Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

TABARNAP, 1971- DECEMBER 12. 3 Felhívás a magyar ifjúsághoz (folytatás az 1. oldalról.) gádokat és törekedjetek a szocialista brigádcím elnyerésére, induljatok a kiváló íiatal szakmunkás, technikus, mérnök és közgazdász címekért megrendezendő versenyeken, a szakma ifjú mestere mozgalom keretében, tegyetek szert nagyobb szaktudásra. Vállaljatok feladatokat az blefinprogram teljesítéséért, a számítástechnika eredményes alkalmazásáért és széles körű elterjesztéséért; segítsétek a fiatalok fejlődését előbbre vivő oktatási, szociális és kulturális létesítmények felépítéséért kibontakozó KISZ-védnökséget; cselekvően járuljatok hozzá folyamatban levő védnökségeink sikeres befejezéséhez. Vegyetek részt lakóhelyetek, a főváros, a megye, a város, a község fejlődését segítő társadalmi akciókban. Értessük meg társainkkal, hogy a IV. ötéves terv végrehajtásában mindannyian érdekeltek vagyunk. Eredményeink elsősorban a mi létünket teszik majd szebbé, a műszaki, technikai fejlődés a mi munkánkat teszi könnyebbé. Ha teljes szívvel, igaz hittel, fiatalos odaadással oldjátok meg feladataitokat, egész népünket, ifjúságunkat és személy szerint magatokat is gazdagítjátok. Fejlesszük szakmai és általános műveltségünket! Napjainkban — mindenekelőtt a társadalmi és a kibontakozó tudományostechnikai forradalom következtében — az ifjúság kötelességévé vált a tanulás. Az iskola egész életünk, jövőnk megalapozója, amely útravalót ad ahhoz, hogy értékünknek megfelelően találjunk helyet a társadalomban. Nincs és nem JS lesz befejezett tudás. Az új felfedezések gyorsuló tempóban alakitjáik * át munkánkat, életünket A XX. század utolsó harmadában élő embernek, aki a közelgő ezredforduló után is meg akarja állni a helyét, gondolkodásában, felkészültségében lépést kell tartania a követelményekkel, minden magyar fiatal törekedjék arra, hogy sokoldalúan képzett, a világ dolgait értő és irántuk lankadatlanul érdeklődő, az új alkalmazására következetesen felkészülő felnőtté váljék. Ezek érdekében vállaljunk részt közoktatási rendszerünk korszerűsítéséből, segítsük az általános és középiskolai kollégiumok hálózatának bővítését, a tanyai iskolák fejlesztését. Segítsük az iskolákat abban, hogy csökkenjenek azok a különbségek. amelyek a munkás, paraszt szülők és a szellemi dolgozók gyermekei képességeinek kibontakoztatásában fennállnak. Éljünk igényesebben és egészségesebben! Hazánkban, amikor a gazdaságot fejlesztjük, a megnövekedett tudásanyag elsajátításán és a tudományostechnikai forradalom kibontakoztatásán fáradozunk, tulajdonképpen a szocialista embereszmények megvalósításáért munkálkodunk. Legfontosabb tennivalónk hozzájárulni rendszerünk humanizmusának, demokratizmusának fejlesztéséhez, a szocialista erkölcs következetes érvényesítése, az egyes emberek, a kisebb közösségek életmódjának, életfelfogásának szocialista átalakítása érdekében. Váljunk közösségi emberekké, a társadalmi viszonyokat javító, cselekvő, a jogokat a kötelességéket ismerő állampolgárokká. Legyünk őszinte és szókimondó emberek, akik elítélik az, önzést, a harácsolást az egoizmust, a közömbösséget, akik szóval és tettel küzdenek a burzsoá nézetek ellen, s tudatosan készülnek a közéletben is feladatvállalásra. Álljunk szorosabban azok mellé, akik fórumainkon az igaz ügyért szállnak síkra! Fejlesszük erős akarattal emberi értékeinket. jellemünket, ^magatartásunkat, és a közösségért fáradozva, a közösséget szolgálva építsük a jövő szocialista társadalmát. Az is hozzátartozik az igényes élethez, hogy felfedezzük a másokért, a szűkebb hazáért és az egész népünkért végzett munka örömét, jóleső fáradtságát, amely maradandó élménnyel ajándékozhat meg mindnyájunkat. Munkában és tanulásban, szabad időnk hasznosításában egyaránt legyünk igényesebbek önmagunkkal és környezetünkkel szemben. Tegyük mindannyiunk mozgalmává a sportot és a természet j árást. Tegyünk többet a szocializmus világméretű győzelméért! Társadalomformáló céljaink megvalósításával nemzeti felemelkedésünk ügyét, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatását szolgáljuk, saját életünket tesszük szebbé, gazdagabbá és egyúttal így járulunk hozzá a legtevékenyebben a munkásosztály nemzetközi ügyének előrehaladásához is. A szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmussal alkot egészet, s nekünk mindkettő próbáján helyt kell állnunk. Kísérjük figyelemmel, ismerjük meg a testvéri szocialista országok, köztük elsősorban a Szovjetunió népeinek, ifjúságának életét. Legyen személyes meggyőződésünk és közös- állásfoglalásunk, hogy minden igazságos ügyért küzdő nép oldalán ott a helyünk. Lankadatlan hittel és határozottsággal szálljunk síkra Vietnam és egész Indokína békéjéért, és munkával is vegyük ki részünket szövetségünk internacionalista vállalásainak teljesítéséből. Leplezzük le a nemzetközi imperializmus mesterkedéseit, melyek veszélyeztetik Európa és a világ békéjét, biztonságát, Támogassuk a magyar és a nemzetközi békemozgalom, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának akcióit, kezdeményezéseit. Létérdekünk, hogy a világ minden részében elnémuljanak a fegyverek és örökre száműzzék a népek életéből a háborút. Szocialista társadalmunk fejlődése, pártunk következetes ifjúságpolitikája, a szocialista világrendszer erősödése kedvező feltételeket teremt munkánkhoz, a társadalomban és a KISZ-ben előttünk álló feladatok megoldásához. .A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ezentúl még több erőfeszítést tesz azért, hogy ellássa a magyar ifjúság szocialista szelllemű nevelésében, mozgósításában, politikai, társadalmi'és szociális érdekvédelmében felelősségteljes feladatait. Éljünk a forradalmi munkás-paraszt kormány megtisztelő felkérésével, vegyünk részt tevékenyen az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzésében. Kongresszusunk is meggyőződött arról, hogy a KISZ ereje ' abban az eleven kapcsolatban rejlik, amely szövetséségünket a fiatalok igényeihez, tenniakarásához fűzi. Szervezeteinkben olyan tevékenységet akarunk kialakítani. amely a KISZ tagjainak és a hozzájuk kapcsolódó szervezeten kívüli fiataloknak az ifjúsági közösségi munka több élményét adja. Most újra a tetteken a sor. Nekünk, ifjúkommunistáknak, magyar fiataloknak kell újabb és újabb sikerekkel válaszolnunk, pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk bizalmára, gondoskodására. Ügy éljünk, dolgozzunk, úgy teljesítsük kötelezettségeinket, hogy méltók legyünk jelenünkhöz és a jövő társadalmához. Hívunk és várunk benneteket: jobb munkával, nagyobb tudással legyetek küzdötársaink a szocialista Magyarország megteremtésében. zelfoghatóbb adatokkal is illusztrálni: a fogyasztói árkiegészítés arányait jellemzi, hogy a sertéshús 4<}. a marhahús 64, a tej 65, a vaj 71 százalékos dotác'ót kap. Csupán az idén mintegy 500 millió forinttal terhelte a költségvetést a városi közlekedés támogatása. (Jellemző, hogy a budapesti metró sem működhetne csupán az árbevételeiből, amely hozzávetőleg évi 20 millió; ehhez még évenként 200 milliós támogatás járul.) Ami a támogatáspolitika termelesi oldalát illeti, erről sem lehet egyértelmű, mindenre azonosan érvényes megállapításokat termi; itt is jócskán akad nélkülözhe-, tetlennek minősíthető dotáció, mégis: ez az a gazdálkodási terület, ahol a központi támogatások fokozatos, de határozott átértékelésre szorulnak. Ami a jelenleg érvényes termelési-támogatási rendszert illeti, létezését-működését kialakulásának körülményei indokolják. A mai gazdaságirányítás bevezetésekor ugyanis — elsősorban társadalompolitikai okokból —, központi támogatásokkal. úgynevezett pénzügyi hidakkal szükségképp ellensúlyozni kellett a vállalatok korábbról felhalmozódó különbségeinek következményeit, magyarán azt. nehogy a jobb. illetve a rosszabb eszközellátottságú vállalatok jövedelmi arányai elviselhetetlen mértékben elszakadjanak egymástól. Egyszerűbben: arról volt szó akkor, hogv a gyengébb, hátrányosabb körülmények között gazdálkodó, s akár objektív okokból, akár hibák következményeként, nem nyereségesen működő vállalatok számára időt, türelmi szakaszt adjanak. Ne folytassuk elvont általánosságban eszmefuttatásunkat, nem árt bemutatnunk mindezt a tények tükrében is. Nos. 1968 és 1970 között a központi támogatások növekedési üteme rendkívül gyors — 124 százalékos — volt, s arányait az szemlélteti, hogy a termelési támogatásoknak a vállalati össznyereséghez viszonyított hányada átlagosan mintegy 60 százalékos. Magyarán ez az arány azt jelenti, hogy a nyereség a munkával előállított érték, hozzávetőleg 60 százalékát a központi forrásokból visszainjekciózzák támogatások formájában a termelésbe, ez Pedig nagy. mértékben elmossa a jók és a gyengék, a törekvők és a gondolatnélküliek, az eredményesen és a rosszul gazdálkodók különbségeit. Sőt. mi több — s ezzel nem art kiegészíteni ez iménti sort — a támogatások aránya elmossa a különbséget a szerencsés és a nem szerencsés adottságok közepette gazdálkodók között is, márpedig a gazdaságban aligha szabad szavazni ilyen fogalmakról csupán morális alapon; itt a pénz, a közösség által előállított érték dominál, ennek kell meghatároznia, mit érdertnes támogatni és mit nem, mi az. amire indokoltan fordítunk dotációt, mi az, amire — átmenetileg bár —, de célszerűtlenül. feleslegesen. VOLTAKÉPPEN ez a háttere annak a világosan, egyértelműen fogalmazott mondatnak, amelv Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének referátumában olvasható a gazdasági vezetők aktívaüléséről szóló sajtótudósításokban: ..Következetesebbé tesszük támogatási rendszerünket atekintetben. hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben, csak ezért, hogy elkerüljék vagy elodázzák a termelés struktúráiénak átalakítását, illetve az üzem esetleges megszüntetését." TÁBORI ANDRÁS ffeÉtík j^Bn l ffi fj&jl wlB MBS&M mm T 0 WBax w ! Iéép l fljHHH Ilii 11 H Isi 1 : Plt , „ íjgSSH ; ; I ' 5 WmmXm Ha' ^ — A hiúság milliói ifig A rendőrtiszt tehetetlenül vonít vállat. — Ez kérem, nem bűncselekmény. Nincs rá paragrafus. Egyszer én is összeszedtem vagy tíz elutasított újítás dokumentációját. Megvizsgáltattam egy szakértővel. A tíz közül kettőnél a szája is elállt. Azt mondta: milliós hasznokat hozhatna. A többit már precízebben minősítette. Általában százezrek körül volt a feltételezett haszon újításonként. De hát azokat is elutasították, kedik! Minden vállalatnak jogában áll visszautasítani vagy elfogadni az újítást A tech nikus fiatal ember. A PRÖBÁLi KOZÁS Nemrég érettségizett. Két éve dolgozik a gyárban. Közben levelezőn végzi az egyetemet — Fél éve dolgozhattam itt, amikor eszembe jutott. Nagyon egyszerű az egész. Egy kis kiegészítés a legfontosabb gyártmányunkhoz. Eszembe jutott, hogy azzal sokkal többet tudna. Sokát törtem rajta a fejem, de hát drága az ilyesmi. Egyszer aztán, vagy fél év múlva rájöttem a megoldásra. Kis, egyszerű szerkezet, és kétszer annyit, tudna az a gyártmány. Ezer forintba, ha kerülne darabonként. Az. pedig harmincegynéhányezer forintos eladási árnál nem sokat számít. — Szóltam egy fiatal mérnök srácnak, akivel jóban voltunk. Nagyon belelkesedett a gondolatra. Nem csoda! Export, versenyképesség így tovább. Nekünk is csak hozna valamit a konyhára. Nekiálltunk, ö pontosan kiszámolt, méretezett mindent, aztán megcsináltuk a komplett dokumentációt. Nem volt sok az egész, hiszen a szerkezet maga nagyon egyszerű. Amikor a főnöknek megmutattuk, csak hümmögött. Azt mondta: ezt még meg kell beszélni. Elkérte tőlünk az anyagot. Hosszú ideig odavolt. Egy hét múlva rákérdeztünk. Azt mondta: várjunk. Még megnézetik egy szakértővel, majd azután döntenek. Így telt az idő. Egyszer aztán, vagy három hét múlva, visszaadta nekünk a rajzokat, azzal, hogy nem kell az újításunk. — A szakértő nem tartotta jónak? — kérdeztem. — De, csakhogy ... Aztán még sokmindent mondott, amire már oda se figyeltem. — Na-, gyon el voltunk keseredve. Napok, hetek múlva is fúrta a dolog az oldalunkat. Aztán úgy Voltam vele: ott egye a fene, ez van. Egyszer aztán a mérnök srác kezdett el piszkálni. Próbáljuk még valahol másutt! — Nem nagyon tetszett a gondolat. Nem volt kedvem újra nekikezdeni. Untam az egészet, azt se bírtam, ha eszembe juttatják. De a srác csak erősködött: csináljuk meg, csináljuk meg! Végül mondtam neki, hogy csak csinálja, ha kedve tartja, de engem hagyjon ki belőle. — A pénzből is? — kérdezte. Hát abból azért mégse. De magában a buliban semmi kedvem nem volt részt venni. Aztán végül dűlőre jutottunk. Megállapodtunk, hogy az újítás csak az ő neve alatt fut majd. Irtunk egy papírt is — csak úgy játékból mentem bele —, hogy ha sikerül az ügy, a pénz felét én kapom meg. A. srác elkezdte az utánjárást. Kivette a szabadságát, Pestre ment. Ott valami kátéeszben vezető a nagybátyja. Aztán vagy három hét múlva hallottam, hogy a munkakönyvét is kikérte. Felmondott. Jó ideig nem hallottam róla semmit. — Vagy negyed éve hívattak. A főmérnök azt mondta, hogy el kell mennem egy Pest környéki kátéeszbe. Az egyik gyártmányukat kell megnéznem. Be fogjuk építeni az egyik cuccunkba, nézzem meg közelről. Mert én leszek majd a kivitelezés irányítója. — A kátéeszben ő fogadott, mármint a mérnök srác. Persze, a közös szerkentyűnkről volt szó. Tőlük, a szövetkezettől fogjuk vásárolni, aztán mi beépítjük. Ügy nyolcezer-néhányszázért adják darabját. — A srác nagyon rendes volt. örült nekem. Elvitt konyakozni, vacsorázni. Azt is mondta: jöjjek át hozzájuk. a szövetkezetbe. Pestre, lakás nélkül? Eszem ágában sincs. De azért jól elbeszélgettünk. Elmondta, hogy ez most már nem újítás. Sikerült szabadalmaztatniuk. Találmány. Azt mondta: bolond vagyok, hogy nem megyek fel hozzájuk, de hát: én tudom. Mondom, rendes volt a srác. Jót beszélgettünk. Igaz pénzről nem szólt egy szói sem. Én se. — Pár hónap múlva itthon elkezdték pedzeni, ahogy hallottam: sok a megrendelés, a szövetkezet csak kevés ilyen szerkezetet tud szállítani. Végül éppen pár napja megvették a gyártási jogot. Lehet, hogv rosszul tudom, de olyasmit hallottam, hogy majdnem félmilliót fizettek érte. Mostmár mi készítjük majd a szerkezetet. — Én persze bölcsen tartom a számat. Nem szólok senkinek se arról, hogy ezt rögtön, tőlünk és tizedanynyiért is megkaphatták volna. Azt sem tudom, magának miért mondtam el. Remélem, nem jár el a szája itt a cégnél. Még csak az kellene, hogy itt védangyalomul szegődjön. — Különben azért én is sokat törtem a fejem a dolgon. Hogy akkor, elöször miért nem fogadták el. Mostanáig se tudtam rájönni. Először a hiúságra gondoltam. Arra, hogy félnek. Attól, hogy az ő főnökeik látják: egy technikus kitalál valamit, a főmérnök meg nem. De amikor milliókról van szó, aligha lehet hiúnak lenni. Legalábbis azt hiszem. Hiszen az ő zsebüket is érinti a játék. Vagy a félelem a felelősségtől, a ráfizetéstől? Ez lenne az ok? Nem tudom. De hát végülis ők döntenek, és joguk van dönteni. Azt hiszem. Szávay István A LEMONDÁS Közéleti napló CZINEGE LAJOS HAZAÉRKEZETT AUSZTRIÁBÓL Pénteken a keso esti órákban hazaérkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter Ausztriából, ahol Kari Lütgendorf dandártábornoknak, az Osztrák Köztársaság szövetségi hadügyminiszterének meghívására tett nem hivatalos látogatást. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS ÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ti LÉSE Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szombaton a Parlamentben — dr. Pesta László elnöklésével — ülést tartott és megtárgyalta az egészségA törvény erről nem intézügyi tárca 1972. évi költségvetésének javaslatát. Az ülésen reszt vett dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes és Polyák János, az országgyűlés jegyzője is. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szombati ülésén megvitatta az 1972. évre szóló állami költségvetés tervezetének a mezőgazdasági tárcára vonatkozó fejezeteit. A tanácskózáson, amelyet dr. Bélák Sándor, a bizottság elnöke vezetett, részt vjett dr Beresztóczv Miklós, az országgyűlés alelnöke és a bizottság tagjain kívül számos meghívott szakember is. M AG Y AR—S ZOVJET IPARI EGYEZMÉNY Szombaton dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és K. N. Rudnyev, a Szovjetunió automatizálási és műszeripari minisztere gyártásszakosítási egyezményeket írt alá Budapesten. i