Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

4 SZOMBAT, 1972. JANUAH 22. Á módosított Btk-ról Szigor és humánum Az elmúlt években a már egy évről intézkedik. A tett előélethez fűződő hát­jogalkotás és jogalkai- konok, visszaeső bűnözők rány alóli mentesítést, mazás kérdései nagy érdek- elítéléséhez is szigorúbb le- Az új büntető novella 1. lődést és sok vitát váltot­tak kl a közvéleményben. A büntető novella módosítása szinte mindenkinek felkel­tette a figyelmét Nyilván sokakban felmerül a kérdés: mi tette szükségessé a rész­leges módosítást? A kérdésre dr. Korom Mi­hály igazságügyi miniszter a hetöségeket biztosít a ki- egyik legfontosabb módosí­szabható büntetés mértéke tása az élet, a mindennapi és a büntetési fokozat al- gyakorlat követelményeiből kalmazása tekintetében egy- indul ki. Vagyis alapelv­aránt. Az ittas jármüveze- ként tekinti, hogy az egyes tést is szigorúbban ítéli meg cselekmények jellege és ve­az új novella. Ugyanis azo- szélyessége szerint kell bún­kat, akik ittasan vezetnek, tetni. A régi Btk az egysé­most már el lehet tiltani a ges bűntett fogalmat hasz­jármüvezetéstől. A garéz- nálta, míg a kisebb súlyú következő választ adta: „Az dálkodókat és erőszakosko- jogsértéseket a szabélysér­ofc abban keresendő, hogy a dókat is szigorúbban büntet- tés kategóriájába sorolta. társadalmi-gazdasági viszo- hetik. Azokat a fiatalkorúa- Ám, nem tett különbséget nyaink gyors fejlődése, vál- kat, akik olyan bűncselek- az eltérő súlyú bűncselek­tozása indokolta és indo- ményeket követnek el, ame- mények között ilyen szem­kolja az olyan jogszabályok lyekre a törvény halálbün- pontból. A módosítás ismét hatályon kívül helyezését, tetés kiszabását lehetővé te- bevezeti a vétség kategóriát. amelyek már nem szolgál- szi, szintén szigorúbban kell Ez olyan szándékos cselek­ják kellő hatékonysággal büntetni az új novella sze- ményekre vonatkozik, ame­érdekeinket." rínt lyet a törvény szerint 1 év­Az idézett mondatot ér- Az új novella nemcsak nél súlyosabban nem lehet demes részletekben elemez- szigorúbb, hanem huménu- büntetni, valamint a gondat­nl. A Btk. megalkotása óta sabb is, a réginél. A vá­jó néhány év telt el. Ebben gyón elleni büncselekmé­az időszakban bebizonyoso- nyéknél például kizárja a dott, hogy a törvényesség halálbüntetés alkalmazását. sokat javult, ugyanezt lehet Bizalmat előlegez azoknak. lan cselekményekre, melye­ket a törvény 3 évnél eny­hébb szabadságvesztéssel büntet Ez a módosítás még inkább lehetővé teszi a dif­megállapítani a közrendről okik megbűnhődtek tettü- ferenciálást a jogalkalma­zási gyakorlatban. A tör­vény rendelkezései tehát minden lehetséges módon igazodnak azokhoz az igé­nyekhez és követelmények­hez, melyeket társadalmi fejlődésünk mostani szaka­szában a szocialista társa­dalom érdekei és védelme és a közbiztonságról is. Az kért és akik valóban „csak" elmúlt években a bűncse- megtévedtek, és büntetésük lelemények megelőzésében letöltése idején magatartá­és visszaszorításában szép sukkal azt bizonyítják, hogy eredményeket mutathattunk vissza akarnak térni a be­fel, azonban sajnos nem csületes állampolgárok kö­minden területen. Az erő- zösségébe. Főként a gondat­szakos, garázda, harácsoló- lan bűncselekmények elkö­nyerészkedő, és a társada- vetői számára nagy kedvez­lomra fokozottan veszélyes mény az, hogy a módosítás megkövetelnek, visszaeső bűnözők száma bizonyos esetekben köny- dr. Jármai Tibor, emelkedett. A társadalom nyíti és gyorsítja a bünte- városi-járási vezető ügyész védelme indokolja, hogy ha­tékonyabbá tegyük a bűn­üldözést és a jogalkalma­zást. közelebb vigyük az élethez és a mai követelmé­nyeknek megfelelően kor­szerűsítsük. Ehhez szüksé­ges volt egyes cselekmé­nyek büntetőjogi szabályozá­sának módosítása is. A Btk. ezelőtt érvényben levő intézményei és egyes jogszabályok korszerűtlen­né váltak, túlhaladta őket az élet. Éppen ezért nem le­hetett várni addig, amíg megjelenik az új, egységes Büntető Törvénykönyv, mert bizonyos „régi" jogszabályok alkalmazása már akadályoz­ta volna a társadalom fej­lődését és nem feleltek vol­na meg a társadalom érde­keinek. A részleges módo­sítás egyes túlhaladott sza­bályokon változtatott, tehát lényegében a kódex egyes fogyatékosságait szünteti meg. A módosítást tehát min­denekelőtt társadalmi, poli­tikai és gazdasági változá­sok indokolták. Az utóbbi években megerősödött a szövetkezeti tulajdon, ural­kodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok. A gazda­ságirányítás rendszerének fejlődése is felfedett új jog­alkotási és jogalkalmazási problémákat. Rohamosan fejlődött a közlekedés is. E változások tették szüksé­gessé a mai életviszonyokat tükröző és azokat védő jog­szabályok megalkotását, melyeknek büntetőjogi ve­tülete az új novella. Nyilván mindenkiben fel­vetődik a kérdés, hogy az új novella szjgorúbb vagy enyhébb-e a réginél? A módosítás szerencsés ötvöze­te a humánum és a szigor együttes alkalmazásának. Az új novella szerint azt, aki szándékosan követ el bűnt, szigorúbban kell büntetni, mint a gondatlant. Azoknál a cselekményeknél, ahol ed­dig a kiszabható szabadság­vesztés legkisebb mérteke 6 hónap volt, az új novella A tudomány kapujában Egyetemeinken, főiskoláin- KISZ vb diákköri felelőse, kon húsz éve működnek Orosz Magdolna harmad­tudományos diákkörök, éves francia—német szakos Az idén tizedszer rende- hallgató két diákkörnek is zik meg országos kon- tagja. Apollinaire és Radnó- j osztály nagymérvű forradal ferenciájukat. A bölcsészekét ti című dolgozatával vesz Imi öntevékenysége szintezi­Az üzemi bizottságokról Szegedi szerző könyve A szegedi egyetem jubi- A szerző tudományos igé- és megszilárdítását. A terv­leumi évéhez méltó módon nyességgel bizonyítja, hogy gazdálkodás bevezetésének kapcsolódik dr Rácz János- az üzemi bizottsági mozga- szintén fontos területei vol­nak, a József Attila Tudo- lom rendkívül sokirányú te- tak. mányegyetem tanszékvezető vékenységet fejtett ki. Nem Rendkívül izgalmas a mű docensének most megjelent vártok központi irányításra, rv fejezete Itt a szerző fel­új könyve ,.Az üzemi bízott- megkezdték a romeltakarí- azokat a tényezőket, ságok a magyar nepi de- tost, megindították a terme- amelyek e {ontos testületek mokratikus átalakulasban" lest, a fasiszták pusztítása elsorolását okozták. Hasz­C1944—1948) címmel. —^ — A népi demokratikus for okozta károk helyreállítását. nos [eU volna kimunkálni> Nagymértékben nekik kő- hogy a fordulat évében a radalom kutatása az utóbbi f^á^nak fenntortLa vezetés mlért nem tudta be" években jelentősen előreha- t0Xft Azil Tog^a dol- illef\ztem. az üzemi bizottsági ladt. AZ évfordulók kapcsán S® kön^kon kereszfül rendszert a megváltozott kő­lezajlott viták és az ennek fhezve-fázvT elecet tettok rülmenyek kózé. Az állama­során megjelent tanúimé- ezek^kafelfSknak a 8Ítások utón mifrt tartotta nyok, monográfiák sok új „mnkárosztá y Wvhfto a összeegyeztethetetlennek az szemponttal, anyaggal gaz- ioaí egyszemélyi vezetest az üze­dagították a korszak tanul- ellsmeréset- J°Sot mi bizottságok széles körű mányozását. Fontos ez, mert "ormait az ország vezetesere. jogainak további íenntartá­a magyar nép történetének A munkáspártok élére álltak sával. 1948 nyarán miért legjelentősebb fordulópontja az öntevékenyen kibontoko- szervezték át az üzemi bi­zajlott le ekkor. . , . zottsagokat szakszervezeti bi­1 77 . .. .. 2011 forradalmi tómegmoz- ^ Rká? E kérdések litátót az ís ^li ho^ gal°mnak> amCly 8ZÜk8égeS alaposabb megválaszolása napjaink egyik igen' fontf. Altétele volt a népi demok- ^^érdekesebbé, még izgal­íeladata az üzemi demokrá- ratikus forradalom kibonto- masabbá tette volna a mű. cia szélesítése, növelése. Ha kozásának és győzelmének. vet ErikKSíMK KÜ1ÖnÖ8e" T^T Rácz János műve hézag" hogy a népi demokratikus volt az u261111 bizottságok- póüó munka Az els6 olyan forradalom időszakában az nak 1945 nyaráig és a reak- md amely az üzemi bizott­to^Lrvee7tzráüzem!ebizo°u" ^ ^ ^ «gók sokrétű tevékenységé­ságok voftak A ^iriszabadu- F™DÁS idején. Nélkülőzhe- nek ;Ufogó történetét nyújt­lást követően megindult for- tetlen szerepet töltöttek be A könyy az Akadémia radalmi átalakulásban az a dolgozók minimális ellátá­üzemi bizottságok fontos sának biztosításában ls az k(;'öetést teljesítettek: a ,nfláci6 időszakaban. Azüze. tőkések ellenőrzesenek for- , .. ... , .. .... mi bizottságok elősegítettek a stabilizáció megteremtő"" Kiadó gondozásában jelent meg, ízléses, a tárgyhoz méltó kivitelben. radalmi testületei voltak. Nemzetközileg megvolt a munkásellenőrzés elvének is a történelmi előzménye. A szerző taglalja a nemzetközi tanulságokat, főként az oroszországi és szovjet-orosz­országi tanulságokat es Le­nin vonatkozó elméleti meg­állapításait elemzi. Az üzemi bizottságok lét­rejöttét az országban a KMP politikájának és a munkás­Kanyó Ferenc Budapesten, a jogászokét részt az országos konferen­Szegeden, a természettudo- cián. „Kiemelt díjazásra mányi szekcióét pedig Nyír- ajánlom" — olvasom az első egyházán. A jubileum alka- oldalon. lom a visszatekintésre, az — Azt tapasztaltam, hogy eddigi eredmények számba- a tudományos kutatás mód­vételére, a továbblépés út- szereinek megismerése a jainak kijelölésére. A JATE legnagyobb haszon egy-egy Bölcsészettudományi kará- ilyen dolgozat elkészítésében, nak diákkörei például „fel- Rengeteg munkát, kitartást kutatták" a régi diákköri ta- és rendszerességet igénylő gokat, meghívják az orszá- feladat, de a közben szer­gos konferenciára. A mai és zett tájékozottságot jól lehet az öt-tiz évvel ezelőtti dol- hasznosítani az egyetemen, gozatok készítőinek találko- És ha valaki jó témát vá­zásától hasznos tapasztalatok Iaszt most, megszereti, meg­cseréjét várják. ismeri, később ezt folytatja, Kerekes Imréné dr., a bővíti, elmélyíti, nagy előny­kari tudományos diákkö- re tesz szert, rök képviselője az egye- A tanszékeken megfigyel­tem Tudományos Bízott- heta olyan tendencia, hogy a ságában. Elmondta, hogy 39 cHúkköröket bevonják a ton­dulgozatot mutatnak be a s/^kek tudományos munká­bolcsészek Budapesten, az jaba. Részfeladatokat kap­áprilisi konferencián. A hall- nak természetesen a legte­gatók december 15-ig jelent- hetségesebb hallgatók, kőzhettek olyun dolgozatok- _ Melyek a legjobban kai, amelyek már a tavaly mflkbdő dtákkörök a "bői­áprilisban megtartott kari cscszkaron ? konferencián is szerepeltek. A fégészek és a törté­Az alsóbb évesek dolgozatait n£SZek. Évek óta kiválóan különösen szívesen fogad- doigoZnak. Jó kapcsolataik Ják, hiszen az a cél, hogy a vannak különböző tudoma­hallgatók minél korábban nyos intézetekkel. Közülük bekapcsolódjanak a diákkö- kerüi ki a legtöbb olyan ri munkába. hallgató, aki később is ered­— Az idén először tájékoztat tuk szervezeten az első- és másodéveseket a diákkörök életéről, a szervezeti felépí­tésről, a bekapcsolódás le­hetőségeiről. Felsőbb évfo­lyamok hallgatói, jó munkát végző diákköri tagok és ve­zetők Ismertették a „kívül­állókkal", milyen többlet­munkát és többlettudást nyújthat a diákköri tevé­kenység a kötelező oktatási formák mellett — mondja a ményes kutatómunkát végez. Sulyok Erzsébet seként vizsgálja a szerző. Rámutat ennek kapcsán, hogy a néptömegek forra­dalmi öntevékenysége alap­vetően egybeesett a KMP helyes politikai irányvonalá­val és abból egyenesen kö­vetkezett. Az üzemi bizottsá­gok egv része már az illega­litás körülményei között lét­rejött, az ellenállási mozga­lomhoz kapcsolódva. Az üzemi bizottsági rend­szer létrejöttében azonban a döntő tényező az ország fel­szabadulása volt. Létrejöttük az azonnali gazdasági cse­lekvés szükségességének fel­ismerését tükrözte. A moz­galom része volt annak a nagyarányú forradalmi tö­megmozgalomnak, amely a felszabadulás nyomán szaba­don kibontakozott. A mun­kásosztály azon felismerése és helytállása alapján kelet­kezett. hogy minden körül­mények között eleget tesz a kirabolt., lerombolt ország újjáépítéséből reá háruló feladatoknak. Az első vá­lasztott üzemi bizottságok Szegeden és Csongrád me­gyében jöttek létre 1944. ok­tóber 15-e után. és ez a helyi munkásmozgalom ku­tatása ós megbecsülése szem­pontjából is lényeges. Fényépítészet ár­ját­Kísérletek a Mátrában Érdekes és rendkívül fon- A kísérleti állomás par­tos mezőgazdasági kísérlete- cellái 830 méter tengerszint ket folytatnak a Mátrában, a feletti magasságban helyez­Kompolti Növénytermeszté- kednek el, Magyarország leg­sí és Talajvédelmi Kutató magasabban fekvő, mezőgaz­Intézet mátraszentlászlói daságilag művelhető terüle­fagykísérleti állomásán. A tének számítanak. Ugyanak­Mátra tetején fekvő szabad- kor ez a körzet az ország tért „hűtóház"-ban különfé- l**1^??0"****1'?*­- ,,,„,., „ i , ,,Itt két-harom hettel hama­le szántóföldi növényfajták rabb kezdődik és ugyaneny­tél- és fagyállóságát vizs- nyiVel tovább tart a tél, gálják. ,ünt az ország más vidékein. Egy piros sportza­kós, elálló fülű és kecskeszakállas fia­talember, s egy mél­tóságteljes. ősz baj­szos, mellényes, óra­láncos idősebb úr ládát akart betenni egy Trabantba. Meg­lehetősen nagy láda Trabanf esernyővel, aktatás­kával. Minden szem feléje fordult, a két, már-már remény­vesztett küzdőé is, karosszériához ve- nyomni! Fogadjunk, s az elegáns a köz­rődött a láda, ba- most bemegy. figyelem kellős kö­jusza idegesen meg- De nem ment. Pe- zepén intett az eser­remegett. dig már próbálták nyőjével, s határo­A produkció né- így, próbálták úgy, zottan így szólt: volt, de a bútorszál- zőket is vonzott, ml sarokkal, véggel, — Fordítva! lításban jártas em- sem természetesebb, másik ajtón. A piros Az öregurat elön­berek tudják, hogy az utcán mindig inges elálló fülei ki- tötte a pulykaméreg, megfelelő íifikával, akad néző. Izgatót- vörösödtek, a bajszos még tán a bajusza is elfordítással, emelin- tan szurkoltok, a előbb a mellényét elvörösödött, hogyis­téssel szinte lehetet- közös élmény kap- vetette le, majd a ne. hiszen már min­lennek látszó fel- csokat teremtett méltóságát és iszo­adatokat is meg le- köztük, a szomszédok nyúan káromkodni het oldani. Na erról beszédbe elegyedtek, kezdett, a kettőről első lá- Már ilyesféleképpen: A fény az élet elsőrendű építész ma fényekkel, feltétele. A barlanglakó ős- nyékokkal, színekkel embernek egyedül a nap- szik. Így mutathat meg egy ­fény jelentette az életet, egy szobor, műemlék, szé­mindaddig, amíg a tűz — az kesegyház, vár stb. architek­első mesterséges fényforrás túrájából olyan, finom ár­— segítségére nem sietett. A nyalatokat, amelyek évszá­tűz fényt, meleget adott zadokon át ott voltok, de számára és elűzte a sötétség az ember nem látta a mű „gonosz szellemeit". A törté- monumentális mérete, vagy nelem folyamán a fáklyán, talán túl gazdag díszítése a gyertyán és a gázlámpán miatt. keresztül az elektromos iz- Fényhatásokkal természe­zóig es xenon lámpáig sok- tesen ncmcsak építészeti em­fele fényforrás világított az lékeknélj dc a terméSzet ember szamára. Változtak a szépségeinél is élni lehet, fényforrások és nőtt az em- Müvészi megvilágítással ber fényigénye. emeli ki az embcr a festői Napjainkban a fény de- vízesést, egy-egy kert rész­koratív hatása is egyre Job- letelt, sziklaképződményt, ban előtérbe kerül az építé- érdekes alakú fákat stb. szetben, városok, műemlé- A hatvanas évtizedben a kek, kertek, vízesések stb. fényépítészet Európában kivilágításánál. A képzőmű- ^J*™*"* vészek es az epiteszek min- egy bizottság foglalkozik az dig is számoltak a fényhatá- ország műemlékcinek kivi­sokkal. De egy középkori lágításával. A bizottság épí­székesegyház tervezője ter- tészekből, képzőművészekből, mészé tesen csak azt vehette elektromérnökökből és mű­számba, hogy az épület mit emlékvédelmi szakemberek­mutat a felkelő és a le- bői áll. Hazánkban a budai nyugvó nap. vagy esetleg var> a fővárosi múzeumok fáklyák fényében. jól sikerült kivilágítása bizo­A mai fényépítészetnek az nyitja, hogy a fényépíté­a célja, hogy reflektorok se- szet nálunk is jó úton halad, gítségével kihangsúlyozza az Napjaink építésze már az épület egyes részleteit, má- épület tervezésénél figye­sokat pedig visszafogjon. Az iembe veszi, hogy éjszakai fényben hogyan hat majd az épület. A korszerű fényépi­tészet azonban az elmúlt századok művészi épületei­nek részleteit is kiemelve tárja a ma embere elé, den variációt kipró­báltak. Üvöltve kérdezte: Hogyan fordít­o mar nyesieieiceppen: A icozönsé? mind­tásra kiderült, hogy Ha most a nagy fü- eddig n^ a™tko- va? fa.Sttehfl^16 lű 6rőS6n megnyom- zoU *bele még csak . Az esernyős fapo­tasságuk hagy még ná. Az öregnek hangos tanáccsal kívánnivalókat fával felelt­. .. .... . . emelnie kellene, sem/ de most a so- — A Trabantot a Trabant az öregé, Emelni? Ne hülyés- rok közül kilépett ^^ a Iádába" mert ahányszor a kedjen, lejjebb egy elegáns férfi. Lázár Ervin Fűthető és hűthető Fagyban és forróságban egyaránt kényelmesen lehet dolgozni abban a ruhában, amelyet most állítottak elő szovjet szakemberek. A ru­ha szövetét finom csövek szövik át, az ezekben levő folyadék, a hőmérsékletnek megfelelően fűthető vagy hűthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom