Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
CSÜTÖRTÖK, 1971. DECEMBER 2. 3 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) nyeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5— 3.0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valamint az egy- és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kell egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. 5 A Központi Bizottság • megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyármányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek ésj új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized folyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Mindez megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek, és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, neveli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy népgazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos • munkásság közreműködésével széles körű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás. az állóalapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi ' pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy támogassa a vállalati szervezési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és eredményeket, segítse ezek elterjedését. 6 A Központi Bizottság . • szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkar verseny-mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg, A munkaver"seny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaverseny eddig is jelentős mértékben járult hozzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaversenybe a műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni, és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közelállnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmények reális számbavételére, s annak a verseny résztvevői által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jó minőségű, fegyelmezett, lendületes munkának, és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A „Szocialista tjrigád" cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok, mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvété lépjenek fel a munka- és technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élen járó ' kollektívák és dolgozók ! eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a népgazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre, jutalmazásókra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munkacsoportok a legkiválóbb versenyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami díj. Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gazdasági szakemberek munkájának, segíteni kell a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialista építőmunka eredményeihez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dolgozó tömegek részéről széles körű támogatásra talál és a kommunisták, akik eddig is élen jártak, továbbra is példamutatóan vesznek részt a munkaversenymozgalomban. 7 A Központi Bizottság * • szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését; gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdaságig életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezésétés irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek a terv megvalósításának elősegítését; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség javítására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra. Nök az öntödében in. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1972. évi munkatervét. (MTI) Tengelyek, fogaskerekek, láncok monoton zúgásába géppuskasorozatként hasít a formázógép hangja. Felettünk mindent túlkiabálva szólal meg a kürt — álljunk arrább — a daru izzó vassal teli tégelyt hoz. Ahol az eszközeink először öltenek célszerű alakot: a vasöntöde, a legősibb és talán a legnehezebb emberi mesterség színhelye. Mondhatnám, a férfimunkáé is. ERÖS KAMASZLÁNYOK De nemcsak férfinak ad munkát a szegedi vasöntöde 1971-ben. A laikus számára ijesztő monstrumok, izompróbáló gépek mellett nyurga kamaszlányok tűnnek fel. A füstös, kormos levegőben hajladoznak. Ha mondják, nem hiszem, hogy behemót vasformákkal dobálóznak. — Miért vállalta? — Kell a pénz, és itt jól kereshetek. — Honnan jött? — Nem érdekes. Az állami gondozottnak mindig az a fontos, ami van, s amerre igyekszik. — Jól érzi magát? — Mondhatom, igen. Nem nézik a munkában és a fizetésben, hogy nő vagyok. Ha dolgozunk, békén hagynak, s ez kifejezetten jó. Hárman vagyunk itt ilyenek, közösen lakunk albérletben, egy formázógépnél dolgozunk, s szépen beosztjuk a tennivalót. N. Emőke betanított munkás, jó eredményű gimnáziumi érettségivel. A szalag éppen áll, így megtudtam, hogy azért dolgozik az öntödében, mert tovább szeretne tanulni. Fiatal, csinos arcán nyoma sincs semmiféle szomorúságnak. Társai, M. Júlia és N. Irén odafigyelnek beszélgetésünkre, és bólogatnak. Amikor megkérdezem, hogy elmennének-e dolgozni valami könnyebb munkára, mindannyiuk nevében válaszol N. Emőke: — A nyáron sehogyan sem kaptak az irodába bérelszámolót. Felvittek engem, szükségből. Ha akarok, maradhattam volna, de nem akartam. Higgye el, minket nem zavar a- füst, a csattogás, a szikrázó vas, mi' egészen jól megvagyunk ezzel az egészszel. nagy vaskosárban várják, hogy kihűljenek. — Nehéz ez a munka? — Nekem nem. Szeretem csinálni, s amit szeretünk, azt nem érezzük nehéznek. — Talán szívesebben dolgozna könnyebb, nőiesebb beosztásban? — Az ember elsősorban azt nézi, hogy mennyit kap, s nem azt, hogy akadna könnyebb dolog. S különben attól sem kell félni, hogy valaki elirigyelné tőlem ezt a kenyeret. Két lányom, meg egy fiam van, a férjem rokkant, a nyugdíjig még jó hét évet kell lehúzni. Egyetlen kívánságot ismételgetek én reggelente, amikor az utcai ruhát leveszem, s felhúzom az overált: csak az egészség maradjon meg. „MEGBECSÜLNEK BENNÜNKET" Kristóf Lajosné régi munkása az öntödének, hét éve dolgozik a csarnok másik sarkában. Alig pár centis formákat tölt ki homokkal, majd az anyagot kisméretű kemencébe csúsztatja. Ügy süti ki őket, mint pék a "zsemlét, a kiflit. Elnézem gyorSan, szinte önállóan járó kezét. Észreveszi pillantásomat, s ő szólít meg. — Hát nem szépek ezek a formák? Nézze, egy zárvány sincs bennük. Igen, a gömbölyű formájú tárgyak valóban hibátlanok. AZ ÁLDOZATVÁLLALÁS HATÁRA Új rendelet a lakásberendezések felújítási költségeinek elszámolásáról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló kormányrendelet — mint ismeretes — többek között kimondta, hogy a lakásberendezés felújításával és cseréjével kapcsolatos költségek 50—50 százalékos arányban terhelik a bérbeadót és a bérlőt. Ennek részleteiről, s az elszámolásról most jelent meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete. Az új intézkedés szerint a bérbeadó és a bérlő közötti elszámolásnál ténylegesen felmerült költségként Elhunyt Somosköi Gábor Az MSZMP Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Somoskői Gábor elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom és pártunk kiváló harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT titkára, az Építő-, Faés Építöanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja december 1-én, 45 éves korában, szívroham következtében váratlanul elhunyt. Somoskői Gábor elvtárs temetése december 3-án, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. A barátok, harcostársak, munkatársak és tisztelők 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. kell figyelembe venni: a kicserélt lakásberendezésnek, és a felújítás vagy a csere során felhasznált egyéb alkatrészeknek fogyasztói árát, valamint szerelési díjként a bontási, a szerelési és a kiegészítő munkák munkabérét és egyéb ráfordítások költségeit. Ha az új lakásberendezést a bérlő szerzi be, akkor a fogyasztói árat számlával kell igazolni. Az új rendelkezés szerint akkor kerülhet sor felújításra, hogyha a lakásberendezés rendeltetésszerű használata a karbani tartás útján már nem bizto| sítható. A csere pedig akkor I indokolt, ha a lakásberendeI zés felújításának költsége meghaladná az azonos jellegű, de új lakásberendezés fogyasztói árát. A tanácsi házkezelési szervek kötelessége, hogy a kezelésükben levő lakások lakásberendezéseinek felújítása és cseréje esetén " felszámítható szerelési díjat árjegyzékbe foglalják és azt hivatalos helyiségükben kifüggesszék. A rendelet mellékletében közölt árvetés alapján kell elkészíteni az árjegyzéket, amely lehetővé teszi, hogy az adott körzetekben, területeken egységes díjak érvényesüljenek. Ebben az árjegyzékben közölt szerelési díjat kell felszámolni akkor is, hogyha a lakásberendezés felújítását, cseréjét nem a tanácsi házkezelési szerv, vagy a bérbeadó, hanem a felek megállapodása alapján maga a bérlő végzi, vagy végezteti el. Ez a lehetőség tehát ösztönzést adhat a lakások korszerűsítésére, azoknak a bérlőknek, akik maguk is el tudják végezni ezt a munkát. Eddig számlával kellett igazolni a szerelési költségeket is, de ezután nincs szükség számlára, hiszen az árjegyzékben közölt tételeket veszik alapul az elszámolásnál. Az új rendelet azonban hangsúlyozza, hogyha a ténylegesen felmerült költség a műszakilag szükséges kiadásokat meghaladja — például a munka luxus jellegű —, akkor a különbözet azt terheli, aki ezt a magasabb költséggel járó munkát elvégeztette vagy ennek elkészítését kérte. Az új rendelet 2-es számú melléklete felsorolja a gyakrabban előforduló lakásberendezések körét, amelyben a bérbeadó és a bérlő között 50—50 százalékos felújítási és csereköltséghányad érvényesíthető. Az új rendelet 1972. január elsején lép hatályba. A szegedi vasöntödében nemrég felmérték a nők helyzetét. A pontos kimutatás szerint az üzem „könnyebb pontjain" ötvenöt nő dolgozik, legtöbbjük teljes megelégedésre. 'Életkorukat tekintve többen vannak a fiatalok, mint az idősebbek. A nagy hányad nyíltan bevallja: a pénzkereset érdekében választotta az öntödei elfoglaltságot. Mert pénzt keresni — helyesebben jól keresni -— tényleg lehet a szegedi vasöntödében. A gyári vezetést dicséri, hogy itt csakugyan megvalósult az elv: egyenlő munkáért egyenlő bért adnak. tekintet nélkül arra, hogy férfi vagy nő végzi el. N. Emőke és társai 2 ezer 500 forintot keresnek havonta. Vajon becsületes munkával. minden szakképzettség nélkül hol tudnak ennyit fizetni 19—20 éves nőknek? Azt hiszem, nem tévedek, ha leírom: ilyen munkahely az öntödén kívül alig van Szegeden. És N. Emőkéék átlagkeresete nem tartozik a szélsőséges esetek közé, a vasöntödében dolgozó lányok, asszonyok átlagosan kétezerkétezerszáz forint körül karinak. S ehhez jön a nyereségrészesedés. Jól ismerem ezt az üzemet, tanúja voltam átalakulásának, megfiatalosodásának. És annak is, hogy munkásai között miként nyertek teret a nök. A vasöntöde 400 dolgozója közül ma — természetesen ideértve a műszakiakat, kisegítő alkalmazottakat, s az egy-két vezető állásban tevékenykedőt — mintegy 144 nő. Számuk növekedésében szerepet játszik a jól ismert szegedi munkaerőhelyzet, meg az. hogy kevés a munkavállaló. így az öntöde nem válogathat a férfiakban. A kérdés nem így szóh megbecsülik-e eléggé a nőket az öntödében? Ténjrí megbecsülik őket. De meddig terjedhet ez a frontáttörés? A nők áldozatvállalásának nem látszik határa — ám érdemes e>gondolkozni: meddig szabad ezt elfogadni? A legősibb, legnehezebb mesterséget saját érdekükben mennyire lehet rájuk bízni? „ Matkó István