatást. A Kölcsönös Fejlesztési Alapból azonban jobban kellene támogatni a javítással foglalkozó szövetkezeteket. Bírálat érte a KFA-ügyek intézését. Kifogás hangzott el a Jogi Iroda tevékenységével kapcsolatban is. A szövetkezeti küldöttközgyűlés nem fogadta el a Jogi Iroda idei költségvetési tervezetét, mert például magas jutalmazási összeget irányoztak elő. Az eleven, tartalmas értekezleten több más kérdés ls napirendre került. Hátralékosok Több mint egymilliója úszik az IKV-nak. Vannak lakók, akik nem fizetik rendesen a lakbért és vállalatok, amelyek a bérleti díjjal fukarkodnak. A lakásbérlők azonban nagyon kicsi pontok ezen a listán mert az összes hátralékuk 135 ezer forint, s nem annyira notórius mulasztók, inkább rövidebb-hosszab'" időre bajba jutott családok Az 563 adósból összesen 5° tartozik egyhavi bérné' többel. Persze, ők tud jó'' is, érzik is a lakbérfizetés elmulasztásából egyenese" következő eljárást. Meghökkentő azonban, hogy helyenként a vállalat' kötelességtudat jár mankón meg a kisiparosi önérzet Legutóbb már a városi tanács végrehajtó bizottsága is felfigyelt a mulasztásokra, és pontos tájékoztatást kért a hátralékosokról. Kiderült ebből, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérével 396 bérlő adós hosszabb-rövidebb ideje és az adósság már meghaladta az egymillió forintot. Tanakodni kell rajta, miért nem fizet a Szegedi Építő Ktsz, amelynek 126 ezer forint nyomja a lelkiismeretét; u Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat 246 ezer forinttal „sáros"; a könnyűipari textilértékesítő adóssága 68 ezer forint; az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elmaradt számlája 80 ezer forint, a Belkereskedelmi Szállítási Vallalaté 36 ezer. „Kisebb" hátralékosokból egész listája van a; IKV-nak. Tartozik a Bécs! körút 8—16. alatti lakásszövetkezet, a Vasutas Szakszervezet, a Spartacus Sportegyesület, a Delta Kiskereskedelmi Vállaiat, a Gyógyszertári Központ, a Délmugyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat... A notórius adósok 1 között tartják számon Szili György, Peregi Mihályné, Klein Ernőné és Varga András kisiparosokat. Rövid az ilyen hanyagság sora, mert mennek a fizetési meghagyások, a jogi eljárások, s ha ezek sem tennék meg hatásukat, a bírság és a felmondás is megfér u törvényekben. De már mindenképpen kőtelező a 6 százalékos kamat meg a felszólításokkal járó költség. Van, aki azért nem fizet, mert még „vitatkozik" az új béren. Vitázni vagy perlekedni lehet, ám fizetni akkor is kell! Az egymillió forint hiánya pénzügyi gondokat okozhat az IKV-nak. Ezért tartolta fontosnak a szigorú és következetes jogszerű eljárást u városi tanács végrehajtó bizottsága. De ha már nem dörgő haraggal emlegettük a hátralékosokat, csupán teljes értetlenséggel — a poén kedvéért írjuk még ide: a tanács is adós ... pontosabban annak pénzügyi osztálya. Méghozzá 24 ezerrel. Sz. S. I. Rokonok költészete A Tiszatáj februári számáról Egy merész ötlet, szakítás minden hagyománnyal, folyóirat helyett antológia: ea Tiszatáj új, februári száma. Nem a már ismert tematikus összeállításról va" most szó. A szerkesztőség a folyóirat-struktúrát eddig még egyszer sem áldozta fel a középpontba állított tárgy kedvéért. Az új szám az első olyan összeállítás, amely szó szerint egyetlen témakörben mozog: az első betűtől az utolsóig nyelvrokonaink irodalmát mutatja be. Méghozzá nem a folyóiratok módján, tehát nem bizonyos rovatok és formák fenntartásával, hanem antológiaként, könyvszerűen. Ez már nem folyóirat: monográfia. Hiba-e ez a múfajl zavar" Feltétlenül. Egyrészt és mindenekelőtt azért, mert a Javaslat a por ellen: Erdősáv az újszegedi töltésoldalban A Délmagyarországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a város fásításával kapcsolatos cikkek. Valóban, erről a témáról nem lehet — a jelentőségénél fogva — eleget írni. A cikkek azonban kevés konkrét helyzetet, fásítási lehetőséget, vagy ha úgy tetszik telepítési szükségszerűséget hoznak fel. Megpróbálom a sort megnyitni, remélem lesznek követőim, akik hasonló javaslattal élnek. Az Odessza lakónegyedről köztudott, hogy faállománya nem kielégítő. Nagy, zöld felületű fák csak a ládagyár főbejáratának környékén és a Gabonatermesztési Kutató Intézet parkjában vannak. Illetve voltak, mert az utól> biakat — szép, negyvenéves szürke- és ezüstnyárakat — az intézet építkezései miatt éppen napjainkban vágják ki. A ládagyári fák napjai is — a lakótelep további építkezéseinek folytatásából eredően — meg vannak számlálva. Ezekkel a fákkal az utolsó nagy lombú, oxigént árasztó növények is eltűnnek területünkről. Pedig itt igazán szükség lenne rájuk. Egyik oldalon az országút, a másikon a vasút, a kendergyár, a pozdorjaúzem ontják a füstöt és a port. S ezt csak fokozza az a kilencvenegynéhány garázs, amely az épületeket körül veszi. A lakóházakat, az óvodát, a bölcsődét szinte ellepi a por. Mi a megoldás? A 18—19es számú ház lakói közös összefogással telepítettek két sor gyorsan növő nyárfát. De ez kevés! A város, a MÁV és a KÖJÁL segítségére lenne szükség annak érdekében, hogy a vasúti töltés két oldalát, az állomás és a Tisza-part közötti szakaszon be lehessen telepíteni fasorokkal. A vasúti töltés, s az oldalába telepített fák együttesen elég magasak, s így remek porfogók lennének. Ez nagyon fontos szempont az emberek egészségének megóvására. Az újszegedi vasútállomás forgalma csekély, s a telepítés különben is csak a töltés két oldalát érintené. Dr. Nagy László ' könyvkiadói föladatok ellátása — ezzel találkozunk februári számban — nem a Tiszatáj dolga. Másrészt azért, mert a nyelvrokonok irodalmának antológiáját gazdaságosabb válogatással, kihagyásokkal úgy is lehetett volna közölni, hogy jusson hely másféle anyagokra, hogy az olvasó érezze, nem könyvet, hanem folyóiratot kapott a kezébe Végtére ls: arra fizetett elő. Semmi veszteség nem érte volna az olvasót, az összeállítás tartalma sem szenvedett volna kárt, ha például kihagyják Vahruseva, Batalov, Kraszilnyíkov elbeszélését, Csavajn jelenetét. A februári szám szerkesztési kudarcát természetesen az sem menti, hogy anyagé, a rokonnépek irodalma, számunkra nagyon izgalmas. Mint Domokos Péter kitűnően eligazító-tájékoztatc bevezetőjéből kiderül, Kodály Zoltán — 1940-ben — joggal figyelmeztetett: „Nagy hiánya irodalmunknak, hogy a rokonnépek költészetét alig ismerteti." Ez a mondat — tudjuk — akár ma is elhangozhatnama éppúgy igaz, mint harminc évvel ezelőtt. A Tiszatáj vitathatatlan és nagy érdeme, hogy felfigyelt a témáru, felismerte fontosságát. s ezzel — ukarcsak évekkel ezelőtt, amikor folyóirataink közül elsőként foglalkozott a szomszéd országokban élő magyarság Irodalmával — most is úttörő munkát végzett. Miért izgalmas ez a költészet? Nemcsak azért, mert rokonainkról van szó, i nemcsak azért, mert e» a rokonság az irodalmi anyagokból — ha nem ls lépten-nyomon és nem is mindegyikben — kiütközik. A rokonnépek költészete mindenekelőtt azért izgalmas, mert egészen ismeretlen világot tár az olvasó elé. E kis népek egy része — mint köztudomású — még ma is nomád pásztorkodásból él, olyan szoros kapcsolatban a természettel, amelyet mi már elképzelhetetlennek tartunk. Ezeknek a népeknek a költészete ebből a kapcsolatból táplálkozik. Nyilvánvalóan nem független ettől a múköltészet és azoknak a rokonnépeknek az irodalma sem, amelyek már évszázadokkal ezelőtt áttértek a földművelésre és 50 évvel ezelőtt a szocializmus építésére. ö. L. Pártfogó ca szocialista brigád Pártfogását ajánlotta föl egy évvel ezelőtt a S2ege<ll MEK-központ Juhász Gyula szocialista brigádja az újszegedi csecsemőotthonnak. Vállaltak, hogy rendszeresen meglátogatják az egyik 13 tagú csoportot, ajándékkal, játékokkal, édességgel kedveskednek apró pértfogoltjaiknak. Vállalásukat természetesen ma is tartják. A hiányzó családi környezetet igyekeznek kedvességgel, meleg szeretettel pótolni.