Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 1972. JANUÁR 21. 31 Meghalt dr. Láng Imre Január 18-án este hunyt el több mint esztendeig tartó, nagy türelemmel viselt betegség után dr. Láng Imre sebészprofesszor, aki 1970 júniusában ment nyugdíjba a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Klinikájának éléről. Láng professzor 1899-ben Budapesten született Orvosi tanulmányait is ott végezte. 1924-ben lépett a sebészi pályára és 1941-ig dolgozott a Bakay professzor vezetése alatt álló Budapesti II. sz. Sebészeti Klinikán, melytől, mint adjunktus és a Budapesti Egyetem magántanára vált meg, amikor kinevezték a Hódmezővásárhelyi Kórház sebészfőorvosává. Tanársegédi évei alatt 1931 —32-ben Rockefeller ösztöndíjjal dolgozott a rochesteri Mayo-klinikán, majd Bostonban, ahol az idegsebészeten képezte tovább magát az akkor még új szakterület legkiválóbb mestereinek keze alatt, és kivételesen értékes ismeretekkel tért haza, hogy tapasztalatát itthon hasznosíthassa. Képességeinek és teljesítményének elismeréseként nevezték ki 1952-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem akkor létesült II. sz. sebészeti tanszékére egyetemi tanárnak és klinikai igazgatónak. 18 évi professzori működése alatt nehéz körülmények közt fejlesztette munkahelyét, és sokoldalúan képzett, tapasztalt, kiváló tanítványokat nevelt Tagja volt számos tudományos társaságnak, nyugdíjazásáig elnöke a Délmagyarországi Sebész Szakcsoportnak. A Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatának, a „Kiváló orvos" és az „Oktatásügy kiváló dolgozója" kitüntetés • tulajdonosa volt, valamint elnöke az egyetem orvosetikai bizottságának. Országos közműtérkép készül Térkép készül az ország helységeinek közműhálózatáról. Ez lesz az első ilyen „tükör" a föld alatti létesítményekről. Hiánya egyre több kellemetlenséget és kárt okoz a lakosságnak s a különböző szerveknek, beruházóknak. Gyakran elvágják a csöveket, a vezetékeket a földmunkák során. A földalatti „káoszhoz" az vezetett, hogy évtizedek óta koordinálás nélkül végezte a különböző felszín alatti építkezéseket a posta, a vízmű, a villanytelep, a gázmű stb. Az időközben bekövetkezett személyi cserék következtében még egyes vállalatokon belül sem tudják pontosan hol, milyen formában és mélységben helyezték el a közműveket. Ez a javításoknál, újak elhelyezésénél hátráltatja és drágítja a munkákat. Az első közműtérképei Szombathelyről készítik el a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat szakemberei. Különleges keresőműszerekkel felszerelt alkalmazottai most jelentek meg a város utcáin, téren és háztömbjeiben. A műszerek az útburkolat felbontása nélkül regisztrálják a közművek vezetékeit, a lakótömböknek a közművekhez való becsatlakozásait. Az fgy nyert adatok alapján szerkesztik meg a térképet. Nagy apparátussal és költséggel 1973 végére készül el a vasi megyeszékhely föld alatti „világának" térképe. Másutt is hasonlóan nagy munkával és kiadással jár ez a tevékenység, a ráköltött forintok azonban hamarosan visszatérülnek. A szombathelyi térképkészítés szolgál majd mintául a többi helység hasonló munkáihoz. (MTI) Maicolm Frager zongoraestje Az amerikai zongoraművész, Maicolm Frager szerdai hangversenye világszenzáció, bármely oldalról vizsgáljuk, s próbáljuk elemezni a zenei stílusokat, és a hallott számok tüneményes virtuózitását. A művész már járt városunkban, s zenekari kísérettel Prokofjev I. zongoraversenyében mutatkozott be emlékezetes sikerrel. Azóta óriási fejlődése útján a Liszt nevelte virtuózok, Khevinne, Emil Sauer, M. Rosenthal magasságáig emelkedett. Erényei közül az előadás hatásának rögtönzésszerű, mégis a legapróbb részletekig átgondolt és kidolgozott muzsikálásmódja bilincselt le. A klasszikában nyújtja a legteljesebbet, mert itt a szikrázó technika, a dinamikai ellentétek és a színek játéka a stílus szolgálatában 611. A romantikán túl nem is próbált a mai zenészek közelébe férkőzni. Liszt, Chopin. Weber és Brahms játéka, ha nem is ad annyi alkalmat az elmélyülésre, a maga megfogalmazásában tökéletes tűzi iá ték, lélegzetelállító mutatvány a technikai elemek élvonalába állításával. Szeged zeneszerető közönsége zsúfolásig megtöltette a zeneművészeti szakiskola nagytermét, és elragadtatásának egyre forrósodó tapsorkánokban adott kifejezést. A műsor kiemelkedő száma volt Beethoven Esz-dúr fantáziaszonátája, amelyben a muzsika természetes bája és lírájának őszintesége a nagy klasszikus előadók sorába helyezte Maicolm Fragert. Haydn cisz-moll szonátája a lélek mélyébe világított be, amikor naiv derűt és népies hangvételt sugárzott be. A műsor legnagyobb művészi teljesítménye Brahms Variációk egy Hiindel témára című remekműve volt, különösen a lezáró zenekari koloritban feszülő fúgában. A ráadások közül Liszt 8. rapszódiája a magyar zenei nyelv rubatójában tündökölt, egyben bizonyítva a művész ez irányú muzsikális érzékét és lényeget kereső munkáját Szatmári Géza Szenvedélyes hangú levelet küldött egy olvasónk, amelyben ékes szavakkal ecseteli az OFOTÉRT munkáját. Hogy finoman fogalmazzunk: nem dicséri. Négy hétig várt a szemüvegére. A közelmúltban hasonló panaszt tettünk közzé a Postaláda rovatban, s akkor Eszik Imre. az OFOTÉRT üzletvezetője kérte a Délmagyarországot, hogy — mielőtt 6 magyarázatba bocsátkozna — nézzük meg a helyszínen, hogyan dolgoznak. Zsúfolt az üzlet. Gyilkos szemekkel néznek, ki az a kiváltságos aki bevonul a pult mögé az üzletvezetővel tárgyalni. Legalább harminc ember várakozik. — Idegesek. Megértjük, hiszen már az SZTK-ban is sorbaálltak, mielőtt idejöttek a recepttel. Aztán most itt is... — Mennyi Idő alatt „végez" valaki itt az üzletijén, ha, mondjuk, nem kell Várakoznia? — Nem tudok egyértelmű választ adni — nyilatkozik az egyik eladó, Simon Andrásr.é. — Megnézem a receptet, megmutatom az SZTK által biztosított szemüvegkeretet és Üveget, s elmondom, hogy ezen kívül mit tudok ajánlani. Jelenleg 25— 30 féle keret van, több méretben. Lehet jobb és gyengébb minőségű üveget venni. Szóval: számolgat és latolgat a beteg. Nem sürgethetem. Nem könnyű a pultnál — Űj szemüvegkeretet ad az SZTK. Jobb ez, mint a régi? — Igen. Jobb formájú, általában elégedettek az emberek. És olcsó is, hat forint 10 fillér. De ha nem tetszik, utána már csak 56 forintért tudok keretet adni, s az új rendelkezés szerint nem lehet belőle levonni az SZTK keret árát. üvegnél beszámíthatom, ha jobb minőségűt kérnek, Itt nem. Bejegyzés a panaszkönyvbe: 70 forintba került a szemüvegkeret. Miért nincs olcsóbb? Mit felelhetne rá az OFOTÉRT és a felügyeleti szerve? Nincs másik keret. Az SZTK keret préselt műanyagból készül, a drágábbak pedig importált anyagokból, amelyeknek előállítási ára — a világipaci árak miatt is — magas. Nem az üzlet tehet róla, de őket szidják. Két szemüveget tesznek elém. A recept azonos volt. az egyik 11 forint 60 fillérért készült, a másik 216 forintért, mert egyedi üveg, különleges keretben. költői túlzásnak tekinteni, mert kicsi és kényelmetlen műhely, a két tanulónak alig jut benne hely. Négyen dolgoznak, de most egyikük betegsége miatt csak Androvitz Erzsébet, Juhász Jenő és Körmendi Miklós előtt sorakoznak az „okulárék". Most 24 órára vállalnak egy átlag szemüveget — vagyis aminek nem egyedileg kell az üvegét gyártani, mert azt hazánkban csak a budapesti Magyar Optikai Művekben készítik, csakúgy, mint amikor különleges felületi csiszolás szükséges. Ilyen különleges szemüveg miatt panaszkodott olvasónk a Postaláda hasábjain — nem az OFOTÉRT-et illette a bírálat. Most Is van, aki október vége óta vár szemüvegére, amit Pesten készítenek. Itt viszont 7—10 perc alatt készül el egy normál szemüveg. Havonta átlag 2400—2500 új íjzemüveget készítenek a kis műhelyben, a javítások száméra csak következtetni lehet: havi 10 ezer forint körül van a bevétel 3—4 forintos „tételekből". Az 1971es évet 5 millió 348 ezer forintos forgalommal zárták. A haragos levélíró úgy fejezte be levelét, akár egy sportmeccs izgatott szurkolója; szemüveget az OFOTÉRTnakl Legyünk sportszerűek: egy két „rugásnylra" adjuk a labdát az OFOTÉRT-nak is. Tessék: -nak? — Igyeszünk minden fontos üveget raktáron tartani. De egyedi üvegeket vagy például anyagában színezett üvegeket ritkán kérnek, azt Pestről rendeljük. Arra annyit kell várni, amennyit a gyártó megszab. A hét eladó nevében Simon Andrásné mondja: — A nálunk megforduló emberek türelmetlenek. Bár nem minden szemüveges ember mondja magát betegnek, nyilvánvaló, de én beszámítom, hogy fájhat a feje, ideges, sokat kell várnia. Mi a pult másik felén a 8 órai munkából legalább hat órán át állunk. És ötöt biztosan beszélünk ... Nem, én még nem szedek semmiféle idegcsillapítót. Igyekszem nyugodt lenni, akkor könynyebben és gyorsabban halad a munka. Aztán: a raktárban 350— 400 szemüveg van, amelyik hetek óta várja új gazdáját Pedig volt, aki azonnal szerette volna vinni, amint leadta a receptet. Nem kiáltjuk ki magunkat bírónak, de ez most —ugye? — gól... De végülis marad valami, amiről újból és újból kell beszélni: igenis szükséges többfajta olcsó szemüvegkeret. Ahhoz képest, hogy Európában már 1300 körül készítettek szemüveget, 1972ben lehetne Magyarországon is többféle hazai keret. Az importhoz, de legfőképp az árához nem ragaszkodnak a vevők! Szőke Mária Tető alatt az óriás csarnok Szerelik a gépsorokat az új papírgyárban Fontos szakaszához érkezett a Nyíregyházi Hullámlemez és Zsákgyár építése. A 40 holdnyi területet elfoglaló kombinát óriási csarnoka tető alá került. Az angol, a francia és a svéd szakemberek hozzáfogtak a gépsorok szereléséhez. Az építkezésre eddig 135 millió forintot költöttek, s még további 50 millió forint értékű munkát kell elvégeznlök az építőknek és a szerelőknek. Hazánk jelenleg még nagyon sok csomagolóanyagot importál. Az új gyár lényeges importcsökkentésti tesz majd lehetővé. (MTI) Rendelet szakmunkásképzési alap létesítéséről A szakmunkásképzési hozzájárulásról intézkedik a munkaügyi és a pénzügyminiszter most megjelent közös rendelete. Az úgynevezett szakmunkásképzési alap kötelező létesítését írja elo, s hatálya kiterjed valamenynyi állami vállalatra, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek vállalatéira, ipari szövetkezetekre, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, valamint a társulásokra is. Köztudott, hogy műszakigazdasági továbbfejlődésünk, a negyedik ötéves terv sikerének egyik alapvető feltétele a szakmunkás-utánpótlás biztosítása. Ennek érdekében u képzéssel kapcsolatos költségviselés régebbi rendjét a Minisztertanács mér 1971 áprilisában módosította, és egyidejűleg „szakmunkásképzési ulap" létrehozását rendelte el. Ilymódon kívánt véget vetni annak a méltánytalan helyzetnek, hogy egyes vállalatok, amelyek nem vették ki részüket a képzés terheiből, az utánpótlás nevelésére milliókat költő gyárak rovására, ingyen elégíthessék kl szakemberigényeiket. A most megjelent rendelet szerint a szakmunkásképzési alaphoz hozzájárulást a vállalatoknak a mérleg szerinti bérköltség, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek pedig a bruttó jövedelem alapján kell befizetniük, 1973-tól kezdve minden év február 20-lg a PM bevételi főigazgatóság területi adóelszámolási irodáinál. Ezek az irodák a hozzájárulást március 31-ig utalják át a szakmunkásképzési alapot kezelő Munkaügyi Minisztérium részére. Az alapból segítik a képzésben közvetlenül részt vevő vállalatokat, szövetkezeteket az 1. és 2. éves tanulók gyakorlati Oktatásában, a szükséges feltételek megteremtésében. A szakmunkásképzési alap felosztásáról 1073-tól kezdődően a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és a SZOT-tal egyetértésben, minden év április 30-ig gondoskodik. A képzésben érdekelt miniszterek a rendelkezésre álló' összeget minden év június 30-ig osztják el a vállalatok között. Az optikusok birodalmába vezet az üzletvezető. A „birodalom" szót bízvást lehet Színházi morzsák Színházunk körüli újságok közül kétségtelenül egyik legérdekesebb hír az, hogy a budapesti Margitszigeti Szabadtéri Játékok rendezősége a nyár folyamán ott bemutatásra kerülő, Magyarországon még nem játszott Verdioperának, az Attilának címszerepére színházunk kiváló basszistáját, Gregor Józsefet hívta meg. * Ugyancsak Pesten vendégszerepel Margittay Agi, aki a József Attila Színházban a megbetegedett Voit Agi szerepét veszi át Svejk a hátországban című musicalban. Ugyancsak Margittay Agi kapott meghívást a József Attila Színházba Kertész Ákos Makra című regénye színpadi változatának egyik főszerepére. A Magyar Televízió február 17-én este 9 órakor egyenes adásban ad közvetítést a szegedi színházból Hangverseny közjátékkal címmel. * Február 26-án Ismét egy világot járt magyar nagyoperett kerül színre a „könnyű műfajt" szeretők örömére. Fényes Szabolcs Maya című operettjét újítja fel a színház operettegyüttese. Jenő István Felszabadítás A Lángoló iv és az Áttörés után A föcsapás iránya címmel tegnap este láttuk a hatrészesre tervezett Felszabadítás című szovjet film harmadik részét. A cselekmény a teheráni konferenciával kezdődik, és azzal fejeződik be, hogy a szovjet csapatok, feltartóztathatatlanul haladva előre, átlépik a lengyel hatért. Az időpont 1044 nyara, tehát az utolsó háborús nyár. A téma pedig az úgynevezett Bagratyionhadmüvelet, a második világháború egyik legnagyobb és legjelentősebb ütközete, amelynek középpontjában Minszk elfoglalása és a lengyel határ átlépése állt. A föcsapás iránya — akárcsak az első két rész — változatlanul a hiteles krónikák hangján beszél, s fő célja a történelmi események rekonstruálása. Ily módon rendkívül sok epizódot látunk, a teheráni konferenciától a Hitler elleni merényleten át, egészen a Bagratyion-hadművelet nagy eseményeinek bemutatásáig. Köztük olyan emlékezetes képsorokat, mint a tankok és ágyúk átkelése a mocsáron, s a szovjet vezérkar vitája a föcsapás Irányának meghatározásáról. Ez a vita a film legdrámaibb jelenete. Sztálin ugyanis először nem akarja elfogadni Zsukov javaslatát, aki azt az álláspontot képviseli, hogy ott kell támadni, ahol a németek egyáltalán nem várják a csapást. Épp ezért a mocsarakon kell átkelni. „ön bele akar fullasztani bennünket a mocsarakba" — mondja a javaslatra Sztálin. Végül meggyőzik, az események menete bizonyítja, hogy Zsukovnak volt igaza. Aztán megindul a támadás, a mocsáron átkelt tankok győztesen haladnak előre. A film a technika minden eszközét felhasználja, a madártávlatból bemutatott részletekről, az egészen közeli, lírai jelenetekig, hogy a csatát, a katonák, a partizánok, a szovjet nép erőfeszítéseinek monumentalitását, nagyságát bemutassa. S mégis, a Felszabadítás harmadik része, A föcsapás iránya drámai erőben alatta marad az első két résznek. Ennek egyik oka, hogy már az anyagválasztás sem volt elég ökonomikus. Jurij Ozerov, a rendező, túlságosan sok anyagot zsúfolt össze, s nem tudta őket hatásosan elrendezni és összefogni. Egyes epizódok lényeges "mondanivaló nélkül szerepelnek a filmben. A francia repülők például éppen hogy csak megjelennek, de csak külsőséges szempontként: ők is legyenek benne. Más epizódok, mint például a Hitler elleni merénylet, aránytalanul nagy helyet kapnak a filmben. Egyáltalán, soka vezetők térgyalását-tanácskozását bemutató részlet. A katonák hősiességének közeli megmutatására szinte alig jut hely. Ha a néhány részletet összehasonlítjuk az első két film hasonló tematikájú jeleneteivel, a szegényedés ilyen tekintetben nyilvánvaló. A föcsapás iránya az előző részletek drámaisága után epizodikus, széteső. Hibátlanul csak egyetlen mozzanatot oldott meg a film. Zsukov alakját olyan szemléletes erővel dolgozta ki — természetesen nagy szerepe van ebben a kitűnően játszó Mihail Uljonovnak —, hogy növekvő szerepét a háború irányításában direkt magyarázatok nélkül is megértjük és elfogadjuk. A többieknek csak illusztratív szerep jutott. a u