Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! A M A G Y A R S Z O C I A L I S TA M U N KÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 301. szám 1971. december 22., szerda Ára: 80 fillér Az országgyűlés elfogadta a Jövő évi állami költségvetést A parlament befejezte ülésszakát Kedden délelőtt 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1972. évi álla­mi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat vitáját. Az ülé­sen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kál­lai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek szá­mos vezetője. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al­elnöke nyitotta meg. Az el­ső felszólaló Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke volt A vitában a továbbiakban részt vett Fodor Mihály Szolnok me­gyei, dr. Noszkay Aurél bu­dapesti, dr. Ortutay Gyula Bács-Kiskun megyei képvi­selő. Ezután Keserű János­né könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. A to­vábbiakban felszólalt Nics János Fejér megyei, Gazsó Sándor Zala megyei képvise­lő. Ebédszünet után az első felszólaló dr. Csikós-Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke volt. Ez­után a vitában részt vett Mukri Pál Komárom me­gyei, Kovács Istvánná Pest megyei, Simáházi Sándor Borsod megyei, Herczeg Ká­roly Fejér megyei, dr. Pusái Lászlóné Heves megyei, dr. Guba Sándor Somogy me­gyei, Retezi Károly Pest megyei képviselő. A költségvetési vitában elhangzottakra Faluvégi La­jos pénzügyminiszter vála­szolt, s mondott zárszót. Hangsúlyozta, hogy az esz­mecsere sok tanulságot adott a kormányzatnak, a képvi­selők észrevételei hasznos tanácsot, iránymutatást je­lentenek a további munká­hoz. A pénzügyminiszter örömmel nyugtázta, hogy egyetértés nyilvánult meg a jövő évi terv és költségve­tés fö vonalában. A vitában is kifejezésre jutott: a fő vonalak helyesek, a folyama­tos fejlődés, a gazdaságban meglevő kedvező tendenciáK kibontakozását szolgálják. Beszámolt arról, hogy a kor­mányzati szervek a közeli napokban kiadják a külön­böző intézkedések megtételé­hez szükséges végrehajtási rendelkezéseket, így a válla­latok és szövetkezetek idejé­ben fel tudnak készülni fel­adataikra. A pénzügyminiszter össze­foglalója után az országgyű­lés a Magyar Népköztársa­ság 1972. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben egyhangúan elfogadta. A napirend szerint inter­pellációk következtek. Pet­rovics Emil budapesti kép­viselő a hanglemezgyártás­sal kapcsolatban interpellált a kohó- és gépipari minisz­terhez. Fegyveres István Vas megyei képviselő a közle­kedés- és postaügyi minisz­terhez interpellált a Kos­suth rádió és a televízió rosszabbodó vételi lehetősé­geiről. Választ a miniszterek adtak, s ezt az interpellálok és az országgyűlés tudomá­sul vette. Az ülésszak Apró Antal zárszavával fejeződött be. (Csikós-Nagy Béla és Ke­serű Jánosné felszólalását la­punk 2. oldalán ismertet­jük.) Kállai Gyula beszéde A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke elöljáróban hangsúlyozta: a törvénytervezet mind alap­vonásaiban, mind részletei­ben gondos munka eredmé­nye. Helyesen tükrözi azt az időszerű törekvésünket, hogy megszilárdítsuk nép­gazdaságunk egyensúlyi helyzetét. A jövő évi költségvetési tervezetben külügyi szerve­ink számára is biztosítjuk a szükséges anyagi fedezetet. Az elfogadásra ajánlott ösz­szeg megfelelő alapot bizto­sít külpolitikai céljaink meg­valósításához, aktív nemzet­közi tevékenységünk folyta­tásához. Ezt követően rámutatott: nemzetközi tevékenységünk legfontosabb területe a szo­cialista országokkal fennálló két- és többoldalú kapcsola­tok fejlesztése, a szocialista közösség egységének erősíté­se. Növeli e feladataink fon­tosságát az a tény, hogy a szocialista világrendszer — történelmi vívmányaival, eszméinek mozgósító erejé­vel, hatalmas anyagi, kato­nai potenciáljával — döntő A BT vitája U Thant utódlásáról Az ENSZ-közgyülés határozata! hatást gyakorol a nemzetkö­zi helyzetre. Részletesen szólt ezután a Szovjetuniónak az SZKP XXIV. kongresszusán meg­határozott külpolitikai tevé­kenységéről. Ez az átfogó külpolitikai program három fő irányban hozta mozgás­ba a szovjet diplomáciát, amelynek célja: a béke fenntartása, a leszerelés elő­mozdítása, s az új típusú nemzetközi viszonyok és FOCK Jenő, Losonczi Pál és dr. Ajtai Miklós a parlamentben. megyei képviselők Mögöttük Csongrád kapcsolatok megteremtése. Erőfeszítéseivel méltán vál­totta ki a haladó emberiség elismerését és támogatását — állapította meg, majd így folytatta: Külpolitikánk szilárd el­veihez híven népköztársasá­gunk a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet, hogy növelje a szocialista világ­rendszer egységét és erejét, s tovább mélyítse a szocia­lista országok népeinek test­véri barátságát és együtt­működését. Ettől a szándéktól vezet­tetve fejleszteni kívánjuk államközi kapcsolatainkat azokkal a szocialista orszá­gokkal is, amelyekkel alap­vető kérdésekben nézetelté­réseink vannak. Készek va­gyunk erre a Kínai Népköz­társasággal is, mert meggyő­ződésünk, hogy gazdasági, kereskedelmi, tudományos­műszaki kapcsolataink erősí­tése mindkét nép javát és a szocializmus közös ügyét szolgálná. Törekvéseink megvalósítását azonban na­gyon megnehezíti és zavar­ja az a tény, hogy a kínai vezetők — miközben az ál­lamközi kapcsolatok fejlesz­tésének szükségességét ma­guk is hangoztatják — élet­bevágó közös érdekeink el­len lépnek fel. A kínai vezetők antimar­xista politikája, szovjetelle­nessége nagy károkat okoz a szocializmusért, a haladá­sért, a világbéke fenntartá­sáért küzdő erők ügyének. A Kínai Népköztársaság jo­gainak helyreállításáért az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében a Szovjetunió és a szocialista országok a Kínai Népköztársaság megalakulá­sa óta mindvégig következe­tesen síkraszálltak. Sajná­latos. hogy a Kínai Népköz­társaság a nemzetközi élet­nek ezt a fórumát a szov­jetellenes, szocializmuselle-\ nes politika szószékévé igyekszik tenni, közös plat­formra kerülve így a világ reakciós erőivel. Meggyőző­désünk, hogy a Kínai Nép­' köztársaság ezzel nemcsak a nemzetközi haladás érdekei­nek, hanem saját nemzeti érdekeinek is árt. Kállai Gyula ezután az úgynevezett harmadik vi­lág, az el nem kötelezett or­(Folytatás a 2. oldalon.) A Biztonsági Tanács ver­senyt fut az idővel. U Thant ENSZ-főtitkár utódját ked­den éjfélig meg kellene ta­lálni — ekkor ér ugyanis hi­vatalosan véget a közgyűlés folyó ülésszaka —, de erre kevés a reimény. A közgyűlés a tervek sze­rint szerdáig, esetleg csü­törtökig „hivatalban" ma­rad, hogy elfogadja vagy el­utasítsa a Biztonsági Tanács egyetlen — egyetértés hiá­nyában mindmáig ismeretlen — jelöltjét. A tanács állandó tagjai — Szovjetunió, Kína, Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia — a keddre virradó éjjel újabb konzul­tációt tartottak, amit kedden újabb szavazás követ. Ezek a tanácskozások nem hivata­losak. A hétfői szavazás során minden esélyes jelöltet meg­vétóztak. A legtöbb igenlő szavazatot az osztrák Kurt Waldheim kapta (tizenegyet), nála kevesebbet a finn Mav Jakobson, az argentin Car­06 Ortiz de Rozas. Ezúttal nem szavaztak dr. Gunnar Jarringról, de az ő neve — mint hírlik — változatlanul „forgalomban van". Az ENSZ-közgyülés a hét kezdetén számos határoza­tot hozott. Elítélte Izraelt amiatt, hogy bekebelezi az általa megszállt területeket, kitele­píti azok arab lakóit, sem­mibe veszi az arabok jogait. A határozat, amelyet 53 igenlő, 20 nem szavazattal, 46 tartózkodás mellett fo­gadtak el, sürgeti Izraelt, hogy hagyjon fel ezzel a po­litikájával. A közgyűlés meghagyta hivatalában az általa kijelölt három tagú ténymegállapító bizottságot és fölkérte Izraelt, hogy en­gedélyezze a bizottságnak a megszállt területek megláto­gatását. Izrael képviselője a határozatot azonnal elutasí­totta. Az ENSZ közgyűlése ked­den határozatot fogadott el, amelyben megerősíti a nem­zetközi biztonság megszilár­dításáról szóló deklaráció el­veit és javaslatait, felhívást intéz minden államhoz, hogy foganatosítson további haté­kony intézkedéseket a doku­mentumban foglaltak meg­valósítására. Egy másik határozat hoz­zájárult ahhoz, hogy a jövő évi ülésszakon elsőbbséget biztosítsanak a „fegyveres konfliktusokról tudósító új­ságírók védelmét" célzó tervnek. Jóváhagyták az emberi környezettel foglalkozó 1972. évi stockholmi ENSZ-érte­kezlet napirendjét, s meghív­ták a tagországok valamint a szakosított intézmények képviselőit erre a konferen­ciára. Ugyanakkor 57 szava­zattal 43 ellenében, 20 tar­tózkodás mellett a közgyű­lés elutasította Algéria, In­dia, Románia, a Jemeni NK és Jugoszlávia képviselőinek azt a módosítási javaslatát, hogy Stockholmba „más or­szágokat" (NDK, KNDK, VDK) is hívják meg. A há­rom nyugati nagyhatalom ellenszavazatot adott le; Kí­na tartózkodott. A közgyűlés végül elhatá­rozta, hogy ratifikálás vé­gett a tagországok elé ter­jeszti azt az alapokmány­módosító indítványt, hogy a gazdasági és szociális tanács tagországainak számát dup­lájára, 27-ről 54-re emeljék. Elutazott hazánkból a kubai küldöttség A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására — Rolando Gallardo orszá­gos titkár vezetésével — a kubai forradalom védelmére alakult bizottság háromtagú delegációja két és fél hetes látogatást tett hazánkban. A küldöttség magyarországi lá­togatása során megismerke­dett a Hazafias Népfront te­vékenységével, különös te­kintettel a társadalmi mun­ka szervezésére, a művelő­déspolitikai munkára, vala­mint a szolidaritási tevé­kenységre. A kubai delegá­ció eszmecserét folytatott Bencsik Istvánnal, a Haza­fias Népfront főtitkárával. A küldöttséget fogadta Jakab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetője, Papp Árpád, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, az MSZMP KB tagjai. A kubai delegáció búcsúz­tatásánál jelen volt Barati József, a Hazafias Népfront titkára és Carlos Perez Cab­rera, a Kubai Köztársaság nagykövetségének első tit­kára. Díszítésre vár az óriás fenyő Megérkezett a fővárosba az idei parlamenti kará­csonyfaünnep főszereplője, a 18 méteres óriás fa. A szép, arányos lúcfenyőt — amely­re a Zempléni-hegység ren­getegében találtak rá — biz­tosított útvonalon, különle­ges járművön szállította Bu­dapestre a 22-es Volán szo­cialista brigádja. A díszfa néhány napig a Parlament előtt várakozik arra, hogy előkészítsék a helyét a kupolacsarnokban. Itt végleges, 14 méter ma­gas formájában állítják majd fel, s ünnepi köntös­be öltöztetése több napot vesz igénybe. A december 25—26-i fenyőfaünnepsége­ken mintegy hatezer kisdiák csodálhatja meg teljes pom­pájában a 70 kiló szaloncu­korból font füzéreket, az ágain pompázó több száz ra­gyogó műanyag díszt, hókris­tályt, színes neonfigurát és a színes égők szálaiból font fénypalástot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom