Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

PÉNTEK, 1971. DECEMBER 39. I Üdvözlet Odesszáitól A Komszomol Odeszsza megyei bizottsága nevében A. Jakubovszki, a megyei bizottság titkára üdvözlő táviratot küldött a KISZ megyei bizottságának. Ebben az újév alkalmából köszöntik a testvéri Csongrád megye K.ISZistáit, fiataljait, s eredményekben gazdag munkát kívánnak a KISZ VIII. kongreszszusa határozatának sikeres végrehajtásához. Katonák segítsége a nagyberuházásoknál Néphadseregünk katonái az idén is derekasan kivették részüket a népgazdaság segítéséből. Az új kiképzési rendszerű műszaki csapatok munkájukkal jelentősen hozzájárultak a különböző nagyberuházások megvalósításához. Egyebek között dolgoztaik a Beremendi Cement- és Mészmű. a Gagarin Hőerőmű. az Ózdi Kohászati Üzemek, a Szegedi Házgyár és az algyői olajmező építkezésein. Ugyancsak közreműködtek a Budapest—Szeged —Hódmezővásárhely városi postai rekonstrukció végrehajtásában, valamint a budapesti és vidéki lakásépítkezéseknél, s a vasúti korszerűsítésekben. Az említett helyeken több mint 10 000 katona mintegy kétmilliárd forint értékű munkát végzett. A népi ellenőrök munkájáról, terveiről Évente több mint 30 000 gazdálkodó szervnél végeznek vizsgálatot a népi ellenőrök, akiknek a társadalom érdekében kifejtett munkája azt jelenti, hogy a dolgozók ellenőrzik a javak termelését és elosztását. Az országos hálózatú népi ellenőrzés 1971. évi tevékenységéről és a következő évi tervről nyilatkozott dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. — Személyi összetételében megújult az idén a népi ellenőrzés. Á tavasszal lezajlott választások után az új megyei, városi, kerületi tanácsok öszszesen 156 népi ellenőrzési bizottságot választottak újjá. E testületeknek együttesen 1355 tagja van. akik közül 950-en korábban is tagjai voltak a NEB-nek. A népi ellenőrzési bizottságok működését az év Során társadalmi munkában csaknem 30 000 aktivista segítette. Érdemes megemlíteni, hogy a bizottságok újjáválasztásának eredményeként növekedett a népi ellenőrzésben részt vevő felsőfokú képesítésű szakemberek száma, A bizottságok tagjainak 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Műszaki és mezőgazdasági szakembereket, közgazdászokat, orvosokat, tanárokat választottak a bizottságokba. Javult az ipari és a mezőgazdasági munkások aránya is, s az eddiginél több, jól felkészült fiatal szakember került a bizottságokba. Az elmúlt hónapokban már mutatkozott a kedvező hatása annak, hogy a bizottságokban és a népi ellenőrök között is mind több nő és fiatal végez tartalmas, hasznos, érdeklődésének és felkészültségének megfelelő társadalmi munkák Jelenleg a nők aránya 12 százalék. — Ami a népi ellenőrzés általános feladatkörét illeti: segíti a kormánydöntések helyes végrehajtását, az állami fegyelem megszilárdítását, fellép a gazdasági munka lazaságai, a bürokrácia, a korrupció, a megvesztegetés, a köztulajdont károsító mindenféle visszaélés és bűncselekmény ellen. Átfogó vizsgálatai feltárják a népgazdaság egyes ágazataiban tapasztalt hiányosságok okait, segítik -a szocialista gazdálkodás hatékonyságának növelését. Ez a munka a gyakorlatban széles téma- és tárgykörben sorakozó vizsgálatokat jelent. 1971-ben — csak néhányat említve — olyan vállakózásaik voltak a népi ellenőröknek, mint például a vállalatoknál a gyártmányszerkezet alakulása, továbbá a diákok szociális ellátásának és intézményeinek, a társadalmi ösztöndíjaknak és az ösztöndíjasoknak a helyzete, a lakosság javára végzett j szolgáltatások alakulása, a kereskedelmi vendéglátás munkája, az építőipari termelésszervezés, a találmányok, szabadalmak és licencek felhasználása, a nagy értékű műszerek kihasználtsága stb. Emellett egész sor utóvizsgálatot végeztünk annak felderítésére, hogy korábbi vizsgálataink és a hiányosságok felszámolására tett javaslataink és az ezek alapján hozott határozatok nyomán milyen intézkedéseket tettek, s ezek milyen eredményt hoztak. A többi között foglalkoztunk a sütőipar fejlesztéséről hozott kormányhatározat végrehajtásával, a nők gazdasági és szociális helyzetének javítását szolgáló kormányhatározat gyakorlati eredményeivel, az anyagmozgatás és a rakodás gépesítésének utóvizsgálatával stb. — A vizsgálatok során — mondotta dr. Dabrónaki Gyula — a népi ellenőrök, akiknek tevékenységét, fellépését a segítőkészség jellemzi, a vállalatoknál megértésre találnak, s a társadalmi és az állami szervek támogatását élvezik. Erről tanúskodnak különben p közérdekű bejelentések is, amelyek a gazdasági, a társadalmi életben előforduló rendellenességekre hívják fel a figyelmet, vagy tesznek javaslatot az adott területen a munka megjavítására. A közvélemény rendszeresen igényli a hibák kijavítását célzó vizsgálatokat. — 1972-ben, az év első felében befejezünk több, 1971röl áthúzódó fontos vizsgálatot, így az építőipart kiszolgáló iparágak — alapanyag, nyersanyag, szerkezetek — fejlesztéséről való, tájékozódást, valamint a negyedik ötéves terv lakásépítkezési beruházásainak előkészítésével kapcsolatos vizsgálatsorozatot. Két kiemelkedő vállalkozásunk: az energiaellátás és "gazdálkodás helyzetének, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok intézésének vizsgálata. Az energiatémáról annyit: ezt a vizsgálatot az energiastruktúra átalakítása indokolja, mivel közületi és. lakossági oldalról egyaránt kaptunk jelzéseket, hogy bizonyos feszültségek mutatkoznak a fogyasztók enérgiaigényének kielégítésében. Ami a lakossági bejelentések sorsát illeti, itt különösképpen arra akarunk választ kapni, hogy az állampolgárok ügyeinek intézését miiyen gyorsan, bürokráciamentesen végzik és a jogosan panaszt tevők megkapják-e a kellő jogvédelmet. Ez azért fontos téma, mert a közösség, a társadalom érdekében szót emelő állampolgárok védelme — és ezáltal mások serkentése is a kritikára — elengedhetetlen követelmény a demokratizmus szélesítésében. (MTI) Szemben az asztalnál csinos, fiatal lány, elsőéves orvostanhallgató. Elmélyedt olvasásban zavartSm meg, éppen az emberi koponya ezernyi részletét igyekezett agyába vésni. Ülünk a csendes kollégiumi szobában, kívülről csak kevés fény szűrődik be az ablakon. — A kérdéssel most foglalkozok VOLT EGY JÓ TANAROM... harmadszor. Először magamnak tettem fel majd egy évvel ezelőtt, aztán megkérdezték tőlem ugyanezt azon a bizonyos gyűlésen. Ha megengedi, kicsit fölidézném az akkori gondolataimat. Igen, mert én meggondoltam, hogy mire vállalkozom, s miben döntök. Szeretném, ha nem' tartana ezért nagyképűnek, de az ilyesmit nem lehet másként megfogalmazni. Igaz, a nagy dolgok végső soron egyszerűek: de míg idáig eljuthatunk? Tehát: minden más lehetőség közül hozzám a legközelebb az a politikai program áll. amit mg a magyar kommunisták magukénak vallanak. Talán közhelynek is hat, amit mondok, de ezt mindenképpen le kell szögeznem. Az ember enélkül tulajdonképpen nem mondja meg elég világosan, mit akarj Tizenkilenc éves vagyok. Életem során csak erre az elhatározásra juthattam. így gondolkoznak a szüleim. Meg aztán: a gimnáziumban volt egy jó tanárunk. Most már tudom, milyen sokait köszönhetek neki. Észrevétlenül felébresztette bennünk azt az igényt, amellyel az ember eligazodhat a világban, meghatározva helyzetét, mérleget vonhat képességeiről —s igen — vágyairól is. Hiszen az emberi sors kétismeretlenes egyenlet, s milyen jó, hogy legalább az egyik ismeretlent, saját magát kevésbé vagy jobban sikerül felfedezni... — Nagy kerülő a témához? Lehet, hogy így gondolja. De én úgy érzem, párttagnak lenni érzelmi, és legalább ennyire értelmi döntés. Az ember legbensőbb ügye. A többi? Ezután következik. Az, hogy mindig szerettem kollektívában dolgozni, jól éreztem magamat a vitatkozó kedvű hasonszőrűek között. A gimnáziumban vettek föl a pártba, csupa tanár volt ott. Ide. az egyetemre úgy jöttem, hogy az elhatározást, meg azt a pillanatot, amikor feltettek, soha nem fogom elfelejteni. i Az áldozatvállalás mérlege Az idén 28 ezer ember adott vért a szegedi véradó állomásnak. Nagy ennek *a jelentősége, hiszen Szeged olyan speciális helyzetben van, hogy az orvostudományi egyetem klinikáin valóban sok-sok liter vérre van szükség a nagy műtétekre, s hovatovább már azért is mernek elvállalni jelentősebb, kritikusabb műtéteket is, mert számítanak a véradó állomás aktívahálózatára, számíthatnak rá, hogy Szeged és Csongrád megye véradói összegyűjtik a vért egy-egy szívműtéthez, tüdőműtéthez, vagy a műveseállomás számára. Vért embernek csak ember adhat, s a rendszeres véradónapok már lassan sok üzemnek, falunak az életéhez tartoznak, az egész közösség ügyévé lettek. S ebben az a legfontosabb, hogy folyamatosan kell biztosítani, hiszen az adott vér csak 21 napjg használható fel, tehát állandóan pótolni kell a tartalékokat is, amit a Vöröskereszt alapszervezetek és a véradó állomás folyamatos munkája, évente rendszeresen megtartott véradónapjai biztosítanak. A szegedi klinikán január elején ismét nagy szívműtétre készülnek. Szinte kiszámíthatatlan, hogy mennyi vér szükséges egy ilyen nagy műtét sikerének biztosításához, hiszen csak a készülék feltöltéséhez 6—8 liter vérre van szükség, s hát mégha utána több vérátömlesztés is szükséges. Nem csoda hát, hogy amikor az éves mérleg elkészültéről beszélünk, köszönettel tartozunk azoknak, akik embertársaik segítségére sietnek. Az idén is számíthattak az egészségügyi dolgozók a honvédség, a rendőrség, a MAV-dolgozók áldozatvállalására, de ugyanakkor vannak olyan üzemek is, ahol tömegesen jelentkeznek az • emberek a véradónapokon, mint a Szegedi Textilgyáriján, ruhagyárban, az újszegedi kendergyárban, a Szegedi Tervező Intézetben és a Cipő Ktszben — hogy csak a legkiválóbbakat soroljuk. Néhány faluban is minden évben nagy esemény a véradó nap, 1971-ben is kitettek magukért a sándorfalviak, a pusztamérgesiek, az ásotthalmiak, az algyőiek, a tápéiak, a baksiak, a sövényháziak, de Rúzsán és Mórahalmon meg éppenséggel mégegyszer annyi vért adtak 1971-ben, mint 1970-ben. Érdekes lenne egyszer tanulmányozni miből adódik az, hogy vannak emberek, akik kérés nélkül is adnak, mások pedig nem, mert Szőregen, Kisteleken, Balástyán és Deszken érthetetlenül sikertelenek a véradó akciók. Az idén Szeged egyetemi és főiskolai hallgatói is szép számmal vettek részt a véradáson, és ugyanakkor az üzemekből több szocialista brigád jelentkezett. Huszonnyolcezer ember' segítőkészségét köszönve szóljunk arról is, hogy 1972-ben legalább ennyi, de lehetőleg még több véradót várnak a véradó állomasra, hogy mindenkinek, akinek kell, jusson az életet adó vérből. Sz. M. i _ CélFOKOZOTT jaim? Mit töVETELMÉNY lehet er! ról mondani? Talán annyit: sokkal gyakorlatiabbak, mintsem tűrnék az úgynevezett nagy szavakat. Csak egyszerűen. Az évfoiyamon igyekszünk valóban úgy funkcionáltatni az ifjúsági szervezetet, a KISZ-t, hogy a tagok értelmét lássák velünk együtt dolgozni, a KISZ-ben együtt lenni. Szeretnénk mindenkivel őszintén szót váltani, megértetni, mit akarunk ezzel az egésszel. Jó lenne kialakítani a szervezetben azt a körülményt, amelyben mindenki úgy érzi, jelenlegi feladatunk, a tanulás mellett, miért érdemes, miért kell szilárd, korszerűen gondolkodó és ítélő emberekké lennünk. Azaz kommunistákká ... — Az évfolyamtársaim sok helyről kerültek az egyetemre. Van köztük munkás-, parasz- és „dinasztiás" orvosgyerek egyaránt; a legtöbben a KISZ-nek, néhányan ae MSZMP-nek is tagjai vagyunk. Ügy érzem, becsületes, jószándékú szinte valamennyi, a KISZ- és a párttagkönyvet nem valami menlevélnek, külön privilégiumnak tartják. Inkább magukkal szemben támasztott fokozott követelménynek. Annak, amint Magyarországon a gyárban, intézménynél, vagy a földeken, bárhol tartják az emberek. Nemcsaik a magunk érdekeiért dolgozni, hanem a többiekért is. Hogy sorsunk jól haladjon, céljainkat egyenként, meg mindannyian elérhessük. Mi például, hogy jó orvosok legyünk. ÍGY KELLETT DÖNTENEM Más színhelv, a szövőgyár központi műhelye. A jól ismén gépeknél esztergályosok, lakatosok dolgoznak. A fiatalember előbb alaposan kezet mos, az olajos overált valamivel tisztábbra váltja. A gyár párttitkárnője irodájába invitál, ott kisebb a szövőgépek zaja. jobban szót érthetünk. — Nehezeket kérdez. Én nem nagyon gondolkodtam, amikor megkérdeztek, belépek-e a pártba. Az egész annyira egyszerűnek látszik előttem, hiszen hova máshova tartozhatnék én, mint azok közé, akikkel együtt vagyok, nap mint nap? Akikkel egyetértek, akár munkáról, akár a futballmeccsről vitatkoznak, s akik között jól érzem magam, öt éve dolgozom itt. Ebben a műhelyben szabadultam. Az életem jóformán a családban, meg itt, a szakik között zajlik. Nekem nincs annyi iskolai végzettségem, hogv pontosan meg tudjam mondani magának: amit erről az egészről érzek Csak annyiban vágok biztos; hogy így kellett öönlenem. Az egyik ajánlóm a KISZ-szervezet, "a másik Szabó Gvörgy csoportvezető voK. Ők talán elmondhatják. miért vett soraiba a pórt, miért ajánlottak. — Felvettek az egyik nap, a másik nap folytatódott úgv az élet, mint azelőtt. Mint remélem, ezután is fog. Mert nekem az a tervem. hogy itt maradjak, jó lakatos legven belőlem. Családot alapítsak, és legven egy lakásom. De az első párttaggyűlésen bizony szokatlanul éreztem magam, hisz előttem beszéltek meg az elkövetkezendő hónapok terveit. Az egész gyárét. Persze, mindenki tudja, odakint is a műhelyben, hogy mi lesz, mit akar a vezetőség. Mégis, részt venni ebben — más. Ott voltam, szavaztam, s hogy elkészüljön a munka, most felelősnek érzem magam. Élőször értettem meg életemben, mit jelent a felelősség súlya. Őszintén mondom: nagyon örülök, bogy bevettek bennünket, tizenkilenc éveseket. Mert a dolog kétoldalú: segíteni fogunk az előttünk járóknak, az idősebbeknek, de a mi gondjainkat is elmondjuk a pártban. Azon leszünk, hogy megértsenek bennünket, ne legyenek fölösleges ütközőpontjaink, a hosszú haj, meg a tinédzseröltözek miatt. Mert nem hiszem azt, hogy csupán ez lenne a közös gondunk a „felnőtt" világgal. Hegyi Edit orvostanhallgató és Kotlár Márton lakatos az élet különböző pályáján indult. Sorsukban közös, hogy 19 évesei, lettek párttagok. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy indulásukkor nagyon tísztán megfogalmazták céljaikat. Hisz a születésen és a halálon kívül az ember életének talán legfontosabb dolga megvallani maga és mindenki előtt azt, hogy miért él, hova tartozik. M. L