Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

YASÁKNAP, 1972. JANUÁR 23. 3 « <372. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV A részben az egész Kupán ti beruházások • sre-lt MurUI bmMllw • 1972-1 «t«ur«r!o b*ruh*ti«ot • f»K,<rn» »«***> twmMitw* 1 Brtlhyénr líf 2 Mvtnt « »,-. mis 3 Vsrsalots Ijmte o < RsIbsIdISi tSvMaMtOB* SKerlesgSp o 9MtlMüiuai f»V stsgnsnisMitns o ( VAiwmarty rtn (ultaféls (utóul o SMttró E-O-umul o 10 Itsms tsnuutris- és lénsOivér a 11 Ssasalsrá OtvostsdsBémi ígyslcm o 12IV. Hsispnö Kombiul! * i 13 Véfés Csillsg Irottom* o Aa idén 106 milliárd forintértékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb üj beruházás kezdhető meg. A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálták az 1972. január elsején életbe lépett kormányzati intézkedések Rendelet a mentők működéséről A Magyar Közlöny szom- zetből lakosba történő szálba ti számában megjelent az Ittasáról az intézet orvosa egészségügyi miniszter ren- dönt. Ugyancsak orvosi jaöeiete, amely az országos vaslat szükséges a betegnek mentőszolgalat működését egyik lakásból másikba törszabályozza. A jogszabály tenő szállításához. aláhúzza, hogy közterületen A mentés és betegszállítás az Országos Mentőszolgálat területileg illetékes állomámentők feladata, a szolgalat ?llto1 igényelhető távbeszéinm.hJeteUrKL a iIon- szemelyesen vagy irastörtént balesetnél a sérült első egészségügyi, illetve orvosi ellátása és elszállítása a vagy más. szakképzett ba,n/ A^lf°ldre . kaüL rínlanro intéz- földről történő beteg szállítás iránti kerelmet az Országos Mentőszolgálat főigazgatóságához kell benyújtani. Olyan községekben, várocsak meghatározott időben tart igénybevételéről a jelenlevő orvos egészségügyi dolgozó intéz kedik. Lakásban és munkahelyen történő balesetek alkalmával — ha valaki mérgezés. nagyfokú vérzés, ön- . . . . gyilkossági kísérlet miatt a . e^gkárosodast szo^álatot> biztosltanj kell> hogy a szolgálati szünet ideje alatt — kijelölt állomásról — lehessen hívni az illetékes mentőállomást. súlyos szenvedett — az elsősegély és a gyógyintézetbe szállítás szintén a mentők feladata. Ezekben az esetekben, valamint a megindult szülésnél, életveszélyes állapotnál is bárki kérheti a mentők segítségét. Ha a mentők közreműködését igénylő személytől nyert adatokból nem dönthető el egyértelműen, hogy valóban szükséges-e a mentés, vagy megoldható a mentők közreműködése nélkül is, a mentőszolgálat dolgosoja köteles haladéktalanul intézkedni a beteg sürgős orvosi ellátása iránt. Újdonság a malomiparnak A hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalatnál tovább bővült az egytengelyes pótkocsi család: elkészítették az új típusú, malomipari pótkocsi mintapéldányát. Segítségével megszüntethető a hagyományos, nehéz fizikai munka, a zsákolás. A kocsihoz tartozó, s a 'vontatótraktorral, • kardántengellyel hajlott szívó-nyomóberendezés mozgatja a búzát, vagy más szemesterményt a raktár és a kocsi két köbméteres szállítótartálya között. népfrontról a legtöbb embernek a választások és a társadalmi munka szervezése jut eszébe elsőként. Nyilvánvalóan azért, mert ez forrt leginkább egybe az utóbbi években a mozgalom nevével, ami kétségtelenül a siker jele. A társadalmi munka azonban a város- és községpolitika megvalósításának csak egyik eszköze, s a népfrontmozgalom egészének módszerei közé tartozik. A várospolitikában való komplex részvétel megfogalmazásával ez a most elkészült tervezet foglalkozik először, nyilvánvalóan azért, mert erre most értek meg a feltételek. Az ország társadalmában végbement átrétegeződés, mely a korábbinál sokkal nagyobb súlyt adott az iparnak és a szolgáltatásoknak, megnövelte az igényt a várospolitikával, különösen annak néhány olyan ágával szemben, mind amilyen például a kommunális fejlesztés (víz, csatorna nélkül elképzelhetetlen a modern életmód) a művelődési lehetőségek kialakítása, az egészségügy, s ezen belül a sport, & testnevelés. A gyors ütemű ipari fejlődéshez képest ezekben messze elmaradtunk az igényektől, ami A népfront kongreszszusának munkabizottságai előtt szereplő kérdések feldolgozása már megkezdődött Az Országos Tanács bizottságokat hívott életre a szocialista hazafiság, a gazdaságpolitika, a népfrontmozgalom módszerei, a város- és községpolitika témaköreinek és feladatainak kidolgozására. Ennek az utóbbinak a tervezetét a napokban megbeszélték a szegedi népfrontbizottságnál is a várospolitikával foglalkozó helyi szakemberek. A vitát dr. Dallos Ferenc, a Népfront Országos Tanácsa község- és várospolitikai bizottságának elnöke vezette. képpen arra a következtetésre jutunk, hogy a kérdés helytelen. Nem vagy vagy, hanem mind a kettő. A gazdasági reform és az új tanácstörvény a városokra, községekre minden eddiginél nagyobb önállóságot ruházott. A jövő pedig az, hogy a fejlődésért egyre initTszegeden Igazán" könnyen kabb a helyi vezetőszervek bizonyítható. A növekedés lesznek felelősek. Ilyen köörömteli gondjai ezek, de nilmenyek között a tanács, kétségtelenül súlyos, megoldandó gondok. A várospolitika emberközpontúságát mint államigazgatási szervezet és a népfront, mint társadalmi tömegbázis egyeivitatni nem lehet de azt másra vannak utalva. A ter érdemes hangsúlyozni, hogy vezet ozt rögzíti amikor nem elég csak az ember nyíltabb várospolitikát kér es szolgálatúba állítani, velük a népfrontbizottságtól: „A nyíltabb varos- es községpolitikán azt értjük, hogy a — kivételes esetektói eltekintve — az ott élő lakosággal együtt alakítsuk ki a fejlesztés tervet. Az emberek széegyütt kell kialakítani végrehajtani is. A várospolitika ilyen értelmű felfogása felvet két érdekes kérdést. Az egyik: ki tulajdonképpen a város- . , .. ... .. , politika gazdája, a tanács kor.e.._tudj.°^.aLrbl: h°ey vagy a népfront? Ha ezen elgondolkozunk, tulajdonol mentés ingyenes, a betegszállítási költségek viselésére — és adott esetben behajtására — a kórházi betegápolási rendelkezések az irányadók. A lakásból lakásba történő szállításért fizetni kell, egyes — méltánylást érdemlő esetekben — azonban a mentők főigazgatója a költségeket részben vagy egészben elengedheti. Aki valótlan, megtévesztő Gyógyintézetbe csak akkor adatok közlésével vagy más szállítanak beteget a men- módon, rosszhiszeműen vetők, ha a közreműködésüket szi igénybe a mentőket — orvos igényli, akinek meg- illetve hívja ki a mentő Ítélése szerint a beteg járó- gépkocsit — köteles a képtelen, vagy egyéb okból költségeket megtéríteni. csak mentőgépkocsin szál- A rendelet hatályba lélítható. A beteg gyógyinté- pett. Elutazott hazánkból a csehszlovák küldöttség Január 17—22 között a megvalósításában fontos léMagyar Partizán Szövetség péseket tettek előre. Egymeghívására hazánkban tar- idejűleg meghatározták az tózkodott a Csehszlovák An- 1970. évi megállapodásból tifasiszta Harcosok Szövetsé- adódó további feladatokat, gének küldöttsége. A delegációt Miklós Hrusovsky, szövetség föderatív bizottságának elnöke vezette. A küldöttség szivelyes, baráti légkörben megbeszéA vendégek megkoszorúzták a Mező Imre úti temetőben a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművét. A Magyar Partizán Szövetség székházában találkozleseket folytatott a magyar ° masodik világháború testvérszervezet ytetOft idején ^h^vák földön A nemzetközi kerdesekke h > u kori kapcsolatban az eszmecseret tizánokkai a teljes nézetazonosság jel- ' 1 lemezte. A tárgyalásokon A küldöttségét baráti bekölcsönösen tájékoztatták szélgetésen fogadta Fehér egymást szervezeteik életé- Lajos, az MSZMP Politikai ről, tevékenységéről. Meg- Bizottságának tagja, a Miállapították, hogy az 1970. nisztertanács elnökhelyettedecemberében aláírt együtt- se, a Magyar Partizán Szöműködési megállapodás vétség elnöke. feltárásara kevés figyelmet fordítottak, csakúgy, mint a tényleges vállalati helyzet felderítésére, a tervek tartalmi megalapozására. Érdekes, hogy az iparvállalatok a negyedik ötéves tervben a termelés mintegy 50 százalékos növelését tervezik — a népgazdasági tervben előirányzott 32—34 százalékkal; a termelőágazatok mintegy 35 százalékos növekedést feltételeznek, az ötéves tervben meghatározott 23—25 százalékossal szemben. Az építőipari termelés például — a vállalatok szerint — 60 százalékkal nő. míg a népgazdasági terv 41—43 százalékos emelkedéssel számol. Ugyan ez a tendencia tükröződik a mezőgazdasági termelésben, a kereskedelmi forgalomban, a közlekedési vállalatok áruszállítási elképzeléseiben. Pedig a középtávú vállalati tervkészítés fő feladata éppen az volt, hogy a vállalatok reálisan vegyék számba lehetőségeiket, és irányozzák elő fejlesztési céljaikat. Talán ide kívánkozik az is, hogy a ne héz munkaerőhelyzet eller. >re a vállalatoknak csak viszonylag kis hányada tartja elsőrendű feladatának a munkaerő-gazdálkodást, a munkaüzemszervezés javítását; az önköltségcsökkentés érdekében még nem dolgoztak ki hatékony intézkedéseket, s erre a tervekben sem fordítottak a körülményekhez képest kellő figyelmet. Párdi Imre éppen a tanulságok kapcsán hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak azzal kell számolniok, hogy mind a fejlesztéssel, mind a személyi jövedelmek növelésével kapcsolatos elgondolások csak a vállalati gazdálkodás erőteljesebb javításával, a termelési és forgalmi költségek fajlagos színvonalának a jelenleg tervezetthez képest nagyobb mértékű csökkentésével valósíthatók meg. A népgazdasági terv és a vállalati tervek összehasonlítása végső soron azt mutatja, hogy a tervek kidolgozása nagyon hasznos volt, a tapasztalatok időben jelezték, hogy min keli javítani, korrigálni az elkövetkezendő időben. Egyben az is kiderült, hogy a vállalati tervek fő vonásaikban alá'é masztják a népgazdasági tervet, jól beíllenek a negyedik ötéves terv kereteibe. A közéot'ivú tervek kedvez/ alanot biztosítottak a vállalatoknak önállóságuk fejlesztéséhez, gazdasági tevékenységük végső soron életük ésszerű megszervezéséhez. A tervhivatal elnöke megállapította, hogy a tanácsi tervezés követte a népgazdasági tervből rea háruló célokat,,, oge» szében összehangolta a népgazdasági érdeket a helyi érdekkel. A tájékoztatón ugyan nem hangzott el így megfogalmazva, ám mindebből világosan következik a megállapítás: a gazdasági reform kezdetekor sokan azt hitték, hogy a tervgazdálkodás, a népgazdasági, vállalati érdekek egyeztetésének követelménye esetleg veszít jelentőségéből; az önállóság megnövelése valamifajta egyenlőtlenséget teremthet — ha másban nem, hát a gazdasági cselekvésben. A tervezés tapasztalatai egyértelműen leszögezik; a tervezést nem hogy hanyagolni, hanem továbbfejleszteni kell. Mégpedig az élet követelményei, az igények, a gazdasági adottságok, a szocialista építés érdekében. Az önállóság megnöveli azoknak felelős®* gét, akik a népgazdaság megannyi egységét: a vállalatokat, a szövetkeze, teket iránvít.iák. A tervezés nem lehet dekoráció, taktika a gazdasági tevékenység előtt, hanem valóban alanul kell szolgálni a gyakorlatnak. Hi szen csak így lehet iól összehangolni a bonyolult törvények és hatáso'alapján működő népgazdaságot. így válthatjuk valóra a negyedik ötéves tervben lerögzített társadalmi és gazdasági céljainkat. atatfco István mire van szükségük, milyen lehetőségek, mi menynyibe kerül, mit hogyan és | mikor lehet megoldani." A

másik kérdés, ami az elmondottakból külöI nősképpen világossá válik: a várospolitika tudatosságának, megalapozottságának kérdése. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy nálunk a múlt rendszerben a várospolitikának nem volt, nem lehetett egységes és főleg nem emberközpontú koncepciója, s természetesen ennek megfelelően irodalma sem. Az 50-es évek erősen centralizált gazdaságpolitikája sem kedvezett a helyi várospolitikai elképzelések kibontakozásának, úgyhogy tulajdonképpen alig tízéves múltja van a mai értelemben vett szocialista várospolitikának. A népfront tervezete ennek megfelelően alapvető ismereteket nyújt ebben: igyekszik meghatározni magának a szocialista várospolitikának a fogalmát, feladatait, s ebből kiindulva állítja fel a követelményeket a szocialista demokratizmus érvényesítéséről a várospolitikában: a népfront közreműködéséről a tanács és a lakosság jó kapcsolatának megteremtésében és így tovább. Az elhatározások, döntések ennek nyomán nemcsak általános helyzetismereteket követelnek meg. hanem nagyon is körültekintő, tudományosan megalapozott előkészítést, a szubjektív elemek, a véletlenszerűség kizárását. A különböző felmérésekre, szociológiai kutatásokra mind nagyobb szerep vár. A várospolitikának, mint komplex alkotótevékenységnek a felfogását tükrözi, hogy a tervezet a népfront várospolitikai feladatai között tartja számon a lakosság foglalkoztatottságának, jövedelemviszonyainak fejlesztésére vonatkozó állásfoglalásokat, a település termelési és egyéb gazdasági funkciói hatékonyságát célzó javaslatokat, a lakás, a kommunális helyzet, és környezetkultúra fejlesztését, a különféle szolgáltatások, a közlekedés és a kereskedelmi ellátottság figyelemmel kísérését, a lakosság müveitségének, ismereteinek, szakképzettségének tervszerű bővítését, az egészségügyi kultúra színvonalának vizsgalatát és javítását. A felsoroltak közül, csak egyetlen fontosságára utalva, a • közműveltség állapotára: hazának részvételét a tudományos-technikai forradalomban, egyáltalán, a korszerű technika alkalmazasát az országban, elsősorban a termelőerők emberi oldalának alacsony színvonala akadalyozza. Bár oktatási rendszerünk a múlthoz képest óriásit fejlődött, az iskolák még nem bocsátanak ki magukból kellően képzett szakembereket. S

a vitában nagyon hasznosnak látszó megjegyzés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a tervezel megemlíti a városok és a községek regionális kötelezettségeit is. Mint ismeretes, Szegedet a kormány településhálózatfejlesztési koncepciója kiemelt felsőfokú központ szerepre jelöli, s mint ilyennek, hatóköre nemcsak a megyére, hanem azon túl, más megyékre is kiterjed. A város általános rendezési terve azonban csak a várost körülvevő községekre terjed ki, a megye településhálózat-fejlesztési terve sem terjedhet túl a megye határán, hiszen a megye közigazgatási hatásköre csak addig tart A regionális szerepkörrel kapcsolatos problémák feltárásában, a feladatok meghatározásában, a lehetőségek összehangolásában nagy szerepe lehet azonban a népfrontnak, hiszen a társadalmi összefogásnak nem szabhat és nem is szab gátat a közigazgatási határ. Ezt az észrevételt feltétlenül érdemes lenne figyelembe vennie a népfront kongreszszusi munkabizottságának. Az ember először is közvetlen környezetében él, csak azután a megyében, az országban, a világban. A kívülről érkező eseményeket, híreket akként értékeli, ahogyan környezetében érzi magát, s úgy is tekint az ország-világ dolgaira. Meglátni a részben" az egészt, s fordítva — érzékelni az öszszefüggéseket, figyelemba venni a társadalom egészének elvarásait és az egyes ember érdekeit — ezt a várospolitikai munkát nevezzük komplex, alkotó tevékenységnek. Fehér Kalman Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Brezanóczy Pál egri érseknek, a magyar katolikus püspöki kar titkárának, a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jóviszony munkálá sa, továbbá a békemozgalomban kifejtett eredménye: munkája elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének 11. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Üdön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke oyujtoUa át, Magyar—mongol egyö!tmís: ödés Szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Demeter Sándor, a KKI elnökhelyettese és Puncagijn Sagdarszüren, a Mongol Népköztársaság nagykövete aláírta a magyar—mongol kulturális tudományos együttműködés 1972—1973-ra szóló munkatervét Az egyezmeny első alkalommal tartalmaz az egészségügyre' és az agrárfelsőoktatásra vonatkozó mi-^tepociubpkat