Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

1© SZOMBAT, 1971. DECEMBER 20. Mennyi egy liter tej önköltsége? A szarvasmarha-tenyésztéj ségében megnyilvánuld terii- vizsgált Időszakban, csaknem a mezőgazdaság bruttó ter- leti differenciáltság mértéké- minden évben a Felgyői Almelési értékenek 12 százaié- vei és az ezt befolyásoló té- laml Gazdaság vezetett u fekát adja hazánkban. Az águ- nyezők elemzésével kívánok jésátlagban. Érdekes módon zat szerepe miatt a tenyész- foglalkozni. az önköltség alakulása terén tes továbbfejlesztése azért is A tej önköltsége megyénk- viszont a legnagyobb ingafontos, mert élelmiszer-fo- ben 1909-ben 3,65 forint es dozás jellemzi gyasztasunk növekedési üts- 7 forint közti intervallum- , , , me meghaladja mind a ne- ban mozgott. Csongrád me- A Del-alföldl és a Pankopeaség, mind pedig a reál- gye állami gazdasagaiban tai Állami Gazdaságban volt jövedelem növekedési üts- 1962-től 1970-lg a tej önkölt- a legalacsonyabb (1966. és mét. sége literenként az alábbi 1967. évet kivéve) a tejhozam, A tehenészet azonban vál- határértékek között váltó- ami a fenti termelőegységeklalatl szempontból általában zott: 1962-ben 2,44 forinttól ben a legmagasabb önkölta nem jövedelmező ágazatok 2,94 forintig. 1970-ben pedig ségi ár kialakulásához vezeközé tartozik. Az előállított 5 és 6,6 forint között alakult, tett. Ugyanez a helyzet a termékek pénzértékét meg- Ha az állami gazdasú- dertkegyházi, a gorzsai és a haladó termelési költségnek gainkban előállított tel ön hódmezővásárhelyi állami több oka van. Ezek közill a költségét súlyozott átlaggal gazdaságban is. Ebből arra a termelés szervezési szlnvo- összesítjük és az így kapott következtetésre jutunk, hogy nalát, a termelőeszközök értéket változatlan áron ösz- a '©J fajlagos termelési ráiaialT\kedTga8aa?acTonayteJvoártl-t a ^kori ^ kell kiemelni. E cikkben vásárlási árral, akkor az csupán a tej előállítási költ- alábbi kepet kapjuk: tejEv: Onkültsrgi ár Felvásárlási ár Az eltérés Ft 1 a Cs. in. Tejipari Váll. áll.-ban Ft 1 %-a 1982 2.80 2.72 — 2 1963 2.74 2,95 + 7 1961 3,24 3.07 — 5 1965 3.94 3,08 — 22 1966 4.26 3,41 — 20 1967 3.99 3.33 — 16 1968 4,32 3,15 — 27 1969 4.61 3,21 — 31 1970 5,48 3,65 — 33 fordítása leginkább a hozam függvénye. Ha megvizsgáljuk az egy tehénre jutó mezőgazdaságilag művelt terület és az önköltség közti összefüggéseket, akkor egyértelműen az állapítható meg, hogy c két adatsor között fordított arány áll fenn. Nem ilyen egyértelmű a helyzet azonban, ha az egy tehénre kivetített szálastakarmány vetési területével, illetve rét- és legelőterülettel vetjük össze. Ez is azt bizonyítja, hogy a szarvasmarha sok és nagytömegű takarmányt igényel és tenyésztése ott mutatkozik gazdaságosabbnak, ahol helyben termelt termékekkel takarmányozható. Csökkenteni lehet a tej önköltséMár várták... Hasis a dupla fenekű bőröndben Yacoub Chehade farkas- négyezer dollárt érő hasis- maga is Berlinbe utazik, s étvaggyul látott hozza az koncentrátum lapult. mivel neki két bőröndje ínycsiklandozó ételek es „ .. u _„, van, az egyiket szívesen italok fogyasztásához, ame- ' f'^ »?» *»*» Wgwr- kölcsönadja... lyeket a Bejrúl-Budapest }at',A yamor mar a bőrond _ s hol kpllett volna közötti „égi országúton" fedélének felpattanasakor visszaadni a bőröndét? közlekedő MALÉV-gépen ©skuüni mert. volna ra, érdeklődött dr. Koncz főszolgálnak fel a csinos lé- hogy Yacoub Chehade ha- hadnagy. gi kisasszonyok. Miután „be- JJ™ » _ A nyugat-berlini állatpakolt" és ivott is rá, rá- fel&h-adó kert melletti presszóban, gyújtott. Miközben füstka- nem a "©föndból feléaiadO * rikákat érzésJgoS^a, « SSír"i«r ^a_k^hétfón taA hasisnak Abban állapodtunk meg, .a akár-milyen hogy a Es bármilyen lálkozunk délután 14—1? estére jobbfajta murit csap "J®**^"1: SZa^^ZL' óra között. Vagy ha ezen a Nyugat-Berlinben, ahová *ooaí*an ls csomagoljak De, „, Jf_ .. „__,_ igy« Martinkó Károly A fenti tablázatból kltű- nebbül alakult a helyzet, nik, hogy 1963 kivételével ugyanis a legkisebb önköltminden évben alacsonyabb ségi ár 4,32 forint liter, a volt a tej felvásárlási ára az legnagyobb pedig 4,69 forint/ önköltségnél. Az önköltség merre emelkedett. A két érrendje változatlan áron vlzs- ^ szor6dasa 0,57 forint) te_ galv« az 1967-es visszaesest , . . , . aét ha a tehenészetben felkivéve emelkedő. A felvásár hát 0.07 forinttal magasabb ««• ha a leheneszetben rei lasi ar szintén magasabb mint 1962-ben. Az önköltség hasznait takarmanyon belül volt mint 1962-ben, de az szelsö értekei 1965-ben es «« allomtay nw lbb h tat. '^^^ggggs emelkedés üteme elmaradt lí)6e_ban hÚ2Ódtak szét leg- mára hato táplálékok réste- szek _ ,^viden: akikkel az önköltség növekedesi üte- , ... ., , , „ ,„ . ^éMt -"—«-*-'- v-1 • ... métől. Tehát a felvásárlás és inkább, amikor 1,18 illetve íNyugat-uernnoen, anova ~ --• r • napon elmaradna a randeigyekezett. Nem először járt ^^^^ ^TS vünk. harmadnap vagy soou: v vetlen közelébe kerül. Bal- kadnaP ugyanebben az időkai Barnabás törzsőrmester- h®n • • • Érkezés nak is sokat mondott az Eddig a mese, amelyre erős pacsuliszag, azért '— alaposan rácáfolt a valóság, — Negyedóra múlva lan- anélkül, hogy a bőröndbe illetve a magyar halóság. dol a „hasisjárat" - nézett beleturkált volna — intett az órajara Lestyán Tibor Chehade-naik, hogy kövesse pénzügyőr százados, a Fe- a parancsnoki irodába, rihegyi repülőtéri vámhiva- ott persze hamarosan kital vezetője. derült, hogy ezúttal sem - A határőrük már vár- alaptalan a gyanúja ják - jegyezte meg Kendi *!'« f«**val később nwFerenc alézredes, a helybe- is az Airport előtt 11 FEP parancsnoka. íendó/auto> Mnibol Kolosi József őrnagy, a Ok ketten ugyanis — Budapesti Rendőr-Fökapicsakúgy, mint oeusztoétaik tányság vizsgálati szakcso— már jó ideje tudják, hogy portjának vezetője szállt a hasiscsempeszek zöme a elsőként. bejrúti géppel érkezik, hogy _ . . ,, . azután Ferihegy érintésével ^ addlg™ J™* «lk<szult repüljenek tovább más euró- a ^"ú'eyel is, amelye* pai égtájak felé. esetleg a Chehade fogalmatengeren túlra. - J*1*1. a kabiWsz<* előkerülése utan biztos volt A bejrúti gép ezúttal is abban, hogy a vesztőhelyre pontosan enkezatt. A ha- viszik. (Libanonban es tobb tárőrök mar az útlevélvizsgá- más országban halállal bűnlatnál igyekeztek „kiszűrni" tetik a kábítószerek terjeszti tranzit utasok közül azo- lését,). sedését növelnénk. Ez, ha coi. i enai a leivasaiaas es - -- . , . f{,rmékekből nem valóaz önköltség közti különbség 0,91 forintra emelkedtek. (Ez helyi termekekboi nem^vaio^ százaléka növekedő tenden- a uáj- és körömfájással és sl ° meg> elét mutat (—2 százaléktól k utóhatasaval mailva. -33 százalékig). így sajnos, annak utohatasavat magya a tehéntartás jövedclmezősé- rázható.) valamint imnort út ián ge állami gazdaságainkban Nézzük meg, milyen kap- ,l P Ja romlott, mert az árbevétel csolat van állami gazdasa- tovább javítható. a szabadpiaci takarmányforgalom nyújtotta, lehetőségek kihasználásé nein tudta fedezni a költse- gainkban a tej önköltségi ára gek emelkedéset. ós az egy tehénre Jutó átlaIla a termelés önköltségé- Kos évi tejhozam között. A nek alakulasut termelöegy- mmmmmmmammm^mmmmmm Abonyi Gyuláné dr. egyetemi tanársegéd ségenként vizsgáljuk, akkor az azonos évi értékek összevetése mutatkozik legreálisabbnak. Míg 1962-ben a Gorzsai Állami Gazdaság 2,44 forint/liter termelési költséggel megyénkben a legolcsóbban, ud dig a Felgyői Állami Gazdusag 2,94 forint literrel a tejet a legdrágábban termelő állami gazdaság volt. Ekkor a két szélsőséges érték közti különbség mindössze 0,50 forint/liter volt. Hét év múlva (1969) lényegesen kedvezőtleA „mézesszájú" város A varsói lakosok havonta kat, azaz mézsöröket. A 60 tonna mézet fogyaszta- mézborok állandó vásárlói a nak, s e tekintetben az or- külföldi vendégek, akik elszágos élvonalba tartoznak, ragadtatással ízlelgetik a réAz élelmiszerüzletekben kap- gi és bonyolult receptek szeható mézen kívül 3 méz- rint készülő édes Italokat. A szaküzlet árul többfajta mé- mézborok vonezerejét emeli zet. s nagy választékban kü- a szép csomagolás is. A lönböző csemegéket, amelyek hosszú nyakú üvegeket, s az egyik alapeleme a méz: mé- öblös agyagkorsókat, a bor zeskalácsokat, mézes cukor- elfogyása után is fel lehet kákát és elsőrangú mézboro- használni. szemben indokolt tóbb ellenőrzés. a behaA szagos bőrönd Yacoub Chehade is közötKeleti ízű mese Csak akkor nyugodott, meg, amikor egy nálunk tanuló szudáni fiatalember Amir Nawaf Ahmed tolmácsolásában tudomásul vette a vizsgálótiszt, dr. Koncz tük volt. És balszerencséjé- János főhadnagy megnyugre legyen mondva, útiholmi- tató szavait, miszerint a jának ellenőrzése éppen ar- magyar törvények érteiméra a vámőrre. Balkai Barna- ben maximálisan egy évet básra várt, akit ez ideig már kaphat!? vagy fél tucat haslscsempésa „_ , . , átkozott el azért, hogy a Yacoub Chehade termesorsa vele hozta össze. szelesen Allaht hívta tanúsapnl (hamisan!) arra. hog>: — Nyissa ki a bőröndjét, ártatlan, s a következő igauram! — kérte az arabot ian keleti ízü mesét mondBalkai Barnabás. ta el: S bár egy kukkot sem ér- _ Azért igyekeztem Bertett magyarul, az utas a ünbe, hogy munkát vállalvámőr mozdulatából bizton j k és , segíthessem ottkovetkeztethetett, mit kivan- « • nak tőle. Kinyitotta a bő- hon hagyott népes csaladodöndöt, és kedélyesen mo- mat. Bőröndöm azonban solyogva mutatott a bőrönd- nem volt, s amikor ősszelaben levő útiholmijára - je- laikoztam Mohamed Haszlezve, hogy- nincsen mitől ^ , ... félnie. Pedig volt! A bőrönd szán Musztaía nevű ismerődupla fenekében ugyanis két sömmel, az közölte velem, kiló, „nyugaton" körülbelül hogy mintegy hét múlva DÁNIEL LÁNG: a 192-es magaslaton Dokumentumregény — Fordította: Hernádi Miklós 4. büntető szabályzat mindkét vétket a főbenjáró ból Eriksson azt vette ki, hogy valamiképpen bűncselekmények között említi. A haditörvény- Meserve is a háború áldozata lett. szék előtt Rafe később így vallott: Meserve ki- Másna hajnalban, négy óra harminc perckor jelentette: egy oraval a kitűzött Idő előtt indu- Meserve szorgosan ellenőrizte emberei Kiszelünk hogy tala junk magunknak not akit ma- reléset a tábor kijaratanal megnézte, rendben gunkkal vigyünk az útra. Meserve azt mondta, van_e az élelmük gépfegyverük, tölténykészleh°sy « no bumbumra kell, azaz hogy nemileg tük megVannak-e füst- és kézigránátjaik és a közösüljön vele és ot nap utan meg fogjuk ol- többi szükséges holmijuk. Ennek végeztével az ni." Manuel vallomásából: „Az eligazítas végen o kisorjázott a táborból az enyhén nedves Meserve azt mondta, hogy viszünk magunkkal tótétbe senki sem tudta> mi a parancsnok szanegy lányt, legalabbis megpróbáljuk, azért, hogy déka Húsz el később mar valamennyien elszórakozzunk vele... Azt mondta, jot fogten- tudtak> gietség nélkül meneteltek a szürke pirni az osztag harci moráljanak. kadatban, kötelességtudóan követték az órmesAz őrmester szenvtelen arccal jelentette be a tért. Kétezer métert tettek meg keleti irányban, hírt, ki-ki értse belőle azt, amit akar. Clark ami — ezt Eriksson és a többiek rögtön észrenyomban lelkesen helyeselt. A két Diaz nevet- vették — éles eltérést jelentett attól a nyugati ni kezdett, vagy azért, mert zavarban voltak, útvonaltól, amelyet oly pontosan jelölt meg az Az őrmester elárulta, hogy öt napra szól a küldetésük — a felderítő utak csak ritkán tartottak _ ilyen sokáig —, és Eriksson ezt hallva felvilla- vagy pedig azért, találgatta Eriksson, mert azt őrmester az eligazításon. A Phu My körzct~Cat nyozódott, akárcsak olyankor, amikor jóval rövi- hitték, Meserve csak tréfál, ugyanis amit „az Tuong nevű falucskája felé közeledtek, és Erlksdebb akciókra Jelölték ki. Meg is magyarázta, osztag harci moráljáról" mondott, az visszatérő son gondolatban elátkozta magát, hogy Romiért lógta el cz az érzés. A szabadban, olyan szólamnak számított az egész szakaszban. Erlks- wanra hallgatott. Dobogó szívvel, zavartan és terepen, amely bármely pillanatban ellenséges te- son elmondta, hogy maga egy szót sem szólt, de hitetlenkedve látta, hogy Meserve minden tekerülatnek bizonyulhat, önállósulnák az emberek miután Meserve és a többlek különböző irányban tória nélkül hozzákezd terve végrehajtásához: még akkor is, hu magas rangú tiszt a parancs- elszéledtek a reggeli gyülekezőig, elment barát- Clarkkal a nyomában, szisztematikusan átkutatta nok. „Sose lehetett tudni, hogy fog viselkedni jahoz, a nyugat-virginiai Curly Rowan tizedes- a falucska viskóit. Üres kézzel bújtak ki öt vagy valaki, ha nyomás nehezedik rá. Kiderül, • hogy hez, aki ugyanolyan régen szolgált Vietnamban, hat kunyhóból, amikor a mindig kedves és előbetojós, vagy hogy merész, vagy hogy csodáin- jUetve a szakasznál, mint Meserve. Rowan meg- zékeny Rafe egy fehér kunyhóra bökve felkiáltos vicceket tud. Persze mindig megvoltak az lepődve hallgatta Eriksson beszámolóját az őr- tott: „Ott egy csinos lány lakik. Aranyfoga van!" előzetes tervek, hogy mit hogyan kell csinálni, de mester tervéről, de amikor Eriksson megkérdez- Az őrmester azonnal döntött: „ö lesz az, akit nyílt terepen ritkán érvényesültek u tervek. Csak te töie, jelentse-e Meserve szándékát egy tiszt- megtalálunk." Rafe elképedt javaslata várható egyre lehetett számítani, hogy mindig az törté- nek> még mielőtt elhagyják a tábort, Rowan rög- horderején, és keserves arccal Manuelre és nik, amire nem számíthat az ember." Altalá- tön megrázta a fejét, és — a bírósági jegyző- Erikssonra nézett, miközben Meserve és Clark ban időbe tellett, amíg valami váratlan történik, könyv szerint — így válaszolt: „Meserve nem mp„,,v,nre;tnttáu i,w»<tPf Q „^„„c „„„„„.„„,., de ezúttal - több mint fél napjuk volt még az mer Ilyen marhaságot csinálni." Rowan, ha nem ^gyorsították lepte ket a csinos aranyfogú Indulásig — meghökkentő hirtelenséggel követ- is hitte, mégsem örült a hírnek. Egyszerre érke- l!myt rejtegető feher viskó felé. Eriksson, Manuel kezett be. Mikor az őrmester befejezte az eliga- zett Meserve-vel Vietnamba megfontolt jóra- és az Időközben elszerencsétlenedett Rafe kinn zílást, közölte az összegyültekkel : jó dolguk lesz, embernek ismerte mee De azt is elmondta Csorgott, Meserve pedig Clark társaságában bemert úgy döntött, hogy kerítenek majd egy nőt, va,° empeinek ismerte meg. ut azt is elmondta , „t -u „ akit „az osztag harci moráljának javítása érdeké- Erikssonnak, hogy négy-öt hét óta szemlato- IePetl a kunyhóba. Mao otthonába. Tovább időzben" magukkal visznek, öt napon keresztül min- mást megváltozott az őrmester, csúnyán kezdett tek- mint a többl viskóban, és mivel Eriksson dig kéznél lesz, és csak a legvégén Intézik el, bánni a vietnamiakkal; néhány hete rálőtt egy- kinn álIt' nem tud szám°t adni arról, mi történt hogy soha ne jelenthesse fel őket, amiért el- re, meg is sebesítette, amit később csak azzal in- odabenn. rabolták és megerőszakolták — a hadbírósági dokolt, hogy „úgy tartotta kedve." Curly szavai- (Folytatjuk.) NÜPI KISLEXIKON az áru visszacseréléséről Nagy a forgalom így karácsony előtt az üzletekben. Éppen ezért gyakran előfordul, hogy u vásárló nem veszi észre: hibás volt az áru, amelyet magának, vagy ajándéknak szánt. De mérgelődés helyett egyszerűbb mindjárt arra gondolni, hogy vissza is lehet cserélni. # Nyolc nap? Az általános csereszabály az, hogy — bizonyos fajtákat kivéve — nyolc napon belül akkor is ki lehet cseréltetni az árut, ha nem hibás, csupán más lenne a vevő kívánsága. Ez csak akkor lehetséges azonban, ha még nem használták. Élelmiszert, egészségügyi-, kozmetikai terméket, alsóruházali cikket egészségügyi okokbol nem lehet cserélni Ily módon, sem játékot, kivéve, ha az utóbbi sértetlen, zárt csomagolású. A blokk általában fontos szerepet játszik a cserében, érdemes tehát megőrizni. Arra is ügyelni kell, hogy az árut csak ott lehet visszacserélni, ahol vásárolták. A könyvekre — a jelenlegi szabályok értelmében — nem vonatkozik a cserekötelezettség — arról, hogy miként cselekszenek adott esetben, a bolt vezetője dönt: tehát engedélyezheti is a cserét. • Hiba? Ha nem a meggondolás, hanem minőségi hiba játszik szerepet a vásárló visszatérésében; az utóbbi többféleképpen cselekedhet. Kérheti a hiba kijavítását, az ár csökkentését és a cserét is. Ha a hiba könnyen felismerhető, nyolc napon, ha úgynevezett rejtett hibáról van szó. akkor hat hónapon belül érvényesítheti jogait a vásárló. 0 Garancia? Más a helyzet, ha a vásárolt árura garanciát vállalt a kereskedelem. Ha a jótállási időn, 12 vagy 24 hónapon belül romlik el a rádió, televízió, lemezjátszó stb., akkor a vevő kérheti a hiba kijavítását. Űj készüléket akkor igényelhet, hn ezen az időn belül már ötször volt szervizben — indokolt hiba miatt — vagy pedig nem lehet megjavítani.