Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

SZOMBAT, 1911. DECEMBER 4, IBUSZ u!akötviág! December 22-én kezdődik rész 31 országába az jskolákb n a téli sziinel A jövő évben alapításának 70. évfordulóját ünneplő IBUSZ 197l-es évi eredmé­nyeiről és jövő évi tervei­ről tartott sajtótájékoztatót pénteken Tausz János, az utazási iroda vezérigazgatója. Az 1971. évi idegenforgal­mi rekordból természetesen nem maradt ki az ország legnagyobb utazási irodája sem. A vállalat idei forgal­ma előreláthatólag megha­ladja a 3 milliárd forintot, ami az 1970-es évhez viszo­nyítva 18 százalékos emelke­dés. Harminckét százalékkal nőtt a külföldi turistacso­portok száma, a devizabevé­telek pedig 22—23 százalék­kal haladták meg az elmúlt évit. A külföldi idegenforgalom­mal ellentétben azonban ke­vésbé kedvező a belföldi tu­rizmus helyzete. A főszezon-, ban a budapesti és balatoni férőhelyhiány, a közlekedési problémák és az ezzel kap­csolatos árkérdések nehezí­tik a helyzetet A számok és statisztikai adatok is a bel­ső idegenforgalom visszaesé­séről tanúskodnak. Elkészültek az IBUSZ 1972. évi külföldi utazási program­jai. Az érdeklődők az autós­programokkal együtt csak­nem 200 program között vá­logathatnak. Ebből 149 szo­cialista, 38 kapitalista orszá­gokba induL Az IBUSZ uta­sai öt világrész 31 országába juthatnak eL A jövő évi utakra az irodákban hétfő­től lehet jelentkezni: az 1972-es esztendő egyik új­donsága a 12 napos alexand­riai tengerparti üdülés. Az 0I0T ülése Pénteken reggel a Művelő­désügyi Minisztériumban összeült az Országos Ifjúság­politikai és Oktatási Tanács. Egyebek közt napirenden szerepelt a Komárom me­gyei tanács ifjúságpolitikai tevékenységéről készült be­számoló. Ugyancsak megtár­gyalták az OIOT 1972. évre szóló munkatervét és a köz­ponti ifjúságpolitikai alap 1972-es költségvetésének ter­vezetéit. Az utóbbiban mint­egy tízmillió forintot irá­nyoztak elő csaknem 50 ezer fiatal kedvezményes nyári üdültetésére. Január 10-én folytatódik a tanítás Az 1971—72-es oktatási év 21-i helyzetnek megfelelően rendjéről szóló miniszteri — zárják le, és a szünet utasítás értelmében az álta- utáni első tanítási napon az lános és a középiskolákban ellenőrző könyv útján hoz­a téli szünidő december 22- zák a szülők tudomására, én kezdődik, s a szünet utá- Az általános iskolai nap­ni első tanítási nap 1972. ja- közi otthonok a téli szünidő nuár 10-e. alatt is működnek, s vala­A téli vakáció kezdetéig mennyi tanintézetben gon­hátralevő időben az órákon doskodnak a gyerekek fel­általában ismétléssel foglal- ügyeletéről, a napközis he­koznak. A pedagógusok első- lyiségek folyamatos fűtésé­sorban azoktól a gyerekektől ről. A napközisek az iskolá­kérik számon az eddig vég- ban kapják meg a reggelit, zett tananyagot, akik a tan- az ebédet és az uzsonnát, évkezdés óta eltelt időszak- Az oktatási intézmények­ban társaikhoz képest gyen7 ben már javában készülnek gébben szerepeltek. így te- a téli vakációra szóló prog­hát ezeknek a diákoknak ramok. Ezek összeállításánál módjuk lesz javítani. A je- arra törekszenek, hogy a gyeket. egyébként a szünet- diákok minél hasznosabban ben sorra kerülő osztályozó tölthessék a csaknem há­íyvzi értekezleten — a december romhetes „szabadságot". A középiskolai tanulmányi versenyekről A művelődésügyi miniszter a képzés szakiránya szerint — a képzés szakiránya sze- illetékes minisztériumok és rint illetékes társminlszte- országos hatáskörű szervek, rekkel és országos hatáskörű társadalmi és tömegszerveze­vezetőivel, valamint a KISZ tek hirdethetnek meg. A Központi Bizottságával egyet- rendszeresen meghirdethető értésben — utasításban sza- országos versenyek a kö­bályozta a középiskolai ta- vetkezők: az országos közép­nulmányi versenyek célját, iskolai tanulmányi verseny; feladatát és rendjét. Az uta- az Arany Dániel matemati­sítás kimondja: a középis- kai verseny; a szakközépis­kolai tanulmányi versenyek kólák országos szaktárgyi célja a tanulók tehetségé- versenyei; a Magyar Köm­nek kibontakoztatása. Fel- munista Ifjúsági Szövetség adatuk az átlagot felülmúló, és a Magyar Televízió „Ki kiemelkedő teljesítményekre miben tudós?" vetélkedője; ösztönzés; a tantervi anyag- az Eötvös Loránd fizikai ra épülő elmélyültebb, alko- verseny; a Kürschák József tó jellegű, alkalmazásra kész matematikai verseny; a Ma­tudás és képességek megvizs- gyar—Szovjet Baráti Társa­gálása. A középiskolai ta- ság orosz nyelvi versenye; nulmányi versenyek lehet- az Ókortudományi Társaság nek: országos, regionális országos latin nyelvi verse­itöbb megye középiskoláira nye', a Kazinczyról elnevezett kiterjedő) és helyi (megyei, szép magyar beszéd verseny; Nyelveket tanulunk illetve városi) versenyek. Országos versenyt a Mű­országos diáknapok; az or­velődésügyi Minisztérium, ií- szágos tanulói gyors- és gép­letőleg annak egyetértésével író verseny. Bálint András előadóestje Kulturális életünk jelentős saiból és dokumentumokból eseményének színhelye volta álló műsor igényes, erősen közelmúltban az Egyetemi intellektuális töltésű. A „he­Szinpad. önálló esttel mu- lyünk a világban" kérdése; tatkozott be tíz fiatal szín- a „lenni, vagy nem lenni"; művész a közönségnek. A az ősi, közös vágy; valahol sikeres összeállításokat — otthon lenni a világban; a szerencsére — nemcsak a be- feltétel nélküli és az ostoro­mutatók nézői ismerhetik zó hazaszeretet; hűség, oda­meg. A művészek vélemé- adás és maró gúny követik nyüket a világról, gondola- egymást, s az asszociációk taikat művészetről, erkölcs- sorát indítják el a nézőben, ről, nemzedékükről az egész Mikes Kelemen, Márai ország művészetet és irodai- Sándor, Bartók Béla. Szomo­mat szerető közönségének ry Dezső levelei, írásai, egy bemutatják. Bálint András, a amerikai magyar népdal fáj­Madács Színház művésze, a dalmas-egyszerű hangjai F.artók Béla művelődési köz- után döbbenetes hatású a ki­pont vendége volt csütörtök vándorlási adatok száraz, ri­este: „Magyarország messzi- deg felolvasása. A külföldre re van" című műsorával. kényszerültek, vagy kénysze­A téma: haza. hazafiság, rítettek mindenki számára hazaszeretet. A művésznek e "smerös nevei ostorcsapás­témával kapcsolatos egyéni ként, megannyi ütésként zu­látásmódját, egvéní vélemé- hognak. Bálint András dina. nyét, gondolatait tükrözi' a mikus előadásmódjával ma­válogatás. A szerkesztésmód, gával ragadta a közönséget, a gondol">tm°net. az érzelmi- Különösen értékes és újsze­gondolati intenzitás foka — rű Petőfi Sándor: Okatoo­minder csak rá jellemző Át- toia és Illyés Gyula: Nem élt. művészi, va.gv olvas- volt elég című versének elő­mánvéln,ények egyfajta hit- d művész megérde­vallassa összeállt világa ta- , rui fel előttünk melten kapott hatalmas tap­Az írók. költők, tudósok, sot. zeneszerzők műveiből, írá- \ S. E jubileuma Száz évvel ezelőtt, 1871. ségügy-szolgálatban kötele­december 4-én adták ki az zővé tette, első magyar gyógyszerkönyv A Magyar Tudományos életbe lépéséről szóló rende- Akadémia és az Egészség­letet, amely a gyógyszer- ügyi Minisztérium gyógysze­konyvben foglalt szabályo- részeti és gyógyszerkönyvi kat az egész magyar egész- bizottsága, a Magyar Gyógy­szerészeti Társaság és a Ma­gyar Orvostörténelmi Társa­ség pénteken az Akadémia kongresszusi termében ünne­pi ülésen emlékezett meg az évfordulóról. Dr. Vastagh Gábor, az Or­szágos Gyógyszerészeti Inté­zet igazgatója azt a fejlődést szemléltette előadásában, amely a magyar gyógyszer­könyvekben, elsősorban két világszerte elismert nagy analitikai és gyógyszerké­mikusunk: Winkler Lajos és Schulek Elemér korszakos munkássága nyomán kibon­takozott. A pedagógusok szakszer­vezete és az MSZBT is szer­vez nyelvtanfolyamot, de legfőbb gazdájuk mégis a TIT. Ebben az évben 48 csoportban 915 hallgató ta­nul a társulat szegedi tan­folyamain. Nemcsak szege­diek: tekintélyes számban járnak át hozzánk Vásár­helyről és Makóról. Tanul­nak olaszul, frarfeiául, oro­szul, németül és angolul, ha­gyományos és modernebb módszerekkel, audiovizuális és úgynevezett intenzív tan­folyamokon. Az elfoglaltság egyetlen formában sem ke­vés, némelyiknél pedig haj­meresztően sok. Az intenzív tanfolyamokon például szom­bat és vasárnap kivételével mindennap, tehát heti öt al­kalommal 4—4 órát tanul­nak, délután öttől este ki­lencig. Ennek megfelelően ők fizetik a legtöbb tandí­jat. Míg a hagyományos tan­folyamok dija 200—300 fo­rint, az intenzíveké 750— 1600. VILÁGOS ES HÉTKÖZ­NAPI Nyel­veket tanu­lunk. Időben, munkában, energiában iszonyatos ráfordítással. Gyá­ri munkástól a sebészig, tu­dományos kutatótól az admi­nisztrátorig, ' középiskolástól a nyugdíjasig mindenki. A Tömörkény és a Radnóti gimnázium nyelvi laborató­riumai, tantermei délutánon­ként megtelnek „kezdőkkel" és „haladókkal", akik azna­pi 8 órájukat már ledolgoz­ták. Miért vállalják az embe­rek ezt a rengeteg mun­kát? Megéri-e. van-e értel­me? Beszélgettem tanárok­kal, hallgatókkal, szervezők­kel. Valami titkot kerestem. Valamit, amit csak ők tud­nak, akik vállalják a renge­teg munkát, s a hét minden napján fáradhatatlanul, szin­te megszállottként tanulnak egy-egy nyelvet. Ilyen titok azonban nincs. Az indokok nagyon hétköznapiak, előre kiszámíthatók, elképzelhetők. Semmi meglepő vagy meg­hökkentő nincs bennük. A legtöbben azért tanul­nak, mert a munkájukhoz szükségük van rá. Hogy tu­dományos kutatók nem dol­gozhatnak nyelvtudás nélkül, érthető. Az intenzív tanfo­lyamokon vannak olyan cso­portok, amelyeknek minden tagja az újszegedi biológiai központ munkatársa. De ta­lán az sem szorul magyará­zatra, hogy üzemi, vállalati osztályvezetők, előadók is munkájukhoz tartozónak ér­zik legalább egy idegen nyelv tudását; szinte napon­ta kell külföldi partnerekkel tárgyalniok, levelezniök. Feltűnőbb esetek is van­nak. Az egyik legelegánsabb szegedi bolt vezetője — egyedülálló fiatal nő — pél­dául olaszül tanul. Németül már jól beszél, s valameny­nyire a szláv nyelvekben is járatos. — Nem elég ez? — Nem — közli nagyon hatá­rozottan. -k- A boltban erre is szükség van. Már eddig is többet tudtam volna eladni, ha ezt a nyelvcsaládot is is­merem. — Mennyi plusz­munkát kíván ez? — Ponto­san heti tiz órát. — Megéri? — Feltétlenül. A gyári előadó egészen fiatal asszony. Az Intenzív tanfolyamon angolul tanul. — Miért? — Nyelvvizsgát akarok tenni, s aztán kere­sek egy jobb állást. — A férje mit szól ahhoz, hogy alig van otthon? — Bele­nyugszik. — Nem fárasztó ez a tempó? — Ki kell bírni. Csupa ilyen praktikus, vi­lágos,' határozott és hétköz­napi indok. Különleges ese­tek szinte nincsenek is. Né­hány éve az egyik francia csoportban kivételes szorgal­mával feltűnt egy fiatal lány. Kiderült, francia fiú vette feleségül. Az ilyen esetek azonban nagyon ritkák. A nyelvtanulás annyira célra­törő, hogy szinte már azok is különcöknek számítanak, akik „csak" azért iratkoz­nak be, hogy az egyszer már megtanult nyelvet el ne fe­lejtsék, gyakorolják. AZ ENERGIA NEM VÉSZ EL Kiállítás, előadás a vUíívészkluhban Tegnap, pénteken este tar- pes egyéniségét. Vinkler totta 40. foglalkozását a Saj- László személyes hangú be­tóház Művészklubja. A be- szédében bemutatta az új vezetőben Szelesi Zoltán mű- képeket, a „szimbólumok vészettörténész. ciki a közel- szimbólumának" nevezve az múltban Rómában járt, át- ezeken ábrázolt „forró anya­adta a klub tagjainak Ame- got", a mester lelkének ko­rigo Tot üdvözletét. Amerigo hójából felszínre törő tartal­Tot jövőre ismét a klub makat. vendége lesz. Vinkler Lász- Az est további programja ló festőművész kiállításán, dr. Péter Láizló Várostörté­Ezután Vinkler László meg- net utcanevekben című elő­nyitotta Dorogi Imre festő- adása volt. A lapunkban művész kamaratárlatát. megjelent értékes és érdekes A mester 81 éves. A ka- sorozathoz fűzött kiegészítő rkrrt,á e^műv^regysf Jellegű megjegyzéseit nagy gességében is változatos, mű- érdeklő.dessel hallgatták a vészi megújulásra mindig ké- Művészklub vendégei. Mindez persze még csak szándék. S az eredmények? A nyelvtanár, aki válaszol, fiatal és egy kicsit fáradt Tanít az egyik középiskolá­ban, a TIT tanfolyamain, ezenkívül tudományos mun­kákat fordít magyarról egy népszerű európai nyelvre. Írógépét erre a célra átala­kíttatta: most már rajta vannak az idegen nyelv kü­lönleges ékezetei, betűi. — Mindenképpen , megéri. Már természetesen annak, aki nem sajnálja a 'fáradságot és végig kitart. Egy másik tanár — inten­zív tanfolyamon tanít — ezt mondja: — Több éves ta­pasztalatom, hogy a hallga­tók egyharmada jól megta­nul beszélni, másik harmada közepesen, a harmadik har­mad pedig nem. Egy tanárnő, aki már az első nyelvtanfolyamokon is tanított: — Azoknak, akik rendesen és rendszeresen jár­nak az órákra, körülbelül háromnegyede meg tud te­lelni az előírt követelmé­nyeknek. — De járnak-e rendesen? — A lemorzsoló­dás az első néhány óra után magas. Néha 30 százalékos. Azok ugyanis, akik erejüket meghaladó feladatra vállal­koztak, már az első órák utón rájönnek erre. Azután a létszám állandósul, és gya­korlatilag nincs kimaradás. A nyelvtanulás energiája tehát nem vész el a semmi­be. Az idegenforgalmi hiva­tal főelőadója, akinek mun­kájához az is hozzátartozik, hogy tolmácsokat biztosítson az üzemeknek, vállalatoknak, intézményeknek, azt mondja, az utóbbi időben egyre ke­vesebb helyről kérnek tol­mácsokat. Nyilván azért, mert most már egyre több a nyelveket jól beszélő szak­ember a vállalatoknál. Mindeb­be azt is bele kell szá­mítani, hogy nagyon so­kan tanulnak úgynevezett maszek órákon. Gyakorlati­lag minden nyelvtanár ad' magánórákat az egyetemi ad­junktusig bezárólag; docen­sek már nem foglalkoznak ilyesmivel. Budapesten — mondják — a nyelvtanulás­nak ez a területe valóságos dzsungeL Lelkiismeretlen emberek azzal csinálnak ma­guknak reklámot, hogy „ide­genlégiós voltam", „az angol légierőknél szolgáltam" - és így tovább, s ennek sokan be is dőlnek, holott nem ar­ra lenne szükségük, hogy a katonai és a légiós argóban szerezzenek jártasságot A szegedi mezőny korrekt és szolid. Csak drága. Aki ma­gánórákon tanul, egy percért egy forintot fizet. Ebben az általános fellen­dülésben találkozunk persze megmagyarázhatatlan jelen­ségekkel. Érthetetlen például a vendéglátóipar közönye a nyelvtanulás iránt Pedig ne­kik igazán szükségük lenne rá. De hát az élet, a szege­di fesztiválok egyre nagyobb idegenforgalma nyilván rö­videsen más belátásra kény­szeríti majd őket. ökrös László Acélgyártás ultrahanggal A Szovjetunióban magas bórtartalmú, igen szilárd acélt állítottak elő ultrahang segítségével. Az újfajta fé­met a legkülönbözőbb ipar­ágakban fogják széles kör­ben felhasználni. A szovjet tudósoknak most első ízben sikerült erős ultrahanggal a 3000 Celsius-fok hőmérsékle­tű megolvadt fémet meg­munkálniuk. Az ilyen módon borral egyesített acél még nagy nyomás alatt sem re­ped meg. A kísérleti be­rendezés sikeres próbái után hozzáláttak egy nagy ipari gépcsoport létrehozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom