Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-16 / 296. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1971. DECEMBER 16. Készülődés az áttörök parlamenti karácsonyára Az idén a Zemplén-hegységben találtak rá a hagyományos parlamenti fenyőünnep idei főszereplőjére, a 18 méteres óriás fára. A 22es Volán szocialista brigádja december 20-án, biztosított útvonalon, különleges járművön szállítja a fenyőt Zemplénből Budapestre. December 21-én állítják fel a Parlament kupolacsarnokában. Ünnepi köntösbe öltöztetése több napot vesz majd igénybe. Fő ékessége, 70 kiló szaloncukor lesz. Ezenkívül, mintegy 150 darab ragyogó műanyag dísz, hókristályok, színes neonfigura pompázik majd az ágakon. Utoljára helyezik el a fénypalástot, a 150 színes égőt. A parlamenti fenyőünnepségen, december 25-én délelőtt az úttörőket látják vendégül, majd délután és másnap délelőtt a kisdobosok a karnevál meghívottjai. 26án délután a piros nyakkendősök programja zárja az ünnepségsorozatot. Téli napok a termelőszövetkezetekben December közepére a leg- Forráskúton. Megválasztják több Szeged környéki terme- ebben a gazdaközösségben is lőszövetkezetben elfogynak a képviselőjüket a járási terümunkák. Igaz, a nagyüzemi gazdálkodás néhány ágazatában nap mint nap akad leti szövetségbe, s küldötteiket a területi közgyűlésre. A központi majorban, a te tennivaló, de nem jelenti henészeti telepeken és a kerazt, hogy a szövetkezeti tag- tészetben találni szorgoskoság egészét foglalkoztatni dókat. A kertészetben matudják. A homokos területe- gokat „ragasztottak", hogy ken járnak még a szántó- idejében felnőjenek, megtraktorok, s néhány gazda- erősödjenek a palánták. ságban szórják a tagok a műtrágyát is. Kiskundorozs- bea mán, a József Attila TszA legtöbb gazdaközösségezekben a napokban . , , , , , u i .i: tartják a közgyűléseket, ^n ,^! kézzel, hol^pedig ugyanis 1972 áprilisában gepekkel szórjak az oszi bu- tertják a termelőszövetkezezara a nitrogént hogy ha le- tek második kongresszusát. esik a ho, kellő melységre A szegedi és Szeged környékerüljön a vízzel együtt, a ki termelőszövetkezetekben holevel. A napokban befe- 1971 december 31.ig zajla_ jeztek a paprikacsipedest. A nak le a téesz-közgyűlések, teheneszetben a javitomu- amelyeken a tagok elemzik noitroIrhQn Inrr o randop . helyekben tart a rendes üzem, a növénytermesztők pedig most veszik ki évi értékelik az elmúlt négy év munkáját. A közgyűléseken ismertetik a tagokkal a harrendtó szabadsagukat. Meg- madik negyedévi értékelést, kezdődtek a disznovagasok vagy ahol már megbízható' is. A József Attilából mind- adatok állnak rendelkezésre, össze egy tag jelentkezett téli. munkára szegedi üzembe. A forráskúti Haladás Termelőszövetkezetben tegnap, a várható gazdálkodási mérleget. A Tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben is gondosszerdán tartották a részköz- kodtak a tagok téli foglalgyűlésüket a tagok. Erre Ül- koztatottságáról. Nagy többlésen került sor. Szombaton ség, különösen a Réten élők lesz a másik részközgyűlés Tetszetős és kelendő Bundában is midi a sztár A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárában idén is sok tetszetős és kelendő terméket állítottak elő. Szám szerint nem sokkal többet, mint az elmúlt évben. De csak szám szerint. Ugyanis igen sok midikabátot is rendeltek a szőrmegyáriaktól, s ezek bizony jelentős többletet képviselnek az eddigiekhez képest Munkaigényesebbek is: lényegében új terméknek lehet elkönyvelni őket. Ez azonbaa a termelés egészére is áll: sok a díszítés, a finom szalonmunka, s a vevők különleges kívánságait is igyekeznek kielégíteni Afrika kivételével a világ minden tájára exportálnak a szőrmegyárból. Így például Ausztráliába, Kanadába, az USA-ba, Japánba. Legtöbbet európai piacra szállítanak: Angliába, az NSZK-ba, Ausztriába, a Szovjetunióba és a skandináv országokba. Tavaly 15 ezer irhabundát készítettek exportra; idén 15 ezer 800 darabot. Az exportbundák közt a midi a sztár, de maximéretre is kaptak rendelést. A belkereskedelemnek is sokat adtak ebből a termékből; az idei irhabunda-mennyiség várhatóan megközelíti a 30 ezret. Panofixbundából csökkent az exportigény: külföldre 3400, belföldre 2600 ilyen bunda készül év végéig. Érdekes új termékek is kerültek ki, idén a szőrmegyárból, az úgynevezett nemesszőrmékből gyártottak. A mormota-, pézsma-, merluskabundák — s még néhány ilyen különleges készítmény, összesen 200 darab — a hazai piacra kerültek, borsos áron. A Pannónia szegedi üzemében legalább 174 milliós termelési értéket várnak év végére. Lassan bár, de halad az üzem rég kívánatos rekonstrukciója is. Első ütemét, egy háromszintes épületet előreláthatólag jövő májusban adják át az építők, de a teljes felújítás-bővítés még évekig eltart. nem járnak el, nagy a távolság, s télen, ha befagy a Tisza, nehéz a közlekedés, sok időt vesz el. A korszerű szarvasmarha-telepen, a lucernaszárítóban és a régi, Ady-féle majorban van élet, munka. A gáztüzelésű szárítóépületben 25 asszony talál naponta foglalatosságot. Tisztítják a fokhagymát. A MÉK fizeti őket, s „helyükbe hozza" a munkát. Akik nagyon ragaszkodtak az iparhoz, most Szegedre járnak. A szövetkezetből 15en a textilművekbe, öten a kenderfonóba. húszan a vízgazdálkodási társulathoz, tízen pedig a vízügyi igazgatósághoz járnak. A téli napokon így egészítik ki a Tiszatáj Termelőszövetkezettől kapott jövedelmüket. • : Hallottam, hogy egy köztiszteletben álló szakembert elküldték az intézettől. Valamilyen igazságtalanság érte, azért olyan elkeseredett — tette hozzá informátorom. Valóban elküldték? — Pontosabban nem erről van szó. Elérte a nyugdíjkorhatárt, s közölték vele: ideje pihenőre térni. De neki sehogyan sem megy a fejébe a dolog, nem tudja megérteni, miért hagyatták abba munkáját, hivatását, hisz győzné még erővel. CÉLTALANUL SÉTÁLGATVA Pár napja sikerült találkozni a mérnökkel. Mint a telefonba mondta: „Most már ráérek elbeszélgetni, hisz nem csinálok egyebet, mint céltalanul sétálgatok az utcán, vagy otthon a szobában." — Igazságtalanságnak tartja nyugdíjaztatását? — Igazságtalannak? — Nem. Korrekten be kell vallani, erről egyáltalán nincs szó. Tény, 60 éves elmúltam, kell a fiataloknak a hely. Hogy fáj otthagyni a megszokott, kedves környezetet, az embereket, az aktív életet, elismerem, csak az én magánügyem. Nincsenek pótolhatatlan emberek, hazugság volna ezzel áltatni magam. Az ifjú kollega, aki most elfoglalta az asztalomat, előbb-utóbb belejön, hamarosan ügyesebben megoldja azt a feladatot, ami azelőtt az enyém volt. — Negyven év után megérdemli a pihenést. — Gyengéd erőszak. A pihenésre meg nem vágyom, nagyon szerettem volna maradni. Talán nemcsak nekem használt volna a prolongás... Lajosmizse mellett szép hálás lehetek az igazgatóságnak, hogy ennyire megnyújthattam az életemet — öregség nélkül. Maradjunk a vízügyi igazgaMINDANNYIUNK ÉRDEKEBEN ADDIG VAN ÉRTELME Visszavonul az influenza Dr. Kubinyi László főorvos, az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályán a következő tájékoztatást adta az influenzahelyzetről : — A december tizenegyedikével végződött héten kereken 200 000 influenzás megbetegedést jelentettek az országból, 160 000-red kevesebbet, mint az előző héten, amikor a járvány a Dunántúl nyugati megyéiben, valamint a déli sávban is tetőzött. A korábbi nagy járványgócok közül Budapesten 25 000 megbetegedés, Miskolcon már csak ezer fordult elő. — Ezek az adatok is megerősítik, hogy a járvány ma már az ország egész területén teljes tempóban csökken, s várhatóan az év végéig teljesen megszűnik. A járvány kezdete óta kereken 1 800 000 megbetegedésről érkezett jelentés. Valószínű, hogy teljes lefutásáig a megbetegedettek száma eléri a kétmilliót. ennek az osztálynak van olyan programja, amely magával emeli szövetségeseit. Ez az osztály a társadalmi és anyagi biztonság és előrehaladás letéteményese, s ezt a történelem igazolja. Ennek az osztálynak az ereje dominált minden nagy társadalmi fordulónál. Üjjáépítés, földosztás, államosítás, a mezőgazdaság átszervezése... — a legnagyobb politikai és gazdasági erőfeszítéseket mindegyikben a munkásság tanúsította. Sokszor a maga helyzetének pillanatnyi rovására hozott társadalmi áldozatot, s ezeknek az áldozatoknak a kamatait mindig megosztotta szövetségeseivel. A munkásosztályra figyelni, érdekeit mindig szem előtt tartani nem elvakult, nem elválasztó szemlélet, hanem egyesítő társadalmi elv. Hiszen ebből az osztályból szüntelen a pozitív kisugárzás. Esztendők óta tudatos küzdelem folyik azért, hogy a termelőszövetkezeti parasztság általános életszínvonala elérje a munkásokét. Most már az következik, hogy a mezőgazdaságoan a munkakörülmények is közelítsenek az ipari munkáséhoz. Az értelmiség társadalmi helyét, anyagi és erkölcsi megbecsülésének mértékét is ebben a foglalatban tudtuk igazán tisztességesen meghatározni. Így nemcsak jogokban és kötelességvállalásban, de anyagi boldogulásban sem körözik le egymást társadalmi osztályok és rétegek a szocializmusban. Ez az osztály a munka egyedül boldogító tisztességét hirdeti és óvja — a munka pedig az egyetlen forrása a dolgos társadalmi szövetségben munkálkodó csoportok, rétegek és osztályok emelkedésének. Más társadalmakban a hatalmon levő osztály diktál, és nem szégyellős politikai és anyagi érdekeit, pozícióit az erőszak minden eszközével óvni és erősíteni sem A munkásosztály az érdekek szövetségét teremtette meg és képviseli politikájában. Hatalmának fenntartásában minden dolgozó osztály és réteg ugyanúgy érdekelt. A párt azt vallja: „A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek kell eggyé válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatában ... Társadalmunk egysége a közös szocialista munkában kovácsolódik mind erősebbé." Az emlegetett „veszekedéseknek" ez az értelme, a logikája. A jobbért vitatkozik az egyetemi tanár, a nyugdíjas, a bányász, a lakatos, a hivatalnok, a pártmunkás. Hiszen ezeket a vitákat nem a társadalmi helyzet különbözősége diktálja, hanem a törekvés egysége. A partnerek sem ilyen alapon vitatkoznak össze, hiszen egy munkapadnál, egy intézetben, egy traktoros brigádban dolgozó emberek is hajbakaphatnak egymással, ha a jobbat keresik. Sokszor hajlamosak vagyunk formalitásnak venni, ha valaki azt keresgéli, hogy az új lakástulajdonosok között hány százalek a termelő munkás; az egyetemeken milyen arányt képviselnek a fizikai munkások gyerekei; a külvárosokban mennyi járdát építettünk és hány új boltot nyitottunk. Pedig ezekre a dolgokra ezután is nagyon oda kell figyelni. Talán jobban, mint eddig, mert amikor áldozatot kell hozni, amikor „meg kell nyomni a gombot", amikor pártfogásba kell venni valami újat — sosem felejtünk el a munkásosztály öntudatára, áldozatvállalására apellálni. S mint ahogy a munkásosztály nem maradt adós a nemzetnek semmilyen helyzetben sem, a nemzeti közgondolkozás is legyen mindig és mindenütt egységes a munkásosztály érdekeinek tiszteletében. Ebben az érdekben a szocializmust építő nép érdekei öszszegeződnek. SZ. SIMON ISTVÁN épületeket láni — az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat meg a Vízgépészeti Gyár üzemeit. A szakmabeliek azonban „Katonatelepnek" ismerik — mert Katona István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki tisztje irányította az építkezést. Méghozzá nagyon jól. Aki csak hosszú unszolásra hajlandó beleegyezni abba, hogy munkás életéről ilyen nagy körben beszélgessünk. — Nincs ebben semmi különös — mondja — mindössze annyi történt, hogy a sors kegyes volt hozzám. Ma, 66 éves koromban is aktívan dolgozhatok ott, ahol harminc évvel ezelőtt a Martonos-paphalmi csatorna építkezésénél mint vízmester álltam szolgálatba. Aztán jött a felszabadulás, s kicsit „öreg" fejjel, de tanulhattam, 45 éves születésnapomra elvégeztem a technikumot, s építésvezető lettem. Szerencse, ma is az vagyok, az egészségem meg az ATIVIZIG jóvoltából. — A fizetés? — Háromezerötszáz forint havonta. — így a nyugdíj sem volna kevés. — Tudom, mire céloz. Higgye el, ilyen korban az ember már nem is annyira a pénzért csinálja. Dolgozni annyi nekem, mint élni. Vagyunk néhányan ebből a fajtából, akiknek sehogyan sem sikerül abbahagyni. Nem tudnak meglenni munka, napi gondok, ezernyi — de értelmes — feladat nélkül. — Megbecsülik? — Egy rossz szavam se lehet, szépen keresek, és úgy érzem, szeretnek is. Én csak tóságnál. Kakukk István osztályvezető hosszú listát tett elém, azokról a vízügyesekről, akik a nyugdíjkorhatáron túl két-három, sőt tíz évvel (!) eredményesen dolgoznak. A kinevezettek közül — valamennyien fontosabb munkakörben levők — 21-et tartanak számon, rajtuk kívül legalább 70—80 fizikai munkás, kubikus, kőműves található. A leghűségesebbek, a törzsgárda gerince. Talán mondani sem kell, hogy velük van a legkevesebb gondja az igazgatóságnak, hiszen ők — Kakukk István szavaival — mindig szolgálatkészek. — Tehát érdemes őket foglalkoztatni? — Igen. Ügy látjuk, hogy a kollektívára felbecsülhetetlenül jó hatással vannak, képesek megszerettetni másokkal a mi nem könnyű munkánkat. S talán ami a legfontosabb, lelkiismeretesek, szakértelmük vitathatatlan. A tapasztalataink alapján csak jót mondhatok. MINDANNYIUK HASZNÁRA Fock Jenő, a kormány elnöke nemrég a gazdasági aktivaértekezleten beszélt a nyugdíjasokról. „A munkaerőgondok enyhítésére nyugdíjrendszerünket úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy az a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozókat — elsősorban a fizikai munkásokat — a további munkában maradásra ösztönözze. Ezekért az évekért a nyugdíj összege természetesen nagyobb százalékban növekszik majd, mint az azt megelőző éveké. Terveink szerint a nyugdíjasok — nyugdijuk és keresetük korlátozása nélkül — évenként négy hónapig, illetve a népgazdaságilag különösen fontos területeken annál is tovább dolgozhatnak majd." Társadalmi rendszerünk egyik legnagyobb törvénye: aki dolgozni akar, dolgozhat. Jó, hogy ez a lehetőség mindinkább azokra is kiterjed, akik leghűségesebbek a munkához, s akik 60 éve után azt vallják: élni — egyenlő dolgozni. Matkó István Cipők termeiékenyehhen Az utóbbi három évben korszerűsítették a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat berendezéseit. Az új gépsorok kihasználását fokozatosan javították, s így az idén már a korábbi 1200 pár helyett naponta 1700—1800 pár cipő került le az üzem szalagjairól. Az előírtnál jobb munkaütem eredményeként már el is készült a vállalatnál az ez évre tervezett 400 000 pár lábbeli. Megkezdték a jövő évi export előkészítését is. (MTI)