Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

KEDD, 1972. JANUÁR 25. Hogyan csökkenthető az indokolatlan munkaerővándorlás a fiatalok körében ? Á KISZ KB Intéző Bizottsága a munkahelyváltoztatás okairól A dolgozó fiatalok 35—40 százaléka változtatott munkahelyet az elmúlt három esztendő alatt, ez csaknem kétszerese a felnőttek között tapasztalt aránynak — állapította meg a közelmúltban a KISZ KB Intéző Bizottsága. Az ifjú pályakezdők között a munkaerőmozgás érthető módon magasabb, mint a felnőtteknél. A túlzott „vándorkedv" azonban semmiképpen sem indokolt, nem szolgálja sem a közösség, sem a fiatalok érdekeit. Különösen nagy a mozgás a kereskedelemben, az építő- és építőanyag-iparban, illetve a segédmunkások és a fiatalok között. Ebben leginkább a vállalatok extenzív fejlesztési törekvései, a magasabb kereseti igények és lehetőségek, a lakáshoz közelebb eső munkahely és a képességeknek jobban megfelelő munkakör vonzása játszik szerepet. A fiatalok munkaerő-vándorlásának lényeges okai tehát azonosak az egész dolgozó rétegre megállapítottakkal, mutatkozik azonban néhány eltérés is. így például az általános iskolát elvégzett, tanulmányaikat nem folytatók foglalkoztatásának nehézségeit sok esetben alkalmassági problémák is okozzák. Ezek a fiatalok — fizikai fejletlenségük miatt — nem vállalhatnak nagyobb erőkifejtést igénylő segédmunkát, szakképzettségük ugyanakkor másra alig teszi őket alkalmassá. A közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal szakemberek vándorlásának mozgatórugója gyakran nemcsak az alacsony bér, hanem a képzettségüknek nem megfelelő munkakör. A folyamatos foglalkoztatás és a megfelelő bérezés kedvéért más népgazdasági ágakban helyezkedik el a mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező munkások jelentős része, a mezőgazdasági technikusok és szakközépiskolások esetében pedig a képzettségüket gyakran lebecsülő beosztás vezet hasonló következményekre. Az ifjúsági munkaerőmozgás okai között ott vannak a pályaválasztási tanácsadás, a pályairányítás „gyengéi" is: számos tizenéves csak meglehetősen későn ismeri fel, hogy a választott pálya nem megfelelő számára. Laza és időszakos az egyetemre készülő, de fel nem vett fiatalok munkahelyi kötődése, s jelentős hatással van az ifjúsági munkaerőmozgásra a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés és a családalapítás egybeesése, az ezekkel i járó számos gond, probléma is. Az Intéző Bizottság aláhúzta: a KISZ területi és munkahelyi szervezeteinek fontos feladata, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a fiatalok munkaerőmozgását, elemezék annak okait, s idejében tegyenek javaslatokat azok megszüntetésére. Az ifjúsági szövetségnek hatékonyabban kell közreműködnie a pályaválasztás és a pályairányítás segítésében, segítenie kell a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, s fel kell használnia a munkahelyhez fűződő szálak erősítésére az üzemi-szövetkezeti demokrácia kiszélesítésének lehetőségeit. A KISZ-nek el kell érnie, hogy elmarasztaló erkölcsi és munkajogi konzekvenciák nélkül kerülhessenek új munkahelyre azok a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok, akik jogos igényeik kielégítetlensége miatt kérik ki munkakönyvüket, ugyanakkor fel kell lépnie a fiatalok egy részénél tapasztalható irreális és jogtalan követelőzésekkel szemben. Az ifjúsági szövetség fontos és megtisztelő feladata, hogy a pályakezdő fiatalokat bekapcsolja a szocialista munkaverseny-mozgalomba. Sokat ígérd találmány Kérdőjelek a ierített asztalon Beszélgetünk a kiindulásról. Az emberi táplálkozásban rendkívüli fontosságuk van a fehérjéknek. S ebből következően az úgynevezett szabad aminosavaknak is. ötéves válasz szinte önként adódik: Hiszen az emberi szervezetszerint Mindazokra az intézmények- ' ben közvetlenül fehérjeként Az eredményeket seholsem adják ingyen. Ha valamire, különösen igaz ez a mondás a tudományos kutatómunkára. Dr. Pálfi Gábornak, a JÁTÉ növényélettani tanszéke kutatójának is mennyi idejébe, fáradságába, mennyi kísérletébe került, míg ezt a feltevést: „élvehervasztással" rendkívüli mértékben dúsítható a szabad aminosavtartalom a növényekbeh — tudományos bizonyossággá emelte. A PIACON KEZDŐDÖTT Magas, csupaenergia ember a kutató. Az Ady téri egyetemen munkálkodik: egy meglehetősen szűkös, ám számára nagyon is meghitt laborban. sem lelték a jelenséget. Vizsgáltak veteményéket is: semmi nyom. Mindez 1965 nyarán történt. Nagy a szárazság. Eleinte öntözik, majd sorsára hagyják a spenótos ágyást. A Jevelek már csaknem kiszáradnak, mikor — talán a kutatói hetedik érzék parancsára? — még egyszer mintát vesznek belőlük. És ... — A hervadt, vízszegény levelek szabad aminosavtartalma háromszor, ötször annyi volt, mint a legjobban öntözötteké. Nem tudtak másra gondolni; a szárazság e tekintetben feldúsítja a növényeket. ti vonatkozásokra hívják fel az ember figyelmét. AZ ÉLELMISZERIPAR FIGYELMÉBE KÍSÉRLETI SZÁRAZSÁG Ha közvéleménykutatást aránya. A negyedik rendeznénk arról, hogy mi- terv előirányzatai re lehetünk büszkék mi, 1975-ben 3291 lesz fejenként re, társadalmi és gazdasági hiagyarok, akkor nagyon so- a kalórifagyosztás, 104,5 szervezetekre, amelyek a kan említenék a magyar gramm fehérjét veszünk községekben működnek, konyhát, s a dúsan terített magunkhoz, s ezen belül nöasztalt, mint vendégszerete- vekszik az állati fehérje arátünk jelképét. Való igaz, nya. hogy a hozzánk látogató külföldieknek rendszerint sokáig emlékezetes ebédekben, amennyi megvalósul belőle, vacsorákban van részük. S a terv végrehajtása ebben Egyáltalán nem biztos azon- az esetben nem az állami ban, hogy ma is élő étkezési intézményeken, nem a kühagyományaink, azok a lönféle vállalatokon múlik gyakran emlegetett magya- elsősorban, hanem magukon ros jellegzetességek nemze- a fogyasztókon. A családokti büszkeségre adnak okot. tói, £ h^zonyoktól Jügg, ^^ még inkább remélhe. Sokat, jő zsTrosat, fűszere- összetételű ^táplálkozásuk. Kiemelkedően fontos szerepük van az iskoláknak és a közművelődés szervezeteiMinden terT annyit ér, Ha a 8yefe,k^k már az mpnnvi ™roaiás„i altalanos iskolakban megkapják az egészségügyi és élettani szempontból nélkülözhetetlen oktatást, akkor családi környezetükre kezdettől fogva jó hatással lehetnek. Később pedig, amikor majd ők vezetnek házszintetizálódhatnak. Ha tehát ezekből többet juttatnánk a szervezetünkbe ... — Egyszer a piacon vásárolt spenótban meglepően sok szabad aminosavat találtunk; a szokásos 1,2—1,8 százalék helyett 5 százaléknál is több volt benne a fehérjéket felépítő vegyületekből — meséli. — Az eset, éppen a fehérjetáplálkozás jelentősége miatt, fölkeltette érdeklődésünket. Fő fehérjetáplálékaink (hús, tojás stb.) viszonylag drágák, s ezekkel még sok a „gondja" szervezetünknek; előbb szaset enni, s utána minél töb- Ufganatóora^ összegből lehet nek . e tekintetben bad aminosavakra'kell bonbet inni; nem ereny es nem egeszseges vagy egeszsegte- ,„ ' is okos dolog. Még akkor len étkezésről gondoskodni. sem az, ha mindenképpen Sőt, előfordulhat, hogy az A TIT, a nőtanács, a Hakifejezésre akarjuk juttat- ésszerűbb táplálkozás keve- zafias Népfront és,a fogyaszni, hogy vendégünket igen sebbe kerül, nagyra becsüljük. S akkor így van ez városon és fasem, ha arról szándékozunk lun egyaránt, a vidéken élő meggyőző bizonyságot adni, népesség mégis megkülönhogy telik a bőséges trak- böztetett figyelmet érdemel tatásra. ebből a szempontból. MinNemcsak ünnepi és ven- denekelőtt azért, mert a déglátó, hanem mindennapi falvakban, a községekben — étkezésünk mértéke, táplá- nem is szólva a tanyavilékaink mennyisége és ösz- lágról — kevesebb a lehetőszetétele is olyan, hogy érde- ség a változatos táplálkozásmes vele foglalkoznunk. Köz- ra és ott tartják magukat érzetünk, egészségünk, sőt, legmakacsabbul a 'régi tápaz is függ táplálkozásunktól, lálkozási, konyhatechnikai hogy meddig élünk. Tévedés szokások. A városokban soklenne azt gondolni, hogy kai több mód és alkalom kícsak a szegénység okozhat nálkozik arra, hogy előadákáros következményekkel já- sokkal, a tájékoztatás, a felró táplálkozási gondokat, világosítás különféle módszeTeheti ezt a jó mód is. Né- reivel széles körben megispünk már azok sorába tar- mertessék a táplálkozás hetozik, akiknek nem a hiá- lyes szerkezetét, s az okokat nyos, hanem a bőséges táp- és okozatokat, amelyek egylálkozás körülményei között re nagyobb egészségügyi és kell foglalkozniok azzal a társadalmi jelentőséget adkérdéssel, hogy ' milyen az nak az étkezésnek, ésszerű, az egészséges étke- # zés? Tény: szinte az elején kell Az egy jzemélyre jutó na- kezdeni a felvilágosító munpi kalóriafogyasztás 1938-ban kát a legtöbb helyen. Az2805 volt Magyarországon, zal, hogy mi a kalória, a 1968-ban 3141, tavaly pedig fehérje, a vitamin, miért 3170. A fehérjefogyasztás fontos az állati eredetű feugyanazokban az években hérjék arányának, a zöldség91, 97, illetőleg 99 gramm, és gyümölcsfogyasztásnak a Az európai országok között növelése és így tovább. Miért tási szövetkezet az iskolán kívüli tájékoztatásban, felvilágosításban tehet sokat. G. P. tani. s csak azután építheti föl belőlük az új, saját fehérjéket. Mi lenne? ... A meditációt, mint annyiszor, most is tett követte: de hiába, többé egyetlen „bevásárolt" spenótcsomóbán a kalóriafogyasztás tekintetében a negyedik, az összes fehérjefogyasztás szempontjából pedig a harmadik helyen vagyunk. Alacsony azonban károsak a túlságosan zsíros ételek, mi az előnye annak, ha több marhahúst eszünk a sertéshús rovására stb. Kézenfekvő a kérdés: kikre az állati eredetű fehérjék vár az ilyen tájékoztatás? A Tevekaravánok ivózsákja Szegedről A tevekaravános áruszál- mintegy tízliteres páros zsálítást, úgy látszik, még nem szorította ki teljesen a korszerű technika. Erre vall egyebek között, hogy mintegy tízmillió teve közlekedik még Ázsia és Afrika „országútjain". S érdekesség az is, hogy igen sok karaván egyik legfontosabb felszerelési tárgyát, az ivózsákot újabban szállítják A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezetői piackutatás közben ugyanis számos afrikai, illetve arab országot is bejártak, és sokféle különleges cikkre kaplak megrendelést. Így például nagy mennyiségű sivatagi vizeszsákot is eladtak, s ezeknek most megkezdték a sorozatgyártását. A közös tartókötéllel egybefüzött, s egyenként kok, tevére akasztva, kitűnően alkalmasak sivatagi ivóvíztárolásra. Erre elsősorban az a tulajdonságuk teszi alkalmassá a zsákokat, hogy — bár az anyagot szimplán varrják össze — szinte termoszként szerepelnek, trópusi hőségben is megőrzik a víz hűvösséget. Szegedről Ennek „titka" az alapanyagban és a szövéstechnológiában rejlik: a kenderfonalat ugyanis olyan sűrűre szövik, hogy minimális menynyiségú vizet átengedjen, amely a zsák felületén állandóan párolog, és ezáltal hűti a benne levő vizet. A sivatagi „tevezsákokból" mintegy 65 ezret gyártanak és szállítanak el ebben a negyedévben. DL B. Persze, í tudomáíyos igazságkeresésben is van bizonyítási eljárás. Tenyészedényekben folytatni a kísérleteket, más növényeket — sóskát, paprikát, kelkáposztát, lucernát — is megsanyargatni: hogyan reagálnak a vízhiányra? — Egyre bizonyosabb lett, hogy jó nyomon járunk. Az egyik fontos fehérjeépítőanyag, a prolin például az öntözött növényhez képest százszoros mennyiségben halmozódott fel a paprikakísérletek során — mondja a kutató. Részletesen elmagyarázza azt is, milyen életani folyamatok játszódnak le egy-egy ilyen természeti dráma során, de itt és most helyszűke miatt csak a lényeget idézzük: mindezt a saját javunkra fordíthatjuk. Zöldfőzelékből — fehérjét nyerhetünk. A szegedi tudós és munkatársai, a laborban segédkező tanítványok ugyanis nem elégszenek meg az elméleti eredményekkel. Tanulmányozták: mi történik a hajtásról levágott levelekben. Ugyanaz, csak jóval hamarabb! — E törvényszerűség alapján támadt az a gondolatunk: érdemes lenne egyes zöldfőzelékféléket és takarmánynövényeket szándékosan élvehervasztani. Hisz például az így nyert kelkáposzta „aminosav-koncentrátumnak" tekinthető: 1 kilóban 10 dekagramm van belőle. Az új tudományos felfedezés kísérleteinél ,Alapi Márta, Barkóczi Mária, Gerlach Rozália és — több cikk társszerzőjeként is — Szabadné Juhász Mária igen sokat segített Pálfi Gábornak. De — teszi hozzá, mint legfontosabbat — a kutatómunka egyetemi támogatása adta meg mindenhez az alapot. — Hogy fér meg egymással az oktató- és a kutatómunka? — Ez csak látszatra tűnik ellentétesnek. Valójában azt tapasztalom, hogy a hallgatók friss szeme, tehetsége inkább segíti a kutatót, nekik az élettel szorosabb kapcsolatuk van, érdekes gyakorlaKezemben az Országos Találmányi Hivatal határozata: „ ... a fenti ügyszámú szabadalmi bejelentés tárgyára szabadalmat ad. Bejelentés napja: 1969. szeptember 26. A határozat dátuma: 1971. november 22." „Eljárás szabad aminosavakban dúsított növényi készítmény előállítására." A bizonyítás tehát sikerült. De közben: a tudósnak szakácskodnia is kellett, főzelékféléket készíteni, receptjüket kidolgozni, s küldeni újra meg újra a mintákat. • — Mint szakács, hogyan vélekedik a lehetőségekről? — Meggyőződésem, hogy — a fehérjeériéken túl — ízben, zamatban is gazdagíthatjuk az étrendünket. Kézenfekvő a kérdés: mikor? Erre nem is olyan könnyű a válasz. Már akkor nehéz dolga volt a kutatónak, mikor — egy találmány sok fáradságba, de sok pénzbe is kerül — finanszírozót keresve, ajánlgatta különböző szegedi vállalatoknak. Az első befektetőtől — GYOGYSZÖV — végül a Csongrád megyei MÉK vette meg, s fizette a találmány költségeit. — Ügy veit — mondja a kutató —, hogy a makói hagymaszárítóban már 1971ben megindul a kísérleti termelés. Én a szerződés értelmében 80 mintát elő is állítottam, a piacról, üzletekből vásárolva a salátát, sóskát, kelkáposztát meg a többi növényt. De — nem tudom, mi jött közbe — végül is elmaradt a termelés. A MÉK főmérnöke, dr. Bátyai Jenő arról tájékoztat: nem alkalmazni, hanem értékesíteni fogják a találmányt, a vállalat ugyanis nem tudná finanszírozni a termelést. Pálfi Gábornak — aki közben éppen ilyen irányú kutatásaiért kandidátusból a biológiai tudományok doktora lett — persze nem gond most már, lesz-e valami a találmányból. Előbb-utóbb biztosan lesz. A MÉM miniszterhelyettesének távirata: igen figyelemreméltónak találjuk, eljárásának hasznosítására a részletes szakmai értékelés után visszatérünk" —1 is ezt ígéri. A sok tudományos közlemény nyomán külföldi érdeklődés is van. Nem közömbös viszont, mikor kezdik meg hazánkban üzemszerűen is előállítani a fent említett koncentrált fehérjetartalmú főzelékféléket. S talán Szegednek, mint élelmiszeriparáról híres városnak, mégsem kellene kiengednie a kezéből ezt a lehetőséget. Simái Mihály i *