Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 1972. JANUÁR 21. 3 Szakszervezeti feladatok céljaink elérésében Az SZMT I ülése A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tegnap, csütörtökön ülést targozók munka- és életkörülményeinek javítását. A szocialista munkaverseny — a tott szegedi székházában, különböző versenymozgalMegvitatta, majd elfogadta mak — eredményei jelenaz elnökség előterjesztését, tős hatást gyakoroltak a amelyben részlegesen meg- gazdasági eredményeken túl határozzák a szakszervezeti is a termelést akadályozó szervek tennivalóit az idei körülmények megszüntetéségazdaságpolitikai végrehajtásában, kozáson részt vett dr. Varfeladatok re. A szakszervezeti szerA tanács- vek javaslatokat tettek a bérezés es az anyagi ösz- ^Jül ga Dezső, az MSZMP Sze- tönzés fejlesztésére, a törzs- csak fontos feladatuknak téged városi bizottságának tit- gárda jobb megbecsülésére, kintik az áttérést az új a nő- és ifjúságpolitikai cél- munkás- és alkalmazotti vállalatvezetőket, hogy biztosítsák a folyamatos munkavégzéshez szükséges feltételeket, hasznosítsák a korszerű szervezési feltételeket, tárják fel a belső tartalékokat. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakszervezetek a szocialista munkaversenynek, s annak továbbfejlesztését előmozdítják. Ugyankára, Papdi József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Baranyai Tiborné, a SZOT tagja, a textilesszakszervezet főtitkára. kitűzések végrehajtására. A szakszervezeti szervek idei feladatai között elsőként említették a beruházáMegállapították az előter- si egyensúly javítása érdejesztésben, hogy a szerve- kében szükséges tennivalózett munkások sokoldalúan kat. A szakszervezeti tisztségviselők segítséget adnak a gazdasági vezetőknek bérbesorolásokra, de olyan formában, hogy kifejezésre jusson a differenciáltság és a szociálpolitikai elv. Az SZMT felhívja a megye öszszes szakszervezeti szerveinek figyelmét, hogy az 1972. évi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását segítsék elő, és támogassák a gazdálkodás eredményességét, a munka- és életkösegitették az elmúlt esztendőben végzett gazdasági tennivalókat és nagyban olyan intézkedések kidolgohozzájárultak az elért ered- zásához, amelyekben örményekhez. A szakszerveze- vényre jut a beruházások .... ... ... ... , . lek sajátos módszerekkel és ésszerűbb, takarékosabb élményeket javító torekvékülönféle mozgalmakkal tá- megoldasa. Mozgósítani fog- fCk ,u Ervenyesitsek munmogatták a gazdálkodás ha- ják a szervezett dolgozókat, hogy a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok és az ifjúság munkafelajánlásokkal támogassa a tékonyságának javítását. Segítették jól kialakítani a negyedik ötéves tervet, s a munkások képviseletében a gazdasági vezetőkkel kőző- megvalósításra váró beruhásen előkészítették, megvitatták és elfogadták az öt évre szóló kollektív szerződéseket. Elősegítették a dolzottság és az SZMT állásfoglalását, javaslatait. Az SZMT állásfoglalását megküldik minden szakszervezeti alápszervezetnek. zásokat, hogy csökkenjenek TA vitában felszólalt Papdi „ _ i. József es Baranyai Tiborne a költségek, s rövidüljenek a határidők. Kérik a szakszervezeti tisztségviselők a is, majd a tanács tagjai elfogadták az elnökség 1972. első félévi munkatervét. Fegyver és szerszám Munkásőrök köszöntése a gyárakban A munkásőrség 15 éves. Évfordulót ünnepeltek országszerte az alakulatoknál. Itt, Szegeden is sorra megemlékeznek az üzemekben, gyárakban arról, hogy tizenöt esztendővel ezelőtt .egy újabb fegyveres testület alakult az országban, önkéntesek, dolgozók, többnyire munkások kapták a fegyvert, hogy részt vállalhassanak a munkáshatalom védelméből. Gyárak, üzemek kollektívája köszönti e napokban a munkásőröket. A szalámigyárban is megünnepelték az évfordulót. Hiszen a húsipar szegedi dolgozói egy égési szakaszt adtak a Gera Sándor munkásőrzászlóaljnak Dr. Piros László igazgató és Fükő József zászlóaljparancsnok köszöntötte itt a szakasz tagjait, és átadták a jutalmakat a már tíz éve szolgáló munkásőröknek. Mindenki számára nyilvánvaló, milyen hatalmas jelentőségű, ha a munkásoknak, dolgozóknak egységes, fegyveres szervezetük van, mellyel megvédhetik hatalmukat. Az is köztudomású, hogy az eltelt tizenöt esztendő alatt rengeteget fejlődött a munkásőrség szervezete, fegyverzete és technikája. De az eltelt idő alatt még valami más is történt. Az emberek véleménye is megváltozott. Piros László mondta: évekkel ezelőtt a gazdasági egyszerűen nem fordult elő, az elvek és az élet közösse... . TV, hogy egy munkásőrrel baj, ge. A szerszám es a fegyver vezetők nem szívesen vették, probléma lett volna. Jól tud- egysége, ha — amikor sok a munka ják, mit vár tőlük az ország. Sz. I. — a munkásőröknek men- Valóban tudják. És minniük kell gyakorlatra. Ma den bizonnyal éppen ez vívmár más a helyzet Tudatá- w számukra az elisme, , , , rést Helytállásuk a munkaban vannak a szervezet fon- han H ^inden esetben, ha tosságának. szükség van rájuk. Két éve, Sok oka lehet ennek. Ta- 1970 tavaszán, amikor kellett ott dolgoztak a gátaIflunKasOt aKnavetOMN gyakorlaton Haszontalan magyarázgatások A igazgatót egymás után három alkalommal hallgathattam végig az általa vezetett vállalat munkájáról. Először én kerestem fel, arról érdeklődve, hogy miért nem készítik azt a bizonyos cikket, amit a vásárlók az üzletekben olyannyira keresnek. Az igazgató sajnálkozott, hogy az olcsó termék a munkaerőhiány már-már elviselhetetlen szorítása miatt nem született meg, a vállalatnál 110 ember hiányzik. Bezzeg, ha betelne a létszám, egyik napról a másikra feltölthetnék a polcokat. Másodszor partnerével folyó üzleti beszélgetésnek lettem fül tanúja: tagadhatatlan, oroszlánként küzdött cége érdekeiért — hiszen forint, méghozzá nem kis összeg volt a tét. Azaz: mennyivel többért lehet eladni ugyanazt a terméket, amit tavaly, meg tavalyelőtt rendszeresen szállítottak. A munkaerőhiány itt is a legnyomósabb érvként szerepelt a „vállalat nehéz helyzetének" ecsetelésében. A harmadik találkozás sajtótájékoztatón történt. Igazgatónk kedvenc argumentuma azonban meglepő átváltozáson ment keresztül, amelyhez foghatót csak a békává varázsolt királyfi szokott megtenni a gyermekmesék végén. Íme: „Racionálisan csökkentettük létszámunkat, és így növekedett a termelékenység, gazdaságosabban dolgoztunk. Mindezt korszerű irányítási módszereinknek, és helyes döntéseinknek köszönhetjük." Tehát mégis vannak csodák, ráadásul a világ legszigorúbban materiális dolgaiban, mint a gazdasági életben. Vagy itt van például az építőipar. A kivitelező hibátlan komolyságú levélben jelenti: A lakóház elkészült, a műszaki átadás végett ekkor és ekkor jelenjen meg a beruházó. A tapasztaltabbja ilyenkor automatikusan kiállítja az átadás meghiúsulásáról szóló nyilatkozatát, mert tudja: az első készrejelentés után körülbelül az ötödiket talán elhiheti. Időben kifejezve: a szeptember 6-ra kitűzött műszaki átadás november végén létrejöhet. A helyzet ugyanez lakásgarancia és más „ügyféltől származó alkalmatlankodás" esetében. Az ipar ilyenkor a „bejáratás" (az elnevezés szakembertől való) módszereit alkalmazza. A tizedik emeleti lakás tulajdonosát a garanciális irodáról jóindulatúan elküldik Kovács 16. Lajos művezetőhöz, aki tágranyílt szemekkel lepődik meg, és passzolja Nagy VI. János nevű társához, mondván: a tetőbeázás csak oda tartozik. Az ügyfél így jár egyik mesterségtől a másikig, „bejáródik", megismeri az építővállalat fölépítését, s már magától rájön, hogy a szakipar melyik illetékesénél kell próbálkoznia. Addig viszont telik az idő — s ez mindennél fontosabb a küldözgetők számára. Hisz nekik beszámít a nyugdíjba. Ugye, hirtelen milyen sok analóg példa kívánkozik ide? Amikor egyszerűen mást mondanak nekünk, mint ami valóban van, magyarul: becsapnak bennünket. „Kérem, nézzen be egy hét múlva" — mondja az előadó, bár egészen biztosan tudja, hiába érdeklődik egy; két, sőt, négy hét múlva a vevő, akkor sem lesa bébielem, Porti cigaretta vagy más efféle. De ne bagatellizáljuk el a Janus-arcú információk ügyét. Mert a félrevezetésnél jóval többről van szó. Mintha gyakorlattá válna újabban, hogy az intézkedés, munka, döntés, szóval valamilyen mulaszthatatlan tevékenység helyett a dezinformálást választják. Kegyes hazugságoknak (saját maguknak valóban kegyes!) tulajdonítják, amellyel — s ez a legdöntőbb! — elodázhatják, esetleg végképp elkerülhetik a MUNKÁT. Lassan-lassan külön irodalma, terminustechnikusa, szókincse és értő szakembere lesz a magyarázkodás tudományának. Hány, jogi szempontból kifogástalan, ám a tényeket tekintve hamis levelet, feljegyzést. emlékeztetőt őriznek a vállalati dossziék! Napok, órák ezrei telnek el „tárgyalással", úgy, hogy a felek előre is nagyon jól tudják; semmi értelme a vitának, egyezkedésnek — csupán mindketten időt és pénzt kívánnak nyerni a formaságok révén. Mondom, az ilyesminek virágzó gyakorlata kezd nálunk lenni — hisz magyarázkodni, szofisztikával csűrni-csavarni a dolgot egyszerűbb, könnyebb, mint dolgozni. Nem tudom, a statisztikai adatszolgáltatási fegyelem, a félrevezető tények miatt hány vállalatot, felelőst büntettek meg manapság. Azt hiszem, nem sokat, talán senkit sem. És vajon hány magyarázatzsonglőrt vontak felelősségre a legközönségesebb félrevezetés miatt? Gondolom, őközülük nem sokat. Pedig ha jól megfontoljuk, még a törvény is előírja, hogy milyen magatartást kell tanúsítani szocialista szerveknek egymás között, és az állampolgárokkal — az ügyfelekkel, a vevőkkel, a megrendelőkkel — szemben. Érdemes tovább folytatni a gondolatot: valószínűleg azért nem lett szankciója mondjuk a „téves közlésnek", mert aki kapta, legtöbbször nem ellenőrizte. Vagy nem tiltakozott a törvény, a tisztesség, a közérdek nevében. A

z idei esztendő semmiképpen nem ígérkezik könnyűnek. Az utóbbi időben a parlamenttől nagygyűlések fórumáig mindenütt elhangzott: keményebben kell dolgozni, hogy utolérjük magunkat, megvalósíthassuk saját és társadalmi terveinket. Közismert tény: a kormány felülvizsgálta a költségvetést, egyes beruházásokat elnapoltunk, volt árváltozás. Gazdálkodásunkban a célszerűség, az ökonomikusság alapján jobban vigyázunk minden forintra — mert csak saját eredményeinktől függ boldogulásunk. S éppen ezért nem tűrhetjük már sem rövidebb, sem hosszabb távon a Janus-arcú információkat, a félrevezetés gyakorlatát. Nemcsak az őszinteség igénye, hanem anyagi érdekeink miatt sem! A teremtő munkára alkalmas időt halogatással, magyarázkodással elfecsérelni annyi, mint veszteséget okozni. Az pedig, akárhogy nézzük: bűn. Matkó István Amíg a takaró ér Mértéktartó gazdaságfejlesztés — Zárszámadás Gyálaréten Az első zárszámadási közgyűlést Csongrád megye több mint száz közös gazdasága közül a gyálarétiek tartották meg nagyon küzdelmes, de eredményes esztendőt hagyva maguk mögött. Jégverés, majd aszály sújtotta földjeiket, mégis búzából tizenhét, őszi árpálán az is, hogy a munkásőrök bizonyítottak az évek tésénél. kon, ott voltak Makó kiürísorán. Bizonyítottak a munkában, a gyárban és a rendkívüli események idején. Bebizonyították, hogy rájuk mindig és mindenhol lehet számítani. És itt ismét érMost ünnepelnek a munkásőrök, köszönti őket az ország. Köszöntik őket a gyárakban, üzemekben. Összejönnek a fehér asztalnál és már elevenednek az eltelt idő történetei. A kemény gyademes Piros László szavait korlatok vidám históriái is idézni- Büszkék vaevunk Mert őket nemcsak a fe8y" íaezni. BuszkeK vagyunk yer a kozos szervezet tartja munka söreinkre. Nagysze- összej kapcsolja egymáshoz, rűen helytállnak a termelő- hanem a közös munka, a munkában, és mindenütt, közös örömök, a nehéz gyaSoha nem akadt olyan fel- korlatok együtt töltött órái adat, hogy ne támaszkodhat- is. És mindezeken túl a néptunk volna rájuk. Olyan eset hez, a párthoz való hűség, Termékforgalom Az Országos Anyag- és Ár- beruházókkal, vállalkozókhivatal elnöke rendelkezést kai, akik az egyedi nagybeadott ld az 1972. évi ter- ruházásokhoz és fejlesztési mékforgalomról. Ennek sza- kölcsönnel támogatott berubályai lényegében a tavalyi- házásokhoz akarnak különval azonosak. Az áruk túl- féle termékeket rendelni, frz nyomó többségét továbbra is ilyen beruházások vállalkokorlátozás nélkül adhatják- zói azonban csak akkor kövehetik az arra illetékes vál- vetelhetik a szerződés meglalatok, magánjogi szerződé- kötését, ha őket magukat is sekben önállóan dönthetnek szerződés kötelezi a beruhávásárlásról, értékesítésről. zással kapcsolatos munkákra. Néhány, a népgazdaság Az idén egyébként csupán számára különösen fontos te- a hús tartozik központi gazrüieten — a korábbiakhoz dálkodás alá, vagyis közponhasonlóan — továbbra is kötilag csak ennél a cikknél ból huszonkét, kukoricából gyonát s az egy tagra jutó huszonhárom, takarmányré- átlagjövedelem eléri a 23 pából háromszázötven má- ezer forintot. Ehhez járul zsás holdankénti termést ta- még a háztájiból eredő bekarítottak be. vétel. A tízórás munkanapA tegnapi, csütörtöki zár- ra es° átlagkereset valamiszámadási közgyűlésen Csor- vel több a megelőző évinél, ba Mihály elnök beszámo- kilencvennyolc forint. lójában hangsúlyozta: az A kis szövetkezet arról ezerholdas, százhuszonkét sem feledkezett meg, hogy tagú közösség következetesen ügyelt arra, hogy ne vigyék túlzásba a beruházásokat, addig nyújtózkodlegjobban dolgozó tagjait országjáró kirándulásra vigye. A gazdaság stabilitását tanúsítja, hogy a közjanak, amíg a takaró ér. sé§ Szegeddel határos, a Erejükhöz mérten fejlesz- tagokat azonban nem csátették a szövetkezetet. 2 mii- bította el a város. A Komiió 300 ezer forint költség- szomol Tsz-t huszonegy éve gel szarvasmarhatelepet épi- fiatalok alakították, s őkallettek, amelyet több mint 1 kotják ma is a törzsgárdát, millió forint értékben vá- A szövetkezet vezetői azon sárolt üszőállománnyal né- fáradoznak, hogy téli kerepesitettek be. Ezenkívül seti lehetőséget nyújtsanak a lánctalpas traktort, mun- tagságnak. Az első ilyen lékagépekel vettek és minden Pés a Szövetkezetek Csongfontos feladattal, a mély- rád megyei Értékesítő Közszántással ls idejében vé- pontjával kötött megállapogeztek. Mértéktartó, terv- dás vöröshagyma tisztításátelezővé teszi a rendelkezés ... . _ , ,. a szállítási szerződések meg- határozzák meg, hogy a kükötését. A szállító köteles lönböző vállalatok mennyit I szerű gazdálkodással gyara- raszerződést kötni azokkal a kapjanak. ipították a szövetkezet v»C. &