Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

¥ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 295. szám 1971. december 15., szerda Ára: 80 fillér DELMA6YAR0RSZA6 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LA P J A Hazánkba érkezeti Megkezdte munkáját a fogyasztási Dzsemal Bijedics szövetkezetek VII. kongresszusa Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságok Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke — Fock Jenőnek, a munkás-paraszt kormány elnökének meghívására — ma reggel hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A jugoszláv miniszterelnökkel együtt érkezett Budapestre felesége, Razija Bijedics. A jugoszláv kormányfőt a látogatásra elkísérte Géza Tikvicki, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, dr. Braniszlav Ikonics, a Szerb Végrehajtó Tanács alelnöke, Jaksa Petrics, a szövetségi külügyi titkár első helyettese, Jan Jernej, a szövetségi külkereskedelmi titkár helyettese, Djuro Vukolics, a szövetségi külügyi titkárság főosztályvezetője, Branko Mikasinovics. a Végrehajtó Tanács elnökének külpolitikai tanácsosa. Magyarországon csatlakozott a küldöttséghez dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A vendégek fogadására a zászlókkal díszített Keleti pályaudvaron megjelent Fock Jenő, a munkás-paDzsemal Bijedics és Fock Jenő a Keleti pályaudvaron Magyar hősök emlékmüvét, mai Bijedics, Géza Tikvicki, dr. Braniszlav Ikonics, Jaksa Petrics, dr. Ziga Vodusek, Jan Jernej, Djuro Vukolics és Branko Mikasinovics. A tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka "helyzetéről, s megkezdték az időszerű majd a főváros nevezetességeivel ismerkedett. A városnézésre elkísérte őket Marjai József külügymiraszt kormány elnöke és fe- niszter-helvettes és Kelemen lesége, dr. Bíró József kül- Lajos, a fővárosi tanács álkereskedelmi miniszter, dr. talános elnökhelyettese. Faluvégi Lajos pénzügymi- Dzsemal Bijedics kedden niszter, dr. Kocsis József, a délután látogatást tett Fock kohó- és gépipari miniszter Jenőnél. Ezután az Ország- nemzetközi kérdésekkel kapelső helyettese, dr. Gál Tiva- házban megkezdődtek a ma- csolatos eszmecserét, dar, a Minisztertanács tit- gyar—jugoszláv tárgyalások, kárságának vezetője, Marjai Magyar részről a tárgyaJózsef külügyminiszter-lie- láson részt vett Fock Jenő, lyettes, Barity Miklós, a dr. Bíró József, dr. FaluvéKülügyminisztérium cso- gi Lajos, dr. Kocsis József, portfőnöke és Tóth Elek, a Marjai József, Tóth Elek, Magyar Népköztársaság Oláh József, a Külügymibelgrádi nagykövete. Ott vol- nisztérium főosztályvezetőtak a budapesti jugoszláv je, Kovács Sándor, a Minisz- Marjai József és Tóth Elek. nagykövetség munkatársai. tertanács elnöke titkárságá- Az előadás megkezdése előtt Dzsemal Bijedics és kísé- nak vezetője. Rábai Miklós, az együttes rete kedden délelőtt a Hő- Jugoszláv részről a tár- igazgatója köszöntötte a sök terén megkoszorúzta a gyaláson részt vett Dzse- vendégeket. Dzsemal Bijedics, felesége és kísérete kedden este megtekintette a Magyar Állami Népi Együttes előadását az együttes székházában. A jugoszláv vendégekkel együtt részt vett az előadáson Fock Jenő és felesége, Az idén: 32,4 milliárd forint társadalmi juttatás Az idén mintegy 2,4 milliárd forinttal nagyobb öszszeget fizet ki az állam társadalmi juttatásként, mint tavaly „Borítékon kívül" 15féle címen 32,4 milliárd forintot kap vissza az államtól a társadalom nyugdíj, családi pótlék, gyógyszer, gyógykezelés, táppénz, üdültetési hozzájárulás, gyermekgondozási segély, s egyéb segélyek és juttatások formájában. Egyes társadalombiztosítási juttatások növekedése az átlagosnál számottevőbb. A nyugdíjak összege például a becslések szerint 1,8 milliárd forinttal. 14 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, ami részben a nyugdíjasok számának növekedésével, másrészt a nyugdíjak és járadékok ismert emelésével magyarázható. Egy év alatt 83 ezerrel nőtt, s immár túlhaladta a másfél milliót a nyugdíjasok és járadékosok száma, ugyanakkor az átlagos nyugdíjak is emelkedtek. A nem mezőgazdasági saját jogú nyugdíjasoknak most már mindössze 0,9 százaléka nem éri el a havi 600 forintot, a két évvel ezelőtti 16,7 százalékkal szemben. A munkás-alkalmazotti nyugdíjasok 42,6 százaléka havonta ezer forint, vagy ennél nagyobb járandóságot kap; 1969-ben hasonló összegeket csupán 31,3 százalékuknak folyósítottak. Mindebben közrejátszott az új, tehát magasabb nyugdíjak arányának növekedése, továbbá a nyugdíjak évenkénti 2 százalékos automatikus emelése. Csupán az utóbbi időben, 1971-ben 300 millió forinttal emelte a nyugdíjakat és járadékokat Az átlagosnál nagyobb mértékben, mintegy 12 százalékkal nő a tavalyihoz képest a gyermekgondozási segély összege. E népszerű segélyt 1967-től 1971 végéig mintegy 340—350 ezer kismama vette, illetve veszi igénybe. Viszonylag legtöbben az építőanyagiparban és a textiliparban élnek a gyermekgondozási segély lehetőségével. Jelentős összegeket fordítottak a szociális otthonok, az öregek napközi otthonainak fejlesztésére. Hazánkban 245 szociális otthon működik, ahol 27 579 idős emberről gondoskodnak. További 10 ezren az öregek napközi otthonaiban kapnak megfelelő ellátást. Igen jelentős volt — több mint 5 millió embert érintett — az az intézkedés, amely 1970. július 1-től lehetővé tette, hogy a dolgozók családtagjait, ezenkívül a nyugdíjasokat és családtagjaikat is időbeni korlátozás nélkül díjtalanul ápolják a kórházakban. Nyers Rezső beszédet mondott s átadta a párt és a kormány üdvözletét Kedden reggel az Építő- megválasztotta a munkabi- felett, s több külföldi szöipári Dolgozók Szakszerve- zottságokat, jóváhagyta a vetkezeti delegáció vezetője zetének székházában össze- tanácskozás munkaprogram- is köszöntötte a kongreszült a fogyasztási szövetke- ját. szust. zetek VII. kongresszusa. Az A napirendnek megfelelő- Tegnap tetszéssel fogadott ünnepélyes alkalomra feldí- en dr Molnár Frigyes, a beszédet mondott Nyers Reszített teremben helyet fog- sZÖVOSZ elnöke szóbeli zső. s átadta a kongresszuslalat az általános fogyasztá- beszámolóval egészítette k< nak, az egész mozgalomnak si- és értékesítő-, valamint a fogyasztási szövetkezetei az MSZMP Központi Bia takarék- és lakásszövet- országos tanácsának írásos zottsága és a kormány szivkezetek több mint 2 milliós jelentését. Részletesen szólt b°l í°v° jókívánságait. tagságát képviselő 700 kül- a két ' kongresszus időszaká- Nyers Rezső a többi között eredményekről, rámutatott: — A szocializmus építésedött. továbbá több mint 200 ban ejért meghívott, soraikban poli- Kiemeltetikai, gazdasági életünk is- . , nek mai, fejlettebb szakaszámert személyiségei és a — A gazdasagi reform és ban nehezebb a fogyasztás szövetkezeti mozgalom ve- szövetkezetpolitikánk által jó társadalmi szervezése, teránjai. A kongresszus el- teremtett kedvező feltételek mint korábban... Ha nehenökségében foglalt helyet hatására az általános fogyasz- z6bb a feladat, meg kell Kijers Rezső, az MSZMP tási és értékesítési szövetke- tudni oldani, mert gazdaPolitiki Bizottságának tagja, zetek. a takarék- és a la- ságpolitikánk szocialista a Központi Bizottság titka- kisszövetkezetek gyorsan céljai jórészt éppen ezen a ra, továbbá miniszterek, a és eredményesen fejlődtek. ponton realizálódnak a dolnépfront, a nőtanács. a Hasonlóan az egész magyar gozó emberek számára. KISZ a SZOT, a TOT és az szövetkezeti mozgalomhoz, Szólt a szövetkezetek edOKISZ képviselői is. Ott a fogyasztási szövetkezetek djgj eredményeiről, a szóvoltak a kongresszuson a is újabb fellendülés és ki- vetkezeti demokrácia újabb hazánkba érkezett külföldi bontakozás időszakai élik. fázisának kibontakozásáról, szövetkezeti delegációk ve- A feladatokról szólva a majd kiemelte: zetői. SZÖVOSZ elnoke hangoztat- _ A szöVOSZ-nak fontos ... „ . , ta: Legfontosabb tennivaló feladata hogv seoítse a A haa-omnapos tanacsko- a lakosság növekvő fogyasz- vetae^kS^ elá^SZ zást Rácz Gyula, a SZÖ- tási igényeinek színvonalas n^ff^vttel^. ^ST VOSZ elnökségének tagja, a kielégítése. Szólt a szövetszövetkezeti mozgalom ve- kezeti lakóházakat karban- m^Sításábln. Aeazctateránja nyitott meg Javas- tartó részlegek életrehívasá- éf^a nárf^I latára a kongresszus részt- nak célszerűségéről, a taka- f^JJü^itofb, J^L^l vevői egyperces néma felál- rékszövctkezetekról, a házlássál emlékeztek meg a táji és a kisegítő gazdasá- t^ lT^ltaU^s fe&éf mozgalom közelmúltban el- gok termékeinek forgalma- \smeret és szolgtZ^ hunyt nagyjairól, Dobi Ist- zasarol. a szövetkezetek részéről, vánról és dr. Erdei Ferenc- A továbbiakban megken- A kongresszus ma folytatrőt. Ezután a kongresszus dödött a vita a beszámoló ja munkáját. Hiány is és felesleg is van munkaerében Nagyobb az igény, mint a tartalék — Sok az indokolatlan vándorlás Nem hiába foglalkoznak szempontból a megye kedannyit mostanában a munkaerőhelyzettel, egy-egy felmérés ellentmondásokat tár fel. IJrre figyeltek fel a jelenlévők a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén, amelynek egyik napirendje a megye munkaerőhelyzete volt. A végrehajtó bizottság egyébként az előterjesztések között módosítás nélkül jóváhagyta a szegedi városi tanács, illetve a járás nagyközségi tanácsainak szervezeti és működési szabályzatait is. Megyénkben jelenleg közel 257 ezer ember az, aki — elméletileg — foglalkoztatható. Ebben az évben a 132 ezernyi férfiből mintegy 131 ezernek a foglalkoztatását biztosították, míg a 124 és fél ezer nő közül mintegy 30 ezer nem dolgozik. Ilyen •P Országgyűlési bizottságok ülése Dr. Gonda György elnökletével tegnap délelőtt " Parlament G^belin-termétalffy György, Csongrád megyei képviselő is. , , . , ,, ,, Kedden Pap János elnökJtLZ^Í; létével ülést tartott a Pargyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők megvitatták a tanácsok, az Igazságügyi Minisztérium, Ügyészség, és Bíróság jövő esztendei költségvetésének tervezetét. A lamentben az országgyűlés honvédelmi bizottsága. A tanácskozáson megvitatták Leef ' bb az 1972- évre szóló állam' a Legfelsőbb kölségyefcés tervezetének a ^ honvedelmi, illetve a belügyi tárcára vonatkozó fevitában részt vett dr. An- jezeteit. vezőbb helyzetben van az ország más részeinél, hiszen a foglalkoztathatóknak 87 százaléka dolgozik. Érdekes adat az is, hogy a 100 keresőre 99 eltartott nyugdíjas stb. jut, s e2 utóbbi jóval alatta van az országos átlagnak, a 106-nak. Látszólag, míg a férfiakat igénylő munkahelyek kis részét nem tudják betölteni, a munkát vállaló nők — bizonyos szakmák kivételével: pl. textilipar — a szükségesnél többen is vannak. Hiány és felesleg azonban — ahogy a végrehajtó bizottság tagjai is megállapították — kiegyenlítheti egymást, ha a vállalatok feltárják a külső és belső tartalékokat. A nők foglalkoztatásának növeléséhez ezen felül szociális intézkedésekre — óvoda-, bölcsődeépítésre, szolgáltatások javítására — is szükség van. A megye vezető iparága még mindig a könnyűipar, de míg tíz évvel ezelőtt az ipari dolgozók kétharmadát ebben foglalkoztatták, erre az évre arányuk az 50 százalék alá csökkent. A mezőgazdaságban a dolgozóknak 35 százaléka, az iparban közel 30 százaléka keresi kenyerét. A létszám a legjobban az építőiparban növekedett, de annak problémáit ez sem tudta megoldani. A keresők 60 százaléka városi, akiknek nagyrésze természetesen nem a mezőgazdaságban dolgozik: Szegeden például a 63 ezerrel szemben mindössze 4 ezer a mezőgazdasági foglalkoztatott. A megyeszékhely nagy hatással van a járás lakosságának elhelyezkedésére is: a községekből 15 és fél ezren dolgoznak az iparban megyeszerte, s több, mint 10 ezren a szegedi járásból járnak be Szegedre. A munkáltatók — előzetes felmérések szerint — arra számítanak, hogy a negyedik ötéves tervben növelhetik a létszámot: mintegy 16 ezer új munkahelyre van igényük. Igénylő viszont semmiképpen sem lesz ennyi. A mezőgazdaságból — egyre kisebb mértékben — felszabaduló, s a munkaképes korúvá növekvő férfiak tábora fele annak a 8 ezernek, amennyivel a vállalatok ebben az öt évben növelnék létszámukat, a 8 ezer 200 nő munkába állításához pedig a szociális ellátottság javítása szükséges. Még mindig sok gondot okoz a munkahelyek cserélgetése. Főleg a fiatalok, a szakképzetlen dolgozók vándorolnak. A kilépőknek több, mint fele 20—30 év közötti volt. más szempontból: 88 százalékuk szakképzetlen. A tapasztalatok szerint 30—40 százalékban indokolatlan a munkaerővándorlás, egy reprezentatív felmérés megkérdezettjei viszont annak okául, hogy munkaviszonyukat miért szüntették meg, a gyenge bérezést — 34 százalék —. a kedvezőtleg munkahelyi körülményeket 18 százalék —. és a két-három műszakot — 17 százalék — jelölték meg.