Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

2 KEDD. 1971. DECEMBER ti. Közoktatás, közművelődés, művészetek llku Pál nyilatkozata Az oktatásügy, a művészeti élet és a közművelődés elmúlt évi eredményeiről és a következő esztendő feladatairól nyilatkozott llku Pál művelődésügyi miniszter. KÉRDÉS: Egy esztendő telt cl a párt X. kongresszusa óta: mint a kongresszuson is megfogalmazódott, az oktatásügy számos eredménye mellett szükségessé vált a továbblépés elemzése is. Mi történt 1971-ben, és mire számithatunk 1972-ben a közoktatás területén? VÁLASZ: A kongresszus határozata alapján egy évvel ezelőtt széles körű elemzés indult meg a Központi Bizottság vezetésével az oktatásügy egész területén, s az utóbbi hónapokban megkezdődött a feltárt problémák megoldását szolgáló teendők kidolgozása is. A munka még folyik, s részt vesznek benne a Művelődésügyi Minisztérium dolgozói is. A vizsgálat eredményeiről még korai volna beszélni, az azonban kezd kirajzolódni, hogy a köznevelés boríyolult, szerteágazó és mindig sok pénzt igénylő problémáit nem lehet egyszerre, egyetlen rohammal megoldani; ott kell előre lépni, azon a ponton vagy azokon a pontokon, ahol a tartalmi és az anyagi feltételek megértek, illetve megteremthetők. Az elmúlt tanév végén — a kormány rendelete alapján — az alsó- és a középfokú oktatási intézmények oktatói jelentős béremelésben részesültek. A betervezett új bérezési rendszer jó hatást váltott ki a pedagógusok körében. Ez volt az első olyan fizetésrendezés, hogy a bérek általános emelésével együtt a nevelők minőségi munkáját is honorálni tudtuk. Az 1971-ben elfogadott tanácstörvény alapján a helyi tanácsok váltak az iskolák gazdáivá. A tanácsok hatáskörének bővítésében a Művelődésügyi Minisztérium eddig is „tanácspárti" volt; most is az az álláspontja, hogy hatáskörük tovább szélesedjen, s a feltételek megteremtésével párhuzamosan kiterjedjen az alsó- és a középfokú oktatás egészére. Nekünk jó tapasztalataink voltak és vannak a tanácsoknak a közoktatást támogató munkájáról; számok alapján bízunk benne, hogy a IV. ötéves tervben, s így 1972-ben is kiemelten törődnek a tanteremépítéssel, fiz óvodai, kollégiumi férőhelyek bővítésével, a tanulószobai, menzai ellátás javításával. Bővült és 1972-ben tovább bővül igazgatóink hatásköre. Növeltük önállóságukat intézményeik pedagógiai irányításában, igazgatásában, fokoztuk felelősségüket a tantárgyi oktató-nevelő munka színvonalának emelésében. A hatáskör bővítésével együtt gondoskodunk a tantestületi demokrácia további intézményes kiszélesítéséről, az iskolai légkör javításáról, a tanulók jogainak és kötelességeinek jobb összhangjáról. A fizikai dolgozók gyermekeinek támogatására —az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsal együttműködve — előterjesztést dolgoztunk ki a kormány részére. Ebben többek között vázoltuk a kollégiumi hálózat fejlesztésének programját, és az 1973-ban bevezetésre kerülő középiskolai ösztöndíjrendszert is. A kormány elfogadta javaslatainkat. Reméljük, hogy fokozatos életbe léptetésükkel tovább tudjuk csökkenteni a munkás-paraszt tanulók hátrányait. A pedagógushiány csökkentésére jelentősen növeltük a nevelőképző intézmények hallgatóinak létszámát, Hajdúszoboszlón új óvónőképzőt avattunk, Szombathelyen matematikai tanárképzést indítottunk. Képesítés nélküli pedagógusaink túlnyomó többsége tanul. A megyék ezután csakis olyan képesítés nélküli nevelőket alkalmazhatnak, akik a nappali tagozaton sikeres felvételi vizsgát tettek, de hely hiányában nem tudták felvenni őket. A pedagógusok lakáskörülményeinek javítására 1972-ben is országosan több mint ezer pedagógusnak juttatunk lakásépítési kölcsönt. Már a mostani tanévtől kezdődően megnövekedett a falusi, tanyai nevelők letelepedési segélyének és területi pótlékának összege. KÉRDÉS: Hogyan vonható meg a mérleg a kongresszus óta eltelt egy esztendő tükrében a művészeti élet fejlődését illetően? Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket 1972-ben kell megvalósítani? VÁLASZ: E területen is elsősorban néhány kiemelt eseményről szólok, megoldandó problémákról csak keveset, pedig bőven vannak. Alkotóművészeink segítségével 1971-ben fokoztuk a művészi alkotóműhelyek önállóságát és felelősségét. Számos olyan alkotás és esemény tanúi vagy résztvevői lehettünk, amelyek magas színvonalon szolgálták népünk szellemi és erkölcsi felemelkedésének ügyét, s világszerte fokozták népünk alkotóerejének, kultúrájának megbecsülését. Az a lendület, amely példának okáért a magyar dráma színpadra vitelében az utóbbi években kibontakozott, 1971-ben sem torpant meg. Drámaíróink égető, aktuális társadalmi és erkölcsi kérdéseket dolgoztak fel, arra keresve választ, milyen kereteket biztosít fejlődő szocialista társadalmunk az egyén és a közösség számára, hogyan kell élnünk e lehetőségekkel. Az 1970—71. színházi évadban ismét nőtt a nézők és ezen belül a színházba járó fiatalok száma. Ezt a folyamatot 1972-ben tovább szeretnénk erősíteni, s ebben bizonyára segítségünkre lesz a többi között az is, hogy a múlt évben végleges otthonra talált a Bartók színház és a 25. színház. A magyar színház —és általában a magyar kultúra — nemzetközi kapcsolataiban példa nélkül álló eseménysorozat volt a Szovjetunióban megrendezett magyar zenei és drámai művek fesztiválja. Ez nemcsak azt jelentette, hogy egy soknemzetiségű baráti országban 73 színházban mutattak be magyar színpadi műveket, hanem azt is, hogy e művek repertoáron maradnak, s így tovább fokozódik az érdeklődés drámaművészetünk alkotásai és a magyar színházi kultúra iránt. A magyar zeneművészet évek óta megfigyelhető gazdagodásában is jelentős új értékek születtek. Világszerte elmélyült a magyar zeneművészet és XX. század hagyományai iránti érdeklődés. Ezt igazolja az a rendkívül széles körű ünnepségsorozat, amellyel világszerte Bartók Béla születésének 90. évfordulójára emlékeztek. A magyar és a szocialista előadóművészek nagy seregszemléje és egyúttal példamutató népszerűsítése folyt 1971-ben a Magyar Televízió Interfórumán. Felejthetetlen élményt nyújtott a Bolsoj budapesti vendégszereplése: ugyanakkor a magyar operakultúra életerejét mutatja, hogy operaházunk társulata meg tudta hódítani azt a moszkvai közönséget, amelynek ízlését évtizedek óta a Moszkvai Nagy Szinház művészete csiszolja. Az előttünk álló év kiemelkedő zenei eseménye lesz Kodály Zoltán születése 90. évfordulójának megünneplése. Mind több filmművész fordul alkotásaival az üzemi élet, a munkások élete felé. Ezzel elősegítik egy, a korábbinál egészségesebb tematikai egyensúly kialakítását. Mint ismeretes, 1971-ben kidolgoztuk, 1972-ben pedig működésbe hozzuk a magyar játékfilmgyártás új szervezetét. Meggyőződésem, hogy az új szervezet hatékonyabban fogja kielégíteni a sokoldalú társadalmi elvárásokat. 1971-ben tovább folytattuk a nagy írói életművek gyűjteményes kiadását. Fellendült a szociográfiai és a politikai irodalom. Irodalmi vegyesbizottságaink jó munkája révén megerősödtek kapcsolataink a baráti szocialista országokkal. Nagyfigyelmet fordítottunk — és fogunk fordítani 1972-ben is — a magyar könyvkiadás és könyvterjesztés fejlesztésére, és tovább szorgalmazzuk a nyomdai viszonyok javítását. Átszerveztük a magyar könyvterjesztést azzal a céllal, hogy mind több és jobb mű kerüljön mind szélesebb olvasórétegek kezébe. Az I. nemzetközi kisplasztikái biennálé megrendezésével és ezen belül Ferenczy Béni nagyszerű életművének felmutatásával a magyar képzőművészet az elmúlt évben hatékonyan kapcsolódott a nemzetközi művészeti élet áramkörébe. Képzőművészetünk számos ágazatában — így a grafikában, plasztikában — magas színvonalú alkotások születtek. Számos hazai festészeti kiállítás igazolja — s reményeink, várakozásaink szerint 1972-ben is igazolni fogja — a magyar festőművészet megújhodásának lehetőségeit. 1972. évi terveinkben kiemelten szerepel a Petőfiévforduló előkészítése. A könyvkiadás, a színházak, a filmgyártás, a zenei terület, a múzeumok mind bekapcsolódtak ebbe a munkába, hogy az ifjúsággal, a köznevelés intézményeivel együtt méltóképpen megemlékezzenek nagy forradalmár költőnkről, megelevenítsék eszméinek, költészetének mai hatását. A kulturális életben, a művészetek területén igen fontos a szocialista országok együttműködése. Jelentős eseményként tartjuk számon azt a tanácskozást, melyen — itt, Budapesten — részt vett a legtöbb európai szocialista ország kulturálisügyi minisztere. Ez az értekezlet újabb bizonyságát adta, milyen hasznosak a sokoldalú eszmecserék napjaink kulturális fejlődéséről, a művészeti alkotómunka eredményeiről, a kultúrának a tömegek szocialista és kommunista nevelésében betöltött szerepéről. Mindent egybevetve: bizakodással tekinthetünk az új év elé. Számos nagy feladatot kell ugyan megoldanunk, de a magyar művészeti kultúra ehhez jó alapokat biztosít. Tovább fogunk dolgozni a kulturális gazdasági mechanizmus korszerűsítésén, mert ennek csiszolásafejlesztése elengedhetetlen feltétele hazánk szellemi, erkölcsi és — közvetve — gazdasági gyarapodásának. KÉRDÉS: A közművelődés, mint a tömegek széles körű művelésének hathatós eszköze, milyen szerepet töltött be az idei kulturális életben, mik a továbblépés lehetőségei? VÁLASZ: Az országos népművelési konferencia után fokozott várakozás támadt a közművelődés iránt. A konferencia határozatainak végrehajtása 1971-ben — némi késéssel ugyan — megkezdődött, de itt is áll, amit a köznevelésről mondtam : nem szabad egyetlen akciótól elvárni minden lényeges kérdés megoldását. Sokat segített a közművelődés tekintélyének növelésében a párt X. kongreszszusa: ez foglalkozott először önállóan, önálló területként a közművelődéssel. A kongresszuson és a konferencián megfogalmazott elvek kezdenek elfogadottá válni és realizálódni: a megyei tanácsok, pártbizottságok, a társadalmi és a tömegszervezetek megfelelő terjedelemben és módon foglalkoznak a közművelődéssel: szorosabbá válik a közművelődés és a közoktatás kapcsolata; a hivatásos művészet mind több területén előtérbe került a közművelődés szempontjából történő megközelítés, a művészetek tömegkapcsolatának vizsgálata. Mindezek a jelek is mutatják, hogy a közművelődéspolitikai napjainkban az oktatáspolitikával, a tudománypolitikával, a művészetpolitikával egyenrangúvá válik. A következő évben, illetve időszakban fontos feladatunknak tartjuk, hogy a művészi befogadás feltételeit javítva — tovább csökkentsük a kultúra és a tömegek közti távolságot, bővítsük a munkásosztály és az ifjúság művelődési lehetőségeit, a mai követelményekhez igazítsuk a közművelődési intézményeket, eszközöket és formákat, hatékonyabbá és színvonalasabbá tegyük irányításukat és koordinációjukat, megjavítsuk a közművelődés működési feltételeit. Igyekszünk jól előkészíteni a művelődési otthonok igazgatóinak országos konferenciáját, amelynek célja, hogy az átalakulási -korszerűsödési folyamatba az eddiginél hatékonyabban kapcsoljuk be a művelődési otthonokat. A könyvtárak és dokumentációs intézmények munkáját várhatóan fellenditi majd az a tapasztalat- és gonodaltcsere, amelyre 1972 őszén, a könyvtáros és dokumentációs szervezetek nemzetközi kongresszusai keretében hazánkban fog sor kerülni. Nagy feladatot ró közművelődésünkre néhány kiemelt évforduló, országos akció is. így például közművelődési intézményeink, különösen könyvtári hálózatunk bekapcsolódik a nemzetközi könyvév rendezvénysorozatába, amely mintegy előkészíti a magyar könyvkiadás fél évezredes jubileumát 1973-ban. Megtisztelő és szép közművelődési feladatokat jelent két nagy nemzeti jubileum: a Petőfi- és a Dózsa-évforduló méltó megünneplése. (MTI) . Több timföld és növényvédő szer Koncentrált nehézipari beruházások 1972-ben hat százalékkal növekszik a nehézipar termelése, ezen belül legnagyobb mértékben az alumíniumkohászaté és a vegyiparé — összegezték a jövő évi tervet a NIM miniszteri értekezletén. A rendelkezésre álló energiaforrások a következő évben is biztosítják a népgazdaság energiaigényének kielégítését, és lehetővé teszik az energiafelhasználás további korszerűsítését A szénhidrogének részaránya várhatóan 46—17 százalékra növekszik, a szén részaránya pedig tovább mérséklődik. A kőolajtermelés lényegében az előző év szintjén marad. A villamosenergia-termelés nyolc százalékkal nő, ez részben a Gagarin Hőerőmű 200 megawattos gépegységének üzemeltetésével biztosítható, másrészt pedig az importot növelik. Az alumíniumkohászat termelési értéke 18,2 százalékkal emelkedik. A timföldgyártás az új ajkai timföldgyár részleges üzembehelyezésével mintegy százezer tonnával növekszik. Az alumínium félgyártmánytermelés — a mennyiségi növekedésén túl — a gyártmánystruktúra javítását is eredményezi, s a szükségleteknek megfelelően bővítik a választékot. 11,9 százalékkal emelkedik a vegyipar termelése, amely tovább segíti a mezőgazdaság korszerűsítését. A tervek szerint 414 ezer tonna nitrogén és 197 ezer tonna foszfor-műtrágyahatóanyagot állítanak elő. Negyven százalékkal emelkedik a növény védőszer- termelés, amellyel már nagy mennyiségű importot takarítanak meg. A nehézipar üzemeiben 1972-ben 21 milliárd forint értékű beruházásra kerül sor. Legtöbbet fordítanak a vegyipar fejlesztésére, nagyságrendben ezt követik a bányászati, és villamosenergia-ipari, valamint az alumíniumkohászati beruházás sok. Megkezdik a nyíráddeáki puszta területén lelt bauxit feltárását, illetve a bányanyitást. A Tiszai Vegyikombinátnál 1972-ben fognak hozzá a negyedik ötéves terv egyik legnagyobb beruházásának, az olefinprogram megvalósításának munkálataihoz. A minisztérium továbbra is a már megkezdett beruházások befejezésére koncentrálja erőit; ennek megfelelően jövőre átadják rendeltetésének a Tisza menti Vegyiművek 200 ezer tonna évi kapacitású új kénsavgyárát, a Magyar Viscosa gyár új üzemét, és sor kerül a Halirnba—III. bányanyitás befejezésére. A termelés növekedésével párhuzamosan emelkedik a nehézipar üzemeinek színvonala is. A szénbányászatban tovább folytatják a gépesítést és az automatizálást, a kőolaj- és földgázbányászatban elsődlegesen a kutatófúrásokhoz szükséges műszereket és rétegnyitó eszközöket fejlesztenek ki, s tovább korszerűsítik az adatfeldolgozást is. A központi gázprogram végrehajtásában a fogyasztók biztonságos ellátásáért elsősorban az új tárolók építése szerepel fő feladatként. A vegyipar fejlesztésében legfontosabb feladatnak ítélték egy új, kísérleti növényvédőszer-üzem létesítését, valamint a korszerű, folyékony mosószergyártás technológiájának, és a kombinált műtrágyáknak a kidolgozását. r Uj üdülők Hévízen Hévíz, amelynek gyorsabb ütemű fejlesztését kormányhatározat is előírja, több nagy üdülővel gazdagodik. A SZOT szanatóriumi és üdülési főigazgatósága itt kezdte meg egyik legnagyobb beruházását: az üdülőtelep központjában, egy kisebb nyaraló helyén, 13 emeletes gyógyüdülőt épít. Az előregyártott elemekből épülő gyógyüdülő, amelyben 414 szobát képeznek ki, Hévíz legimpozánsabb épülete lesz. Nemrégen fejeződött be Hévízen a KIOSZ új, százszemélyes üdülőházának építése is. További kétszáz személyes üdülőházzal gyarapodik a bányászüdülő, míg a postás gyógyüdülő százágyas épülettel bővül. Ebben az ötéves tervben felépül a négyszáz ágyas Margaretta gyógyszálló is. Sütik és árulják A közelmúltban adtunk hírt róla. hogy megkezdte működését Mórahalmon a sütőipari vállalat legkorszerűbb sütödéje. Azóta elkészült az új kenyérbolt is, a pékséggel egy födél alatt, ahol mindig garántaltan friss kenyérrel, péksüteménnyel és félkész tésztafélével kínálják a vevöket