Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

PÉNTEK, 1971. DECEMBER 24. 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Berlini aláírás Nyers Rezső beszéde Az állami költségvetés — kezdte felszólalását Nyers Rezső — a jövőnk program­ja és a jelennek a tükre, fel­ismerjük benne gazdasági, szociális, kulturális életünk jellemző tényeit és a közeli jövőnket. Bemutatja a kor­mányzati munkát, de annál sokkalta többet is láttat: a tizmillió magyar helyzetét, az ötmilliónyi kereső dolgo­zó együttes munkájának vég­ső eredményét. A nemzet­gazdaságnak ebben a tükré­ben most is a dinamikus fejlődés képét láthatjuk, s ennek a ténynek a jelentő­sége minden mást felülmúl. S ha nehéz problémákkal is szembetalálkozunk, sőt gyen­geségekkel, hibákkal, akkor azokért nem a tükör a fele­lős. Mint ahogy a nemzeti önismeretnek forrása a tör­ténelem, a szociológia, a mű­vészet és sok-sok napi hír­anyag, ugyanúgy szerves ré­sze annak gazdasági önis­meretünk, az állam költség­vetése, s ha jól értjük, ami­re int, akkor hatékony esz­köze lesz cselekvésünknek. Mi kommunisták, a gazda­sági elszámoláskor és a ter­vezéskor elsősorban azt kér­jük számon önmagunktól, meg a kormányzattól, hogy haladunk-e a magyar és a nemzetközi munkásosztály fő célja, a szocializmus meg­valósítása felé? Erre nyu­godt lélekkel felelhetjük: a választott irány jó, az 1971. évi gazdasági munka össze­gezése mutatja, a fő cél felé haladunk. Dolgozó népünk eredményeire határainkon túl is felfigyelnek. Népgaz­daságunk szilárd alapokon és dinamikusan fejlődik. A IV. ötéves terv céljai — most már a gyakorlat tényei is igazolják — helyesen feje­zik ki politikai és gazdasá­gi érdekeinket. Gazdaságirá­nyítási rendszerünk megfelél gazdaságpolitikánknak, a legfőbb célok szempontjából jól orientálja, a gazdasági terv fejlesztési céljainak nagy része teljesült. A fej­lődés legátfogóbb mutatója, a nemzeti jövedelem az 1970. évi 5 százalékos emelkedés után 1971-ben a tervezettnél jobban, valószínűleg 8 szá­zalékkal nő. Számottevően gyarapodik az ország nemzeti vagyona, jelentősen fejlődnek a ter­melőerők. tovább szilárdul­nak a szocialista termelési viszonyok. A munkásosztály, a dolgozó tömegek érdeke jut érvényre mindebben, az, hogy évről, évre haladjunk előre anyagiakban, kultúrá­ban, emberibb élet- és kö­zösségi viszonyokban. Ehhez kell a rendszeresen bővülő gazdasági alap. Gazdasági haladásunk fon­tos ténye, hogy az ipar a központi fejlesztési progra­mokban kijelölt irányt kö­vette és a népgazdasági tervben előirányzott ütem­ben fejlődik. Az ország ener­giahelyzete kiegyensúlyozott. Az átlagot meghaladó ütem­ben növelik termelésüket a progresszív ágazatok. Jelentős és szembetűnő az élelmiszer-gazdaság általá­nos fejlődése. Szocialista me­zőgazdaságunk pótolta a ta­valyi elmaradást ás eléri az ötéves tervben 1971-re elő­irányzott növekedést. Örvendetes, hogy idén az ipari termelés növekedése teljes egészében az élő­munka termelékenységének emelkedéséből adódik. A mezőgazdaság szintén növel­te hozzájárulását a nemze­ti jövedelemhez. Az építő­ipari termelés növekedésé­nek csaknem háromnegyede a munkatermelékenység ja­vulásából ered. Mindezek folytán az ország nemzeti jö­vedelem növekményének csaknem teljes egésze a nép­gazdasági termelékenység emelkedéséből származik. A reáljövedelem és a fo­gyasztás 6 százalékos növe­kedési üteme azt mutatja, hogy a jövedelmek és a tel­jesítmények emelkedése kö­zött ma már szoros a kap­csolat. A fogyasztói piacot stabilitás, bővülő áruellátás, korszerűsödő áruválaszték és minőség jellemzi. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy a mun­kásosztály, a dolgozó nép ma jobban él-e, mint egy évvel előbb, nyugodtan mondhat­juk, hogy valamivel jobban, tehát a közvetlen érdekek is érvényre jutnak. a hosszú távú érdeknek kel' juttatnunk a pálmát, mert a külkereskedelem hatékony­ságában kell látnunk fejlő­désünk egyik kulcskérdését. Nem szabad fékezni az olyan importot, amely <• több, korszerűbb és job minőségű exportot szolgálja s azt az importot sem, amely az életszínvonal fenntartá­sához nélkülözhetetlen. Ép­pen ezért a terv alpjában e hatékonysági elvet követi, d* azért szigorítja az importot is. Az importszigorítás lénye­ge azonban nem az öncélú „csökkesntsünk csak", hanem* az, hogy jobb gazdálkodás­ra késztessen minden terme­lőt és felhasználót A negyedik kérdés az, hogy miként haladjunk az állami költségvetés bevéte­leinek és kiadásainak egyen­súlya felé: aktívabb bevéte­li politikával, vagy takaré­kosabb kiadási politikával? Helyes, hogy az előterjesz­tés etekintetben elveti a „vagy-vagy" alternatíváját és az „is-is" válaszára építi a költségvetést. Van tenni­valónk mind a bevétel nö­velésében, mind a kiadások ésszerűsítésében. Még így is csak az évi bevételi és ki­adási növekmény hozzáve­tőleges egyensúlyát biztosít­hatjuk, a költségvetési hi­ány megszüntetése a jövő feladata marad. Ebben dön­tő szerepe kell legyen a nép­gazdaság nettó jövedelmező­ségének, ennek alapja pedig a vállalati jövedelem, amely állami kiacíási igényeinkhez képest nem sok, hanem ke­vés. 1971. első felében a 100 forint ráfordítátera jutó ösz­szesített vállalati jövedelem csak kismértékben nőtt, 8,21 forintról, 8,35 forintra, az ipar egészében egyenesen csökkent, 7,52 forintról, 7,46 forintra. Ezen javítani kell. A népgazdaságnak annyi, sőt valamivel több tiszta jö­vedelmet kell évről évre el­érnie és az állam számára biztosítani, mint amennyivel az állam szociális, kulturá­lis, védelmi, igazgatási ki­adásai és a nemzetközi kö­telezettségek teljesítései fe­dezhetők is. A jövőben mindinkább a népgazdaságból származó be­vételek növelésére kell ten­nünk a hangsúlyt, hogy a ki­adások ütemesen nőhesse­nek. Ügy gondolom, hogy a jövő évi költségvetés elfo­gadásával egyúttal az emlí­tett gazdaságpolitikai dönté­sek mellett is állást fogla­lunk. Tényeken nyugvó intézkedések Az utóbbi hetekben egy­egy vidéken lábrakaptak bi­zonyos híresztelések. Egyesek például tudni vélik, hogy január 1-én széles körű ár­emelésekre kerül sor olyan tömegfogyasztási cikkekben is, mint a cukor, a liszt, a hús és jó néhány más alap­vető cikk. Vannak, akik fel­teszik a kérdést: ha ez nem igaz, miért nem cáfolja rrleg a kormány? Szerintünk nem helyes és nem szüksé­ges az ilyen hírek cáfolatá­ra berendezkedni, hiszen köztudottak a párt elvei, és ismert a kormánynak az a gyakorlata, hogy hatósági árintézkedések esetében ide­jében tájékoztatja a közvé­leményt, s meg is indokolja, mit miért tesz. Az is köztu­dott, hogy semmiféle hatósá­gi árintézkedést nem te­szünk bérintézkedésektől függetlenül, az elért életszín­vonal rovására. Fontos intézkedésként kell értékelni azt, hogy 1972-ben sor kerülhet a sokgyerme­kes családok anyagi gond­jainak csökkentésére, a csa­ládi pótlék bizonyos körben történő emelésére. Ez az el­ső lépés az ötéves tervünk­ben foglalt cél eléréséhez; a második lépésre a későbbi években kerülhet sor. Azokon a munkaterülete­ken, ahol még nem volt munkaidő-csökkentés, időről időre szóvá teszik a dolgo­zók, hogy mikor kerülhet sor a 44 órás munkahét be­vezetésére. Tudomásul véve, hogy az állami szervek most dolgoznak ennek program­ján, hangsúlyozni szeret­ném, hogy nem lenne helyes és reális 1972-ben széles körű intézkedésre számítani, mert az állam teherbíró­képessége szűkös, a munka­helyeken az üzemi és a munkaszervezésnek még ez­után kell felszínre hoznia a nagyobb termelékenységet, a jobb munka tartalékait. 0 Berlin (MIT) A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, " minisztériumok házának dísztermében hétfőn aláírták az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus kö­zött december 11-én parafált két egyezményt. Az egyezmények aláírása után a szovjet kormány nyi­latkozatában „megelégedésé­nek ad kifejezést azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az illetékes német hatóságok megállapodásokat kötöttek, amelyek 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezménnyel függnek össze. A megálla­podás zárójegyzőkönyvének a négy hatalom — a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Franciaország és Nagy­Britannia — által történő aláírása időpontját később állapítják meg." * Az angol kormány hétfőn kifejezte azt a készségét, hogy bármikor hajlandó a négyhatalmi zárójegyzőkönyv aláírására. A francia kor­mány szintén üdvözli a lét­rejött egyezményeket és ki­jelenti, hogy Franciaország bármikor kész a zárójegyző­könyv aláírására. Az ameri­kai kormány úgyszintén kész „bármely időpontban" alá­írni a Berlinről szóló négy­hatalmi megállapodás vég­leges jegyzőkönyvét. Fehér Lajos Damaszkuszban 0 Damaszkusz (AFP) A Fehér Lajos miniszter­elnök-helyetles vezette ma­gyar küldöttség hétfőn a késő délelőtti órákban — Bagdadból jövet — Damasz­kuszba érkezett. A küldöttséget a repülő­téren Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter fogadta. ÚJ elnök Pakisztánban A korszerű gazdasági vezetés követelményei Négy alapvető döntésről van szó A terv és a költségvetés alapvetően négy kérdró megválaszolására, négy gaz­daságpolitikai döntésre épül Az első kérdés, ami választ kíván, az. hogy az egyen­súlyproblémát fokozatosan, a folyamatos fejlődés kereté­ben kívánjuk-e megoldani, vagy rövid idő alatt, akár a fejlődés átmeneti megállítá­sával? A kormány olyan gazdaságpolitikához kér jó­váhagyást, amely a fejlődét folytatása mellett kívánj", megoldani az egyensúly ja­vítását. Ezt a felfogást ala­kította ki pártunk Központ: Bizottsága, mérlegelve "kü­lönböző döntési lehetősége­ket és azok következményeit. Ez annyit jelent, hogy a Tervhivatalnak a nemzeti jö­vedelem növekményéből már évről évre le kell csípni 1— 2 százalékot, mindaddig, amíg az egyensúly helyre nem áll. Ez az elv máris mutatkozik abban, hogy a jövő évi terv a nemzeti jö­vedelem 5—6 százalékos nö­vekedéséből 3—4 százalék­nyit tervez felhasználni. B>. a döntés tulajdonképpen b legradikálisabb lehetőség vá­lasztását jelenti valamennv1 más közül, hisz nem csupán egy, hanem kettős célt kö­vet, ezeket egyszerre elérni nagy feladat. A második kérdés az, hogy az egyensúly érdekében ele­giendő-e megállítani a fel­halmozás növekedését, vagy mérsékelni kell a fogyasztás növekedését is? A kormány­előterjesztés azt a döntést választja, hogy a lakossági fogyasztás ezután is ter­melés növekedésével össz­hangban emelkedjen. Mind a munkások és alkalmazot­tak, mind pedig a paraszt­ság reáljövedelmét 5—5,5 szá­zalékkal, a reálbéreket 2,5—3 százalékkal magasabbra ter­vezi. A növekedés visszafo­gását pedig a felhalmozásra, főként a beruházások mér­séklésére összpontosítja, de szigorítja a készletgazdálko­dás normáit is. Ez a döntés azon a felismerésen alapul, hogy az ötéves tervnél lé­nyegesen nagyobb beruhá­zás meghaladná anyagi­pénzügyi lehetőségeinket, ebben az utcába nem me­hetünk, az ötéves tervet kell érvényre juttatnunk a fel­halmozásban is, a fogyasz­tásban is. A harmadik kérdés az, hogy az adott helyzetben a külkereskedelem egyensúlyi követelményét fölébe helyez­zuk-e a külkereskedelmi hatékonyság szempontjának? Ha csak rövid távon gon­dolkodnánk, akkor az egyen­súly érdekében a radikális importkorlátozás útját vá­lasztanánk a gépek, a nyers­anyagok, a fél késztermékek és a fogyasztási cikkek terü­letén. E kérdésben azonban A napirenden levő bo­nyolult feladatok minden szinten rendkívül nagy mér­tékben fokozzák a követel­ményeket gazdasági vezetés előtt. A vezetői tisztség jó ellátása mind kevesebb ru­tinmunkát, viszont több és mélyebb helyzetismeretet kö­vetel, jó döntéselőkészítést és időbeni, világos döntést, szervezőkészséget és politi­kai tájékozottságot. Sokszor megfogalmazták már a gazdasági vezetéssel szembeni követelményeket, s ezeket most a korábbinál jobban számon kell kér­nünk. Azt is, hogy a vezető mondjon igent, vagy nem­et, ne habozzon döntés he­lyett, de azt is, hogy a ve­zetése alatt álló apparátus szintén idejében, világosan döntsön az ügyekben. Megtalálni, jól feltenni és jól megoldani a döntő gaz­dasági kérdéseket — ez többnyire nem egy személy, hanem vezetők és szakértők együttes feladata lehet. A gazdasági vezetők egy része több megértést és megbecsülést kér munkájá­hoz, a közvélemény bizo­nyos része viszont több kri­tikára. és kevesebb türelem­re hajlik. Ügy vélem, a gyenge vagy éppen rutin­szerű vezetés kritikáját tény­leg fokozni kell. De vannak kiváló vállalati vezetőink és szakembereink, akik külön­leges nemzeti értéke jelen­tenek — neveket is sorol­hatnék, de nem teszem. — Ezeknek mindig érezniök kell a bizalmat, és a támo­gatást, hogy alkotni tudja­nak. Mert ez a típus nem azt nézi. hogy mit kaphat, hanem azt keresi szenve­déllyel, hogy miként tehet még többet, jobbat az ed­diginél, hogyan működhet korszerűbben, hatékonyab­ban egy egész dolgozó kol­lektíva, esetleg egy egész ágazat. Ülésszakunk időpontjában a nyugati világban régóta lappangó dollárválság az egész valutarendszer válsá­gává szélesedett. Az ameri­kai dollár kulcsvalutaszere­pét húsz éven át aláásta a'.ri erikai imperialista külpo­litika. s bár most devalvál­ták a dollárt, még ezután is bizonytalan az egész nem­zetközi valutarendszer jövő­je. Jó tudni, hogy hazánknak kárt ugyan okozhat a valu­táris bizonytalanság, de meg nem' ingathat bennünket, mint ahogy meg nem ingat­hatja szocialista országaink közösségét. Az állami költségvetés jö­vő évi előirányzatát a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadásra ajánlom — fejezte be nagy taps köz­ben felszólalását Nyers Be­ásó. 0 Karachi (UPI, AP, AFP) Ami várható volt, bekövet­kezett: Jahja Khan, a Pa­kisztáni Iszlám Köztársaság eddigi államfője lemondott — belebukott abba, ami or­szágával kapcsolatban tör­tént, és ami immár hetek, sőt hónapok óta vezető he­lyen foglalkoztatja a világ­sajtót. Zulfikar Ali Bhutto, a Nyugat-pakisztáni Néppárt vezetője lett az ország új el­nöke és már le is tette a hi­vatali esküt. Az kétségtelen, hogy Jahja Khan személye tarthatatlan­ná vált, és lemondásával ezt Islamadban be is ismerték. Azt azonban nem, hogy poli­tikája is egyenlő volt a csőd­del, a zsákutcával. A 43 éves Zulfikar Ali Bhutto szemé­lye és eddigi pályafutása ugyanis egyáltalán nem te­szi kizárttá, hogy a pakisz­táni politika számos eddigi pillére a jövőben is válto­zatlan marad. Bhuttónak most óriási le­hetősége van arra, hogy új, tiszta lapot kezdjen Ázsia egy fontos országának törté­netében. Ehhez azonban az kell. hogy valóban levonja valamennyi tanulságot — nemcsak a mostani háoorú kimeneteléből, hanem annak okaiból is. 0 Calcutta (Reuter) Tadzsuddin Ahmed. a Bangla Desh népi köztársa­ság miniszterelnöke hétfőn bejelentette: kormánya vi­lágméretű akciót indít an­nak érdekében, hogy a pa­kisztáni kormányt Mudzsibur Rahman sejknek, az 1970 de­cemberi választásokon győz­tes, de időközben betiltott Avami Liga vezetőjének sza­badonbocsátására késztesse. Eelvetette annak lehetőségét is, hogy a kelet-bengáliai ve­zetőt pakisztáni hadifoglyok ellenében cserélik ki. A Bangla Desh több váro­sában 1500 politikai foglyot bocsátottak szabadon, akiket a nyugat-pakisztáni erők ve­tettek börtönbe. amerikai gépek lelövése 0 Hanoi (MTI) Hétfőn este Ngo Dien, a VDK külügyminisztériuma sajtófőosztályának vezetője sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a múlt hét végén a VDK ellen elköve­tett amerikai bombatárnadá­sokról és bemi(itatta azt a négy elfogott pilótát, akik­nek gépét a harcok során le­lőtték. Az amerikai légikalózok a Hanoitól kevesebb mint száz kilométerre fekvő Hoa Binh és Vinh Phuc tartományok fölé is berepültek. A VDK légvédelmi erői két nap alatt öt F—4 típusú sugárhajtású gépet lőttek le. Nixon—Heath találkozó 0 Washington (AFP, Reu­ter) Nixon amerikai elnök megérkezett a Bermudákra, ahol két napon keresztül fog Heath brit. miniszterelnök­kel tárgyalni. Közéleti napló Pártmunkásküldöttségünk Szófiában Tegnap magyar pártmun­kásküldöttség kezdte meg látogatását Szófiában. A de­legáció, élén Katona István­nal, az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és propa­ganda osztálya vezetőjével, néhány napon át tapaszta­latcserét folytat a BKP Köz­ponti Bizottságának megfe­lelő szerveivel, s tanulmá­nyozza azok tevékenységét. Hazaérkezett az MSZBT delegációja Hétfőn hazaérkezett Moszk­vából a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttsége, amely Révész Gézának, az MSZMP KB tagjának, a tár­saság alelnökének vezetésé­vel aláírta az MSZBT és az SZMBT együttműködési ter­vét. Magyar—NDK megbeszélés a közoktatásról Dr. Gosztonyi János műve­lődésügyi miniszterhelyettes vezetésével az NDK-ban járt közoktatási küldöttség hazaérkezett. A küldöttség az NDK Közoktatási Miniszté­riumának vezetőivel meg­tárgyalta az 1970-ben meg­kötött együttműködési meg­állapodásból következő fel­adatokat. Dr. Várkonyi Péter hazaérkezeti Dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke csehszlovákiai látogatásának befejeztével hazaérkezett. Prágai és pozsonyi tartózko­dása idején találkozott több vezető politikai és közéleti személyiséggel, valamint a tájékoztatási eszközök kép­viselőivel. Legutoljára ta­nácskozást folytatott Miros­lav Moccal, a CSKP KB tit­kárságának tagjával, a Rude Právo főszerkesztőjével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom