Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

a SZERDA, 1971. DECEMBER 22. Az alapelvek Azokban a vitákban, ume- lót bizonyos fajta teljesitmé- lünk ls szorgalmaztak egy lyek az iskolaügyekben vál- nyek elérésére serken jük Ez olyan számonkérési mód­tozó hevességgel ugyan, de a követelés a követelések- szert, amely a feszültséget évek óta lankadatlanul zaj- nek ez a rendszere szükség- azzal és úgy akarta megszün­lanak, kevés szó esik az szerűen feszültséget szül. A tetni. hogy a feleltetés „ész­alapelvekről. A vitatkozók kijelölt célok elérése a tanú- revétlenül" történjék, a ta elsősorban a mára. sőt talán ló számára nem könnyű fel- nuló úgy feleljen, hogv „ne csak a jövőre gondolnak, adat; erőit meg kell feszíte- ls vegye észre". A módszer amikor a helyzetet elemzik, nle. A feszültség azért kelet­A mának és a jövőnek ez a kezik, mert az iskola ezek­középpontba állítása bizo- hez a teljesítményekhez a nyos szempontból érthető és tanulók energiáinak maxi­helyeselhető. hiszen azt, ml- Vnális felhasználását kíván- BOPBOI lyen legyen «oz iskola ttz ja. a tanulók viszont mini- szüntetni. Illetve csak úgy vagy húsz év múlva, nyilván- mális erőfelhasználóssal sze- képes erre. ha magát az is­valóan nem lehet megtervez- retnériek dolgozni. A hét- kólát is megszünteti, ha az ni anélkül, hogv figyelembe köznapokban ez a feszültség iskola az oktatás és tanulás ne vennénk, milyen lesz a természetesen állandóan vál- műhelyéből egyszerű gyer­tozik. hol magasra emelke- mekmegőrző hellyé válik, dik. hol mélyre süllyed, a körülményektől függően, de mindig jelen van. Ha meg­szűnik. megszűnik maga az iskola ls. nem vezethetett eredményre; nincs az a pedagógiai „trükk", amely az iskola követelésrendszeréből követ­kező feszültséget meg tudná világ akkor. 0 S Az iskola azonban nem új találmány. Több ezer esz­tendős története folyamán rengeteget változott, s akár­csak maga a világ, az Iskola is az állandó változások ál­lapotában élt De akórmeny­nytt is változott, nem váltó­0 A pedagógia története Is­mer olyan törekvéseket, amelyek ezt a feszültséget Minderről egyik pedagógus barátommal beszélgetve-vi­tatkozva szóba került a testi fenyítés is. Hót ezzel ml le­gyen? Ez is végigkísérte az iskola több ezer esztendős történetét. Hozzuk vissza az ütlegelés, pofozkodás idősza­zott meg benne minden. Né- egész egyszerűen ki akarták kát? Gyorsan kiderítettük, hány alapelv változatlanul vagy majdnem változatlanul kísérte végig történetét, ügy látszik, ezek az elvek az is­kola. az oktatás és a tanulás lényegéhez tartoznak; más­képpen, nem érthető, miért ragaszkodtunk hozzájuk iktatni az iskolából. Mora hogy a testi fenyítés nem Ferenc, amikor tanoncokat alapelv, hanem módszer és tanított — a népszerű Kalcl- technika. Visszahozatalára nélt szódéban írja le az eset természetesen semmi szűk­történetét —, gyorsan rájött ség, szerencse, hogy megsza­arra. hogy félelmetes hírű bndultunk tőle. De azért osztályának rendje abban a pillanatban he'yreáll, ami­ilyen hosszú Időn keresztül, kor ő. a tanár, lemond a kó­Olvasva a mai vitacikkeket, hallgatva a pedagógiai ta­nácskozások felszólalásait, néha úgy tűnik, mintha el­feledkeztünk volna ezekről a lényeges meghatározóiról, amelyek nélkül — Ilyen szi­gorúan is fogalmazhatunk — az Iskola megszűnik isko­la lennL Miféle elvekről van szó' vetélésről, s a feszültség he­lyébe valamiféle szelíd har­móniát állít. Vagyis egész egyszerűen: ha nem tanít. Mórénak persze igaza volt; az lnasiskola kéntelen köve­telményeit valóban értel­metlen lett volna vállalnia. De vajon igaza van-e annak a mai általános iskolai ta­nárnak. aki lényegében Az egyik Tlve'n" tív a 'tanítás ugyanért csinálja? Miután és a tanulás harmóniája. Az felismerte. hogy a „rossz isko'a - ez több ezer éves osztály rögtön megszelídül, történetének egyik tanulsá- ha nem követel tőlük sem­ga - akkor képes csak mit, csak bmOflat mesei, eredményesen dolgozni ha fzaz ha a^ feszültséget k ik­működésében ez a kétfajta Jatva mintegy szórakoztat­tevékenység egyensúlyban Ja' tanítványalt Nincs iga­van. Ha a kettő közül bár- fa- Azért, mert a mai köve­melyik elsatnyul vagy el- telményrendszer. ha tetszik sorvad, ha csak az egyik te- « tananyag, nem olyan, mtnt vékenvséget fejlesztjük ós ^óra Ferenc idejében az erősítjük, a munka haté- inasiskoláké, konysága. eredményessége A jó tanárok tudják, hogy nél határozottabban átgon­szüksegszerűen csökken A a feszültségei nem szabad doltabban élnénk vele? ml vitáinkból néha az derül az abszurditásig fokozni — ki, az Iskolában a tanítás- a több ezer éves iskola tor­nak kizárólagos szerepe van. ténetében gyakran volt ilyen A tanulassnl. n tanulói mun- a gyakorlat —, hanem olyan kával alig foglalkozunk, né- elemekkel, amelvek „szóra­ho Időt sem hagyunk rá, kozta'lák" a tanulókat, har­mintha másodlagos vagy el- montkusan és pedagógiailag hanyagolható tényező lenne értelmesen fel kell oldani. Gondjaink egy része feltét- Tulajdonképpen az a jó ta­lenül ebből következik. nár aki erre képes. Az a Mit jelet ez a gyakorlat- akl a két tényező kő­bán? Az oktatás és a tanítás csak az egyikkel, vagy egyik nagyon fontos eleme a csak a feszültséggel vagy követelés. A tanítás lényegé- csak a „szórakoztatással" gen abból áll. hogy a tanú- dolgozik. Néhány éve ná­volt ennek a technikának egv fontos alapelve. Az az elgondolás, hogy a több évig tartó mindennapos iskolai erőfeszí'ésre a tanuló csak akkor és úgy képes, ha erre valami kényszeríti. A régi iskola pofonnal, ütlegeléssel leén.vszerí tette, vagy — le­gyünk pontosak — ezzel is De a mai iskolából sem hiá­nyoznak a kényszerítés ele­mei; mesebeszéd, hogy a mi tanulóinknak erre nincs szüksége. Csakhogy mintha egy kicsit felemásan csinál­nák ezt, mintha sz gyellnénk, mintha lenne egy olyan Ideális állapot, amelyben ez a kény­szer fölöslegessé válik. A való életben, a munkahelye­ken nem szégyelljük a kény. szert Az iskolában viszont igen. Nem egészen világos, miért. Nem lenne jobb, ha szembenéznénk ezzel az alapelvvel is ás a jelenlegi­Néhány példát említettünk csak az iskola több ezer éves történeténele kidolgo­zott. ahogyan mostanában szokás mondani, „bevált" alapelveiből. Érdemes és szükséges lenne a pedagógiai vitákban ezekkel egv kicsit többet foglalkozni. Ne csak a jövőre ügvelve tervezzünk, használjuk fel a múlt érté­kes tapasztalatait ls. A jövő gazdagodhat velük. Ökrös László Tésszkongresszus előtt Közgyűlések, kü döttvólasztások a közös gazdaságodban Ezekben a napokban — dosító bizottságot, négytagú vetélik: az elnökség foglal­mint már korábban is — a szervező-technikai bizottsá- kozzon többet a szövetkeze­szegcM és a környék' ter- got, és négytagú anyagelőké- ti demokrácia szélesítésével, melőszövetkezetekben egyre- szítő közgazdasági bizottsá- a tagság gonaolkodasmódja­másra zajlanak a téesz- got választottak. Szegeden és nak fejlesztésével, élet- ós közgyűlések, részközgyűlé- a járásban a termelőszövet- munkakörülményeinek lavi­sek. Ezeken, bár szó esik a kezetekben november 25-től tásával, a fiatalok és a nők várható év végi eredmények- e hónap végéig zajlanak a helyzetével, problémáival, ről, s egyéb kérdésekről, közgyűlések, részközgyűlé- az érdekeltségi rendszerek mégls a legfontosabb, a te- sek, illetve küldöttgyűlések összehangolásával, a ver­rtlleti szövetség munkájáról A legalkalmasabb embere- senymozgalommal. A rész­szóló beszámoló megvltatá- ket választják meg a terüle- közgyűlések, közgyűlések, a sa, ugyanakkor minden gaz- ti kongresszusi küldöttvá- várakozáson felül sikerül­daközösség két tagját meg- lasztó értekezletre, amit nek, a szövetkezeti tagság választja a területi szövet- 1972. március 1—6. között mindenütt aktív. így az öre­ség tanácskozására, két tag- tartanak. Ügyszintén a tiszt- gek helyzete, a nyugdíj, a ját pedig a területi szövet- újító küldöttértekezletre is, biztosítás, öregek otthona, ség tisztújító közgyűlésére. amit majd az országos kong- bölcsőde, napközi építése, Jövő év áprilisában tart- resszus utón rendeznek meg. mind-mind szerepel a vltá­ják meg a magyar terme- A küldöttek megválasztása ban, a hozzászólásokban. A lőszövetkezetek országos mindenütt titkos szavazással tapasztalatokat összegezik, és kongresszusát, amelyre má- történik. a megválasztott Csongrád sodízben kerül sor a közös Az eddig lezajlott közgyfl- megyei küldöttek jövő év áp­gazdaságok megalakulása léseken kérték a hozzászó­óta. Megfelelően előkészítik lók, hogy tovább kell fejlesz­ezt a nagyon jelentős kong- teni a szövetségi munkát, a resszust. November 16-ún, TESZÖV érdekvédelmi tevé­Klsteleken, november 18-án kenységét Jobban vegyék íi­pedig Szegeden a szegedi já- gyelembe a különböző szó­rási TESZÖV tájértekezletet vetkezetek adottságait, avál­tartott. A közös gazdaságok tozó piaci viszonyokból, a vezetőit hívták meg erre, s műszaki fejlesztésből, a ter­megvitatták az országos melési struktúra változása­kongresszus előkészítéséhez bői, a tevékenységi kör bő­szükséges tennivalókat. A vítéséből, s nem utolsósor­negyedik ötéves terv első ban a szövetkezeti tagság ál­éve, a gazdaságirányítás talános érdekképviseletéből rendszere, s a terpielószö- eredő követelményeket A vetkezetek boldogulása, elő- területi szövetség a korsze­rehaladása, a vállalatszerű rű gazdálkodás elősegítésére, gazdálkodás, az előrehaladt a szövetkezeti élet tartalma­koncentráció, szakosodás és sabbá tételére célratörőb­kooperáció nem utolsósorban ben és előrelátóbban lássa a területi szövetség tevé- el a gazdaközösségek társa­kenysége, érdekképviselete, dalmi és gazdasági érdek­egyértelműen megköveteli, képviseletét. Segítse jobban hogy a gazdaközösségekben a szolgáltatásokat, a belső alaposan vitassák meg a ta- ellenőrzést, az információ­pasztalatokat, s olyan ható- terjesztést, gazdasági elern­rozatokat hozzanak, amelyek zést, stb. Különösen fontos segítik, előbbre viszik a lenne, a szövetség közremű­rnagyar mezőgazdaság fejlő- ködése a termelőszövet keze­dését tek együttműködésében, bsz­A tájértekezleten Intézke- szefogásában, a kölcsönös tá­désl tervet dolgoztak ki, öt- mogatási alap megteremté­tagú előkészítő bizottságot, seben. háromtagú alapszabály-mó- Az eddigi évek ls megkö­rütsában az országos kong­resszus elé terjesztik. Sz. L. L Módosítják az iprri szövetkezetek alapszabályát Az ipari szövetkezeteknek gyakorló szervnek bemutat­az új esztendő első felében ni. kell megoldanlok az alap- A módosítások végrehaj ­szabály-módosítás felelősség- tása Igen fontos aktus a teljes feladatát A kormány- szövetkezetek életében. Is­rendelet ugyanis előírja, meretes, hogy az alapsza­hogy az 1972. január else- bály a szövetkezeti önkor­jén működő szövetkezetek mányzat legfontosabb ok­1972. május 31-ig kötelesek mánya: megszabja a szövet­alapszabályukat felülvizsgál­ni, majd jóváhagyásra har­minc napon belül az állami szövetkezeti törvényességi felügyeletet zásához. kezeti szervek legfontosabb jogait és kötelességeit, bizto­sítékot jelent a demokratikus élet kibontako­DÁNIEL LANGj^ IliCIDE magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós küzdelemmel. A befészkelődött Vietkong-har- akadályozhatott volna meg, ha cos (másnap reggel elmenekült) öt amerikait is .háborús áldozattá' válok." V. „tévedésből'? én Visszatekintve, Eriksson úgy véli, alighanem a kicsiny Vietkong-különítmény mentette meg őt Meserve golyójától. Az ember- és fegyver­hátrányban levő ellenség olyan kitartóan küz­dött, hogy az őrmester, Clark és Manuel lősze­re elfogyott, és így hosszabb időre félbe kellett 12. Gránátvetőjét két nyílásra irányította, amelyek kö­zül az őrmester szsrlnt bármelyik kijáratul szol­sebesített meg. Meserve jókora bátorságot ta­núsítva mentette meg a legsúlyosabb sebesül­tet, egy közkatonát, akinek tölténytáskája egy találat következtében felrobbant a lágyékánál. „Szegénynek kilógtak a belei" — mondta Eriks­son. „Ügy festett, mintha két tárat magába eresztett volna." A sebesült magatehetetlenül hevert közvetlenül a Vletkong-harcos rejtekhe- . ,, . „.„,„„ ,,.)•, . „,, ... 4XU lye előtt. A golyózáporral dacoló Meserve elő- f2^11' ** ,fftng Wát, b°gy u,j7J toUény Lara­l-ekuszott és kivonszolta a sebesültet a Viet- kat ^ gránátokat vételezzenek. Vissza kellett ko^g-katöna lőtóvotóból!^ Ezért a cselricedeté- tját „ttavo, "^TIÍT'nS ert bronzcsillagra terjesztették fel. ^cVvoTa ^s^zadpart^Tnóságtól, UTá Erikssonnak nem volt alkalma elsütni gránát- szakasz egyetlen tisztjénél, Reilly hadnagynál vetőjét, jobb is volt így, hiszen egyre Mao kö- magasabb rangú tisztek is voltak. Mikor elérték rül jártak gondolatai. Ezzel a háborús „Inci- a szakaszparancsnokság területét. Eriksson úgy gálhatott a körülzárt katonának. Rafe számára dens"-sel, mint mondta, „betelt számára a po- érezte, mintha az ígéret földjén járna; az egy órával korábban végződött az akció — 1 " A ~ ~l"" még jóval azelőtt, hogy az osztag elérte a bar langrendszert. Ahogy sietve, kapaszkodva, hár". A hegyoldalban gubbasztva, a puskatűz és a helikopterdübörgés hangjánál azon kapta magát, hogy gondolatai újra meg újrá vissza­csúszva siettek lefelé," Rafe megcsúszott, lezu- térnek ahhoz a mozzanathoz, hogy Rafe és hant egy sziklaperemről, megrándította a kö­nyökét és a vállát. Egy mentőhelikopter szállí Manuel nem volt hajlandó megölni a lányt. utóbbi két nap szorongása helyébe szinte kéz­zelfogható biztonságérzet költözött. Osztaga ha­marosan újra útnak Indul, ezért gyorsan kell cselekednie. Ez nem ls volt nehéz, hiszen egyetlen vágya az volt, hogy gyorsan cseleked­Talán átmeneti volt részükről ez a gerincesség, jék. no meg abban sem kételkedett, hogy amint totta a Qui Nonh-i kórházba. A mentősök egy mindenesetre bátorságot öntött belé, hogy dön- cselekszik, egykettőre meg lesz az eredménye zászlóaljtiszt mellé fektették, akit ismert és szeretett. Rafe hadbírósági tárgyalásán kiderült, hogy a két sebesült hosszú napokon át beszél­téshez jusson. Ahogy ott figyelte a barlang nyiladékait, hirtelen rátört a felismerés, hogy getett a legkülönbözőbb témákról. Rafe még- ha 6 nem mer szólni, Mao halálának ténye ti­„Senki sem tudta volna meg, rhl — kiáltott fel. „Ki más jelent­Ián én lettem volna az egyedüli, aki szóba hoz- hette volna, mint én? A többiek mind megerő­ta volna a dolgot. Nem tudtam, hogy Erlksson szakolták, és ketten közülük még meg is öl-A sem tett említést MaóróL Rafe azt hozta fel tok marad, védelmére: „Féltem szólni a tisztnek, mert ta- történt velef már jelentést tett róla. Először meg akartam tudni, mit tesz majd Meserve és Clark." ték őt. Ráébredtem, hogy addig nem nyugszom, amíg nem történik valami Mao dolgában. Ez A tűzharc több óráig tartott a szurdokban, a volt a legkevesebb, amit érte tehettem — mi­tamadók csak sötétedés után hagytak fel a után annyiszor nem segítettem rajta. Csak az Ügy képzelte, hogy amint belül kerülnek a tá­boron, pofonegyszerű dolog lesz Meserve-öt és a többieket felelősségre vonni. Semmi mást nem kell tennie, mint jelenteni, hogy nemi erősza­kot és gyilkosságot követtek el, és a katonai szervek ugyanolyan ügybuzgalommal fogják kivizsgálni az esetet, mint azt az ember ilyen helyzetben a civil szervektől váf-ja. A táborban eltöltött első óra alatt senki sem tudta volna meggyőzni, hogy ez másként lehet. (Folytatjuk NBPI KISLEXIKON a lakásépítés támogatá­sáról A lakások gondja — közös gond, hiszen sok családnak van szüksége lukasra. A vállalatok er­deke azt diktálja, hogy megtartsák dolgozóikat, jó törzsgárda alakuljon ki az üzemben. Es u dolgozók segítésének egyik hatékony formája lakásépítésük támogatu­aa. 0 A módszer? Három miniszter kö­zös (26/1971. PM—ÉVM —MÜM. számú) rendele­te intézkedik a dolgozók lakásépítésének, illetve vásárlásának támogatá­sáról. Segítséget csak új lakás építéséhez, vagy vásárlásához lehel adni. átalukításhoz, leválasz­táshoz stb. nem. Támo­gatni csak azt a dolgo­zót lehet, akinek mun­kaviszonya van u mun­káltatóval. A vállalat vezetője, szakszervezeti bizottsága (szövetkeze.ék­nél a közgyűlés által ki­jelölt szerv), valamint a KISZ-szervezet közösen — a kollektív szerző­désben, vagy külön sza­bályzatban — határozza meg a lakásépítés vagy vásárlás támogatásának szabályait. 0 Kik kaphatják? A támogatásban ré­szesülőket a szakszer­vezeti bizottsággal és a KISZ-szervezettel közö­sen a munkáltató szerv vezetője jelöli ki. Fi­gyelembe kell venni a dolgozó munkáját, la­káskörülményeit, lakás­igényének mértékét, jö­vedelmét, szociális hely­zetét. Támogatást csuk annak a dolgozónak le­het adni, aki az előirt anyagi feltételeket tel­jesíteni tudja. Előnyben kell részesíteni a köz­vetlen termelőmunkát végzőket, a fiatal há­zaspárokat, a nagycsa­ládos és az alacsony jövedelmű dolgozókat. • Kölcsön? Kölcsönt adhat a vál­lalat a dolgozónak ház, lakás építéséhez, OTP beruházásban értékesí­tésre épített lakás meg­vásárlásához. A részese­dési alapból, illetve a jutalmazási keretből a munkáltató vissza nem térítendő támogatást, engedményt vagy kamat­mentes kölcsönt nyújt­hat. Ez azonban csak hosszabb munkaviszony után adható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom