Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

61. évfolyam, 300. szám 1971. december 20., kedd Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött az ország­gyűlés ülésszaka Nagy arukeszletek az ünnepekre Az ünnepi ellátásról a Bel- a budapesti üzletekbe 90 va­kereskedelmi Minisztérium gon, a vidéki boltokba 100 élelmiszer főosztályán tájé- vagonnal szállítanak. Ezen­koztattak. kívül bőséges termelői áru­A kereskedelem a tavalyi- kínálatra is számítanak. A nál 320 millió forinttal ma- hagyományos karácsonyi hal­gasabb készlettel várja avá- vasarra 95 vagon élő ponty­sárlókat. Az ünnep hetében l>'al készülték fel, s forga­a fővárosban 192 vagon, vi- 'omba hoznak még 3 vagon déken 308 vagon hús és hús- nalfilét is. készítmény kerül forgalom- Az ünnepi kalács és süte­ba. Sertéshúsból bőséges lesz mény elkészítéséhez kará­az ellátás. Budapesten 117 csony hetében tízmillió liter vagonnal, vidéken 190 va- tej, 60 vagon vaj és 14 mil­gonnal szállít a húsipar a lió tojás áll a háziasszonyok bolthálózatba. Nem lesz hi- rendelkezésére A tervezett­ány kocsonyahúsból és atöl- nél öt vagonnal több már­tott káposztába való füstölt garin kerül a boltokba, húsból sem, a tavalyi meny- Elegendő ital is kerülhet nyiségnek több mint kétsze- az ünnepi asztalra, az ellá­rese, 24 vagon kerül az üz- tás szépséghibája azonban, letekbe. Baromfiból — vá- hogy az olcsó és közepes árú gott csirkéből, pulykából, hí- borokból az igényeket nem zott libából és kacsából — tudják kielégíteni. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Vietnami szolidaritási nagygyűlés A VDK és a OVK képviselői Szegeden Nguyen Huong Khanh beszédét mondja, mellette a tol­mács és Nguyen Thai Hat éve hagyománynak számít, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, megalakulásának évforduló­ját jelentós rendezvénnyel ünnepli a népfront. A 11. évforduló alkalmából tegnap, hétfőn délelőtt kedves ven­dégeket fogadtak a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak tanácskozó termében: Nguyen Huong Khanh-t, a DVK budapesti ügyvivőjét és Nguyen Thai-t, a VDK budapesti nagykövetségének harmadtitkárát. A fogadáson megjelent Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság kép­viseletében, dr. Ozvald Im­re, a városi pártbizottság titkára, Papp Gyula, a váro­si tanács elnökhelyettese és Molnár Sándor, a népfront megyei titkára is. A fogadás után a vendégek a fémipari vállalat Fonógyári úti üze­mét tekintették meg. Az üzem életéről Fogas János igazgató adott tájékoztatót, majd a szocialista brigádok tagjaival találkoztak. Kora délután a népfront városi elnöksége és a KISZ városi bizottsága szolidaritá­si gyűlést rendezett a Fáklya filmszínházban a DNFF megalakulásának 11. évfor­dulója tiszteletére. A nagy­gyűlés elnökségében a viet­nami vendégek mellett he­lyet foglalt dr. Németh La­jos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó G. László, a városi pártbizott­ság osztályvezetője, Papp Gyula, a városi tanács el­nökhelyettese, Molnár Sán­dor, a népfront megyei tit­kára, Simon Józsefné, a vá­rosi nőbizottság titkára. Kó­nya Sándorné, a KSZV pártbizottságának titkára és Vad János, a KISZ városi bizottságának vb-tagja. A nagygyűlés résztvevőit — üzemek képviselőit, taná­rokat, tanulókat, a Szegeden tanuló vietnami diákokat — Hofgesang Péter, a népfront városi titkára üdvözölte, majd dr. Kedvessy György professzor, a népfront váro­si bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy nem le­hetünk közömbösek a tőlünk több ezer kilométerre lev" országok hősies harca iránit, és Szeged lakossága kezdet­től fogva mélységes megér­tést tanúsít Vietnam igazsá­gos ügyében. Beszédet mon­dott a nagygyűlésen Nguyen Huong Khanh, emlékeztetve a DVK megalakulásának körülményeire. .Amíg csak egyetlen agresszor is vet ár­nyékot földünkre — hangoz­tatta —, foytatjuk a harcot Dél felszabadításáért, Észak szocialista építéséért, a két országrész egyesítéséért és e földrészen a béke megterem­téséért." Az Internacionálé elhang­zása után a nagygyűlée résztvevői megtekintették a Vietnam amerikai szemmel című dokumentumfilmet. A vietnami vendégeJS programja baráti találkozó­val ért véget: a tarjáni ál­talános iskolában tanárokkal, szülőkkel és úttörőkkel be­szélgettek. Hétfőn délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka. Ezen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke. Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Ká­roly, Nyers Rezső, az MSZMP .-Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője foglalt helyet Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi üléssza­ka óta elhunyt Lévai Sán­dor képviselőről, aki a párt hűséges harcosa volt, önfel­áldozóan szolgálta a szocia­lizmus ügyét. Sokat fárado­zott városa, Hajdúböször­mény fejlesztéséért. Az or­szággyűlés tagjai néma fel­állással adóztak az elhunyt képviselő emlékének. A par­lament jegyzőkönyvben is megörökítette Lévai Sándor emlékét. Apró Antal ezután beje­lentette, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés legutóbbi ülés­szaka óta alkotott törvény­erejű rendeleteiről szóló je­lentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelő­en — bemutatta és a jelen­tést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásá­ból Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapták az országgyűlés állandó bizott­ságai, s szétosztották az or­szággyűlés tagjai között. Közölte, hogy két képviselő nyújtott be interpellációt. Ezután az országgyűlés el­fogadta az ülésszak tárgyso­rozatát. Ez a következő: 2. Interpellációk. A napirend szerint ezután megkezdődött a jövő évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A költségvetés tervezetét Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter terjesztette elő. A szünet után Inokai Já­nos, a terv- és költségvetési bizottság titkára, a törvény­javaslat előadója emelkedett szólásra. A terv- és költség­vetési bizottság nevében ja­vasolta az országgyűlésnek, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben tár­gyalja meg. A vitában felszólalt Kis­gergely Lajos Veszprém me­gyei, Ispánovits Márton Bács-Kiskun megyei, Marton János Győr-Sopron megyei képviselő. Észrevételük meg­tétele után elfogadták és el­fogadásra ajánlották a költ­ségvetést. Az ebédszünet után Párdi Imre, az Országos Tervhi­vatal elnöke emelkedett szó­lásra. A további vitában részt vett Németh István Hajdú-Bihar megyei, Varga Gáborné Borsod megyei, dr. Pethő Ferenc Szabolcs me­gyei, Kollár József budapes­ti képviselő. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára beszélt. A továbbiakban véleményt mondott Sándor József Bé­kés megyei, Gajdár Pál Nóg­rád megyei, dr. Vida Miklós budapesti és Szabó Mátyás Baranya megyei képviselő. Az országgyűlés ma foly­tatja munkáját. (Párdi Imre felszólalását lapunk 2. oldalán, Nyers Rezső beszédét pedig lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A pénzügyminiszter expozeja I Az 1972. • költségvetésről törvényjavaslat. évi állami szóló Bevezetőben Faluvégi La­jos megvonta az 1971-es költ­ségvetés végrehajtásának a mérlegét. A nemzeti jövede­lem 7—8 százalékos emel­kedésére számíthatunk, ami meghaladja az 1966—70-es évek átlagát. Az ipari ter­melés előreláthatólag 5—6 százalékkal nő. — Erőteljesen fejlődtek a vegyipar, a gépipar produk­tív ágai. Az idei év az első olyan esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt, a terme­lés emelkedése teljes egészé­ben a munkatermelékeny­ség javulásából származik. A másik alapvető népgaz­dasági ágazat, a mezőgazda­ság, 9—10 százalékkal ter­melt többet, mint a kedve­zőtlen 70-es esztendőben. Hozzájárulása a nemzeti jö­vedelemhez termelésénél is nagyobb mértékben növeke­dett, a termelékenység is javult. Nem megnyugtató a szarvasmarha-tartás helyze­te. örvendetesen felfelé ível viszont a sertéstenyésztés. — Feszített feladatok előtt álltak az idén az építőipari vállalatok és szövetkezetek; teljesítményük az 1970. évi, viszonylag gyors növekedés után is 11—12 százalékkal emelkedett. Üj vonása a teljesítményeknek, hogy a növekedés mintegy kéthar­mada a termelékenység ja­vulásából származik. Köztu­dott, hogy »z építési keres­let túlzottan nagy, az építé­si árak is emelkedtek. Szóvá kell tennünk azt is, hogy az építőipari vállalatok jöve­delmezősége elmaradt a vá­rakozásoktól, jórészt a költ­séggazdálkodás lazaságai miatt. — A lakosság egy főre ju­tó reáljövedelme mintegy 6 százalékkal emelkedik, a reálbérek kb. 3 százalékkal. Egészséges a kapcsolat a jö­vedelmek és a munkatelje­sítmények között. Az átlag­bérek a termelékenységgel összhangban nőnek, az ipar­ban 4 százalékkal, az építő­iparban jórészt a kedvez­mények hatására — ennél valamivel jobban. A mező­gazdaságból származó jöve­delmek az idén is meghalad­ják a tervezettet. — A lakosság összes pénzbevétele az előző évinél kereken 10 százalékkal több; hasonló ütemben emelkedik a belkereskedelmi forgalom is. A fogyasztói árak — a lakosság teljes fogyasztásá­ra jellemző statisztikai meg­figyelés rendszerében — 2 százalékkal emelkednek. 8 százalékkal nőtt az idén a burgonya, zöldség és gyü­mölcs szabadpiaci ára, egyes cikkeké még ezt meghala­dóan is. Ez az átlagosnál jobban terhelte a kisebb jö­vedelmű családok és a nyug­díjasok háztartását. Az alap­vető élelmiszerek árai nem változtak, néhány ruházati cikk ára a forgalmi adó el­engedése nyomán csökkent. Az építőanyagok, a kávé és néhány más cikk vliágpiaci árai lényegesen emelkedtek, de az áremelkedést költség­vetési támogatással kiegyen­lítettük. — A lakásépítés mérlege többlettel zárul: az év vé­géig várhatóan 73—74 ezer lakást adnak át, ez több mint 2 ezerrel haladja meg a tervezettet. — Idei költségvetésünkből a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházásokra. Az ezekre fordított összeg a (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom