Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
CSÜTÖRTÖK, 1972. JANUAR 27. Nyugalom Kairóban • Kairó (DPA, Reuter) Szerdára visszatért a nyugalom az egyiptomi fővárosba. A több nap óta tüntető diákok eltűntek az utcákról, s noha az Abdin-palota előtt, ahol Szadat elnök kedden a politikai szervezetek és a főiskolások mintegy ezer képviselőjével találkozott, íjiég kordont vontak a biztonsági erők, összetűzésre már nem került sor. Keddi beszédében Szadat általában és egészében helyesnek minősítette a diákmozgalom vonalát, s az elmúlt napok zavaros fejleményeiért egyrészt a mozgalmon belüli „elhajlókat", másrészt pedig a mozgalmon kívüli „provokatív elemeket" tette felelőssé. Határozottan leszögezte, hogy nem tűri el a nemzet egységének megtörését, a szakadár tevékenységet, nem tűr meg semmi olyat, ami károsan érintheti a honi frontot. Régi óruv tetszetősebb csomagolásban N ixon elnök magyar idő szerint szerdán hajnalban az amerikai néphez intézett 25 perces rádió- és tvbeszédében hozta nyilvánosságra azt a 3 pontos emerikai csomagtervet, amelyet az USA és a VDK magas rangú képviselői között lefolyt bizalmas, s mindeddig titokban tartott megbeszéléseken terjesztett elő dr. Kissinger, elnöki főtanácsadó tavaly októberben, Párizsban. Az elnök elmondotta: személyes képviselője, dr. Kissinger, először 1969. augusztus 4-én vett fel Párizsban kapcsolatot a VDK képviselőivel, és 1971. novemberéig bezárólag Kissinger 7 alkalommal találkozott Le Duc Thoval és Xuan Thuyjel, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjével, s az utóbbival még 5 alkalommal külön is folytatott megbeszéléseket. Ami a 8 pontos csomagtervet illeti, annak változatlanul az az amerikai elgondolás a lényege, hogy a megállapodástól az amerikai haderő kivonásának befejezéséig terjedő 6 hónap folyamán a saigoni rezsim ellenőrzése alatt, és a csupán fokozatosan csökkenő amerikai szárazföldi katonai jelenlét, illetve az amerikai légierő fenyegetésének arnyékában készítsék elő a „szabad választásokat" Dél-Vietnamban, miközben a felszabadító erőket a megállapodással egyidejűleg életbelépő tűzszünet tehetetlenségre kárhoztatná. Hírügynökségek élénken kommentálják Nixon új nyolcpontos vietnami javaslatát, és megállapítják, hogy annak egyik legfontosabb belpolitikai célja — tekintettel a közelgő elnökválasztásokra — bírálóinak elhallgattatása. Külpolitikailag pedig a mind közelebb kerülő pekingi útja sarkallta elsősorban: nem akar „üres kézzel" Pekingbe utazni. De vajon csakugyan nem üres kézzel megy, ha úgynevezett nyolc pontját lobogtatja a markában? Nem tudhatjuk, Pekingnek elég-e ez is. Azt azonban már tudjuk, hogy a vietnami népnek, a VDK-nak és a DIFK-nek nem elég. A DIFK Párizsban tárgyaló delegációja „választási propagandának" minősítette és hivatalosan elutasitotta Nixon amerikai elnöknek a vietnami helyzet rendezésére tett legfrissebb javaslatát. A delegáció nyilatkozata megállapítja, hogy a nyolcpontos csomagtervnek nincs más célja! minthogy „megtévessze a közvéleményt", és meghosszabbítsa a vietnami háborút. Vagyis: régi áru, tetszetősebb csomagolásban. Meghosszabították a JKSZ konferenciáját # Belgrád (MTI) A JKSZ II. országos konferenciáját, amelyet eredetileg két napra terveztek — a sok felszólalás miatt — egy nappal meghosszabbították, a tanácskozás tehát szerda helyett ma, csütörtökön fejeződik be. Nikola Mincsev, a macedón parlament elnöke felszólalásában elmondotta: „Ha társadalmunkban egyáltalán lehet válságról beszélni, akkor ez a pártban jelentkezik. A pártnak a társadalomban betöltött szerepéből következik, hogy ez a válság kihat az egész társadalomra. A párt fejlesztése csakis a társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztés gyakorlatában és az önigazgatás realitásai között képzelhető el, nyílt politikai harcban."* Helsinki Joel Pekuri nagykövet, akit a finn kormány az európai biztonsági és együttműködési értekezlet technikai előkészületeinek lebonyolításával bízott meg, egy lapnyilatkozatban kijelentette: országa kész arra. hogy az előzetes értesítéstől számított négy-hat héten belül megrendezze az értekezletet. Tokió A Japánban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a szerdai program szerint a nap nagy részét Nagoyaban töltötte, ahol részt vett a prefektus villásreggelijén. A szovjet külügyminiszter az esti órákban visszatért Tokióba. Washington William Rogers amerikai külügyminiszter — Waldheim ENSZ-főtitkár javaslatara — szerdán fogadta GunnarJarringot. A svéd diplomata rövidesen Afrikába utazik, hogy az Afrikai Egységszervezet megbízásából közvetítő missziót vállalt allamfőkkel is találkozzon. Rogers szerdán arról biztosította Jarringot, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja közvetítő tevékenységét. Róma Ütőn az etióp főváros felé, szerdán Rómába érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ osztrák főtitkára, aki találkozott az olasz ügyvezető kormány több tagjával, igy Moro külügyminiszterrel és Colombo kijelölt miniszterelnökkel. Fogadta őt Leone köztársasági elnök is. Tunisz Ali Bhutto pakisztáni elnök észak-afrikai körútja során szerda délelőtt Tuniszba érkezett. Bhuttót ma, csütörtökön „sürgős látogatásra" Kairóba várják. Valetta A máltai fővárosban szerdán hivatalosan is megerősítették: Dorn Mintoff miniszterelnök csütörtökön este vagy pénteken délelőtt Rómába utazik, hogy ismételten találkozzék lord Carrington brit hadügyminiszterrel, Több árut ad az élelmiszeripar Szerdán ülést tartott az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Megtárgyalták az élelmezésipar 1972. évi célkitűzéseit és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A tervek szerint az iparág termelése 1972-ben 7 százalékkal nő, ezen belül 25 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági üzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenysége. A számítások szerint a gabonaipar teljes egészeben ellátja majd a szükségletet. Várhatóan takarmánygabonából is növelni tudják a készleteket, és javítani az állatállomány ellátását, ehhez a keveréktakarmány-gyártást 13—16 százalékkal növelik. A liszttermelés nagyjából változatlan marad, míg hántolt rizsből 20 százalékkal többet állítanak elő, mint az elmúlt esztendőben. Az élelmezésipar egyik fő feladata a cukortermelés bővítése, ehhez a tervek szerint 28 százalékkal növekszik a cukorrépa termesztés, 29 százalékkal pedig a cukortermelés. A gazdasági célkitűzések megvalósításának legfontosabb eszközét a munkaverseny-mozgalomban határozta meg a Központi Vezetőség. (MTI) Olajfinomító Újvidéken, magyar segítséggel A Komáromi Kőolajipari Vállalat és az Újvidéki Kőolajfeldolgozó Vállalat képviselői erre az évre is megújították együttműködési szerződésüket, A kút vállalat először 1969-ben kötött üzletet. Azóta minden évben nagy mennyiségű kőolajat küldenek finomításra a komáromi üzembe, ahol különleges minőségű kenőolajokat, benzint, petróleumot, bitument stb. készítenek belőle, s ezeket küldik vissza Jugoszláviába. A feldolgozás költségeit a jugoszláv partner dollárral egyenlíti ki. Az üzleti kapcsolat mindkét fél számára előnyös. A komáromi vállalat gazdaságosan kihasználja nagy teljesítményű üzemeinek szabad kapacitását, s ezzel is növeli nyereségét. A kapacitáshiánnyal küzdő jugoszláv cég pedig a kész termékek értékesítésével juthat nagyobb bevételhez. A jugoszláv szakemberek sok új módszerrel, eljárással ismerkedtek meg a komáromi üzemben. Ez késztette a jugoszláv partnert arra, hogy magyar tervek alapján létesítsen új kőolajfinomítót Újvidéken. Házügy a vízügvieknél — Nézze csak ezt az építkezést. Tavaly kezdtem el figyelni; tavasszal. Most meg: már szinte kész a ház. — Vannak még csodák. Persze jó lenne tudni, kik csinálják. A párbeszéd — két járókelő eszmecseréjé — még folytatódik a Bolyai utcán, elmenőben. Én azonban beljebb kerülök az elkészített, téglával, faanyaggal, cementtel, törmelékkel rakott területre. Kérdésemre egy fiatal munkás azt válaszolja: a vízügyi igazgatóság építőrészlegétől vannak itt. Ügy látszik, mert ezt a hatlakásost most már egy tizenkét lakásos is követni fogja. Már kinézték, s kérték hozzá a telket is a Bercsényi utcában. S már a harmadikat is lehetne szervezni, akkora az igény. — Csak a szanálásmentes telek megszerzése nehéz — mondja beszélgetésünk másik résztvevője. Barna Dezső. — Egy helyen például három lakást kért a leendő házból a tulajdonos. Holott, ha átengedné, építkezhetnénk a telekbelsőben is. AZ ELSŐ FECSKE Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál kopogtatok további információkért. S hamarosan a vállalati szakszervezeti tanács titkára, Kun Sándor irodájában ülök; az építkezésnek ugyanis lelke, szervezője a szakszervezet. — Vállalatunk igyekszik ugyan minél több szolgálati lakást adni dolgozóinak — mondja a magas, markánsarcú férfi — csak hát, tudja hogy van ez; sok az eszkimó, kevés a fóka. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti tanács ezért próbálkozott meg az új megoldással: vízügyi társasházépítkezést szerveztünk. — Kivitelezője? — Az igazgatóság vállalta, hogy a magasépítő részlegével teljes egészében felépíti a Bolyai utcai társasházat. S ez a segítség szinte felbecsülhetetlen. Hisz egy társasházépítést el lehet tervezni, csak éppen kivitelezőt nemigen találni hozzá. Olyat, aki gyorsan tető alá teremti — pláne lámpással kereshet a lakásra váró. — Mikor kezdték a munkát? — Tavaly februárban. Idén márciusban pedig át is adjuk, Egyébként, ha az alvállalkozó szakiparosok nem „csúsznak", szilveszterig beköltözhető lett volna. Ez az „első fecske" a vállalati segítséggel való magánépítkezésben az ATIVIZIG-nél. Csinál-e nyarat? KÖLTSÉG ÉS KÖLCSÖN Mindenki tudja, hogy a lakásépítés magánerőből nagyon költséges dolog. Az, hogy a másik, a harmadik ház építéséhez is számítani lehet a magasépítő részlegre, rendkívül nagy segítség. De nem minden. Az a jó, ahol a befizetésekben is segít — kamatmentes kölcsönnel — a munkahelyi közösség. — 1971-ben először volt lehetőségünk ilyen alapot képezni: 200 ezer forint áll rendelkezésre — újságolja Kun Sándor. így a második építkezésnél nemcsak azt döntötték el, kik a résztvevők, hanem pénzbeli támogatást is adhatnak a túlnyomórészt fiatal házas otthonteremtőknek. De van egy probléma. Mutatják az OTP-től kapott nyomtatványt, s magyarázzák: a vállalati támogatás behatárolja a takarékpénztárból kapható kölcsönt. Előfordulhat így olyan eset, — hogy éppen, mert a vállalat „jó" a dolgozójához — „rosszat" tesz vele: emiatt nem kaphat 95 ezer forintnál több hitelt az OTP-től. — Az a véleményünk, hogy ez nem helyénvaló. Ha azt akarjuk, hogy az így nemkölcsönözhető pénz miatt ne essenek el családok, fiatal párok a mielőbbi lakásépítéstől, változtatni kellene a szemléleten. — Hogyan? — Ügy, hogy a vállalati kamatmentes segítség ne Rendelet a hitelképtelen téeszekről A Magyar Közlöny 6. száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, amely a hitelképtelen mezőgazdasági tsz-eknek nyújtott tanácsi óvadékró és annak feltételeiről intézkedik. A rendelet arra ösztönzi az átmenetileg hitelképtelen szövetkezeteket, hogy kellő időben tegyenek hatékony intézkedéseket pénzügyi egyensúlyuk helyreallitásara, s ugyanakkor a tanácsok számára is előírja, hogy segítségnyújtást a tszek megfelelő intézkedéseihez kössék. A Magyar Nemzeti Bank a hitelképtelennek nyilvánított tsz-eknek hitelt csak akkor adhat, ha a várható veszteség vagy alaphiány teljes összegének megfelelő óvadékot helyeznek letétbe. Ilyen fedezetet a szövetkezet megyei, illetve a fővárosi tanács végrehajtó bizottságától kérhet, s a tsz-közgyülésnek kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az óvadéknyújtás feltételeit. A tanács végrehajtó bizottsága ugyanis óvadékot csak akkor adhat, ha a közgyűlés határozatot hoz a többi között arról, hogy a szövetkezet elnökének, függetlenített elnökhelyettesének és más vezetőinek személyes jövedelméből a 80 százalék, fejlesztési alaphiány esetén pedig 75 százalék feletti részt viszszatartja. Ettől a végrehajtó bizottság csak akkor tekinthet el, ha a vezetők a veszteség és alaphiány keletkezésében vétlenek. A végrehajtó bizottság azt is köteles előírni, hogy a szövetkezet hajtsa végre a szükséges gazdasági és szervezési intézkedeseket, számolja fel az alaptevékenységen kívüli veszteséges tevékenységét, s állítson le minden olyan folyamatban levő beruházást, amelyhez saját erőforrások felhasználására is szüksé" van. A végrehajtó bizottság feltetelként szabhatja a gazdálkodásnál nélkülözhető eszközök értékesítését, továbbá azt, hogy a közgyűlés rendelje el a termésszerkezet módosítását, s szükség szerint változtassa meg a termelőszövetkezet munkadíjazási rendjét. redukálja a pénzintézmény által nyújtható kölcsön öszszegét. Megfontolandó vélemény. Azért is, mert a munkahelyi kölcsönzés úgy sem megy magas összegekig. A tavalyi 200 ezerből esetleg 20—20 ezer forintot adhatnak egyegy családnak. Neveket mondanak, akik visszaléptek a Bercsényi utcában tervbevett építkezéstől anyagiak híján. S vannak mások is hasonlóan nehéz helyzetben. Pénzt előteremteni nem könnyű. Ezt vallja a fiatal Mihály Sándor gépkocsivezető is, akinek felesége is itt dolgozik. — A szülők segítsége nélkül nem menne a dolog. Amit mi gyűjtögettünk, meg amit ők adnak, körülbelül 80 ezer forint lesz. — Két gyermek kell is a családba — vélekedik, amikor arról kérdezem, igénybe veszik-e a 60 ezer forintos szociálpolitikai kedvezményt, a születendő utódok „előlegét". S mint mondja, számítanának a vállalati segélyre is. Telekvásárlásra, tervezésre már letéve a 10 ezer forint a vállalati páncélszekrénybe. — Halló, Anya! Jöjjön már föl egy kicsit — hívják Fábián Józsefnét a portáról. Magyarázatot is kapok: ő mindenkit édesapámnak szólít, ezért jár ki neki ez a titulus. Kedves néni jön be, idejövet felvilágosítóm ő volt. Egy négy, illetve az unokát is számítva, öttagú család „pénzügyminisztere". — Néha elgondolkoztam: hogy tudnak ezek vagy azok „annyit" spórolni. Hát, csak az első ezresekig nehéz, aztán már jobban megy a „mindent rakjunk, lesz hol laknunk". ö kezeli a pénzt, együtt vannak a fiatalokkal és minden mellékest megragadnak. — Vasárnap is elvállaltam a telefonügyeletet, az is 14 forint óránként. Az ATIVIZIG szép példát mutat a többi intézménynek, vállalatnak is. Érdemes mindenütt vizsgálni az ilyen lehetőségeket. Így azt is, hogy több intézmény lakásépítő kooperációjára miként kerülhetne sor. Érdemes és szükséges egyengetni a magánépítkezések útját, növelni az esélyt a mielőbbi otthonteremtéshez, hisz ez nemcsak a kis családok, de a „nagy család" tervében is így szerepel. Simái Mihály