Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-10 / 291. szám

PfiNTER, 1971. DECEMBER 10. Válaszfék, minőség A pult két oldalán — A Komplett Ruházati Vállalat tevékenységéről A Komplett Ruházati Vál- ben jelentős összeget költöt- szereznie stb. A ma már gé­tek felújítására. Annak előt- pesíthető adminisztráció en te évi 9—10 millió volt a for- nél a vállalatnál 30 százalé­galma, most 18 millió. Pici kos. Az adott viszonyokhoz az üzlet, kicsi a raktára. képest közepes, más színvo­nalhoz mérve gyenge. Tíz új — nem is a legmodernebb — pénztárgép vásárlása elvinné fejlesztési alapjának jelentős részét. Nagyobb készlet Nem a kérkedés, hanem a lalat legrosszabb eladója is a legeslegjobb kiszolgálást, udvarias bánásmódot köve­teli magának, ha egy másik üzletben ő a vásárló. — Ez így van, de azért •>J ' I • mégse személyeskedjünk - KelOaUl 3 CSIZITia hárította el a feltételezést Telkes György igazgató, aki, A kereskedelmi „norma" ha már a témánál tartót- szerint a ruházati üzletek­tunk, kijelentette: — Nálunk ben az egy négyzetméterre megbecsülés, tisztelet illeti a eső forgalom évente 45—50 pultok mögött dolgozókat, ezer forint. Az eladótérre ju­akik nap mint nap kapcso- tó forgalom pedig 85—90 „ KMrK„,„_ ,._.._.„ „ latban vannak a vásárlók- ezer forint. A Komplett Ru- nLXntolteáam^dX Tel­kal. Többségükben igenis házati Vállalat esetében az amikor kije­megvan bennük az a sokat első összeg 71, a második pe- lenteur hoev vállalata hangoztatott kereskedői vé- dig 14o ezer forint. A szem- nTnSilea stabil fizető- és na. Az utánpótlás bevált mel látható zsúfoltságot szá- Sftelkf^« S ennek a 8tabi­módszerének is az intézmé- zalékban is kifejezhetnők. de ,i Asnak felel mel általában zésT tekkTnriükdÖSain^UlÓekzéPa attólflmég ™™ J ^ZT SSTtaPt kS^SS szakma is elnőiesedik.' Izer! Lm Ha SS ^ STSf v£S ződéskötéskor húsz lányra ennél a váltalatnál a készle- fpaf hogy e^es főíeg ú ha jut egy fiu, pedig van- tek növekedését, akkor 1969- ékeknél a vEáríó Lebéhez nak olyan üzleteink ésmun- hez viszonyítva 1970-ben 7,5 Lérten^^ mes-meguL^ak az feS^lérüakLa'^nak százalékkak « S^K^E^SS™ fejezetten férfiakra varnak. _ ugyancsak 1969-hez mér- szólva. >iNagyobb az ármoz­UAm, - 'Híz. ve — 3 százalékkal. A telke- gás". A 906 forintos szinte­HOgy SZalllt reskedelmi üzletpolitikai tikus ballonkabát például ­irányelveknek tehát megfe- olasz ballon elnevezéssel — lel ez esetben a raktárak fel- 1340 forintra ugrott. Termé­dZ, ipar. töltése, a készletek növelése. szetesen az is igaz, hogy a A mennyiség jó, elegendő, női harisnyák, harisnyanad­Ilyen bevezető után tér- csakhogy az igenyek mégis rágok, férfiöltönyök ára le­tünk rá a tulajdonképpeni beleszólnak a választékba. A fe^ tendált. A vásárlók ré­lényegre, a Komplett Ruhá- választék szűk voltáért a ke- gen rájöttek arra a „trükk­zati Vállalat házatájára reskedelem is felelős, noha re>.( hogy ugyanazt á'z árut olyan értelemben: sok eset- megrendelését minden eset- lényegtelen módosítással drá­ben miért nem azt az árut ben felmérés előzi meg. Kér- gabban árusítják, bocsátják kapja árban, méretben, szín- dés persze: ez a felmérés útjukra a gyártó cégek. A ben és minőségben a vásár- eléggé alapos-e? Kiterjed-e a kereskedelem állítólag ez el­ló, amit szeretne? A kérdés várható keresletre — szín- ien nern fehet semmit. Azt összefügg azzal, hogy adott ben, fazonban, minőségben megteheti, ahogy például eb­cikkek esetében hosszú idő stb. Arra még senki sem ben az évben is a Komplett telik el a megrendeléstől a vállalkozott — pedig itt van Ruházati Vállalat, hogy sa­szállításig. Ez, sajnos, régi a titok „nyitja" —, hogy ját hatáskörben, kockázati „rákfenéje" az iparnak, szen- mekkora legven az a kész- a]apja felhasználásával, más­vedője pedig a kereskedelem let, adott esetben az a skála, részt időszakok leiártával és a vásárló. Álljon itt egy amelyen egyaránt jól játsz- szeZonok végén 6 millió 217 példa a sok közül. A Minő- hat a kereskedelem és a vá' ségi Cipőgyártól Budapesten sárló ls. nyári, nyitott cipőket rendelt Jól emlékszünk még ta az idén a Komplett. S mit valyra, amikor „befüröd szállítottak neki először? tek" általában a női csíz- sebbet mint korábban Olyan lábbeliket, amelyeket mákkal, s végül nem győz- Tavalv 94 milliós árúkész­ösz elején szokás felvenni, ték azokat olcsóbban adni. )ettel állt vásárlói rendelke­Ez volt éppen a munkasza- De a tandíj mintha nem lett zésére a Komnlett Ruházati lagon. Eszi, nem eszi a ke- volna elegendő, mert bőr fel- vállalat december első felé­reskedelem, ezt kapta elő- sőrészű csizmából most sincs ben. Az idén ez a készlet 104 szór, és majd sokkal utána a választék, azaz csak egyfaj- millió. S év végéig mintegv nyári cipőket. tát kínálnak a vásárlóknak, p0 mtmó forint értékű árut Szegeden, Makón, Hódme- ameddig a készlet tart. Sem kapnak még üzWei. zővasárhelyen és Mindszen- a kereskedelem, sem az ipar 1en összesen 56 üzlete van a bizonyára nem tudott produ­Komplett Ruházati Vállalat- kálni olyan állítólagos fel­nak. A forgalomnak mintegy mérést, miszerint 1971 vé­52 szazaléka Szegedre tevő- gén, 1972-ben a női csizma dik, az üzlethálózatnak pe- megszűnik divatcikk lenni. A dig a fele felel meg a mai kérdés most már nagyon követelményeknek, ha az el- egyszerű: miért nem tudunk adóteret és a raktározást lépést tartani az igényekkel vesszük tekintetbe. A szólás- ha úgy tetszik, a divattal? mendás szerint az impozáns, Az elégtelen áruválaszték az első látásra megkapó űz- okául tehát nyilvánvalóan letben egyszeriben jobban nem róható fel a raktározási érzi magát a vásárló. Tegyük probléma, esetleg csak átté­hozzá: az eladó is. Egyszerű telesen. A fejlesztési alap pszichológiai hatás ez, de nyújtotta lehetőségekkel min­olyan hatásos, mint az iga- den vállalat úgy él, ahogv a zán jó reklám. A Komplett legjobban tud. A Komplett hálózatából emeljük ki egy Ruházati Vállalat évi 4 mil­pjllanatra a szegedi Hófe- lióból rendezkedik be. Ebből hérke gyermekruházati bol- kell korszerűsítenie üzlethó­tot, a Kárász utcában. 1967- lózatát, pénztárgépeket be­ezer forint értékben csök­kentette árait. Másrészt újabb áruk beszerzésénél több mint félmillióval fizetett ki keve­Lődl Ferenc Itt a sarkvidéki levegő Már a szerdai időjárás is sejtette a változást, amely csütörtökre virradóra be is következett. Az éjjel sok helyen fagyott, elsősorban a déli országrészekben hava­zott, hózáporok követték egymást. A hideg sarkvidé­ki levegő betörése, akárcsak novemberben, most is egyik óráról a másikra Ismét té­liesre fordította az időjárást, a hőmérséklet 10 fokos zu­hanása véget vetett a kelle­mes, szinte tavaszias időnek. Erős, helyenként viharos szelet, havazást. A KPM hó­ügyelete csütörtökön arról számolt be, hogy Veszprém közvetlen környékén néhány egészen alsórendű útvonalon az erős szél és a havazás helyenként 30 centiméteres úgynevezett átfúvásokat oko­zott. A főútvonalak, az ösz­szekötő utak az ország egész területén járhatók, ahol azon­ban esett a hó, ott síkosak az utak. Az érintett útügyi igazgatóságok készenléti szol­gálata megkezdte a védeke­zést, sózzák, homokozzák az utakat. A meteorológiai állomás Szegeden és környékén szer­dáról csütörtökre virradóra 6 centinjéter vastagságú hóré­teget mért a megfigyelő he­lyeken. Ennek a csapadék­mennyisége 2,8 milliméter. A hideg fokozódik. Avatás 99 Gázkitörése-ankét A mélyművelésű Mecseki Szénbányáknál sok gondot okozó, alattomosan támadó természeti veszély a gázkitö­rés. A küzdelem ellen há­szakemberel, köztük dr. Szir­tes Lajos kandidátus, a ku­tatási osztály vezetője, dr. Masszi Dénes geofizikus mérnök. Az ankét a kutatá­romnegyed évszázados múlt- sok egy fontos megállapítá­Külföldi vendégek szegedi kuituráiis intézményekben A Művelődésügyi Minisz- Háromtagú bolgár delegá­térium vendégeként tartóz- ció is érkezett tegnap Sze­kodik Magyarországon az gedre Szpasz Gergovnak, a az oktatási szakemberekből Szófia Pressz főszerkesztőjé álló háromtagú román kül- nek vezetésével. A Magyar döttság, mely tegnap Szeged- Újságírók Országos Szövet­re látogatott. Vilcu Pompi- ségének hazánkban tartóz­iiut, a Román Oktatásügyi kodó vendégei szegedi útjuV Minisztérium közoktatási fő- során ellátogattak a Délma­osztályának helyettes vezető- gyarország szerkesztőségébe jét, dr. Radu Nicolaet, a bu- a szabadtéri játékok igazga. karesti továbbképző Intézet tóságára, ahol Kovács Jó­docensét és Izsák Ferencet, zsef, a városi tanács műve­Kovászna megye főtanfűi- lődésügyi osztályának veze­ügyelőjét a szegedi városi tője és Radnóti Tamás, a tanács művelődésügyi osztá­lyán Kovács József osztály­vezető fogadta, és tájékoz­tatta a szegedi iskolák mun­kájáról, az aktuális diákszo­szegedi fesztivál intézó bizottságának titkára adót: tájékoztatót a város művé­szeti életéről, majd a Játé kok színhelyén Vastagh At­ra tekint vissza, s az esetek száma ez Idő alatt több mint félezerre szaporodott. A ki­törések elleni küzdelem so­kat fejlődött. Míg a század­forduló idején főleg francia és belga tapasztalatokat hasznosítottak, az ötvenes évek végétől a pécsi bányá­szok adtak újat a világnak. Oj védekezési eljárásokat sával foglalkozott, amely szerint a geológiai zavargá­soknak meghatározó szere­pük van a gázkitörés létre­jöttében. Ebből következik a feladat, hogy pontosan is­merjék és el tudják különí­teni egymástól a geológiai zavargásokban a rétegeket. A geofizikai módszerek alkal­masak erre, s a probléma fejlesztettek ki, melyeket szá- megoldására hároméves prog mos ország bányászata, töb- ramot dolgoztak ki. ciális kérdésekről. A román tila főszcenikus kalauzolta a küldöttség a Tömörkény Ist- vendégeket. A bolgár újság­ván Gimnázium és Művé- írók délután a múzeumban Sv^kÖSffmtkSE Győző A román küldöttség tegnap lyettes vendégei voltak, es­esle utazott el Szegedről. te visszautaztak Budapestre. bek között a Szovjetunió, Belgium, Bulgária, Francia­ország gázkltörésveszéllyel küzdő szénbányászata ls át­vett. Ezen új nagy sikerű módszerek az előzetes anyag­kivétellel végzett feszültség­csökkentésen alapulnak. Az új módszerek bevezetése és az ezgkkel szerzett eredmé­nyek a pécsi bányászkutató­Kat a gázkitörések elleni küzdelem nemzetközi élvo­nalába állította. Ennek tulaj­donítható, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság szénb'ziú'sága két évvel ez­előtt ite „•'tóttá e témával "oglalkozó nemzetközi ta­nácskozását, amelynek házi­gazdája a Mecseki Szénbá­nya volt. Csütörtökön Pécsett, a Tudomány és Technika Há­zában rendezett ankéton szá­moltak be a téma vezető A geofizikusok célja, hogy a geológiai zavargások, illet­ve a gázelőfordulás helyének ismeretében csak azokon a helyeken alkalmazzák az igen költséges és sok időt felemésztő védekezést, ahol és amilyen mértékben arra valóban szükség van, a biz­tonság és a te'enlevö szénva­gyon indokolja. Hétköznapok Kiütötték Shakespeare-t Többször szóvá tettük a szegedi filmszínházak mű­sorpolitikáját. Valahány­szor szóvá tettük, tudtuk, a szegedi mozik program­ját nem itt, hanem a vá­sárhelyi központban terve­zik. Hogy a baklövésekért kl az illetékes — ne fir­tassuk. Csupán a legfris­sebb adalék az elmúlt hét „szocialista műsorpolitiká­járól": A kalóz menyasszonya című „merész, sikamlós" francia filmet december 2 és 8 között vetítette a Vö­rös Csillag mozi, napi két, vasárnap természetesen há­rom előadásban, kizárólag 18 éven felülleknek. A nagy közönségsikerből részt kért a Szabadság mo­zi is, mely esti közönsé­gét szintén a pikáns meny­asszony bájaiban engedte gyönyörködni. Azokon az estéken, amikor délután, hétfőtől szerdájg, az utób­bi évek egyik legnagyobb várakozással kísért mű­vészfilmjét, Konzincev Lear királyát tűzték mű­sorra. így szűk egy hét le­forgása alatt A kalóz meny­asszonyát összesen tizen­nyolcszor, a Kozincev-fil­met mindössze háromszor játszották — s ráadásul ez utóbbit délutánonként, hol­ott röpke kalkuláció ele­gendő lehet belátni, a Lear király publikuma fél 4-kor még általában dol­gozik, csak este 7-től me­hetne moziba. A menvasz­szony tehát kiütötte Shakespeare-t, a nemes versenynek még a feltéte­leit is egyenlőtlenre szab­ták. Vagy a műsorpolitika eme kalózkodásai is a be­vétellel, a kassza szem­pontjaival magyarázhatók csupán? Aligha. N. L Már megint? Az ember csaknem na­ponta hall olyan híreket, hogy ennek vagy annak az árunak változott az ára. Ha olcsóbb lett — öles betűk­kel hirdetik. De ami szép csendesen, alattomosan kú­szik felfelé, arról nem be­szélünk? Tíz-húsz fillérrel drágáb­bak a cukrászsütemények. Senki nem szólt róla, s ha utánaszámolunk, tulajdon­képpen apróságról van szó. S ha rákérdezünk, tökéle­tes a magyarázat, nincs az a háziasszony, aki meg ne értené: télen drágább a tojás, azok a sütemények, amelyekhez tojást használ­nak, nyilván valamelyest drágábban állíthatók elő. A vendéglátóipar készségesen elmondja: a süteményára­kat 1,40-es tojással kalku­lálták, s most 1,70-ért tud­nak csak tojást venni. Aki tehát japántortát akar ven­ni például, az 15—20 fillér­rel többet fizet. Többet fi­zetünk a fodrásznál is, de a vendég restell utánanéz­ni a számlának, szól hát a Délmagyarországnak: tu­dunk-e róla? Miért nem szólunk róla? Áremelke­dés, áremelkedés! — jelez a vészcsengő. És mitől van az áremelkedés? Pontos a magyarázat ismét: nem a munkadíjat emelték (őszin­tén szólva ez nem lenne pedig csoda, hiszen talán a világon sehol nem olyan olcsó a hajvágás, vagy a hajberakás, mint nálunk!), hanem a fodrászmunkák színvonalát jobb alapanya­gokkal akarják biztosítani Honnat szerzik a jobb alapanyagokat? Külföldről. Aki nem szereti, hogy az első mosás után ismét szür­ke szépen festett haja, nyil­ván megfizeti azt a 8—10 százalékos árkülönbséget, ha jobb minőségű festék­kel pingálnak. S ha egy­szer mi nem tudunk olyan jó fixáló anyagokat, gyógy­samponokat, haj szeszeket gyártani, csak helyeselhet­jük, hogy a fodrászipar kül­földről igyekszik beszerezni. Csak a vészcsengő visít. Mert nyilván az az első jo­gos kérdés: már megint? Csak úgy suttyomban men­nek fel az árak? Mert ha előre megmond­ják, hogy jobb szolgálta­tásért fizetjük, az más. De tartsanak mér végre nagy­korúnak bennünket: be­széljünk erről is egyene­sen P. Sz. M. 100—300 négyzetméter alap­területű raktározási és kereskedelmi tevékenység céi:ára alkalmas helyiséget (egy része utcára nyüó le­gyen) keres szövetkezeti vállalat Aján­latokat „Sürgős" DK. 2094. jeligére a Sajtóházba kér­jük. A decemberi és a januári bérfizetési napok A Magyar Nemzeti Bank a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a munkaszüneti napok miatt szabályozta a decemberi és januári munkabérfizetések időpontját. E szerint a december 22­én és 23-án esedékes béreket december 21-én; a december 24-én 25-én járó béreket 22­én; a december 26-i és 27-i béreket 23-án; a december 30-án. 31-én és január 1-én esedékes béreket december 29-én; a január 2-án és 3­án járó béreket pedig de­cember 30-án fizetik. Az állami és szövetkezeti építőiparban a december 23-' bérfizetési nap nem válto­zik. (MTI) Búcsú Molnár Bélától Családtagok, barátok, pá­lyatársak és tisztelők százai búcsúztattak mély részvéttel csütörtökön a Farkasréti te­metőben Molnár Béla Mun­kácsy-díjas textilművészt, a Munka Érdemérem tulajdo­nosát, a magyar iparművé­szeti főiskola nyugalmazott tanárát, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége választ­mányának tagját, a Magyar Népköztársaság művészeti alapja képzőművész szakosz­tálya elnökhelyettesét. A gyászszertartáson ott volt társadalmi és művészeti éle­tünk számos ismert szemé­lyisége. Uivös bizsuk, csatok, egyedt darabok ls. modern óraszllak. Csikhegyl dísz­műves, Roosevelt tér S., a múzeumnál. Grafikai biennále A napokban megnyílt a VI. miskolci országos grafi­kai biennálén hatvannyolc hazai művész kétszáznyolc­van alkotását mutatják be. A művészeti munka megbe­csülését nemcsak a különbö­ző díjak odaítélése, hanem a vásárlások is tükrözik. A Borsod megyei tanács az el­sők között tizennégy grafi­kusművésztől ötvenötezer fo­rint értékben vásárolt réz­karcokat és linómetszeteket,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom